# Eszperantó, ido, volapük, interlingua és más nyelvek

Source: https://esperantopedia.org/hu/az-eszperantorol/tervezett-nyelvek-osszehasonlitasa/
Language: hu
Updated: 2026-10-22

> Az eszperantó összehasonlítása a volapükkel, az idóval, az interlinguával, a novialnal, a lojbannal, a klingonnal, a toki ponával és az interszlávval.

Az eszperantó (1887) **messze a legtöbbek által beszélt tervezett nyelv**. Becslések szerint 60 ezer és 2 millió ember beszéli – ez sokszorosa a legközelebbi vetélytársakénak: az idónak, az interlinguának és a toki ponának néhány száz–néhány ezer, a volapüknek és a klingonnak pedig néhány tucat beszélője van. Az eszperantónak van a legnagyobb Wikipédiája is a tervezett nyelvek közül (mintegy 390 ezer cikk, szemben az ido körülbelül 65 ezer cikkével), és egyedül az eszperantónak van nagyjából 1000–2000 anyanyelvi beszélője.

A tervezett nyelvek néhány csoportba sorolhatók: **nemzetközi segédnyelvek**, amelyek a nemzetek közötti érintkezésre készültek (volapük, eszperantó, ido, interlingua, novial), **logikai vagy filozófiai nyelvek** (lojban, toki pona) és **kitalált nyelvek**, amelyeket könyvekhez vagy filmekhez alkottak (klingon). Léteznek **zonális nyelvek** is, egy-egy nyelvcsalád számára, például az interszláv.

## Összehasonlító táblázat

A beszélők számai a felsorolt forrásokból származó durva becslések; ritkán mérik őket, és gyakran vitatottak.

| Nyelv | Év | Alkotó | Cél és alap | Becsült beszélők | Wikipédia-cikkek (2026. okt.) | ISO 639-3 |
|---|---|---|---|---|---|---|
| **Eszperantó** | 1887 | L. L. Zamenhof | Nemzetközi segédnyelv; főleg újlatin és germán szótövek, agglutináló nyelvtan | 60 000–2 millió; 1000–2000 anyanyelvi | 389 589 | epo |
| Volapük | 1879–80 | Johann Martin Schleyer | Nemzetközi segédnyelv; erősen átalakított, főleg germán szótövek | Ma kb. 20–30 | 56 561 (többségüket botok hozták létre) | vol |
| Ido | 1907 | Küldöttségi bizottság (Louis de Beaufront, Louis Couturat) | Reformált eszperantó ékezetes betűk nélkül | 100–200 és néhány ezer között (a becslések eltérnek) | 64 640 | ido |
| Occidental (Interlingue) | 1922 | Edgar de Wahl | Naturalisztikus segédnyelv, az újlatin nyelvekre emlékeztet | Néhány tucat | 13 798 | ile |
| Novial | 1928 | Otto Jespersen | Újlatin és germán elemeket vegyítő segédnyelv | Nagyon kevés | 2067 | nov |
| Interlingua | 1951 | IALA, Alexander Gode | Naturalisztikus; a szókincs öt ellenőrző nyelvből származik | Néhány száztól kb. 1500-ig | 30 291 | ina |
| Lojban | 1987 (nyelvtani leírás 1997) | Logical Language Group, a Loglan (1955) alapján | Logikai nyelv egyértelmű nyelvtannal | Kb. 100 aktív író | 1364 | jbo |
| Klingon | 1984–85 | Marc Okrand | Kitalált nyelv a *Star Trek* számára | Kb. 20–30 folyékony | nincs | tlh |
| Toki pona | 2001 (könyv 2014) | Sonja Lang | Minimalista; mintegy 120–137 alapszó | Több száz–néhány ezer | 4688 | tok |
| Interszláv | 2006–2011 | Jan van Steenbergen, Vojtěch Merunka és mások | Zonális nyelv, amelyet a szláv nyelvek beszélői megértenek | 7000–20 000 (állítások szerint) | 1738 | isv |

## Miben különbözik az eszperantó a volapüktől?

A **volapük** volt az első. A német pap Johann Martin Schleyer 1879-ben tett közzé egy vázlatot, 1880-ban pedig egy könyvet. Gyorsan elterjedt: százával alakultak klubok, és 1889-ig három nemzetközi kongresszust tartottak, az utolsót Párizsban. Hívei közel egymillió követőről beszéltek.

Majdnem ilyen gyorsan össze is omlott. Schleyer addig alakította a szótöveket, míg alig lehetett felismerni őket (*vol* „világ” + *pük* „beszéd”), a nyelvtanban sok volt az alak, és ellenállt mások változtatásainak. Amikor 1887-ben megjelent az eszperantó, sok volapükklub átállt – a nürnbergi 1888-ban. Az eszperantó stabilitása az ellenkező megközelítésből fakadt: Zamenhof lemondott a személyes irányításról, a közösség pedig az 1905-ös *Fundamentóban* rögzítette a magot. Lásd: [az eszperantó története](https://esperantopedia.org/hu/az-eszperantorol/tortenet/).

