# Tervezett nyelvek (konlangok) listája év és típus szerint

Source: https://esperantopedia.org/hu/az-eszperantorol/tervezett-nyelvek-listaja/
Language: hu
Updated: 2026-11-09

> 24 jelentős tervezett nyelv időrendi listája a 12. századtól 2009-ig: alkotók, típusok, ISO-kódok, beszélőszámok. Az eszperantót beszélik a legtöbben.

A **tervezett nyelv** (konlang, constructed language) olyan nyelv, amelynek hangjait, szavait vagy nyelvtanát egy személy vagy csoport szándékosan alkotta meg, ahelyett hogy a mindennapi beszédből nőtt volna ki. A fő típusok: a nemzetek közti érintkezésre készült **nemzetközi segédnyelvek** (auxlangok, például az eszperantó), a fikcióhoz, szépséghez vagy játékhoz készült **művészi nyelvek** (artlangok, például a klingon) és a logika, a filozófia vagy nyelvészeti elképzelések kipróbálására épített **mérnöki nyelvek** (például a lojban). Rokon fogalompár az **a priori** nyelvek (kitalált tövekkel) és az **a posteriori** nyelvek (meglévő nyelvekből építve); ide tartoznak a **zonális** nyelvek is, amelyek egy-egy nyelvcsaládra készülnek, például az interszláv. A kategóriák átfedik egymást. **Az eszperantót beszélik a legtöbben**: a közzétett becslések kb. 60 000 és 2 millió beszélő között mozognak, és egyetlen más konlangnak sincs néhány ezernél nagyobb dokumentált közössége.

## Jelentős tervezett nyelvek táblázata

A táblázat az első közzététel vagy első használat éve szerint van rendezve. A beszélők számát csak ott közöljük, ahol van közzétett becslés; a „nem ismert” azt jelenti, hogy nem találtunk megbízható számot. Az ilyen becslések durvák, és gyakran vitatottak. A legismertebb segédnyelvek részletes összehasonlításáért lásd: [Eszperantó, ido, volapük, interlingua és más nyelvek](https://esperantopedia.org/hu/az-eszperantorol/tervezett-nyelvek-osszehasonlitasa/).

