# Eszperantó és ido: különbségek, történet, beszélők
Source: https://esperantopedia.org/hu/az-eszperantorol/eszperanto-vs-ido/
Language: hu
Updated: 2026-10-22
> Az ido az 1907-ben reformált eszperantó: ékezetek nélkül, -i többes számmal, egyeztetés nélkül. Nyelvtan, szakadás, beszélők (1000–5000 és 60 000+).
**Az ido az a tervezett nyelv, amelyet 1907-ben „reformált eszperantóként” mutattak be Párizsban.** Megtartja az eszperantó szótöveit és rögzített végződéseit, de elhagyja az ékezetes betűket, a többes számot *-i*-vel képzi, a melléknevet nem egyezteti a főnévvel, a tárgy *-n* végződését pedig csak szokatlan szórendnél használja. A neve az eszperantó *ido* szó, „utód”.
A nemzetközi segédnyelv elfogadásáért alakult küldöttség (*Délégation pour l'adoption d'une langue auxiliaire internationale*) bizottsága, amelynek Louis Couturat filozófus és logikus volt a mozgatórugója, 1907 októberében csak „reformokkal” fogadta el az eszperantót. A legtöbb eszperantista nem követte őket. Az eszperantó legalacsonyabb központi becslése (mintegy 60 ezer beszélő) is több mint tízszerese az idónál idézett legmagasabb számnak (5000).
A volapükről, az interlinguáról és más vetélytársakról lásd: [az eszperantó összehasonlítása más tervezett nyelvekkel](https://esperantopedia.org/hu/az-eszperantorol/tervezett-nyelvek-osszehasonlitasa/).
## Beszélők: az eszperantó és az ido számokban
| Mérőszám | Eszperantó | Ido |
|---|---|---|
| Becsült beszélők | 60 000–2 millió ([az összes becslés](https://esperantopedia.org/hu/az-eszperantorol/hanyan-beszelik/)) | 100–200 (Blanke, 2000); 1000–2500 (német Wikipédia); 1000–5000 (Ido Foundation) |
| Anyanyelvi beszélők | 1000–2000 | Nincs világméretű adat; a finn nyilvántartás 25-öt sorol fel (2025 végén) |
| Wikipédia-cikkek, 2026. okt. 8. | 389 591 | 64 732 |
| Aktív Wikipédia-szerkesztők, 2026. okt. 8. | 359 | 62 |
| Nagy összejövetelek | [Világkongresszus](https://esperantopedia.org/hu/az-eszperantorol/vilagkongresszus/), Graz 2026: 1138 résztvevő | Ido-konferencia, Echternach 2011: 24 résztvevő |
Egyik nyelv beszélőit sem számolja meg világszerte népszámlálás, ezért minden beszélőszám becslés, az utolsó sor pedig különböző éveket hasonlít össze. „Aktív szerkesztő” az, aki az előző 30 napban szerkesztett.
## Történet: az 1907-es bizottság és a szakadás
A küldöttséget 1901 januárjában Léopold Leau és Couturat alapította azzal a céllal, hogy tudósok válasszanak egy nemzetközi nyelvet. 1907-re 310 egyesület és körülbelül 1250 akadémikus támogatta. 1907 májusában az Akadémiák Nemzetközi Szövetsége Bécsben kijelentette, hogy nem illetékes, ezért a küldöttség kinevezte a saját bizottságát.
A bizottság 1907. október 15–24. között ült össze Párizsban. Az eszperantót Louis de Beaufront, egy vezető francia eszperantista ismertette, mert a szabályok kizárták, hogy ezt a szerzője, [Zamenhof](https://esperantopedia.org/hu/az-eszperantorol/zamenhof/) tegye. A vége felé megjelent egy „Ido” aláírású névtelen terv, a bizottság pedig elvben elfogadta az eszperantót, a változtatásokat egy állandó bizottságra bízva.
Beaufront 1908-ban bevallotta, hogy ő az „Ido”. Az *Enciklopedio de Esperanto* (1934) szerint Beaufront „a fő szerzőnek bizonyult, vagy annak kiáltották ki”; későbbi szerzők, például Detlev Blanke, főleg Couturat művének tartják, Beaufront pedig a nyilvános arca volt. A források eltérnek abban, hogyan oszlott meg a munka.
Zamenhof 1894-ben hasonló reformokat javasolt, olvasói pedig leszavazták őket; 1907-ben figyelmeztetett, hogy a bizottságnak nincs felhatalmazása. Az angol Wikipédia szerint a bizottság egy hónapot adott az eszperantó Nyelvi Bizottságának a reformok elfogadására, és amikor nem jött válasz, megszakította a kapcsolatot. Az 1905-ös *Fundamento* kötelezővé tette a nyelv magját (lásd a [történetet](https://esperantopedia.org/hu/az-eszperantorol/tortenet/)).
