# Denaskuloj: anyanyelvi eszperantisták, hányan és kik

Source: https://esperantopedia.org/hu/az-eszperantorol/anyanyelvi-beszelok/
Language: hu
Updated: 2026-10-22

> A denaskuloj eszperantó anyanyelvű beszélők: körülbelül 1000–2000 ember. Hogyan alakulnak a családok, kik a híres denaskuloj, és mit találtak a nyelvészek.

Igen, az eszperantónak vannak anyanyelvi beszélői. *Denaskuloj* a nevük – „születéstől fogva valók” –, és becslések szerint **1000–2000** van belőlük. Szinte mindannyian két- vagy háromnyelvűen nőttek fel: legalább az egyik szülővel eszperantóul beszéltek, mindenhol máshol pedig a helyi nyelven.

A szó a *de* „-tól/-től”, a *nask·i* „szülni” és az *-ul-* „személy” elemekből áll: *de·nask·ul·o*. Az anyanyelvi beszélő *denaskulo*; a *denaska* melléknév olyan kifejezésekben szerepel, mint a *denaska esperantisto* – „anyanyelvi eszperantista”.

## Hányan vannak az anyanyelvi beszélők?

Nyilvántartást senki sem vezet, ezért a számok becslések:

| Becslés | Forrás | Év |
|---|---|---|
| Mintegy 350 dokumentált család, anyanyelvi gyermekekkel | Renato Corsetti, *Language Problems & Language Planning* | 1996 |
| Mintegy 1000 anyanyelvi beszélő | Jouko Lindstedt, Helsinki Egyetem | 1996 |
| Mintegy 2000 gyermek mintegy 1000 családban | Egyesületi adatok, amelyeket Corsetti, Pinto és Tolomeo idéz | 2004 |
| Mintegy 1000 | Jouko Lindstedt, *SKY Journal of Linguistics* | 2006 |
| 1000 első nyelvként használó | *Ethnologue*, 25. kiadás | 2022 |

Az 1000–2000-es tartomány kicsi a több tízezer, második nyelvként folyékonyan beszélőhöz képest – lásd: [hányan beszélik az eszperantót](https://esperantopedia.org/hu/az-eszperantorol/hanyan-beszelik/). Mégis egyedülálló: egyetlen más nemzetközi segédnyelvnek sincs hasonló közössége, amelynek családjai a gyermekeikre hagyják a nyelvet.

## Hogyan jönnek létre az eszperantót beszélő családok?

Az anyanyelvi beszélők kétféle családból kerülnek ki:

- **Azonos nemzeti nyelvű párok**, akik mégis eszperantóul beszélnek a gyermekeikkel – a kutatások szerint az esetek többsége. Gyakran az egyik szülő következetesen eszperantóul beszél, a másik a helyi nyelvet használja. Renato Corsetti megállapítása szerint ez a szülő többnyire az apa, ezért kapta az 1996-os tanulmánya a „Főleg apák által beszélt anyanyelv” (*A mother tongue spoken mainly by fathers*) címet.
- **Nemzetközi párok**, akik az eszperantón keresztül ismerkedtek meg – kongresszuson, a *Pasporta Servo* vendéglátás révén vagy online –, és nincs más közös nyelvük. Az eszperantó ilyenkor szükségből lesz az otthon nyelve.

Mindkét esetben a gyermek otthon eszperantót hall, az iskolában másik nyelvet. Az anyanyelvi beszélők ezért szinte soha nem egynyelvűek.

Mivel az eszperantónak nincs területe, a családok utaznak, hogy találkozzanak. Az eszperantóul beszélő családok évi találkozója, a *Renkontiĝo de Esperantistaj Familioj* (REF) 1979 óta zajlik. Az *Internacia Infana Kongreseto* gyermekkongresszus évente az [Eszperantó Világkongresszussal](https://esperantopedia.org/hu/az-eszperantorol/vilagkongresszus/) párhuzamosan zajlik, a DENASK nevű online csoport pedig összeköti a szülőket.

## Mikor jelentek meg az első anyanyelvi beszélők?

Gyermekeket a nyelv 1887-es megjelenése után egy nemzedéken belül már eszperantóul neveltek. A brit eszperantista **Montagu C. Butler** (1884–1970) eszperantóul nevelte a gyermekeit, és az *Infana Esperanto* című cikkében már 1921-ben leírta a beszédüket. Egyes családok azóta több nemzedéken át örökítették tovább az eszperantót.

