# Akademio de Esperanto: a Fundamento és a hivatalos szavak

Source: https://esperantopedia.org/hu/az-eszperantorol/akademia/
Language: hu
Updated: 2026-10-22

> Az Akademio de Esperanto őrzi az 1905-ös Fundamentót és jóváhagyott tíz Hivatalos Kiegészítést; a tizedik (2023) 420 szótövet adott hozzá. Tagok, szavazás, BRO.

Az **Eszperantó Akadémia** (*Akademio de Esperanto*) nyelvi szakértők független testülete, amely őrzi az 1905-ös *Fundamento de Esperanto* szövegét, és eldönti, mely új szótövek válnak hivatalossá. A Nyelvi Bizottságként (*Lingva Komitato*) indult, amelyet az első, boulogne-sur-meri [Eszperantó Világkongresszus](https://esperantopedia.org/hu/az-eszperantorol/vilagkongresszus/) hozott létre 1905-ben, mai nevét pedig 1948 óta viseli. 2026 júniusában **43 tagja** és 9 levelező tagja volt. Tanácsot ad és ajánlásokat tesz; senkit sem büntethet azért, ahogyan beszél.

## Mit csinál az Eszperantó Akadémia?

Alapszabálya két célt jelöl ki számára: megőrizni és védeni az eszperantó alapelveit, és figyelemmel kísérni a nyelv fejlődését. A gyakorlatban:

- használati kérdésekben dönt, például hogy mit jelent egy nyelvtani alak, vagy hogyan épül fel egy szó;
- az *Oficialaj Aldonoj* (Hivatalos Kiegészítések) révén szótöveket vesz fel a hivatalos szókincsbe;
- eszperantó nyelvű meghatározásokat tartalmazó szótárat állít össze, és jóváhagyja a szakszótárakat;
- a Nyelvi Tanácsadó Szolgálatán (*Lingva Konsultejo*) keresztül, amely 1999-ben jött létre, válaszol a nyilvánosság kérdéseire.

Az Akadémia jogi székhelye Hollandiában van, és az Eszperantó Világszövetség támogatásából, valamint adományokból tartja fenn magát. A mozgalom többi szervezetéről lásd: [eszperantó szervezetek](https://esperantopedia.org/hu/az-eszperantorol/szervezetek/).

## Hogyan szerveződik az Akadémia?

Az Akadémiának mintegy 45 tagja van, kilenc éves megbízatással; szakmai szekciókban dolgoznak, és nyíltan szavaznak a nyelvi kérdésekben. A szabályokat az alapszabály rögzíti.

| Jellemző | Hogyan működik |
|---|---|
| Tagok | „elvileg” 45; 2026 júniusában 43 tag és 9 levelező tag |
| Megbízatás | 9 év, újraválasztható; a helyek egyharmadát háromévente választják újra (2019, 2022, 2025) |
| Jelöltek | Legalább 5 tag javasolja őket, akik legalább 3 nemzeti nyelvet képviselnek; titkos szavazással, a szavazók abszolút többségével választják |
| Levelező tagok | Kiváló személyek, akik a nevüket adják a munkához; nincs szavazati joguk |
| Szekciók | 2025 márciusában nyolc: Szaknyelvi, Nyelvtani, Általános Szótári, Nyelvi Tanácsadói, Irodalmi, Kiejtési, Oktatóanyag-ellenőrző és az *Interkonsilejo*; emellett egy történeti és egy kommunikációs bizottság |
| Döntések | Nyílt szavazás. Használati kérdések: a szavazók abszolút többsége, ha a tagok kétharmada szavaz. Új nyelvi elem vagy korábbi döntés módosítása az összes tag kétharmadát igényli |

Az indiai nyelvész Probal Dasgupta, az Akadémia 2016-tól elnöke, 2026. június 1-jén elhunyt. Az Akadémia vezetőségi oldala, amelyet 2026 októberében frissítettek, Jesper Jacobsent nevezi meg elnökként.

## Mi a Fundamento de Esperanto?

A *Fundamento de Esperanto* az a könyv, amelyet Zamenhof 1905-ben adott ki a nyelv magjának rögzítésére. Négy része van: előszó (*Antaŭparolo*), a [16 szabályt](https://esperantopedia.org/hu/nyelvtan/16-szabaly/) tartalmazó nyelvtan (*Gramatiko*), a gyakorlatok (*Ekzercaro*) és az *Universala Vortaro* szótár. A nyelvtan és a szótár öt nyelven ad fordítást: franciául, angolul, németül, oroszul és lengyelül. A tartalom nagy része Zamenhof korábbi műveiből származik, mindenekelőtt az 1887-es [*Unua Libro*](https://esperantopedia.org/hu/az-eszperantorol/unua-libro/) című könyvből. A teljes szöveg, minden eszperantó szó magyarázatával, a [*Fundamento de Esperanto* részben](https://esperantopedia.org/hu/az-eszperantorol/fundamento/) található.