Az *Enciklopedio* szerint az eszperantó vezetőinek mintegy 20%-a, de az egyszerű eszperantisták csak 3–4%-a állt át. Az eszperantisták vitatják a bizottság legitimitását: szerintük a 12 tagból csak négy vett részt. Az ido nyelvtana azzal válaszol, hogy az eszperantó reformokkal történő elfogadásáról szóló szavazás egyhangú volt, a szakadásért pedig azokat okolja, akik elfelejtették az ígéreteiket.
## Az ido 1907 után
Az ido hívei Akadémiát alapítottak, és 1908-ban elindították a havi *Progreso* folyóiratot. A küldöttség 1910. július 31-én feloszlott, miután megalapította a Nemzetközi Ido Nyelv Szövetségét (*Uniono por la Linguo Internaciona Ido*, ULI), amely ma is a hivatalos szerve.
Couturat 1914. augusztus 3-án autóbalesetben halt meg, az első világháború kezdetén. 1928-ban Otto Jespersen áttért saját nyelvére, a novialra. Az ido 1922 óta keveset változott.
### Volt magyar vonatkozása?
Közvetve igen. Kalocsay Kálmán, a későbbi nagy eszperantó költő saját vallomása szerint 1912-ben alaposan áttanulmányozta az ido nyelvtanát és szótárát, és az idót éppolyan jól tudta, mint az eszperantót. Az ido mozgalomban azonban sosem vett részt, és idóul nem írt semmit: az érdeklődése, mondta, tisztán nyelvi volt. Kalocsayról bővebben a [híres eszperantisták](https://esperantopedia.org/hu/az-eszperantorol/hires-eszperantistak/) oldalon olvashatsz.
## A fő különbségek a nyelvtanban és a szókincsben
| Jellemző | Eszperantó | Ido | Példa (eszperantó / ido) |
|---|---|---|---|
| Ábécé | 28 betű, köztük *ĉ ĝ ĥ ĵ ŝ ŭ* | 26 betű, ékezet nélkül; *ch*, *sh*, *qu* | *ĉambro*, *ŝuo*, *kvadrato* / *chambro*, *shuo*, *quadrato* |
| Többes szám | *-j* hozzáadása | az *-o* helyett *-i* | „házak”: *domoj* / *domi* |
| Melléknevek | Egyeznek a főnévvel | Sosem változnak | „nagy kutyák”: *grandaj hundoj* / *granda hundi* |
| Tárgyeset *-n* | Mindig jelöli a tárgyat | Csak ha a tárgy nem egyértelmű, például ha elöl áll | „Tejet iszom”: *Mi trinkas lakton* / *Me drinkas lakto* |
| Igék | Főnévi igenév *-i*, felszólítás *-u* | Főnévi igenév *-ar*, felszólítás *-ez* | „menni”, „menj!”: *iri*, *iru!* / *irar*, *irez!* |
| Névmások | *mi*; *li*, *ŝi*, *ĝi* | *me*; *il(u)*, *el(u)*, *ol(u)*, valamint a közös *lu* | „vagyok”: *Mi estas* / *Me esas* |
| Nem | Sok személyszó alapértelmezetten hímnemű; az *-in-* nőneművé teszi | A szótövek semlegesek; az *-ul-* hímnemű, az *-in-* nőnemű | „fivér”, „nővér”: *frato*, *fratino* / *fratulo*, *fratino* |
| Szóalkotás | A szótő szófaját meg kell tanulni | Megfordítható, további utóképzőkkel | „megkoronázni”: *kroni* / *kronizar* |
| Kérdőszavak | Tabellaszavak: *kie*, *tie*, *kiu* | Latin alapú: *ube*, *ibe*, *qua* | „hol”: *kie* / *ube* |
| Szókincs | Újlatin, germán, szláv | Hat nyelvvel egyeztetett, inkább újlatin | „és”, „iskola”: *kaj*, *lernejo* / *e(d)*, *skolo* |
Az eszperantó oldaláról lásd: [a tárgyeset](https://esperantopedia.org/hu/nyelvtan/targyeset/) és [főnevek és melléknevek](https://esperantopedia.org/hu/nyelvtan/fonevek-melleknevek/). Az idóban a *frato* önmagában „testvért” jelent.
A két nyelv közel áll egymáshoz: a német Wikipédia Detlev Blanke nyomán legfeljebb 15%-ra teszi a nyelvtani és szókincsbeli eltérést. Vannak hamis barátok is: a *grava* eszperantóul „fontos”, idóul viszont „nehéz”, a *legi* pedig „olvasni”, illetve „törvények”. A Vikipedio az *-end-* utóképzőt, amely 1953 óta hivatalos az eszperantóban, az idóra vezeti vissza.
