# Homaranismo: Zamenhof semleges humanizmusa

Source: https://esperantopedia.org/hu/az-eszperantorol/homaranizmus/
Language: hu
Updated: 2026-10-22

> A homaranismo Zamenhof eszméje az egyenlő népekről, a semleges nyelvről és a közös etikáról: az 1901-es gyökerek, az 1913-as nyilatkozat és a kritikák.

A **homaranismo** (angolul *Humanitism*, magyarul homaranizmus) L. L. Zamenhof filozófiája az egyenlő népekről, a semleges nyelvről és egyetlen közös szabályról: bánj másokkal úgy, ahogyan szeretnéd, hogy veled bánjanak. A *Hilelismo* („hillelizmus”) című műből nőtt ki, amely 1901-ben *Homo sum* álnéven jelent meg, nevét pedig 1906-ban kapta. Zamenhof egész élete ügyének nevezte, mégis elválasztotta az eszperantótól, az eszperantó mozgalom pedig, amely az 1905-ös boulogne-i nyilatkozat óta semleges, sosem tette magáévá. Mozgalom nem alakult belőle, és a számára tervezett kongresszus sem jött létre.

## Mit jelent a *homaranismo* szó?

A szó felépítése *hom·ar·an·ism·o*: *homaro* „emberiség”, *-an-* „tag”, *-ism-* „tan” – lásd: [utóképzők](https://esperantopedia.org/hu/nyelvtan/utokepzok/). A *homarano* az emberi nemzetség tagja, Zamenhof értelmében pedig a tan követője. A *Reta Vortaro* a *homaranismo* szót Zamenhof semleges vallásra irányuló tervezeteként határozza meg, amely a *Hilelismo* folytatása.

| Eszperantó | Kiejtés | Jelentés |
|---|---|---|
| *homaro* | ho-MA-ro | emberiség |
| *homarano* | ho-ma-RA-no | az emberiség tagja; a tan követője |
| *homaranismo* | ho-ma-ra-NIS-mo | Zamenhof tana |
| *Hilelismo* | hi-le-LIS-mo | az 1901-es előd, a bölcs *Hilelo* (Hillel) után |

## Honnan ered a homaranizmus?

1901-ben Zamenhof oroszul könyvet adott ki *Hilelismo* („Hillelizmus: a zsidókérdés megoldásának terve”) címmel, *Homo sum* aláírással, ami latinul annyit tesz: „ember vagyok”. Hillel Heródes király korának bölcse volt, aki a Törvényt így foglalta össze: ne tedd másokkal azt, ami neked magadnak visszataszító. Aleksander Korĵenkov életrajzíró szerint Zamenhof egy kis zsidó közösséget képzelt el megtisztított vallással, amely mentes az etnikai előírásoktól, és az eszperantót használja a tanításban és az istentiszteleten. Az orosz zsidók körében kevés lelkesedést váltott ki.

Az első [Eszperantó Világkongresszus](https://esperantopedia.org/hu/az-eszperantorol/vilagkongresszus/) megváltoztatta a tervét. 1905 augusztusában 688 ember mintegy 20 országból egy hétig kizárólag eszperantóul beszélt, és Zamenhof arra a következtetésre jutott, hogy az elgondolás mindenki számára működhet. Az oroszországi zavargások aztán arra késztették, hogy a következő kongresszus előtt közzétegye azt.

| Dátum | Mi történt |
|---|---|
| 1906. január | *Dogmoj de Hilelismo* („A hillelizmus tanai”), tizenkét pont, névtelenül a *Ruslanda Esperantisto* című lapban |
| 1906 (márciusban, Korĵenkov szerint) | A *Homaranismo* című füzet névtelenül, Szentpéterváron: majdnem ugyanaz a szöveg, új cím és új előszó |
| 1912 | A nyolcadik, krakkói Világkongresszuson Zamenhof lemond a mozgalomban viselt minden hivatalos tisztségéről |
| 1913. május | *Deklaracio pri Homaranismo*, tíz pont, a saját nevén |
| 1917 eleje | Az utolsó változat egy németországi fordítóhoz kerül; Zamenhof április 14-én meghal |

Zamenhof belátta, hogy a *Hilelismo* túl zsidósan hangzik, az előszava pedig túlságosan Oroszországhoz kötődik. Az 1906-os füzet szerint a hillelizmus egyetlen csoportot érintett, a *homaranismo* viszont minden népet és vallást, és így határozza meg: *celado al pura homeco kaj al absoluta intergenta justeco kaj egaleco* – „törekvés a tiszta emberségre, valamint a népek közötti abszolút igazságosságra és egyenlőségre”.

