# Min alapul az eszperantó? A szavak eredete

Source: https://esperantopedia.org/hu/az-eszperantorol/szavak-eredete/
Language: hu
Updated: 2026-10-29

> A gyakori eszperantó szótövek mintegy 70%-a latin, francia és más újlatin nyelvekből, 24%-a germán nyelvekből ered. Adatok 4006 szótőből, példákkal.

Az eszperantó nem egyetlen nyelvre épül. Szótövei főleg a **latinból és az újlatin nyelvekből** (francia, olasz, spanyol) származnak, mintegy negyedük a **germán nyelvekből** (német, angol, jiddis), néhány százalékuk pedig a szláv, a görög és más nyelvekből. Az 1000 leggyakoribb eszperantó szótő elemzésében (843-nál van használható etimológiai adat; 2026. október 7.) **69% újlatin, 24% germán, 4% szláv, 1% görög, 2% pedig más nyelvekből eredt**. A nyelvtant sem egyetlen nyelvből másolták. Kicsi, szabályos rendszer, amely változatlan részekből áll, szerkezete pedig közelebb áll az agglutináló nyelvekhez, mint azokhoz az újlatin nyelvekhez, amelyek a szótövek többségét adták.

## Elemzésünk a Wikiszótár etimológiái alapján

A Reta Vortaro (ReVo) szótöveit összevetettük az angol Wikiszótárral, amely sok eszperantó szónál rögzíti, mely nyelvekből vették át. A 12 680 szótő közül (a toldalékok és a tulajdonnevek elhagyása után) 4006-nak van megnevezett idegen forrása. A 822 296 Tatoeba-mondat alapján rangsorolt 1000 leggyakoribb szótő közül 843-nak. Azon 2654 szótő közül, amelyeket a ReVo a *Fundamento* (1905) részének jelöl, 1931-nek.

| Forráscsalád | Az 1000 leggyakoribb szótő | *Fundamento*-szótövek | Az összes adattal rendelkező szótő | Folyó szöveg |
|---|---|---|---|---|
| Újlatin (latin, francia, olasz…) | 69% | 66% | 60% | 74% |
| Germán (német, angol, jiddis…) | 24% | 25% | 24% | 21% |
| Szláv (orosz, lengyel, cseh…) | 4% | 5% | 5% | 3% |
| Görög | 1% | 2% | 5% | 1% |
| Egyéb (arab, japán, finn…) | 2% | 2% | 6% | 1% |
| Elemzett szótövek | 843 | 1931 | 4006 | 2,9 millió előfordulás |

Azokat a szótöveket, amelyeknek több családból van forrásuk, például a *familio* „család” (német, francia, olasz, angol), egyenlően osztjuk szét. A „folyó szöveg” oszlop minden szótövet aszerint súlyoz, milyen gyakran fordul elő a Tatoeba-mondatokban. Zamenhof *Fundamenta Krestomatio* (1903) című műve alapján készült második rangsor szinte ugyanazt az eredményt adja: 71% újlatin, 22–23% germán.

### Tisztán újlatin, tisztán germán vagy vegyes

Az 1000 leggyakoribb szótő 26%-ánál a források egynél több családot érintenek.

| Család | Csak ez a család | A források között megnevezve |
|---|---|---|
| Újlatin | 488 szótő (58%) | 693 (82%) |
| Germán | 118 (14%) | 310 (37%) |
| Szláv | 7 (0,8%) | 72 (8,5%) |
| Görög | 6 (0,7%) | 14 (1,7%) |
| Egyéb | 7 (0,8%) | 20 (2,4%) |
| Több család | 217 (26%) | – |

A „megnevezve” oszlop összege meghaladja a 100%-ot.

### A leggyakrabban megnevezett nyelvek

| Nyelv | Az 1000 leggyakoribb szótő | Az összes adattal rendelkező szótő |
|---|---|---|
| Latin | 45% | 40% |
| Francia | 42% | 33% |
| Olasz | 28% | 19% |
| Angol | 25% | 23% |
| Német | 21% | 20% |
| Orosz | 6% | 9% |
| Lengyel | 6% | 8% |
| Spanyol | 4% | 3% |

A latin és a francia vezet. A spanyolt a 843 gyakori szótőből mindössze 30-nál nevezik meg; a spanyolosnak tűnő szótöveket a latinnak írják jóvá, amelyből a spanyol is származik.