## Miben különbözik az eszperantó az idótól?

Az **ido** (eszperantóul „utód”) egy reformált eszperantó, amelyet 1907-ben mutatott be Párizsban a nemzetközi segédnyelv elfogadásáért alakult küldöttség (*Délégation pour l'adoption d'une langue auxiliaire internationale*) bizottsága. Szerzőjéről, aki „Ido” néven írt alá, 1908-ban kiderült, hogy Louis de Beaufront, addig vezető eszperantista; a későbbi történészek főleg a filozófus Louis Couturat művének tartják, aki a fő népszerűsítője is volt.

| Jellemző | Eszperantó | Ido |
|---|---|---|
| Ékezetes betűk | ĉ, ĝ, ĥ, ĵ, ŝ, ŭ | Nincs (ch, sh stb. használatos) |
| Többes szám | *-j*: *hundoj* „kutyák” | *-i*: *hundi* „kutyák” |
| Melléknévi egyeztetés | Van: *grandaj hundoj* | Nincs: *granda hundi* |
| Tárgyeset *-n* | A tárgyon kötelező | Csak szokatlan szórendnél |
| Szókincs | Újlatin, germán, szláv | Szigorúbban újlatin alapú |

E változtatások közül sokat már Zamenhof saját 1894-es reformszavazásán is javasoltak, de az eszperantisták elutasították őket. Az ido miatt néhány vezető elhagyta az eszperantó mozgalmat, a legtöbb egyszerű beszélő azonban maradt, az ido pedig kicsi maradt. A teljes történetet, a részletesebb nyelvtani összehasonlítást és a beszélőszámokat az [eszperantó és az ido](https://esperantopedia.org/hu/az-eszperantorol/eszperanto-vs-ido/) oldalon találod.

## Miben különbözik az eszperantó az interlinguától?

Az **interlingua**, amelyet 1951-ben tett közzé a Nemzetközi Segédnyelv Egyesület (IALA) Alexander Gode vezetésével, más úton jár. Szabályos, kitalált rendszer helyett az ellenőrző nyelvei – főleg az angol, a francia, az olasz és a spanyol–portugál, másodlagos hivatkozásként a német és az orosz – közös nemzetközi szavait veszi át természetes alakjukban. Az újlatin nyelvek beszélői gyakran első pillantásra el tudják olvasni az interlinguát.

A kompromisszum: az interlingua európaiak számára könnyen **olvasható**, de nehezebb helyesen **beszélni**, mert megtartja a forrásnyelvek szabálytalanságait. Az eszperantó első pillantásra kevésbé ismerős, de teljesen szabályos, ezért könnyebb vele megszólalni és írni.

## Mi a helyzet a klingonnal, a lojbannal és a toki ponával?

Ezeket a nyelveket nem világméretű érintkezésre tervezték:

- A **klingont** Marc Okrand nyelvész alkotta a *Star Trek III* (1984) című filmhez, és *The Klingon Dictionary* (1985) című könyvében írta le. Szándékosan idegenszerű a hangzása és a nyelvtana. Csak néhány tucat ember beszéli folyékonyan, bár sok rajongó ismer néhány kifejezést.
- A **lojban**, amelyet 1987-től a Logical Language Group fejlesztett James Cooke Brown Loglanjából, a predikátumlogikán alapuló, kétértelműségektől mentes nyelvtant célozza.
- A **toki pona**, amelyet a kanadai nyelvész Sonja Lang alkotott (először 2001-ben jelent meg az interneten, könyve 2014-ben), mindössze mintegy 120–137 alapszóból áll, és összetett gondolatokat egyszerű szavak összekapcsolásával fejez ki. 2022-ben kapta meg a *tok* ISO-kódot.

## Mi a helyzet az interszlávval?

Az **interszláv** (*Medžuslovjansky*) zonális nyelv, amelyet az összes szláv nyelv beszélői tanulás nélkül is megértenek. A 2006-ban indult, 2011-ben egyesült projektekből nőtt ki, Jan van Steenbergen és Vojtěch Merunka vezetésével, és 2024-ben kapta meg az *isv* ISO-kódot. Az eszperantóval ellentétben nem az egész világra törekszik.

## Miért volt sikeres az eszperantó ott, ahol a többi nem?

A kutatók általában több tényező együttesére mutatnak:

1. **Stabilitás.** Az 1905-ös *Fundamento* rögzítette a magot, így a tanulók nem látták változni a nyelvet a kezük alatt – ellentétben a volapükkel vagy az idóval, amelyek alkotói folyamatosan átdolgozták.
2. **Közösségi tulajdon.** Zamenhof lemondott a nyelvhez fűződő személyes jogairól, és a beszélőkre bízta a fejlesztést.
3. **Tanulhatóság.** A szabályos nyelvtan, a fonetikus írás és a termékeny [szóalkotás](https://esperantopedia.org/hu/nyelvtan/szokepzes/) lehetővé tette, hogy az emberek gyorsan eljussanak a valódi beszélgetésig.
4. **Kultúra és intézmények.** Az 1905 óta tartó kongresszusok, az [Eszperantó Világszövetség](https://esperantopedia.org/hu/az-eszperantorol/szervezetek/), az eredeti [irodalom](https://esperantopedia.org/hu/az-eszperantorol/irodalom/) és később az anyanyelvi beszélők élő közösséget hoztak létre, nem csupán egy projektet.