## Melyek a homaranizmus fő elvei?

A legteljesebb rövid összefoglalás az 1913-as *Deklaracio pri Homaranismo*, amelyhez válaszlap tartozott azoknak az olvasóknak, akik szerepelni kívántak a *homaranoj* névjegyzékében. Összefoglalva:

| Pont | Gondolat |
|---|---|
| I | Az emberiség egy család; az, hogy ellenséges népekre és etnikai-vallási közösségekre szakadt, a legnagyobb szerencsétlenségei közé tartozik. |
| II | Az embert csak személyes értéke és tettei alapján szabad megítélni; bárkinek az etnikai hovatartozás, a nyelv, a vallás vagy a társadalmi osztály miatti üldözése barbárság. |
| III–IV | Az ország egyformán tartozik minden lakosához, és az államoknak földrajzilag semleges, nem etnikai nevet kell viselniük. |
| V | A magánéletben bármelyik nyelv és vallás használható; a közösségek között semleges nyelv és etika kell. |
| VI–VIII | Arra a kérdésre, hogy „melyik néphez tartozol?”, így felelj: *Mi estas Homarano* – „Homarano vagyok”. A hazaszeretet a honfitársak szolgálata, soha nem a kívülállók gyűlölete. |
| IX | A nyelv eszköz, nem szent tárgy. A saját nyelved mellett ismerj egy semlegeset is. |
| X | A vallás legyen őszinte, ne örökölt. Az „Isten” a legfőbb, felfoghatatlan Erő, amelyet mindenki szabadon értelmezhet; a fő szabály: bánj másokkal úgy, ahogyan szeretnéd, hogy veled bánjanak. |

Két mondat hordozza a lényeget. *Mi estas homo, kaj la tutan homaron mi rigardas kiel unu familion.* – „Ember vagyok, és az egész emberiséget egy családnak tekintem.” És: *Mi vidas en ĉiu homo nur homon.* – „Minden emberben csak embert látok.”

Az 1906-os szöveg hosszabb volt: tizenkét pontból állt, „homaranista templomokat” tervezett, ahol a különböző vallások hívei találkoznának, olyan országneveket javasolt, mint a *Peterburgio* Oroszország helyett, és az eszperantót nevezte meg semleges nyelvként. 1913-ban Zamenhof elhagyta a templomokat és az országnevek listáját, hozzátette a szabadgondolkodók közösségeit (*liberkredaj*, vagyis akik egyetlen létező kinyilatkoztatott vallásban sem hisznek), az eszperantót pedig már nem nevezte meg.

## Azonos volt a homaranizmus az eszperantóval?

Nem, és Zamenhof ragaszkodott a különbséghez. Az 1905. augusztus 9-én elfogadott boulogne-i nyilatkozat így szól: *Ĉiu alia ideo aŭ espero, kiun tiu aŭ alia esperantisto ligas kun la Esperantismo, estos lia afero pure privata.* – „Minden más eszme vagy remény, amelyet ez vagy az az eszperantista az eszperantizmushoz kapcsol, tisztán az ő magánügye lesz.” Az alkotó saját nézetei senkit sem kötnek; csak a *Fundamento* kötelező. A nyelvhez fűződő minden személyes jogról már az 1887-es [*Unua Libro*](https://esperantopedia.org/hu/az-eszperantorol/unua-libro/) című könyvben lemondott.

Az 1913-as előszavában ugyanezt ismétli meg. Az eszperantó teljes semlegességet jelent, „belső eszméje” csupán a testvériség homályos érzése, a homaranizmus ezzel szemben meghatározott politikai és vallási program, *mian kredon pure privatan* – „tisztán magánjellegű hitem”. Előre látta, hogy az eszperantó ellenségei fegyverként fogják használni.