Az első kongresszuson, 1905. augusztus 9-én elfogadott boulogne-i nyilatkozat a Fundamentót nevezte meg az egyetlen, minden eszperantistára kötelező alapként. Nem változtatható meg, és egyetlen személynek sincs törvényhozó hatalma a nyelv fölött, Zamenhofnak sem. Az előszó már számított arra, hogy valamilyen illetékes intézmény később új szavakat fog hozzáadni. Ez az Akadémia feladata.

Az Akadémia **2768 fundamentális elemet** (szótövet, képzőt, kis szót és végződést) tart számon: 2755-öt, valamint 13-at, amelyeknek fundamentális státuszát 1974-ben megerősítette. A régi fordításokban hibák vannak, amelyek az érinthetetlen szövegben megmaradnak. A Nyelvi Bizottság 1906–1913 között javításokat készített elő, és 1922–1923-ban *Akademiaj Korektoj* címmel közzétette őket; az Akadémia szótára ezeket használja.

## Mik a Hivatalos Kiegészítések (1OA–10OA)?

A Hivatalos Kiegészítés (*Oficiala Aldono*, OA) azoknak a szótöveknek a listája, amelyeket a Nyelvi Bizottság vagy az Akadémia az *Universala Vortaro* szótárhoz fűz. Az első hat a Nyelvi Bizottság döntése volt. A „hivatalos” nem azt jelenti, hogy „fundamentális”: az Akadémia azt írja, hogy a hivatalos szótő erős ajánlás jellegű, mert csak az eredeti Fundamento elemei fundamentálisak.

| Kiegészítés | Év | Új elemek | Megjegyzés |
|---|---|---|---|
| 1OA | 1909 | 805 | |
| 2OA | 1919 | 587 | |
| 3OA | 1921 | 203 | |
| 4OA | 1929 | 118 | |
| 5OA | 1934 | 8 | |
| 6OA | 1935 | 21 | |
| 7OA | 1958 | 31 | |
| 8OA | 1974 | 200 | 13 régebbi elem fundamentális státuszát is megerősítette; a BRO-val együtt jelent meg |
| 9OA | 2007 | 209 | A meghatározások csak eszperantóul |
| 10OA | 2023 | 420 szótő | Valamint 832 szó és többszavas kifejezés; többségük földrajzi; a meghatározások csak eszperantóul |

Három egyedi döntés egy-egy elemet vett fel: az *analog-* (1923), a *mis-* (1929) és az *end-* (1953). A 10. Kiegészítést 2023. szeptember 24-én hagyták jóvá: a 45 tagból 41 szavazott, 32 igennel, 4 nemmel és 5 tartózkodással. Hivatalossá tette a 2009-es listán szereplő, addig még nem hivatalos országneveket, valamint Dél-Szudánét, és először többszavas neveket is, például a *la Ruĝa Maro* – „a Vörös-tenger” kifejezést.

## A hivatalos szókincs számokban

Az Akadémia szótára, az *Akademia Vortaro* a 9. Kiegészítésig (2007) **4953 hivatalos elemet** számlál: 2768 fundamentálisat és 2185 hivatalosat (1776-ot az 1909–1958 közötti időszakból, valamint 200-at és 209-et). Ezek közül 4758 igényel végződést (szótövek és képzők), 184 önálló kis szó, 11 pedig nyelvtani végződés. Ha hozzáadjuk a 2023-as 420 szótövet, **mintegy 5373** adódik – ez a saját összegünk, mert az Akadémia statisztikai táblázata 2007-nél véget ér. A mi [hivatalos szótöveink listája](/hu/szotar/oficialaj-radikoj/) 5328-at tartalmaz, mert minden, a ReVo szótárban hivatalosnak jelölt szócikkhez egy szótövet számol, nem az Akadémia elemeit.

Ezek a számok a szókincs kis részét jelentik. A mindennapi és a modern szavak többsége nincs rajta a hivatalos listán, mégis normális eszperantó (lásd: [szóalkotás](https://esperantopedia.org/hu/nyelvtan/szokepzes/)). Más projektek másképp számolnak; a ReVo statisztikai oldala például az első Kiegészítéshez 805 helyett 860 szótövet sorol fel.

