# Érzelmek eszperantóul – boldog, szomorú, fáradt

Source: https://esperantopedia.org/hu/kifejezesek/erzelmek/
Language: hu
Updated: 2026-10-29

> A boldog feliĉa vagy ĝoja, a szomorú malĝoja, a fáradt laca. Mi estas laca, Mi timas, Mi ĝojas, plusz a mal-, -iĝ-, -ig- és -em- további érzelmekhez.

Eszperantóul az *esti* „lenni” igével és egy melléknévvel mondod el, hogyan érzed magad – ***Mi estas feliĉa*** „Boldog vagyok”, ***Mi estas laca*** „Fáradt vagyok” –, vagy egy érzelemigével: ***Mi ĝojas*** „Örülök”, ***Mi timas*** „Félek”, ***Mi enuas*** „Unatkozom”. Néhány szórész (*mal-, -iĝ-, -ig-, -em-*) egyetlen tőből érzelmek egész családját alkotja. A kiejtés oszlop a szavakat szótagokra bontja, és NAGYBETŰVEL jelöli a hangsúlyos szótagot; az mindig az utolsó előtti.

## Érzelmek melléknévként

A melléknevek *-a* végűek, és többes számban *-j* végződést kapnak: *Ni estas feliĉaj* „Boldogok vagyunk”.

| Magyar | Eszperantó | Kiejtés | Megjegyzés |
|---|---|---|---|
| boldog | *feliĉa* | fe-LI-ĉa | „szerencsés” is |
| örömteli, örvendező | *ĝoja* | ĜO-ja | mélyebb, mint a *gaja* |
| vidám | *gaja* | GA-ja | kívülről is látszik |
| elégedett | *kontenta* | kon-TEN-ta | nem kíván többet |
| szomorú | *malĝoja* | mal-ĜO-ja | mély bánat, például veszteség után |
| lehangolt, borús kedvű | *malgaja* | mal-GA-ja | könnyebb, múló hangulat |
| szomorú | *trista* | TRIS-ta | gyakori, rövid |
| boldogtalan | *malfeliĉa* | mal-fe-LI-ĉa | „szerencsétlen” is |
| mérges, dühös | *kolera* | ko-LE-ra | |
| félénk, ijedős | *timema* | ti-ME-ma | |
| fáradt | *laca* | LA-ca | „valamibe belefáradt” is |
| álmos | *dormema* | dor-ME-ma | |
| ideges | *nervoza* | ner-VO-za | |
| nyugodt | *trankvila* | tran-KVI-la | |
| nyugtalan, aggódó | *maltrankvila* | mal-tran-KVI-la | |
| magányos | *soleca* | so-LE-ca | |
| büszke | *fiera* | fi-E-ra | *fiera pri vi* „büszke rád” |
| féltékeny | *ĵaluza* | ĵa-LU-za | attól fél, hogy elveszti, ami a tiéd |
| elkeseredett, bosszús | *ĉagrenita* | ĉa-gre-NI-ta | |
| meglepett | *surprizita* | sur-pri-ZI-ta | |

**Jelentésárnyalatok.** A ReVo szótár szerint a *gaja* kívülről is érzett és mutatott állapot, a *ĝoja* mélyebb, befelé forduló érzés. Hasonlóan a *malgaja* könnyebb, külsőbb hangulat, a *malĝoja* pedig mély bánat. Gyakori a *trista* is: a PMEG a *malgaja* és a *malĝoja* gyakran használt alternatívájának nevezi, bár a ReVo egy használati útmutatót idéz, amely a *mal-* alakokat részesíti előnyben. A *feliĉa* egyszerre „boldog” és „szerencsés”; a puszta szerencséhez használd a *bonŝanca* szót. A *ĵaluza* az attól való félelem, hogy elveszítjük azt, ami a miénk; azt kívánni, amije másnak van, az *envii* „irigyelni”.