### Az elemzés korlátai

- A Wikiszótárt közösség szerkeszti; csak mintegy 150 eszperantó szócikk hivatkozik etimológiai szótárra (Vilborgéra vagy Cherpillodéra).
- A közvetlen forrásként megnevezett nyelveket számoljuk, nem a régebbi ősöket (a *hundo* németnek számít, nem ősgermánnak).
- Az összes szótőnek csak 32%-ánál, az 1000 leggyakoribbnak pedig 84%-ánál van használható adat. Az olyan nemzetközi szavaknak, mint a *sistemo* és a *regiono*, gyakran nincs etimológiája, ezért a latint és a görögöt valószínűleg alulszámoljuk.
- Az angolt néha egyedül nevezik meg olyan latin eredetű szavaknál, amelyek a franciával közösek (*protekti*, *rivero*). Ha ezeket újlatinnak számoljuk, az 1000 leggyakoribb szótő újlatin aránya mindössze mintegy egy százalékponttal változik.

## Összevetés más becslésekkel

| Becslés | Újlatin | Germán | A többi |
|---|---|---|---|
| Mattos (1987), alapszókincs | 84% | 14% | 2% szláv vagy görög |
| Janton (1994), Puškar (2015) idézi, szókincs | mintegy 80% | 10% | 5% görög, 5% szláv (1993-as elemzése: 75/20/5) |
| Zamenhof eredeti szókincse (1887) | mintegy kétharmad | mintegy egyharmad | – |
| Ez az elemzés, az 1000 leggyakoribb szótő | 69% | 24% | 7% |
| Ez az elemzés, *Fundamento*-szótövek | 66% | 25% | 9% |

A szokásos „80% újlatin” azzal a szótőhányaddal egyezik, amely *megnevez* újlatin forrást (itt 80–82%), nem azzal, amely tisztán újlatin (55–58%). A számok azért térnek el, mert a tanulmányok mást számolnak (szótári szótöveket, alapszókincset, folyó szöveget), mert az angolon vagy a németen át az eszperantóba került szavakat itt ezeknek a nyelveknek írjuk jóvá, és mert az adatok hiányosak. Biztonságos összegzés: attól függően, mit számolunk, kétharmad és kilenctized közötti az újlatin hányad, a többi zömmel germán, és néhány százalék szláv és görög.

## Példaszavak forrás szerint

| Forrás | Példák (a Wikiszótár által megadott forrással) |
|---|---|
| Latin | *homo* „ember” (*homō*), *vidi* „látni” (*videō*), *sed* „de” (*sed*) |
| Francia | *granda* „nagy” (*grand*), *ĉambro* „szoba” (*chambre*), *infano* „gyermek” (*enfant*) |
| Olasz | *bela* „szép” (*bello*), *verda* „zöld” (*verde*), *ricevi* „kapni” (*ricevere*) |
| Német és jiddis | *hundo* „kutya” (*Hund*), *tago* „nap (időegység)” (*Tag*), *knabo* „fiú” (*Knabe*), *ŝati* „kedvelni” (*schätzen*), *hejmo* „otthon” (*heym*) |
| Angol | *birdo* „madár”, *suno* „a Nap”, *ŝipo* „hajó”, *ŝi* „ő (nő)” |
| Lengyel és orosz | *celo* „cél” (*cel*), *krado* „rács” (*krata*), *nepre* „feltétlenül” (*nepremenno*), *kolbaso* „kolbász” (*kolbasá*) |
| Görög | *kaj* „és” (*καί*), *pri* „-ról, -ről” (*περί*), *kosmo* „kozmosz” (*κόσμος*) |
| Egyéb | *saŭno* (finn), *papriko* (magyar), *kimono* (japán), *islamo* (arab) |

### Mely szavak származnak az angolból?

A Wikiszótár 264 szótő egyetlen forrásaként az angolt nevezi meg (az adattal rendelkezők 6,6%-a), ezek közül 36 az 1000 leggyakoribb között van. Példák: *birdo*, *suno*, *ŝipo*, *boato* „csónak”, *teamo* „csapat”, továbbá újabb átvételek, például a *klubo*, a *ĵazo* „dzsessz” és a *sandviĉo*.