## Mi a Baza Radikaro Oficiala (BRO)?

A *Baza Radikaro Oficiala* („Hivatalos Alapszótövek”), röviden **BRO**, az Akadémia által az alapszókincsről készített rangsor, kilenc gyakorisági csoportban. Az Akadémia 1966-tól dolgozott rajta, és az *Aktoj de la Akademio II* (1968–1974) kötetben tette közzé, a 8. Kiegészítéssel együtt.

**Módszer.** Az Akadémia összevetette a korábbi szógyakorisági vizsgálatokat: S. Rublev (1927, 100 000 szó folyó szövegből), L. Blaas (50 000 szó), V. Setälä három listája, P. Bovet és H. Ith 1956-os listája, valamint a francia *Français fondamental* két listája. Az 1. csoportba az az elem került, amely minden listán szerepelt, a 2. csoportba az, amely egyetlen listáról hiányzott, és így tovább a 9. csoportig, amely azokat az elemeket foglalja magában, amelyek csak egy listán voltak. A nyers eredmény 2537 elem volt; a javítások után a végleges csoportokban **2461** van (az Akadémia csoportonkénti számainak általunk számolt összege).

| Csoport | Elemek | Folyamatos összeg |
|---|---|---|
| 1 | 179 | 179 |
| 2 | 101 | 280 |
| 3 | 121 | 401 |
| 4 | 151 | 552 |
| 5 | 154 | 706 |
| 6 | 241 | 947 |
| 7 | 294 | 1241 |
| 8 | 467 | 1708 |
| 9 | 753 | 2461 |

Az 1. csoportban egyáltalán nincsenek hétköznapi főnévi vagy igei szótövek. A 11 végződés, az igenévképzők, a névmások, a számnevek, a tabellaszavak (például *kio* és *tiu*), a gyakori képzők és a kis szavak (például *kaj* és *de*) alkotják. Az Akadémia a listát segédeszköznek nevezi, nem törvénynek, és azt javasolja, hogy egy tankönyv felvehesse például az első négy csoportot. A forráslisták 1927–1956 között készültek, ezért a BRO régebbi gyakoriságot mutat; a mai számokat lásd [a 100 leggyakoribb eszperantó szónál](https://esperantopedia.org/hu/tanulas/100-leggyakoribb-szo/). Az *Akademia Vortaro* BRO-csoportok szerint is kereshető (BRO1–BRO9).

## Mely akadémiai döntések a legfontosabbak?

| Év | Döntés |
|---|---|
| 1967, 1989 | A szenvedő igenevek az igeszemléletet fejezik ki, Zamenhof használatának megfelelően: az *-ata* folyamatban lévő, az *-ita* befejezett cselekvést jelöl (1967: 31 szavazóból 26). Lásd: [igenevek](https://esperantopedia.org/hu/nyelvtan/melleknevi-igenevek/). |
| 1982, 2007 | Nincs szükség helyesírási reformra. Ha a megfelelő ékezetes betűk nem állnak rendelkezésre, és a Fundamento h-rendszere nem megfelelő, más helyettesítések sem ellentétesek a Fundamentóval, feltéve, hogy csak technikai segédeszközök, nem reformálják a helyesírást, és nem okoznak zavart. Az [x-rendszer](https://esperantopedia.org/hu/tanulas/abece-es-kiejtes/) a legismertebb, bár az Akadémia egyiket sem nevezi meg. |
| 2003 | Az Akadémia visszavonta az 1988-as határozatát, amely szerint a *Koreujo* ellentétes a Fundamentóval. A *Koreo*, a *Koreujo* és a *Koreio* egyaránt megengedett, ugyanígy az *Egipto*, az *Egiptujo* és az *Egiptio* (30 igen, 2 nem, 1 tartózkodás). |
| 2009 | Az ajánlott országnevek listája felváltotta az 1989-es listát. Ajánlás, nem kötelező szabály és nem hivatalos kiegészítés. A népről elnevezett országok *-ujo* vagy *-io* végződést kaphatnak (*Francujo* vagy *Francio*); egyesek az *-lando* képzőt is használják (*Pollando*). Magyarország neve a listán *Hungarujo/Hungario*. |
| 2023 | Nyilatkozat a *ŭ* betűről (április 9.; a 43 szavazó 86%-a): új szótövekben kerülni kell a *ŭ* betűt, kivéve az *aŭ* és az *eŭ* szavakat; idegen szavak átvételénél *v*-t vagy *u*-t kell használni. |
| 2026 | Nyilatkozat a *tiel nomata* kifejezésről (április 7.; a 40 szavazóból 28 mellette): a kifejezésnek két hagyományos használata van, mindkettő Zamenhof korában is megtalálható. |