| Nyelv | Év | Alkotó(k) | Típus | Megjegyzések | Beszélők |
|---|---|---|---|---|---|
| Lingua Ignota | 12. század | Bingeni Hildegárd | Titkos vagy misztikus nyelv | Kb. 1011 kitalált szóból álló szószedet, többnyire főnevekkel, latin nyelvtannal | Nem ismert |
| Solresol | 1827 | Jean-François Sudre | A priori, zenei | A hét szolmizációs szótagból épített szavak; énekelhető, játszható vagy írható | Nem ismert |
| Volapük | 1879–80 | Johann Martin Schleyer | Segédnyelv | Az első széles nemzetközi követőtáborral rendelkező segédnyelv | Ma kb. 20–30 |
| **Eszperantó** | 1887 | L. L. Zamenhof | Segédnyelv | Szabályos nyelvtan, 16 szabály, [világméretű közösség](https://esperantopedia.org/hu/az-eszperantorol/tortenet/) | 60 000-től 2 millióig; 1000–2000 anyanyelvi |
| Idiom Neutral | 1902 | Waldemar Rosenberger | Segédnyelv | A volapük reformja a saját Akadémiája által; 1902-ben jelentették be | Nem ismert |
| Latino sine flexione | 1903 | Giuseppe Peano | Segédnyelv | Latin szókincs, minden ragozás elhagyásával | Nem ismert |
| Ido | 1907 | Delegációs bizottság (Couturat, de Beaufront) | Segédnyelv | Reformált eszperantó, lásd [Az eszperantó és az ido](https://esperantopedia.org/hu/az-eszperantorol/eszperanto-vs-ido/) | 100–200 és néhány ezer között (a becslések eltérnek) |
| Quenya és Sindarin | Kb. 1915-től (Quenya) | J. R. R. Tolkien | Artlang | Két tünde nyelv Középföldére; a legkorábbi quenya szólista 1915–16-ból való | Nem ismert |
| Occidental (Interlingue) | 1922 | Edgar de Wahl | Segédnyelv | Naturalisztikus, újlatin hatású | Néhány tucat |
| Novial | 1928 | Otto Jespersen | Segédnyelv | Újlatin és germán elemek keveréke | Nagyon kevés |
| Blissymbols | 1949 | Charles K. Bliss | Írásrendszer | Nem beszélt nyelv: fogalmak jelkészlete, ma a kommunikációt segítő célokra használják | Nem ismert |
| Interlingua | 1951 | International Auxiliary Language Association (Alexander Gode) | Segédnyelv | Naturalisztikus, a közös nemzetközi szókincsre épül | Néhány száztól kb. 1500-ig |
| Loglan | 1955 | James Cooke Brown | Mérnöki (logikai) | 1960-ban jelentették be a *Scientific American*ben | Nem ismert |
| Kotava | 1970-es évek | Staren Fetcey | A priori segédnyelv | Kitalált szókincs, nem meglévő nyelvekre épül | Nem ismert |
| Láadan | 1982 | Suzette Haden Elgin | Artlang (kísérleti) | A nők tapasztalatának kifejezésére készült; szerepel a *Native Tongue* regényeiben | Nem ismert |
| Klingon | 1984–85 | Marc Okrand | Artlang | A *Star Trek* számára; szótára 1985-ben jelent meg | Kb. 20–30 ember, aki spontán beszélgetni tud |
| Lojban | 1987 | Logical Language Group | Mérnöki (logikai) | A loglan közkincs utódja, félreérthetetlenre tervezve | Kb. 100 aktív író |
| Lingua Franca Nova | 1998 | C. George Boeree | Segédnyelv | 1998 óta online; egyszerűsített újlatin szókincs, a munka 1965-ben kezdődött | Nem ismert |
| Slovio | 1999 | Mark Hučko | Zonális segédnyelv | Eszperantószerű nyelvtan szláv szókinccsel | Nem ismert |
| Toki pona | 2001 | Sonja Lang | Mérnöki (minimalista) | Kb. 120–137 alapszó, lásd [Toki pona](https://esperantopedia.org/hu/az-eszperantorol/eszperanto-es-toki-pona/) | Néhány száz és néhány ezer között; lásd lent |
| Ithkuil | 2004 | John Quijada | Mérnöki (kísérleti) | A munka 1978-tól; az első nyilvános változat 2004, a „New Ithkuil” 2023 | Nincs ismert folyékony beszélő |
| Interszláv | 2006 | Jan van Steenbergen, Vojtěch Merunka és mások | Zonális segédnyelv | Slovianskiként indult; a projektek 2011 és 2017 között egyesültek | 7000–20 000 (állítások) |
| Na'vi | 2009 | Paul Frommer | Artlang | Az *Avatar* című filmhez készült; megjelenésekor kb. 1000 szó | Nem ismert |
| Dothraki | 2009 | David J. Peterson | Artlang | A *Trónok harca* számára rendelték meg, Martin regényeiben szereplő néhány szavából kiindulva | Nem ismert |

## Hány tervezett nyelv létezik?

Senki sem tudja pontosan, mert sok közülük soha nem közzétett magánprojekt. Carolina González nyelvész (Cambridge University Press, 2025) azt írja, hogy a 12. század óta több mint 1000 tervezett nyelvet dokumentáltak, és a tervezett nyelvekről szóló német Wikipédia-cikk is ezer feletti projektről beszél, amelyek közül csak néhány vált ismertté. Louis Couturat és Léopold Leau már 1903-ban 38 nemzetközi nyelvi projektet tekintett át. A számok azért térnek el, mert a „tervezett nyelv” magában foglalhat fiktív, filozófiai és személyes nyelveket is, vagy csak a valódi használatra szánt nyelveket.