### Mely szavak szláv eredetűek?

Mindössze 65 szótőnek (1,6%) tisztán szláv a forrása, köztük a *vosto* „farok” (orosz *xvost*), a *gladi* „vasalni” (orosz *gladitʹ*), a *barĉo* „borscs” (lengyel *barszcz*) és a *roboto* (cseh *robot*). A szláv nyelveket a szótövek 12%-ánál nevezik meg, többnyire olyan nemzetközi szavaknál, mint a *fakto*, amelyek az oroszban és a lengyelben is megvannak. A szláv hatás a jelentésben és a nyelvtanban nagyobb: az *ek-* előképző és az *-ad-* utóképző a szláv igeaspektust visszhangozza.

### Mely szavak kötődnek a magyarhoz?

A magyar a „más” forrásnyelvek közé tartozik: a Wikiszótár a *papriko* szót a magyar *paprika* szóból átvettnek jelöli. Néhány további szó magyar szót vagy magyar fogalmat őriz; a ReVo mindegyiknél megadja a magyar megfelelőt:

| Eszperantó | A ReVo meghatározása röviden | Magyar megfelelő |
|---|---|---|
| *papriko* | fűszer, amelyet a paprika (*Capsicum*) egyes fajtáinak szárított, porrá őrölt termésből készítenek; a paprika ehető termése | paprika |
| *forinto* | magyar pénzegység | forint |
| *ĉardo* | fogadó, falusi kocsma Magyarországon | csárda |
| *zimbalono* | cigány vagy magyar eredetű húros hangszer | cimbalom |
| *husaro* | a könnyűlovasság katonája, amely a 16. században Magyarországon jelent meg; a címe és az egyenruhája később számos európai hadseregben elterjedt | huszár |

Ezek ritka szavak: a leggyakoribb 1000 szó között egy sincs, a [szótárban](https://esperantopedia.org/hu/szotar/) viszont megtalálod őket.

### Mely szavakban van ĥ és ĵ?

A 12 680 szótő közül mintegy 205-ben van **ĥ**, 67-ben pedig **ĵ**. Az adattal rendelkező 44 ĥ-s szótőből 23-nál görögöt neveznek meg, például *ĥaoso* „káosz”, *teĥniko* „technika” és *ĥoro* „kórus”; néhány az oroszból (*kolĥozo*), a héberből (*ĥasido*) vagy az arabból (*ĥalifo*) származik. Az adattal rendelkező 32 ĵ-s szótőből 21-nél újlatin nyelvet neveznek meg, többnyire franciát (*ĵurnalo* „újság”, *ĵeti* „dobni”, *ĵaŭdo* „csütörtök”), néhányat pedig az angolt (*ĵazo*) vagy a japánt (*ĵudo*).

## Kaotikus-e a keverék?

Nem: a források keverednek, a rendszer nem. Zamenhof 15. szabálya a [16 szabályban](https://esperantopedia.org/hu/nyelvtan/16-szabaly/#15-szab%C3%A1ly-az-idegen-szavak) kimondja, hogy a nemzetközi szavakat egészben veszik át, eszperantó helyesírással és végződésekkel. Az olyan kompromisszumok, mint a *tondri* „mennydörögni” (angol *thunder*, francia *tonner*), ritkák.

Minden szótő ezután ugyanazokat a szabályokat követi:

- **Egy betű, egy hang**, ezért az átvett szót úgy írják, ahogy kiejtik.
- **Rögzített végződések** (*-o*, *-a*, *-e*, *-i*), és nincsenek rendhagyó igék.
- **Változatlan részek**: a *san* „egészséges” mindig *san* marad, így lesz belőle a *mal·san·ul·ej·o* „kórház”. Lásd: [szóalkotás](https://esperantopedia.org/hu/nyelvtan/szokepzes/).