## A Miatyánk mindkét nyelven
A Miatyánk eleje: Zamenhof megfogalmazása az első eszperantó tankönyvből (1887) és Beaufront ido fordítása, amelyet 1924-ben nyomtattak ki. Zamenhof 1917-ben halt meg, Beaufront 1935-ben.
**Eszperantó:**
Patro nia, kiu estas en la ĉielo, sankta estu Via nomo, venu reĝeco Via, estu volo Via, kiel en la ĉielo, tiel ankaŭ sur la tero.
**Ido:**
Patro nia qua esas en la cieli, Vua nomo santigesez; Vua regno arivez; Vua volo esez obediata, quale en la cielo, anke (tale) sur la tero.
**Magyarul:** Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy, szenteltessék meg a te neved, jöjjön el a te országod, legyen meg a te akaratod, amint a mennyben, úgy a földön is.
Hasonlítsd össze a *kiu estas* és a *qua esas* („aki van”), a *kiel* és a *quale* („mint”), valamint az *ankaŭ* és az *anke* („is”) alakokat. Az eszperantó felszólító alak az *estu*, az idóé az *esez*. Bővebben a [mintaszövegeknél](https://esperantopedia.org/hu/tanulas/szovegpeldak/).
## Melyiket tanuld: eszperantót vagy idót?
**Tanulj eszperantót, ha beszélgetőpartnereket szeretnél, és fontold meg az idót, ha a szabályai tetszenek.**
Az ido annak való, aki nem szereti az ékezetes betűket és az esetvégződéseket, vagy aki jól ismeri az újlatin nyelveket. Megvan *A kis herceg*, a Zsoltárok és a Lukács-evangélium fordítása, és vannak folyóiratai, például a *Progreso*, de a közössége kicsi, ezért kevés a partner, a tanfolyam és a könyv.
Az eszperantónak ugyanaz az alapvető nyelvtana, ráadásul vannak anyanyelvi beszélői, évente megrendezett kongresszusai, nagy Wikipédiája, ingyenes [tanfolyama](https://esperantopedia.org/hu/tanulas/tanfolyam/) és hosszú irodalma. Az ékezetek és a tárgyeset a szokásos kifogások ([az eszperantó kritikája](https://esperantopedia.org/hu/az-eszperantorol/kritika/)). A két nyelv közel áll egymáshoz, ezért az egyik megtanulása előnyt ad a másik olvasásához.
## Gyakori kérdések
### Mi a különbség az eszperantó és az ido között?
Az ido az 1907-ben reformált eszperantó. Nincsenek benne ékezetes betűk, a többes szám *-i*, a melléknevek változatlanok, a tárgyesetet csak szükség esetén használja, a szótövek nemtől függetlenek, és a szókincse inkább újlatin.
### Könnyebb az ido, mint az eszperantó?
Az ido elhagy néhány végződést és az ékezetes betűket, aminek sok tanuló örül. Cserébe további utóképzőket, kevésbé szabályos kérdőszavakat és kettős betűs írásmódot tartalmaz. A tanulási időket összehasonlító publikált kísérletet nem találtunk, ezért a „könnyebb” az ismert nyelveidtől és a céljaidtól függ.
### Hányan beszélik az idót?
A publikált becslések 100–200-tól (2000) 1000–5000-ig (Ido Foundation) terjednek. Senki sem számolta meg; a finn nyilvántartás 25 embert sorol fel, akiknek az ido az anyanyelve. Az eszperantónál a becslések mintegy 60 ezernél kezdődnek.
### Miért vált szét az ido az eszperantótól?
Couturat és Beaufront ki akarta küszöbölni azt, amit az eszperantó hibáinak tartottak, és a küldöttség bizottsága 1907 októberében támogatta a tervüket. A legtöbb eszperantista elutasította, hogy megváltoztassa az 1905-ös *Fundamento* által már rögzített nyelvet.
### Használják még az idót?
Kis méretekben igen. Az ULI évente tart kongresszust, megjelenik a *Progreso*, és az ido nyelvű Wikipédiának 64 732 cikke van. A mindennapi használat messze kisebb az eszperantóénál.