## Kik a híres anyanyelvi eszperantisták?

Megbízható forrásokban csak kevés anyanyelvi beszélő van jól dokumentálva:

| Személy | Ki volt | Megjegyzés |
|---|---|---|
| Daniel Bovet (1907–1992) | Svájci születésű olasz farmakológus | 1957-es orvosi-élettani Nobel-díj; az apja, az eszperantista Pierre Bovet pszichológus eszperantóul nevelte |
| Petr Ginz (1928–1944) | Fiatal cseh író és rajzoló, akit Auschwitzban meggyilkoltak | Otto Ginz eszperantista fia; a terezíni gettóban emlékezetből eszperantó–cseh szótárt kezdett összeállítani; a *Holdtáj* című rajzának egy másolata 2003-ban a *Columbia* űrrepülőgépen repült |
| Ino Kolbe (1914–2010) | Német író | Anyanyelvi beszélő |
| Carlo Minnaja | Olasz matematikus és lexikográfus | Anyanyelvi beszélő; az Eszperantó Akadémia tagja |

**Soros Györgyöt** gyakran anyanyelvi beszélőként emlegetik. Az apja, Soros Tivadar eszperantó író volt, aki a nyelvre nevelte a fiát, és György részt vett az 1947-es berni Világkongresszuson. Humphrey Tonkin azonban, aki Tivadar emlékiratát angolra fordította, azt mondja, hogy Soros nem anyanyelvi beszélő, egyetlen anyanyelve a magyar. Ezért nem szerepeltetjük a fenti listán.

## Különbözik az anyanyelvi eszperantó a megszokottól?

Kissé, és a nyelvészek nem értenek egyet az okokban. 1993-ban a holland nyelvész, Kees Versteegh a kreolisztikára támaszkodva azt jósolta, hogy az anyanyelvi eszperantó kevéssé fog eltérni a tanulttól. 2001-ben **Benjamin Bergen** közzétette az első szisztematikus vizsgálatot több anyanyelvi beszélőről: nyolc 6–14 éves gyermeket rögzítettek egy franciaországi gyermekkongresszuson; másik nyelvük héber, szlovák, francia, svájci német, orosz és horvát volt. A *Journal of Child Language* folyóiratban közölt megállapításai:

- **Magánhangzó-redukció**: a nyelvtani végződések, például az *-o* és az *-as* az esetek mintegy 5%-ában semleges magánhangzóvá redukálódtak.
- **Tárgyeset**: az *-n* tárgyesetrag használata a gyermek másik nyelvét követte – a szlovák nyelvű gyerekeknél szinte mindig, a francia nyelvűnél szinte soha.
- **Egyszerűbb igék**: a gyerekek kerülték az összetett igeidőket és az olyan aspektusjelölő előképzőket, mint az *ek-*.
- **Szórend**: többnyire alany–ige–tárgy.

A finn nyelvész, **Jouko Lindstedt** (2006), aki a saját három gyermekét nevelte eszperantóul, amellett érvelt, hogy ezek nem egy új, „anyanyelvi” eszperantó jelei. Legtöbbjük megmagyarázható a gyerekek másik nyelvével, a szokásos beszélt stílussal vagy a tökéletlen elsajátítással. Az ő gyermekei, akiknek a másik nyelve a finn volt, helyesen használták a tárgyesetet, sőt a nem anyanyelvi beszélők hibáit is javították.

## Alkotnak a gyerekek új eszperantó szavakat?

Igen, és ez megmutatja, mennyire termékeny az eszperantó [szóalkotása](https://esperantopedia.org/hu/nyelvtan/szokepzes/). A gyerekek az előképzőket és az utóképzőket úgy kombinálják, ahogy a felnőttek ritkán. A kutatók például a következő példákat rögzítették:

- *malpluvi* – „eláll az eső” (*mal-* „ellentét” + *pluvi* „esik az eső”)
- *malmateno* – „este” (szó szerint „anti-reggel”)
- *elektrujo* – „elem, akkumulátor” (*elektro* „villamosság” + *-ujo* „tartó”)
- *muzi* – „múzeumba menni” (a *muzeo* szóból, amelyet *muz·ej·o* alakként, „múzeumozás helyeként” értelmeztek újra)

Corsetti, Pinto és Tolomeo (2004) az egy és öt év közötti öt gyermek szüleinek naplóit vizsgálta. Azt találták, hogy a kis anyanyelvi beszélők túlszabályosítanak, ahogyan a más nyelveket tanuló gyerekek is – az eszperantóban azonban a „túlszabályosított” alak gyakran létező, helyes szó.