A nyelvészek az eszperantót lexikailag újlatinnak, morfológiailag agglutinálónak és bizonyos mértékig izoláló jellegűnek írják le (Blanke, 1985). Egy 2010-es tanulmány szerint „némileg európai jellegű, de jóval kevésbé, mint maguk az európai nyelvek” (Parkvall). A naturalisztikus tervezett nyelvek, például az interlingva, kevés saját szóképzéssel másolják a természetes szókincset; lásd: [az eszperantó összevetése](https://esperantopedia.org/hu/az-eszperantorol/tervezett-nyelvek-osszehasonlitasa/).

## Hány szót ismer fel az angolul vagy a spanyolul beszélő?

A **spanyolul, portugálul, franciául és olaszul beszélőknek** a gyakori szótövek 82%-a újlatin forrást nevez meg, és sokuknak közeli rokona van: *libro*, *granda* (*grande*), *verda* (*verde*), *amiko* (*amigo*), *vivi* (*vivir*). Mások idegennek tűnnek, például a *hundo* „kutya” és a *tago* „nap”, amelyek a németből erednek.

Az **angolul beszélőknek** mindkét réteg segít: a germán szavak (*birdo*, *suno*, *vorto* „szó”, *lando* „ország”, *vintro* „tél”) és az angollal közös latin eredetűek (*familio*, *universitato*). Az angolt a gyakori szótövek 25%-ánál, a németet 21%-ánál nevezik meg a források között.

A **magyar anyanyelvűeknek** a szókincs többsége idegennek hat, mert a magyar finnugor (uráli) nyelv, az eszperantó szótövei pedig nem közös ősnyelvből, hanem főleg az újlatin és a germán nyelvekből származnak. Ami ismerősnek tűnik, az többnyire nemzetközi szó, amely latin, német vagy francia közvetítéssel a magyarba is eljutott: *telefono* „telefon”, *ĉokolado* „csokoládé”, *biciklo* „bicikli”, *politiko* „politika”, *doktoro* „doktor”. A szóalkotás elve viszont ismerős lehet: a magyar is toldalékoló (agglutináló) nyelv, a szavakat itt is egymás után fűzött, változatlan toldalékokkal építjük.

Nem találtunk közzétett mérést arról, hogy egy adott nyelv beszélője az eszperantó szókincs mekkora részét ismeri fel, ezért százalékot nem közlünk; a táblázatok az eredetet mutatják, nem a felismerhetőséget. Próbáld ki a [szótárat](https://esperantopedia.org/hu/szotar/), vagy olvasd el, hogyan választotta ki [Zamenhof](https://esperantopedia.org/hu/az-eszperantorol/zamenhof/) 1887-ben az [*Unua Libro*](https://esperantopedia.org/hu/az-eszperantorol/unua-libro/) 917 szótövét.

## Gyakori kérdések

### Az eszperantó a spanyolra épül?

Nem. A spanyolt az 1000 leggyakoribb szótő mintegy 4%-ánál nevezik meg forrásként, szemben a latin 45%-ával, a francia 42%-ával és az olasz 28%-ával. Az eszperantó azért hangozhat spanyolosnak vagy olaszosnak, mert öt tiszta magánhangzója van, latin eredetű szótöveinek pedig gyakran vannak spanyol rokonai.

### Az eszperantó több nyelv keveréke?

A szókincsét tekintve igen: a szótövek sok nyelvből származnak, többnyire európaiakból. A keverék rendezett, mert minden szótövet egészben vesznek át, fonetikusan írnak, és szabályos módon kapcsolnak össze.

### Melyik nyelv áll a legközelebb az eszperantóhoz?

Egyik sem egyedül. A szókincs szerint a latint és a franciát nevezik meg a leggyakrabban, utána az olaszt, az angolt és a németet. A szerkezet szerint Claude Piron azt állította, hogy a szóképzése a kínaihoz hasonlít jobban, mint a tipikus európai nyelvekhez, a jelentésben és a nyelvtanban pedig szláv réteg is van. Nem találtunk olyan közzétett tanulmányt, amely egyetlen legközelebbi nyelvet jelölne ki.