## Hogyan reagáltak az eszperantisták?

Rosszul. Korĵenkov beszámolója szerint a nem zsidók nem kedvelték a talmudi hangzású nevet, az ateisták túl vallásosnak találták a szöveget, a hívők eretneknek tartották, az osztályharcba belemerülők pedig politikailag tévesnek vélték. Louis de Beaufront a *L'Espérantiste* hasábjain támadta. Egy pap bírálatára Zamenhof azt válaszolta, hogy a *homaranoj* nem új vallást akarnak, csak hidat a meglévők között.

Két közeli francia támogatója, Émile Javal és Hippolyte Sebert azt tanácsolták neki, hogy titkolja a szerzőségét, és az 1906-os genfi kongresszus előtt rávették, hogy hagyja ki a beszédéből azt a részt, amely a „belső eszmét” a homaranizmushoz kapcsolta (Korĵenkov). Egy ideig csak a „belső eszméről” beszélt.

## Milyen kongresszust tervezett Zamenhof?

Találkozót szeretett volna szervezni a semleges emberi vallásról azoknak, akik elhagyták az örökölt hitüket; először a tizedik Világkongresszus idejére gondolt, 1914 augusztusára, Párizsban. A párizsi szervezők a francia nacionalista sajtótól tartva elutasították. Aztán a háború miatt a párizsi kongresszus is elmaradt.

1914. szeptember 9-én megkérte a svájci eszperantistát, Friedrich Uhlmannt, hogy 1915-ben szervezzen Svájcban kongresszust mindazoknak, akik az emberiség egységére törekszenek (Korĵenkov). Edmond Privat szerint a kisebb előkészítő találkozóra szóló körlevél először 1916 decemberét, majd 1917 augusztusát nevezte meg, végül azt írta: „a háború befejezése után”. Semmi sem valósult meg; Zamenhof 1917. április 14-én meghalt.

## Mi lett a homaranizmussal Zamenhof után?

Nem lett belőle mozgalom. Privat megjegyzése szerint kevés olvasó írta alá a tagsági lapot; az eszperantó Wikipédia szerint sok pacifista rokonszenvezett vele. Legkisebb gyermeke, Lidia Zamenhof (1904–1942) az eszperantó mellett a homaranizmust, 1925 körül pedig a bahái hitet is népszerűsíteni kezdte; a sorsáról lásd: [Zamenhof](https://esperantopedia.org/hu/az-eszperantorol/zamenhof/). A tant a történészek ma is tanulmányozzák, főként Korĵenkov (*Homarano*, 2009) és Christer Kiselman. Az eszperantó és a hit más kapcsolatai, például az [eszperantó és a spiritizmus](https://esperantopedia.org/hu/az-eszperantorol/spiritizmus/) Brazíliában, ettől függetlenül alakultak ki.

## Miért bírálják a homaranizmust?

- **Túl sok nyelv és vallás.** Korĵenkov szerint Zamenhof, aki a soknyelvű Oroszországban nőtt fel, nem vette észre, hogy Nyugat-Európa nagyrészt egynyelvű, és alig mérlegelte a politikai, gazdasági és lélektani tényezőket.
- **Osztály.** Erneszt Drezen (1929) marxista nézőpontból azt hányta a szemére, hogy figyelmen kívül hagyja az osztályharcot; a „vagy társadalmi osztály” kifejezés csak 1913-ra került a szövegbe.
- **Életszerűtlen részletek.** Privat szerint Zamenhof maga is kivitelezhetetlennek találta, és elvetette az átnevezett országokat.
- **Feszültség a célokban.** Az 1911-es *Universal Races Congress* („Egyetemes Fajok Kongresszusa”) számára 1910-ben írt tanulmányában Zamenhof amellett érvelt, hogy a népek közötti gyűlölet csak akkor tűnik el, ha az emberiségnek egyetlen közös nyelve és vallása lesz, a népek pedig otthon megtartják a sajátjukat. Kiselman szerint a kétségei a zsidók megmentése és az emberiség egyesítése közti ellentétet tükrözik.
- **Kockázat az eszperantóra nézve.** Javal és Sebert a mozgalom szakadásától tartottak. A nyelv kritikájáról lásd: [az eszperantó kritikája](https://esperantopedia.org/hu/az-eszperantorol/kritika/); a tágabb történetről: [az eszperantó története](https://esperantopedia.org/hu/az-eszperantorol/tortenet/).