## Az anyanyelvi beszélők döntik el, mi a helyes?

Nem. A legtöbb nyelvben az anyanyelvi beszélők a nyelvtan végső tekintélyei. Az eszperantóban a mérce a *Fundamento de Esperanto* (1905) és az egész közösség használata, amely többségében második nyelvként beszélőkből áll. Az [Eszperantó Akadémia](https://esperantopedia.org/hu/az-eszperantorol/akademia/) nem ad az anyanyelvi beszélőknek különleges státuszt, és olyan nyelvészek, mint Ken Miner, megjegyezték, hogy ez szokatlanná teszi az eszperantót a kutatás szempontjából.

## Gyakori kérdések

### Vannak anyanyelvi beszélői az eszperantónak?

Igen. Becslések szerint 1000–2000 ember tanulta az eszperantót születésétől fogva, általában egy vagy két másik anyanyelv mellett.

### Soros György anyanyelvi eszperantista?

Gyermekként tanulta az eszperantót az apjától, Soros Tivadar eszperantó írótól, és sokszor anyanyelvi beszélőként emlegetik. Humphrey Tonkin, az apja emlékiratának fordítója szerint Soros egyetlen anyanyelve a magyar, így az állítás vitatott.

### Hogyan hívják az anyanyelvi eszperantistát?

*Denaskulo* (többes számban *denaskuloj*), a *de nasko* – „születéstől” kifejezésből. Használatos a *denaska esperantisto* kifejezés is.

### Melyik Nobel-díjas volt anyanyelvi eszperantista?

Daniel Bovet, aki 1957-ben megkapta az orvosi-élettani Nobel-díjat. Az apja, a svájci pszichológus Pierre Bovet eszperantóul nevelte.

### Miért nevelik a szülők eszperantóul a gyermekeiket?

Egyes szülőknek nincs más közös nyelvük. Gyakrabban azok a szülők választják az eszperantót, akiknek közös a nemzeti nyelvük, hogy a gyermekeik egy további nyelvet és helyet kapjanak egy nemzetközi közösségben.

## Források

- Benjamin K. Bergen, [„Nativization processes in L1 Esperanto”](https://doi.org/10.1017/S0305000901004779), *Journal of Child Language* 28 (2001), 575–595
- Jouko Lindstedt, [„Native Esperanto as a test case for natural language”](https://journal.fi/finjol/article/view/153130/98645), *SKY Journal of Linguistics* 19 (2006)
- Renato Corsetti, [„A mother tongue spoken mainly by fathers”](https://doi.org/10.1075/lplp.20.3.05cor), *Language Problems and Language Planning* 20(3), 1996, 263–273
- Corsetti, Pinto és Tolomeo, [„Regularizing the regular”](https://doi.org/10.1075/lplp.28.3.04cor), *Language Problems & Language Planning* 28(3), 2004, 261–282
- Wikipédia (angolul), [Native Esperanto speakers](https://en.wikipedia.org/wiki/Native_Esperanto_speakers) és [Daniel Bovet](https://en.wikipedia.org/wiki/Daniel_Bovet)
- Kees Versteegh, [„Esperanto as a first language: language acquisition with a restricted input”](https://doi.org/10.1515/ling.1993.31.3.539), *Linguistics* 31(3), 1993, 539–556
- Sabine Fiedler, [„The Esperanto denaskulo”](https://doi.org/10.1075/lplp.36.1.04fie), *Language Problems & Language Planning* 36(1), 2012, 69–84
- Humphrey Tonkin Soros Györgyről, [Transparent Language Esperanto blog](https://blogs.transparent.com/esperanto/?p=1278)
- Vikipedio, [Renkontiĝo de Esperantistaj Familioj](https://eo.wikipedia.org/wiki/Renkonti%C4%9Do_de_Esperantistaj_Familioj) és Wikipédia (angolul), [Petr Ginz](https://en.wikipedia.org/wiki/Petr_Ginz)
- Ken Miner, [„The impossibility of an Esperanto linguistics”](https://doi.org/10.13130/2037-4550/838), *InKoj* 2(1), 2011