**Érzelmek -ita végződéssel.** A *ĉagrenita, surprizita* és *ravita* „elragadtatott” a *ĉagreni* „elkeseríteni”, a *surprizi* „meglepni” és a *ravi* „elragadtatni” igéből ered. Az *-ita* végződés a cselekvés eredményeként létrejött állapotot adja, ezért a *Mi estas surprizita* „Meglepett vagyok” (valamitől). Lásd: [melléknévi igenevek](https://esperantopedia.org/hu/nyelvtan/melleknevi-igenevek/).

## Érzelmek igeként

| Ige | Kiejtés | Példa | Magyar |
|---|---|---|---|
| *ami* | A-mi | *Mi amas mian familion.* | Szeretem a családomat. |
| *ŝati* | ŜA-ti | *Mi ŝatas tiun kanton.* | Kedvelem azt a dalt. |
| *plaĉi* | PLA-ĉi | *Tiu kanto plaĉas al mi.* | Tetszik nekem az a dal. |
| *malami* | mal-A-mi | *Mi malamas atendi.* | Utálok várni. |
| *ĝoji* | ĜO-ji | *Mi ĝojas pri via sukceso.* | Örülök a sikerednek. |
| *timi* | TI-mi | *Mi timas la hundon.* | Félek a kutyától. |
| *koleri* | ko-LE-ri | *Li koleras pro la bruo.* | Mérges a zaj miatt. |
| *enui* | e-NU-i | *Mi enuas.* | Unatkozom. |
| *honti* | HON-ti | *Mi hontas pri mia eraro.* | Szégyellem a hibámat. |
| *esperi* | es-PE-ri | *Mi esperas, ke vi venos.* | Remélem, hogy eljössz. |
| *bedaŭri* | be-DAŬ-ri | *Mi bedaŭras, ke mi malfruis.* | Sajnálom, hogy elkéstem. |
| *sopiri* | so-PI-ri | *Mi sopiras al la maro.* | Vágyom a tenger után. |

**Kedvelni, szeretni, gyűlölni.** A mai használatban a *ŝati* az enyhébb, az *ami* az erősebb szó; a ReVo megjegyzi, hogy régebben fordítva volt. A PMEG magyarázata szerint a *ŝati* és a *plaĉi* majdnem ugyanazt jelenti, de felcseréli a szerepeket: a *Mi ŝatas la libron* egyenlő a *La libro plaĉas al mi* mondattal. Ha azt akarod mondani, hogy „nem szeretem”, használd a *Mi ne ŝatas ĝin* mondatot, a *malami* szót pedig tartogasd az igazi gyűlöletre. A *malŝati* egyes szótárakban „nem kedvel” jelentéssel szerepel, a ReVo azonban úgy határozza meg, hogy valamit értéktelennek vagy jelentéktelennek tekintünk, ezért a *Mi ne ŝatas* biztonságosabb. A magyar „szeret” egyszerre felel meg az *ami* és a *ŝati* szónak; a „kedvel” a *ŝati*, a „tetszik” pedig a *plaĉi*, amely a magyarhoz hasonlóan fordítva építkezik: „az a dal tetszik nekem”. Az emberek közti szerelemről lásd a [Szeretlek](https://esperantopedia.org/hu/kifejezesek/szeretlek/) oldalt.

**Mi következik az ige után.** Az okot a *pri* vagy a *pro* adja meg: a ReVóban egyaránt szerepel a *ĝoji pri la bonaĵo* és a *mi ĝojas pro via helpo*. A magyar „örül valaminek” alakkal ellentétben az eszperantó elöljárószót használ. Egész mellékmondat a *ke* kötőszót kapja: *Mi ĝojas, ke vi venis* „Örülök, hogy eljöttél”; *Mi timas, ke pluvos* „Attól félek, hogy esni fog”. Ugyanezek a szerkezetek az *esti* + melléknév után is állnak: *Mi estas ĝoja, ke vi venis.* Az éhségről és a szomjúságról az [étel és ital](https://esperantopedia.org/hu/kifejezesek/etel-ital/), a hidegről és a melegről az [időjárás és évszakok](https://esperantopedia.org/hu/kifejezesek/idojaras-es-evszakok/) oldalon olvashatsz.