## Mik az Akadémia korlátai?

**Tanácsot ad.** Az alapszabály 22. cikke megengedi, hogy a döntések csupán ajánlások legyenek, az Akadémia pedig kijelenti, hogy a nyelvhasználatot sem kényszeríteni nem tudja, sem nem akarja. A Nyelvi Tanácsadó Szolgálat válaszai ajánlások, nem döntések.

**Előbb a használat dönt.** A nyelvtaníró Bertilo Wennergren a PMEG-ben megjegyzi, hogy az új, hétköznapi szótövek könnyen bekerülnek a nyelvbe, az új képzők viszont ritkán járnak sikerrel. Az a szó, amely nincs rajta a hivatalos listán, nem hiba.

**Lassú és részleges.** A 9. és a 10. Kiegészítés között tizenhat év telt el (2007–2023), ahogyan a 7. és a 8. között is (1958–1974). A 9. és a 10. nem ad fordításokat, ezért a tanulóknak továbbra is kétnyelvű szótárra van szükségük; az Akadémia szerint a nyelv elég érett ahhoz, hogy saját magát meghatározza.

**A szavazás vitatott.** 1953-ban az író Petro Stojan amellett érvelt, hogy a nyelvi problémákról szóló szavazások lehetővé teszik, hogy sok nem szakértő leszavazzon két-három igazi szakértőt. Az alapszabály további biztosítékokat tartalmaz: a szekciók jelentéseket készítenek elő, a korábbi döntések módosításához az összes tag kétharmada kell. 2003-ban az Akadémia a *Koreo* és az *Egipto* ügyében saját korábbi döntését vonta vissza, ami azt mutatja, hogy határozatai felülvizsgálhatók.

## Gyakori kérdések

### Ki dönti el, mi a helyes eszperantó?

Az 1905-ös Fundamento az egyetlen kötelező érvényű tekintély, amelyet az Akadémia értelmez, és amelynek alapján használati ajánlásokat ad. Ezen túl a helyességet a hozzáértő beszélők jó használata adja, olyan kézikönyvek segítségével, mint a PMEG nyelvtan.

### Megváltoztathatja az Akadémia a Fundamentót?

Nem. A boulogne-i nyilatkozat 1905. augusztus 9-én megváltoztathatatlanná tette a Fundamentót. Az Akadémia csak Hivatalos Kiegészítésekkel vehet fel szótöveket, és használatot ajánlhat; még az ismert fordítási hibák is bennmaradnak a szövegben, és külön dokumentumokban javítják őket.

### Hány hivatalos szótő van az eszperantóban?

Az Akadémia 2007-ig 4953 hivatalos elemet számlál (2768 fundamentálisat, 2185-öt a Hivatalos Kiegészítésekből). A 2023-as 420 szótővel együtt mintegy 5373 elem adódik, szinte mind szótő vagy képző, amely végződést vesz fel.

### Hibás az a szó, amely nincs az Akadémia szótárában?

Nem. A hivatalos lista mag, nem teljes szókincs. A nagy szótárakban szereplő általános szavak közül sok nem hivatalos, és maga az Akadémia is erős ajánlásnak, nem parancsnak nevezi még a hivatalos szótöveket is.

### Megengedi az Akadémia az x-rendszert?

Gyakorlatilag igen, technikai helyettesítésként. A 2007-es nyilatkozat nem nevezi meg az x-rendszert, de megengedi, hogy az ékezetes betűket más karakterek helyettesítsék, ha ez csak technikai segédeszköz, nem céloz helyesírási reformot, és nem okoz zavart.