### Eurocentrikus az eszperantó?

A szókincse nagyrészt igen: az újlatin, a germán, a szláv és a görög források a gyakori, adattal rendelkező szótövek mintegy 98%-át, az összes adattal rendelkező szótő 95%-át teszik ki. A nyelvtana kevésbé az. Az érvekről és a válaszokról lásd: [az eszperantó kritikái](https://esperantopedia.org/hu/az-eszperantorol/kritika/).

## Források

- Wikiszótár (angol kiadás, CC BY-SA), az eszperantó szócikkek a [Wiktextract](https://kaikki.org/dictionary/Esperanto/index.html) kinyerése szerint a kaikki.org oldalon, letöltve 2026. október 7-én; saját elemzésünk 135 141 szócikkről
- A [Reta Vortaro (ReVo)](https://reta-vortaro.de/) 2026. október 7-i kiadása: a szótövek listája és a *Fundamento*-jelölések
- A [Tatoeba](https://tatoeba.org/) eszperantó mondatai (CC BY 2.0 FR) és Zamenhof [*Fundamenta Krestomatio*](https://www.gutenberg.org/ebooks/8224) című műve (Project Gutenberg): szógyakoriságok
- Wikipédia (angolul), [Esperanto etymology](https://en.wikipedia.org/wiki/Esperanto_etymology): Geraldo Mattos, „La deveno de Esperanto”, *Fonto*, 1987 (az alapszókincs 84%-a latin eredetű, 14%-a germán, 2%-a szláv vagy görög); az eredeti szókincs mintegy kétharmad újlatin és egyharmad germán
- Wikipédia (angolul), [Esperanto](https://en.wikipedia.org/wiki/Esperanto) és [Esperanto grammar](https://en.wikipedia.org/wiki/Esperanto_grammar): Krunoslav Puškar, „Common criticism of Esperanto: facts and fallacies”, *Język. Komunikacja. Informacja* 10 (2015), mintegy 80% újlatin; Detlev Blanke, *Internationale Plansprachen* (1985)
- Mikael Parkvall, [„How European is Esperanto? A typological study”](https://doi.org/10.1075/lplp.34.1.04par), *Language Problems and Language Planning* 34(1), 2010
- Claude Piron, [„Esperanto: European or Asiatic language?”](http://claudepiron.free.fr/articlesenanglais/europeanorasiatic.htm), 1981
- Magyar vonatkozás: ReVo, [papriko](https://reta-vortaro.de/revo/art/paprik.html), [forinto](https://reta-vortaro.de/revo/art/forint.html), [ĉardo](https://reta-vortaro.de/revo/art/cxard.html), [zimbalono](https://reta-vortaro.de/revo/art/zimbalon.html) és [husaro](https://reta-vortaro.de/revo/art/husar.html); Wikiszótár (angol kiadás), [papriko](https://en.wiktionary.org/wiki/papriko); Wikipédia, [Forint](https://hu.wikipedia.org/wiki/Forint), [Csárda](https://hu.wikipedia.org/wiki/Cs%C3%A1rda), [Cimbalom](https://hu.wikipedia.org/wiki/Cimbalom) és [Huszár](https://hu.wikipedia.org/wiki/Husz%C3%A1r); Wikipédia, [Magyar nyelv](https://hu.wikipedia.org/wiki/Magyar_nyelv) (finnugor, agglutináló nyelv)
- További olvasnivaló: Andras Rajki, [*Etymological Dictionary of the Esperanto Language*](https://reto.cn/php/esperanto/esperantaj-vortoj/etimologia-vortaro-de-esperanto/) (E.D.E.L., Budapest, 2006), online olvasható (másolata a Verda Reto oldalon található): körülbelül 3900 szócikk, minden eszperantó szó után a megfelelő orosz, litván, lengyel, jiddis, német, francia, olasz, angol és latin szavakkal; jelentést nem ad meg
- További olvasnivaló: Ebbe Vilborg, *Etimologia vortaro de Esperanto*, 5 kötet (Malmö: Eldona Societo Esperanto, 1989–2001), eszperantó nyelven írt, nyomtatott etimológiai szótár