## Gyakori kérdések

### Mi a homaranizmus?

Zamenhof etikai és vallási filozófiája az emberiség egységéről: minden nép egyenlő, az embert tettei alapján kell megítélni, a közösségek között pedig semleges nyelv áll. A *Hilelismo* (1901) című műből fejlődött ki 1906 és 1917 között.

### Vallás-e a homaranizmus?

Zamenhof politikai és vallási programnak nevezte, a *Reta Vortaro* pedig semleges vallás tervezetének. Tagadta, hogy a meglévő vallásokat le akarná váltani: mindenki tartsa meg a sajátját, és tegyen mellé semleges etikát.

### Azonos-e a homaranizmus az eszperantó „belső eszméjével”?

Nem. A „belső eszme” a testvériség homályos reménye, amelyet sok eszperantista érez. Zamenhof 1913-ban azt írta, hogy a homaranizmus pontos, magánjellegű program, és nem része az eszperantónak.

### Megtartották az 1915-ös kongresszust?

Nem. Zamenhof 1914 szeptemberében kérte a megszervezését, de a háború lehetetlenné tette. A későbbi tervek 1916-ra, majd 1917-re csúsztak, ő pedig 1917 áprilisában meghalt.

### Vannak ma *homaranoj*?

Ma nincs szervezett mozgalom, bár Zamenhof erről szóló írásait ma is tanulmányozzák.

## Források

- A. Korĵenkov, [*Zamenhof: The Life, Works and Ideas of the Author of Esperanto*](http://www.esperantic.org/wp-content/uploads/2016/06/LLZ-Bio-En.pdf), Esperantic Studies Foundation, 2009 (XIII–XVI. fejezet)
- Edmond Privat, [*Vivo de Zamenhof*](https://eo.wikisource.org/wiki/Vivo_de_Zamenhof), Vikifontaro
- L. L. Zamenhof, [*Deklaracio pri Homaranismo*](https://eo.wikisource.org/wiki/Deklaracio_pri_Homaranismo) (Madrid, 1913; közkincs), Vikifontaro
- J. Dietterle (szerk.), [*Originala Verkaro de L. L. Zamenhof*](https://eo.wikisource.org/wiki/Originala_Verkaro) (1929), III. rész, „Hilelismo-Homaranismo”, Vikifontaro
- [*Enciklopedio de Esperanto*](https://eo.wikisource.org/wiki/Enciklopedio_de_Esperanto/Ludoviko_Lazaro_Zamenhof:_Vivo) (1934), Zamenhof-szócikk
- Akademio de Esperanto, [Deklaracio pri la Esenco de la Esperantismo](https://www.akademio-de-esperanto.org/fundamento/bulonja_deklaracio.html) (1905. augusztus 9.)
- Erneszt Drezen, [*Zamenhof*](https://eo.wikisource.org/wiki/Zamenhof_(Drezen)/I/Homaranismo) (1929), „Homaranismo” fejezet
- Vikipedio, [Homaranismo](https://eo.wikipedia.org/wiki/Homaranismo), [Hilelismo](https://eo.wikipedia.org/wiki/Hilelismo), [Lidia Zamenhof](https://eo.wikipedia.org/wiki/Lidia_Zamenhof) és [Ludoviko Lazaro Zamenhof](https://eo.wikipedia.org/wiki/Ludoviko_Lazaro_Zamenhof); Wikipédia (angolul), [Homaranismo](https://en.wikipedia.org/wiki/Homaranismo), [Declaration of Boulogne](https://en.wikipedia.org/wiki/Declaration_of_Boulogne) és [Lidia Zamenhof](https://en.wikipedia.org/wiki/Lidia_Zamenhof); Wikipédia (lengyelül), [Homaranizm](https://pl.wikipedia.org/wiki/Homaranizm) és [Ludwik Zamenhof](https://pl.wikipedia.org/wiki/Ludwik_Zamenhof)
- Reta Vortaro, [homar-](https://reta-vortaro.de/revo/art/homar.html), [Hilel-](https://reta-vortaro.de/revo/art/hilel.html) és [kred-](https://reta-vortaro.de/revo/art/kred.html)
- Stuart Schoffman, [The Great Family Circle](https://jewishreviewofbooks.com/articles/2493/the-great-family-circle/), *Jewish Review of Books*, 2017 (Esther Schor *Bridge of Words* című könyvének recenziója)