## Források

- [Akademio de Esperanto – Statuto](https://www.akademio-de-esperanto.org/akademio/index.php?title=Statuto)
- [Akademio de Esperanto – Historio de la Akademio](https://www.akademio-de-esperanto.org/akademio/index.php?title=Historio_de_la_Akademio)
- [Akademio de Esperanto – Membroj kaj korespondantoj](https://www.akademio-de-esperanto.org/akademio/index.php?title=Membroj_kaj_korespondantoj) (2026. június)
- [Akademio de Esperanto – Sekcioj kaj Komisionoj](https://www.akademio-de-esperanto.org/akademio/index.php?title=Sekcioj_kaj_Komisionoj) (2025. március)
- [Akademio de Esperanto – Estraro kaj adreso](https://www.akademio-de-esperanto.org/akademio/index.php?title=Estraro_kaj_adreso) (2026. október)
- [Akademio de Esperanto – Omaĝo al Probal Dasgupta](https://www.akademio-de-esperanto.org/omaghoj/omagho-al-probal-dasgupta.html)
- [Akademio de Esperanto – Lingva Konsultejo](https://www.akademio-de-esperanto.org/konsultejo/index.html)
- [Akademio de Esperanto – Akademia Vortaro: Klarigoj (statisztika)](https://www.akademio-de-esperanto.org/akademia_vortaro/klarigoj.html)
- [Akademio de Esperanto – Fundamento](https://www.akademio-de-esperanto.org/fundamento/)
- [Akademio de Esperanto – Naŭa Oficiala Aldono (2007)](https://www.akademio-de-esperanto.org/decidoj/9oa.html)
- [Akademio de Esperanto – Deka Oficiala Aldono (2023)](https://www.akademio-de-esperanto.org/decidoj/10oa.html)
- [Akademio de Esperanto – Baza Radikaro Oficiala (Aktoj II, 1968–1974)](https://www.akademio-de-esperanto.org/aktoj/aktoj2/bro.html)
- [Akademio de Esperanto – Pri apartaj teknikaj bezonoj rilate al niaj alfabeto kaj ortografio (2007)](https://www.akademio-de-esperanto.org/decidoj/apartaj_teknikaj_bezonoj.html)
- [Akademio de Esperanto – Pri la vortoj KOREO kaj EGIPTO (2003)](https://www.akademio-de-esperanto.org/decidoj/landnomoj/koreo_egipto.html)
- [Akademio de Esperanto – Listo de Rekomendataj Landnomoj (2009)](https://www.akademio-de-esperanto.org/decidoj/landnomoj/listo_de_rekomendataj_landnomoj/index.html) (Magyarország: *Hungarujo/Hungario*)
- [Akademio de Esperanto – Pasivaj participoj (1967, 1989)](https://www.akademio-de-esperanto.org/decidoj/participoj.html)
- [Akademio de Esperanto – Deklaro pri la litero ŭ (2023)](https://www.akademio-de-esperanto.org/decidoj/pri-la-litero-u.html)
- [Akademio de Esperanto – Pri la esprimo „tiel nomata” (2026)](https://www.akademio-de-esperanto.org/decidoj/tiel-nomata)
- [Vikipedio – Akademio de Esperanto](https://eo.wikipedia.org/wiki/Akademio_de_Esperanto)
- [Vikipedio – Oficialaj aldonoj](https://eo.wikipedia.org/wiki/Oficialaj_aldonoj)
- [Vikipedio – Baza Radikaro Oficiala](https://eo.wikipedia.org/wiki/Baza_Radikaro_Oficiala)
- [Vikipedio – Fundamento de Esperanto](https://eo.wikipedia.org/wiki/Fundamento_de_Esperanto)
- [Vikipedio – Akademiaj Korektoj](https://eo.wikipedia.org/wiki/Akademiaj_Korektoj)
- [Wikipédia – Eszperantó Akadémia](https://hu.wikipedia.org/wiki/Eszperant%C3%B3_Akad%C3%A9mia)
- [Wikipédia (angolul) – Akademio de Esperanto](https://en.wikipedia.org/wiki/Akademio_de_Esperanto)
- [Wikipédia (angolul) – Fundamento de Esperanto](https://en.wikipedia.org/wiki/Fundamento_de_Esperanto)
- [Wikipédia (angolul) – Declaration of Boulogne](https://en.wikipedia.org/wiki/Declaration_of_Boulogne)
- [Wikipédia (angolul) – Probal Dasgupta](https://en.wikipedia.org/wiki/Probal_Dasgupta)
- [PMEG – Neoficialaj afiksoj](https://bertilow.com/pmeg/vortfarado/neoficialaj_afiksoj/index.html)
- [ReVo – Statistiko](https://reta-vortaro.de/revo/inx/statistiko.html)
- [Libera Folio – 10-a Oficiala Aldono al la Universala Vortaro](https://www.liberafolio.org/2023/10/07/10-a-oficiala-aldono-al-la-universala-vortaro/)