## Négy mód arra, hogy elmondd, mit érzel

| Szerkezet | Példa | Magyar |
|---|---|---|
| *esti* + melléknév | *Mi estas laca.* | Fáradt vagyok. |
| érzelemige | *Mi timas.* | Félek. |
| *senti sin* + melléknév | *Mi sentas min sola.* | Magányosnak érzem magam. |
| *Estas al mi* + határozószó | *Estas al mi malvarme.* | Fázom. |

A *senti sin* „érezni magát” szerkezetben a *min* a tárgy, a mögötte álló melléknév pedig téged jellemez, ezért nem kap *-n* végződést: *Ni sentas nin solaj* „Magányosnak érezzük magunkat”. A PMEG ezt az igén keresztül kapcsolt leírásnak nevezi. A magyar itt „-nak/-nek” ragot használ („magányosnak érzem magam”), az eszperantó melléknév viszont nem kap ragot (többes számban csak *-j* végződést). Azt, hogy jól érzed-e magad, határozószóval fejezd ki: *Mi sentas min bone* „Jól érzem magam”. Az utolsó mintát a PMEG-ből vettük, amely az *Estas al mi malvarme* mondatot Zamenhof Andersen-mesefordításából idézi; az *al mi* megnevezi azt, aki érzi.

## Szórészek, amelyek érzelmeket építenek

| Szórész | Hatás | Példák |
|---|---|---|
| *mal-* | az ellentéte | *feliĉa → malfeliĉa* „boldogtalan”, *kontenta → malkontenta* „elégedetlen”, *ĝoji → malĝoji* „bánkódni”, *espero → malespero* „kétségbeesés”, *ami → malami* „gyűlölni” |
| *-iĝ-* | valamivé válni | *kolera → koleriĝi* „megharagudni”, *laca → laciĝi* „elfáradni”, *trankvila → trankviliĝi* „megnyugodni”, *enui → enuiĝi* „unatkozni kezd”, *ĉagreni → ĉagreniĝi* „elkeseredni” |
| *-ig-* | valakiben érzelmet kelteni | *ĝoji → ĝojigi* „megörvendeztetni”, *timi → timigi* „megijeszteni”, *koleri → kolerigi* „megharagítani”, *trankvila → trankviligi* „megnyugtatni”, *enui → enuigi* „untatni” |
| *-ig-* + *-a* | érzelmet kiváltó | *enuiga* „unalmas”, *laciga* „fárasztó”, *timiga* „ijesztő”, *ĝojiga* „örömteli” |
| *-em-* | hajlam valamire | *timema* „félénk”, *kolerema* „hirtelen haragú”, *hontema* „szégyenlős”, *plorema* „sírós”, *enviema* „irigy természetű” |
| *-eg-* | nagyon erős | *feliĉega* „önfeledten boldog”, *kolerega* „dühöngő”, *lacega* „kimerült” |
| *-et-* | gyenge | *kolereta* „kissé bosszús”, *rideti* „mosolyogni” (a *ridi* „nevetni” szóból) |
| *ek-* | hirtelen | *ektimi* „megijedni”, *ekridi* „felnevetni”, *ekami* „beleszeretni” |

Bővebben az [előképzőkről](https://esperantopedia.org/hu/nyelvtan/elokepzok/) és az [utóképzőkről](https://esperantopedia.org/hu/nyelvtan/utokepzok/). Néhány figyelmeztetés:

- **Ellentét vagy csak „nem”.** A *mal-* az ellenkező gondolatot adja, a *ne* csak tagad. A PMEG példapárja: *ami → malami*: *Mi ne amas lin* „Nem szeretem őt”, de *Mi malamas lin* „Gyűlölöm őt”.
- **Nincs ĝojiĝi.** A ReVo nem tartalmazza a *ĝojiĝi* szót, mert a *ĝoji* már eleve azt jelenti: „örömet érezni”.
- **Félelem.** Létezik a *timiĝi*, de a PMEG az *ektimi* szót ajánlja a „megijedni” kifejezésére.
- **Múló állapot.** A PMEG szerint az *-em-* pillanatnyi hajlamot is megnevezhet: a *dormema* „álmosnak lenni”, nem „sokat aludni”.

