# Időjárás és évszakok eszperantóul – szavak, kifejezések

Source: https://esperantopedia.org/hu/kifejezesek/idojaras-es-evszakok/
Language: hu
Updated: 2026-10-29

> Az eszperantó időjárás-igéknek nincs alanyuk: Pluvas = esik, Neĝas = havazik. Évszakok, Estas varme = meleg van, hőmérséklet és hasznos kifejezések.

Az eszperantóban az időjárás-igéknek nincs alanyuk: a ***Pluvas*** „Esik (az eső)”, a ***Neĝas*** „Havazik”, a ***Tondras*** „Dörög”. Az állapotokhoz és a hőmérséklethez az *estas* után határozószó áll: ***Estas varme*** „Meleg van”, ***Estas malvarme*** „Hideg van”. A négy évszak: ***printempo, somero, aŭtuno, vintro***. Az oldal kiejtési útmutatói nagybetűvel mutatják a hangsúlyos szótagot; ez mindig az utolsó előtti (lásd az [ábécét](https://esperantopedia.org/hu/tanulas/abece-es-kiejtes/)). A magyar kifejezések szerkezete itt nagyon hasonló: a „Havazik” és a „Meleg van” sem kér alanyt, ezért ezeket az eszperantó szerkezeteket könnyen megtanulod.

## A négy évszak

| Magyar | Eszperantó | Kiejtés |
|---|---|---|
| tavasz | *printempo* | prin-TEM-po |
| nyár | *somero* | so-ME-ro |
| ősz | *aŭtuno* | aŭ-TU-no |
| tél | *vintro* | VIN-tro |
| évszak | *sezono* | se-ZO-no |
| esős évszak | *pluvsezono* | pluv-se-ZO-no |
| száraz évszak | *seka sezono* | SE-ka se-ZO-no |
| időjárás, idő | *vetero* | ve-TE-ro |

Az évszakok nevei közönséges főnevek, kisbetűvel írjuk őket (a [hónapneveket](https://esperantopedia.org/hu/kifejezesek/napok-es-honapok/) az eszperantóban hagyományosan nagybetűvel; a magyarban a hónapnevek is kisbetűsek). A ReVo a *printempo* szót egy tőnek tekinti, noha *tempo* „idő” végű. Az évszakokat a Gergely-naptár szerint határozza meg: az északi félgömbön a tavasz március 21. körül kezdődik és június 21. körül ér véget, a déli félgömbön szeptember 23. körül kezdődik és december 21. körül ér véget.

## Hogyan mondjuk, hogy „nyáron”?

| Minta | Eszperantó | Magyar |
|---|---|---|
| főnév + *-e* | *Somere mi naĝas en la maro.* | Nyáron a tengerben úszom. |
| *en la* + főnév | *En la somero ni veturis al la maro.* | Nyáron a tengerhez utaztunk. |
| *dum la* + főnév | *Dum la vintro la tagoj estas mallongaj.* | Télen rövidek a nappalok. |
| *ĉi-* + főnév + *-e* | *Ni havis malmulte da neĝo ĉi-vintre.* | Ezen a télen kevés havunk volt. |
| melléknév + főnév + *-n* | *Venontan someron mi vojaĝos.* | Jövő nyáron utazni fogok. |
| *tuta* + főnév + *-n* | *Neĝis la tutan vintron.* | Egész télen havazott. |

Az *-e* végződés a főnévből időhatározót csinál: *somere*, *vintre*, *matene* (lásd a [határozószavakat](https://esperantopedia.org/hu/nyelvtan/hatarozoszok/)). A *somere* és az *en la somero* egyaránt helyes. A *Fundamento* gyakorlatai is, ahogy a ReVo idézi, névelő nélkül használják az *en somero* és *en vintro* alakot. A magyar is határozóraggal fejezi ki az évszakot, névelő és elöljárószó nélkül: „nyáron”, „télen”, „tavasszal”, „ősszel”.