## Források
- Wikipédia (angolul), [Ido](https://en.wikipedia.org/wiki/Ido), [Comparison between Esperanto and Ido](https://en.wikipedia.org/wiki/Comparison_between_Esperanto_and_Ido), [Delegation for the Adoption of an International Auxiliary Language](https://en.wikipedia.org/wiki/Delegation_for_the_Adoption_of_an_International_Auxiliary_Language), [Louis de Beaufront](https://en.wikipedia.org/wiki/Louis_de_Beaufront), [1894 Esperanto reform project](https://en.wikipedia.org/wiki/1894_Esperanto_reform_project), [Union for the International Language Ido](https://en.wikipedia.org/wiki/Union_for_the_International_Language_Ido); Wikipédia, [Ido nyelv](https://hu.wikipedia.org/wiki/Ido_nyelv)
- Wikipédia (franciául), [Délégation pour l'adoption d'une langue auxiliaire internationale](https://fr.wikipedia.org/wiki/D%C3%A9l%C3%A9gation_pour_l%27adoption_d%27une_langue_auxiliaire_internationale); Wikipédia (németül), [Ido (Sprache)](https://de.wikipedia.org/wiki/Ido_(Sprache))
- Vikipedio, [Esperanto kaj Ido komparataj](https://eo.wikipedia.org/wiki/Esperanto_kaj_Ido_komparataj) (az *Enciklopedio de Esperanto*-t idézi), [Louis Couturat](https://eo.wikipedia.org/wiki/Louis_Couturat), [Patro nia](https://eo.wikipedia.org/wiki/Patro_nia) (Zamenhof 1887-es szövege, *Unua Libro*, 19. o.)
- *Enciklopedio de Esperanto* (Budapest, 1934), „Ido” és „Reformoj en E” szócikkek, másolatok: [1. rész](http://miresperanto.com/konsultoj/enciklopedio-1.htm) és [3. rész](http://miresperanto.com/konsultoj/enciklopedio-3.htm); Otto Jespersen, [History of our language (Ido)](https://www.oocities.org/idojc/Hist.html) (1912, angol fordítás); Henry Jacob, [*A Planned Auxiliary Language*](https://web.archive.org/web/20120321170702/http://interlanguages.net/PALih.html), az idóról szóló fejezet (1947); Léopold Leau, [The Truth about the Delegation in 1907](https://web.archive.org/web/20220327235950/http://interlanguages.net/truth.html), *Progreso*, 1933. augusztus; Detlev Blanke, *Internationale Plansprachen* (Berlin, 1985), 187. o., és Ivo Lapenna, Ulrich Lins, Tazio Carlevaro, *Esperanto en perspektivo* (Rotterdam, 1974), 423. o., mindkettő a német Wikipédiából idézve: [Ido (Sprache)](https://de.wikipedia.org/wiki/Ido_(Sprache)) és [Wilhelm Ostwald](https://de.wikipedia.org/wiki/Wilhelm_Ostwald)
- MacTutor, [Louis Couturat](https://mathshistory.st-andrews.ac.uk/Biographies/Couturat/); Encyclopedia.com, [Couturat, Louis](https://www.encyclopedia.com/history/historians-and-chronicles/historians-miscellaneous-biographies/louis-couturat)
- Wikipedio, [Ido](https://io.wikipedia.org/wiki/Ido) (Beaufront *Patro nia* szövege, a *Bulletin Français-Ido* 1924. nov.–dec. számából, 288. o.), [Historio di Ido](https://io.wikipedia.org/wiki/Historio_di_Ido)
- Beaufront, *Kompleta Gramatiko Detaloza di la Linguo Internaciona Ido* (1925), [Quo esas Ido?](https://wikisource.org/wiki/KGD/Quo_esas_Ido%3F) és [Substantivo](https://wikisource.org/wiki/KGD/Substantivo) a Wikisource-on
- PMEG, [O-vortoj](https://bertilow.com/pmeg/gramatiko/o-vortoj/bazaj_reguloj.html), [A-vortoj](https://bertilow.com/pmeg/gramatiko/a-vortoj/bazaj_reguloj.html), [-in-](https://bertilow.com/pmeg/vortfarado/afiksoj/sufiksoj/in.html), [-end-](https://bertilow.com/pmeg/vortfarado/afiksoj/sufiksoj/end.html); Wikiszótár (angolul), [grava](https://en.wiktionary.org/wiki/grava), [lego](https://en.wiktionary.org/wiki/lego)
- Ido Foundation, [IDO](https://idofonduro.org/wp/index.php/en/ido/); Detlev Blanke (2000), idézi Sabine Fiedler, [Phraseology in planned languages](https://books.google.com/books?id=CAIZ9BHOkBwC&pg=PA779), De Gruyter, 2007, 779. o.
- Statistics Finland, [Population by language, table 11rm](https://pxdata.stat.fi/PXWeb/pxweb/en/StatFin/StatFin__vaerak/11rm.px), valamint a Wikimedia statisztikái az [eszperantó](https://eo.wikipedia.org/wiki/Special:Statistics) és az [ido](https://io.wikipedia.org/wiki/Special:Statistics) Wikipédiáról (mind lekérdezve 2026. október 8-án)
- Vikipedio, [Kolomano Kalocsay](https://eo.wikipedia.org/wiki/Kolomano_Kalocsay) (Kalocsay saját szavai az idóról); Wikipédia (angolul), [Kálmán Kalocsay](https://en.wikipedia.org/wiki/K%C3%A1lm%C3%A1n_Kalocsay)