## Kérdezés az érzelmekről és válaszadás

| Eszperantó | Kiejtés | Magyar |
|---|---|---|
| *Kiel vi fartas?* | KI-el vi FAR-tas | Hogy vagy? |
| *Kiel vi sentas vin?* | KI-el vi SEN-tas vin | Hogy érzed magad? |
| *Kio estas al vi?* | KI-o ES-tas al vi | Mi a baj? |
| *Kio okazis?* | KI-o o-KA-zis | Mi történt? |
| *Kio ĝenas vin?* | KI-o ĜE-nas vin | Mi bánt? |
| *Kial vi estas malĝoja?* | KI-al vi ES-tas mal-ĜO-ja | Miért vagy szomorú? |
| *Nenio, mi nur estas laca.* | ne-NI-o, mi nur ES-tas LA-ca | Semmi, csak fáradt vagyok. |

A ReVo a *farti* igét úgy határozza meg, hogy valaki a testi működések szempontjából jó vagy rossz állapotban van, és a *Kiel vi fartas?* ma is a szokásos „Hogy vagy?”; a válaszok az [üdvözlések](https://esperantopedia.org/hu/kifejezesek/udvozlesek/) oldalon találhatók. A *Kiel vi sentas vin?* az éppen aktuális hangulatodra kérdez.

## Vigasztalás és reagálás

| Eszperantó | Kiejtés | Magyar |
|---|---|---|
| *Ne ploru.* | ne PLO-ru | Ne sírj. |
| *Ne timu.* | ne TI-mu | Ne félj. |
| *Ne zorgu.* | ne ZOR-gu | Ne aggódj. |
| *Trankviliĝu.* | tran-kvi-LI-ĝu | Nyugodj meg. |
| *Ĉio estos en ordo.* | ĈI-o ES-tos en OR-do | Minden rendben lesz. |
| *Mi kunsentas kun vi.* | mi kun-SEN-tas kun vi | Együtt érzek veled. |
| *Mi kondolencas.* | mi kon-do-LEN-cas | Őszinte részvétem. |
| *Kia domaĝo!* | KI-a do-MA-ĝo | Milyen kár! |
| *Mi ĝojas pri vi.* | mi ĜO-jas pri vi | Örülök neked. |
| *Mi fieras pri vi.* | mi fi-E-ras pri vi | Büszke vagyok rád. |

A felszólítások *-u* végűek (ez a felszólító mód), a *ne* pedig tagadóvá teszi őket – akárcsak a magyar „ne” a tiltásokban. Az olyan rövid kitörések, mint a *Ve!* „jaj” és a *Hura!*, [indulatszók](https://esperantopedia.org/hu/nyelvtan/indulatszok/).

## Gyakori kérdések

### Hogyan mondjuk eszperantóul, hogy „boldog vagyok”?

*Mi estas feliĉa* vagy *Mi estas ĝoja*. A *Mi ĝojas* önmagában azt jelenti: „Örülök”, általában valami konkrétnak.

### Hogyan mondjuk eszperantóul, hogy „fáradt vagyok”?

*Mi estas laca*. A „kimerült vagyok” *Mi estas lacega*, a „fáradok” pedig *Mi laciĝas*.

### Hogyan mondjuk eszperantóul, hogy „szomorú vagyok”?

*Mi estas malĝoja*, *Mi estas malgaja* vagy *Mi estas trista*. Mindhárom használatos, a *malĝoja* a legmélyebb.

### Hogyan mondjuk eszperantóul, hogy „félek”?

*Mi timas*, tárggyal (*Mi timas la hundon*) vagy mellékmondattal (*Mi timas, ke pluvos*). A „Ne félj” *Ne timu*.