## Mely tervezett nyelveket használják ma a legtöbben?

Az **eszperantó** nagy előnnyel vezet. Svend Vendelbo Nielsen 2017-ben kb. 60 000 beszélőre becsülte, Sidney Culbert felmérése pedig, amelyet az *Ethnologue* is átvett, 2 milliót ad; az összes becslésért és módszerért lásd: [hányan beszélik az eszperantót](https://esperantopedia.org/hu/az-eszperantorol/hanyan-beszelik/). A többi szám sokkal kisebb:

- **Klingon:** Arika Okrent nyelvész becslése szerint 20 vagy 30 ember tud spontán beszélgetést folytatni, és több százan használják írásban (a Mental Floss közlése szerint).
- **Toki pona:** alkotója 2007-ben azt mondta, hogy legalább 100 ember beszéli folyékonyan. A 2024-es közösségi összeíráson 1997 válaszadó vett részt, 53%-uk beszélgetési szinten vagy afölött. Maga a toki pona hivatalos webhelye 2025-ben több tízezer beszélőt állít, így a becslések attól függően, mit számolnak, két nagyságrenddel térnek el.
- **Ido:** 100–200-tól (Detlev Blanke, 2000) 1000–5000-ig (Ido Foundation).
- **Interlingua és interszláv:** az interlingua használóinak száma néhány száztól kb. 1500-ig terjed; az interszláv projektek 7000–20 000-et állítanak, ezt a számot nem számolta meg függetlenül senki. Ezek és a többi segédnyelv forrásai az [Eszperantó, ido, volapük, interlingua és más nyelvek](https://esperantopedia.org/hu/az-eszperantorol/tervezett-nyelvek-osszehasonlitasa/) oldalon vannak.

## Van-e tervezett nyelvnek anyanyelvi beszélője?

Az eszperantónak van. Anyanyelvi beszélői (*denaskuloj*) azok a gyerekek, akik otthon nőttek fel vele, általában eszperantót beszélő szülőkkel. A becslések kb. 1000–2000-et mondanak, és a német Wikipédia az eszperantót az egyetlen tervezett nyelvnek nevezi, amelynek vannak anyanyelvi beszélői. Lásd: [az eszperantó anyanyelvi beszélői](https://esperantopedia.org/hu/az-eszperantorol/anyanyelvi-beszelok/). A klingonnak és az ithkuilnak nincsenek dokumentált anyanyelvi beszélői.

## Mely tervezett nyelveknek van ISO-kódja?

Az ISO 639-3, amelyet a SIL International gondoz, az egyes nyelvekhez rendel kódokat, és az alábbiakat „Constructed” (tervezett) osztályba sorolja. Az ISO 639-2-ben ezenkívül van egy **art** gyűjtőkód a mesterséges nyelvekre általában.

| Nyelv | ISO 639-3 | Nyelv | ISO 639-3 |
|---|---|---|---|
| Eszperantó | epo (és eo) | Klingon | tlh |
| Volapük | vol (vo) | Toki pona | tok |
| Ido | ido (io) | Interszláv | isv |
| Occidental (Interlingue) | ile (ie) | Lingua Franca Nova | lfn |
| Novial | nov | Kotava | avk |
| Interlingua | ina (ia) | Quenya | qya |
| Lojban | jbo | Sindarin | sjn |
| Blissymbols | zbl | | |

A kód azt jelenti, hogy a nyelv elég jól dokumentált ahhoz, hogy azonosítható legyen, nem azt, hogy nagy közössége van. A Solresolnak például 2017-ben – a Babbel nyelvi magazin beszámolója szerint – megtagadták a kódot, mert nem használják nagy és sokszínű közösségben.

## Miért bukott meg a legtöbb segédnyelv?

A legtöbbnek egyetlen szerzője volt, aki folyton változtatta a nyelvet, nem volt tartós közössége, vagy senkinek sem volt gyakorlati oka megtanulni. A volapük a klasszikus eset: az 1880-as években gyorsan terjedt, és néhány éven belül elvesztette követői nagy részét. Az eszperantó stabilitása egy rögzített magból és a beszélők tulajdonában lévő nyelvből fakadt, ahogy az [Eszperantó, ido, volapük, interlingua és más nyelvek](https://esperantopedia.org/hu/az-eszperantorol/tervezett-nyelvek-osszehasonlitasa/) oldal elmagyarázza. A művészi és mérnöki nyelveket ezzel szemben soha nem szánták a nemzeti nyelvek leváltására, ezért rájuk nézve a „kudarc” nem megfelelő mérce.