A kritikusok szerint az eszperantó sikere viszonylagos: kis nyelv maradt, hivatalos státusz nélkül. Lásd: [az eszperantó kritikája](https://esperantopedia.org/hu/az-eszperantorol/kritika/).

## Gyakori kérdések

### Melyik a legtöbbek által beszélt tervezett nyelv?

Az eszperantó. A becsült beszélőinek száma 60 ezer és 2 millió között van, jóval több, mint bármely más tervezett nyelvé; a következő legnagyobb közösségek létszáma néhány száz vagy néhány ezer.

### Jobb az ido, mint az eszperantó?

Az ido elhagyta az eszperantó ékezetes betűit, a melléknévi egyeztetést és a tárgyeset legtöbb használatát, amit egyesek egyszerűbbnek találnak. Beszélője, könyve és rendezvénye viszont jóval kevesebb, ezért gyakorlati használatra az eszperantó az erősebb választás.

### Népszerűbb a klingon, mint az eszperantó?

Nem. A klingon a *Star Trek* révén híres, és egykor mintegy 250 ezer Facebook-felhasználó állította, hogy beszéli, de csak néhány tucat ember beszéli folyékonyan. Az eszperantónak több tízezer aktív beszélője és saját anyanyelvi beszélői vannak.

### Melyik tervezett nyelvet a legkönnyebb megtanulni?

A toki ponának a legkisebb a szókincse, de nem lehet vele pontosan kifejezni a dolgokat. A teljes értékű érintkezésre épített nyelvek közül az eszperantót és az interlinguát tartják általában a legkönnyebbnek az európai nyelvek beszélői számára.

### Kiszorította az eszperantó a volapüköt?

Nagyrészt igen. A volapük az 1880-as évek végén érte el a csúcsát, majd sok klubja és híve – Nürnberggel kezdve 1888-ban – átállt az eszperantóra.

## Források

- Wikipédia (angolul), [Volapük](https://en.wikipedia.org/wiki/Volap%C3%BCk), [Ido](https://en.wikipedia.org/wiki/Ido), [Interlingue](https://en.wikipedia.org/wiki/Interlingue), [Novial](https://en.wikipedia.org/wiki/Novial), [Interlingua](https://en.wikipedia.org/wiki/Interlingua), [Lojban](https://en.wikipedia.org/wiki/Lojban), [Klingon language](https://en.wikipedia.org/wiki/Klingon_language), [Toki Pona](https://en.wikipedia.org/wiki/Toki_Pona), [Interslavic](https://en.wikipedia.org/wiki/Interslavic)
- Wikipédia, [Volapük nyelv](https://hu.wikipedia.org/wiki/Volap%C3%BCk_nyelv), [Ido nyelv](https://hu.wikipedia.org/wiki/Ido_nyelv), [Interlingva nyelv](https://hu.wikipedia.org/wiki/Interlingva_nyelv), [Klingon nyelv](https://hu.wikipedia.org/wiki/Klingon_nyelv), [Toki pona nyelv](https://hu.wikipedia.org/wiki/Toki_pona_nyelv), [Interszláv nyelv](https://hu.wikipedia.org/wiki/Interszl%C3%A1v_nyelv)
- Wikipédia (németül), [Volapük](https://de.wikipedia.org/wiki/Volap%C3%BCk), [Ido](https://de.wikipedia.org/wiki/Ido_(Sprache)), [Interlingua](https://de.wikipedia.org/wiki/Interlingua), [Klingonische Sprache](https://de.wikipedia.org/wiki/Klingonische_Sprache), [Toki Pona](https://de.wikipedia.org/wiki/Toki_Pona); Wikipédia (lengyelül), [Volapük](https://pl.wikipedia.org/wiki/Volap%C3%BCk), [Interlingua](https://pl.wikipedia.org/wiki/Interlingua)
- SIL International, ISO 639-3 kódoldalak: [epo](https://iso639-3.sil.org/code/epo), [vol](https://iso639-3.sil.org/code/vol), [ido](https://iso639-3.sil.org/code/ido), [ina](https://iso639-3.sil.org/code/ina), [jbo](https://iso639-3.sil.org/code/jbo), [tlh](https://iso639-3.sil.org/code/tlh), [tok](https://iso639-3.sil.org/code/tok), [isv](https://iso639-3.sil.org/code/isv)
- A Wikimedia-oldalak statisztikái az egyes Wikipédia-kiadásokhoz (lekérdezve 2026. október 7-én; az interlingua 2026. október 11-én ellenőrizve)
- Wikipédia (angolul), [Comparison between Esperanto and Ido](https://en.wikipedia.org/wiki/Comparison_between_Esperanto_and_Ido) és [1894 Esperanto reform project](https://en.wikipedia.org/wiki/1894_Esperanto_reform_project)
- Amri Wandel, [„How many people speak Esperanto?”](https://doi.org/10.7906/indecs.13.2.9), 2015 (a klingon Facebook-adat)