### Mi a különbség a feliĉa és a ĝoja között?

A *feliĉa* a szokásos „boldog”, és „szerencsés” is. A *ĝoja* „örömteli, örvendező”, a *ĝoji* pedig „örülni” valaminek.

## Források

- ReVo: [feliĉa](https://reta-vortaro.de/revo/art/felicx.html), [ĝoji, ĝoja, malĝoja](https://reta-vortaro.de/revo/art/gxoj.html), [gaja, malgaja](https://reta-vortaro.de/revo/art/gaj.html), [kontenta](https://reta-vortaro.de/revo/art/konten.html), [trista](https://reta-vortaro.de/revo/art/trist.html), [kolera](https://reta-vortaro.de/revo/art/koler.html), [timi](https://reta-vortaro.de/revo/art/tim.html), [laca](https://reta-vortaro.de/revo/art/lac.html), [enui](https://reta-vortaro.de/revo/art/enu.html)
- ReVo: [esperi](https://reta-vortaro.de/revo/art/esper.html), [bedaŭri](https://reta-vortaro.de/revo/art/bedaux.html), [sopiri](https://reta-vortaro.de/revo/art/sopir.html), [honti](https://reta-vortaro.de/revo/art/hont.html), [envii](https://reta-vortaro.de/revo/art/envi.html), [ŝati](https://reta-vortaro.de/revo/art/sxat.html), [ami, malami](https://reta-vortaro.de/revo/art/am.html), [plaĉi](https://reta-vortaro.de/revo/art/placx.html), [ĉagreni](https://reta-vortaro.de/revo/art/cxagre.html), [ravi](https://reta-vortaro.de/revo/art/rav.html)
- ReVo: [trankvila](https://reta-vortaro.de/revo/art/trankv.html), [soleca](https://reta-vortaro.de/revo/art/sol.html), [fiera](https://reta-vortaro.de/revo/art/fier.html), [ĵaluza](https://reta-vortaro.de/revo/art/jxaluz.html), [nervoza](https://reta-vortaro.de/revo/art/nervoz.html), [kondolenci](https://reta-vortaro.de/revo/art/kondol.html), [kunsenti](https://reta-vortaro.de/revo/art/sent.html), [farti](https://reta-vortaro.de/revo/art/fart.html), [okazi](https://reta-vortaro.de/revo/art/okaz.html)
- [PMEG: EM](https://bertilow.com/pmeg/vortfarado/afiksoj/sufiksoj/em.html), [IĜ](https://bertilow.com/pmeg/vortfarado/afiksoj/sufiksoj/igh.html), [ET](https://bertilow.com/pmeg/vortfarado/afiksoj/sufiksoj/et.html), [MAL](https://bertilow.com/pmeg/vortfarado/afiksoj/prefiksoj/mal.html), [EK](https://bertilow.com/pmeg/vortfarado/afiksoj/prefiksoj/ek.html)
- [PMEG: IĜ-verboj (timiĝi, ektimi)](https://bertilow.com/pmeg/gramatiko/verboj_frazroloj/igh.html), [priskribaj verboj (esti, fariĝi)](https://bertilow.com/pmeg/gramatiko/verboj_frazroloj/priskribaj.html), [similsignifaj verboj (ŝati, plaĉi)](https://bertilow.com/pmeg/gramatiko/verboj_frazroloj/similsignifaj.html)
- [Tatoeba](https://tatoeba.org/en/sentences/show/1150510) (CC BY 2.0 FR), a használatot igazoló mondatok: #1150510 *Kio estas al vi?*, #435657 *Kio okazis?*, #3952972 *Kio ĝenas vin?*, #656588 *Kiel vi sentas vin?*, #1840821 *Mi sentas min sola*, #12091947 *Kial vi estas malĝoja?*, #4810793 *Mi kondolencas*, #550822 *Kia domaĝo*, #1015630 *Ne ploru*, #429408 *Ne timu*, #466730 *Trankviliĝu*, #470078 *Mi enuas*