## Gyakori kérdések

### Melyik a legtöbbet beszélt tervezett nyelv?

Az eszperantó, becslések szerint 60 000-től 2 millióig terjedő beszélővel. Egyetlen más tervezett nyelvnek sincs ekkora dokumentált közössége.

### Melyik a legrégebbi tervezett nyelv?

Bingeni Hildegárd 12. századi Lingua Ignotáját szokás a legkorábbi ismert tervezett nyelvek egyikeként említeni, bár nagyrészt latin nyelvtanhoz kapcsolt kitalált szavak szószedete. Az első széles körben használt segédnyelv az 1879–80-as volapük volt.

### Valódi nyelv a klingon és a dothraki?

Annyiban valódiak, hogy van nyelvtanuk és szókincsük, és az emberek meg tudják tanulni őket. Televízióra és filmre készültek azonban, és a rajongói körön kívül kevesen használják őket.

### Azonos-e a tervezett nyelv a nyelvjárással vagy a pidzsinnel?

Nem. A nyelvjárás vagy a pidzsin idővel alakul ki a beszélői között, a tervezett nyelvet viszont szándékosan alkotják meg. A Lingua Franca Nova egy pidzsinből merít ihletet, de egyetlen szerző tervezte.

### Melyik tervezett nyelv a legkönnyebben megtanulható?

A céltól függ. A toki ponának van a legkisebb szókincse, kb. 120–137 alapszó, de nem a pontos mindennapi kommunikációra tervezték. A teljes körű kommunikációra szánt nyelvek közül az eszperantónak van szabályos nyelvtana és messze a legtöbb tanulója és tanulóanyaga. Lásd: [melyik a legkönnyebben megtanulható nyelv?](https://esperantopedia.org/hu/tanulas/legkonnyebb-nyelv/) és [hogyan tanulj eszperantót](https://esperantopedia.org/hu/tanulas/hogyan-tanulj-eszperantot/).

## Források

- Wikipedia, [Constructed language](https://en.wikipedia.org/wiki/Constructed_language), [International auxiliary language](https://en.wikipedia.org/wiki/International_auxiliary_language) és [List of constructed languages](https://en.wikipedia.org/wiki/List_of_constructed_languages)
- Wikipedia (de), [Plansprache](https://de.wikipedia.org/wiki/Plansprache)
- Carolina González, [*Inventing Languages: A Practical Introduction*](https://www.cambridge.org/core/books/inventing-languages/A56FF6DB251BDDE3313E70B7B1B88778), Cambridge University Press, 2025
- Wikipedia, [Lingua Ignota](https://en.wikipedia.org/wiki/Lingua_Ignota), [Solresol](https://en.wikipedia.org/wiki/Solresol), [Latino sine flexione](https://en.wikipedia.org/wiki/Latino_sine_flexione), [Blissymbols](https://en.wikipedia.org/wiki/Blissymbols), [Ithkuil](https://en.wikipedia.org/wiki/Ithkuil), [Kotava](https://en.wikipedia.org/wiki/Kotava), [Láadan](https://en.wikipedia.org/wiki/L%C3%A1adan), [Toki Pona](https://en.wikipedia.org/wiki/Toki_Pona), [Na'vi language](https://en.wikipedia.org/wiki/Na%CA%BCvi_language), [Dothraki language](https://en.wikipedia.org/wiki/Dothraki_language)
- Babbel, [The history of Solresol](https://www.babbel.com/en/magazine/what-is-solresol) és [The story of Blissymbolics](https://www.babbel.com/en/magazine/what-is-blissymbolics)
- Mental Floss, [Constructed languages you can learn](https://www.mentalfloss.com/language/constructed-languages-you-can-learn) (Okrent klingon-becslése; Loglan és Lojban)
- Klingon Language Institute, [Klingon history](https://www.kli.org/about-klingon/klingon-history/)
- Mother Jones, [The linguist behind Avatar](https://motherjones.com/politics/2010/02/linguist-behind-avatar); WHYY, [He brought Game of Thrones languages to life](https://whyy.org/articles/he-brought-game-of-thrones-languages-to-life/)
- Lojban wiki, [About Lojban](https://mw.lojban.org/papri/About_Lojban) és [Logical Language History](https://tiki.lojban.org/Logical+Language+History)
- Tolkien Gateway, [Qenyaqetsa](https://tolkiengateway.net/wiki/Qenyaqetsa); Ardalambion, [The Qenya Lexicon reviewed](https://ardalambion.net/qlreview.htm)
- ithkuil.place, [Ithkuil: A Philosophical Design for a Hypothetical Language (2004 mirror)](https://ithkuil.place/mirror/2004-en/index.htm)
- Conlang Atlas of Language Structures, [Kotava](https://cals.info/language/kotava/); Le Petit Prince in languages, [Kotava](https://lepetitprince.eu/world/artificial/kotava/)
- Jayeless.net, [Lingua Franca Nova](https://www.jayeless.net/lingua-franca-nova); Lingclusive, [The Elefen in the room](https://www.lingclusive.com/post/lingua-franca-nova)
- Omniglot, [Slovio](https://www.omniglot.com/writing/slovio.htm); Encyclopaedia Britannica 1911, [Volapük](https://en.wikisource.org/wiki/1911_Encyclop%C3%A6dia_Britannica/Volap%C3%BCk) (Idiom Neutral és a volapük Akadémia)
- Jan van Steenbergen, [A short history of Interslavic](http://steen.free.fr/interslavic/history.html)
- SIL International, ISO 639-3 kódoldalak: [epo](https://iso639-3.sil.org/code/epo), [vol](https://iso639-3.sil.org/code/vol), [ido](https://iso639-3.sil.org/code/ido), [ile](https://iso639-3.sil.org/code/ile), [nov](https://iso639-3.sil.org/code/nov), [ina](https://iso639-3.sil.org/code/ina), [jbo](https://iso639-3.sil.org/code/jbo), [tlh](https://iso639-3.sil.org/code/tlh), [tok](https://iso639-3.sil.org/code/tok), [isv](https://iso639-3.sil.org/code/isv), [lfn](https://iso639-3.sil.org/code/lfn), [avk](https://iso639-3.sil.org/code/avk), [qya](https://iso639-3.sil.org/code/qya), [sjn](https://iso639-3.sil.org/code/sjn), [zbl](https://iso639-3.sil.org/code/zbl), [art](https://iso639-3.sil.org/code/art)
- Libera Folio, ["Nova takso: 60.000 parolas Esperanton"](https://www.liberafolio.org/2017/02/13/nova-takso-60-000-parolas-esperanton/) (Nielsen, 2017); *Ethnologue*, [Esperanto entry, 16th edition](https://web.archive.org/web/20090822095633/http://www.ethnologue.com/show_language.asp?code=epo) (2009)
- Jan Tamalu és mások, [Results of the 2024 Toki Pona census](https://tokiponacensus.github.io/results2024); [Toki Pona official site](https://tokipona.org/)
- Ido Foundation, [IDO](https://idofonduro.org/wp/index.php/en/ido/); Detlev Blanke (2000), Sabine Fiedler által idézve: [Phraseology in planned languages](https://books.google.com/books?id=CAIZ9BHOkBwC&pg=PA779), 2007
- Wikipedia, [Volapük](https://en.wikipedia.org/wiki/Volap%C3%BCk), [Ido](https://en.wikipedia.org/wiki/Ido), [Interlingue](https://en.wikipedia.org/wiki/Interlingue), [Novial](https://en.wikipedia.org/wiki/Novial), [Interlingua](https://en.wikipedia.org/wiki/Interlingua), [Lojban](https://en.wikipedia.org/wiki/Lojban), [Klingon language](https://en.wikipedia.org/wiki/Klingon_language), [Interslavic](https://en.wikipedia.org/wiki/Interslavic); lásd még az [Eszperantó, ido, volapük, interlingua és más nyelvek](https://esperantopedia.org/hu/az-eszperantorol/tervezett-nyelvek-osszehasonlitasa/) oldal forrásait