Az [*-n* tárgyvégződésű](https://esperantopedia.org/hu/nyelvtan/targyeset/), elöljárószó nélküli időt jelentő főnév időpontot vagy időtartamot jelöl (PMEG): *la sekvan dimanĉon* „a következő vasárnap”, ugyanígy *pasintan vintron* „a múlt télen”, *la tutan vintron* „egész télen”. A *ĉi* szó jelentése „ez, a beszélőhöz közeli”, a PMEG olyan összetételekben mutatja be, mint a *ĉi-nokte* „ma éjjel” és a *ĉi-jara* „idei”; a *ĉi-vintre* és a *ĉi-somere* ugyanezt a mintát követi.

## Időjárási szavak

| Magyar | Eszperantó | Kiejtés |
|---|---|---|
| ég | *ĉielo* | ĉi-E-lo |
| nap | *suno* | SU-no |
| napsütés | *sunbrilo* | sun-BRI-lo |
| felhő | *nubo* | NU-bo |
| köd | *nebulo* | ne-BU-lo |
| eső | *pluvo* | PLU-vo |
| hó | *neĝo* | NE-ĝo |
| jégeső | *hajlo* | HAJ-lo |
| jég | *glacio* | gla-CI-o |
| fagy | *frosto* | FROS-to |
| szivárvány | *ĉielarko* | ĉi-e-LAR-ko |
| szél | *vento* | VEN-to |
| szellő | *venteto* | ven-TE-to |
| viharos szél, orkán erejű szél | *ventego* | ven-TE-go |
| vihar | *ŝtormo* | ŜTOR-mo |
| hurrikán, orkán | *uragano* | u-ra-GA-no |
| villám | *fulmo* | FUL-mo |
| mennydörgés | *tondro* | TON-dro |
| zivatar | *fulmotondro* | ful-mo-TON-dro |

A megfelelő melléknevek *-a* végűek: *suna tago* „napos nap”, *nuba* „felhős”, *sennuba* „felhőtlen”, *pluva* „esős”, *neĝa* „havas”, *venta* „szeles”, *glacia* „jeges”, *seka* „száraz”, *malseka* „nedves”, *kota* „sáros”. A *vetero* szóhoz közönséges melléknevet használj: *bela vetero* „szép idő”.

## Időjárás-igék: nincs alany

Az angolnak üres *it* kell („it rains”); az eszperantónak nem. A PMEG világosan kimondja, hogy az ilyen igékkel nem szabad a *ĝi* szót használni: *Hodiaŭ pluvas*, nem *Ĝi pluvas hodiaŭ*. Hozzáteszi, hogy a felesleges *ĝi*, amely Zamenhof *Ĝi estis varmega posttagmezo* mondatában szerepel, eltűnt, és ma hibának számít. Lásd a [névmásokat](https://esperantopedia.org/hu/nyelvtan/nevmasok/). A magyarban is hasonló a helyzet: az „Esik”, a „Havazik” és a „Villámlik” önmagában teljes mondat.

| Eszperantó | Magyar | Főnévi igenév | Kiejtés |
|---|---|---|---|
| *Pluvas.* | Esik az eső. | *pluvi* | PLU-vas |
| *Neĝas.* | Havazik. | *neĝi* | NE-ĝas |
| *Tondras.* | Dörög. | *tondri* | TON-dras |
| *Fulmas.* | Villámlik. | *fulmi* | FUL-mas |
| *Hajlas.* | Jégeső esik. | *hajli* | HAJ-las |
| *Ventas.* | Fúj a szél. | *venti* | VEN-tas |
| *Frostas.* | Fagy. | *frosti* | FROS-tas |
| *Ŝtormas.* | Vihar tombol. | *ŝtormi* | ŜTOR-mas |
| *Sunas.* | Süt a nap. | *suni* | SU-nas |
| *Tagiĝas.* | Hajnalodik. | *tagiĝi* | ta-GI-ĝas |

A szokásos végződések adják az igeidőket (lásd az [igéket](https://esperantopedia.org/hu/nyelvtan/igek/)): *Hieraŭ pluvis* „Tegnap esett”, *Morgaŭ pluvos* „Holnap esni fog”. A határozószavak erősítik a jelentést: *Pluvas forte* „Erősen esik”, *Neĝas multe* „Sokat havazik”.

Ha valami más hullik úgy, mint az eső, akkor az a dolog lesz az alany, ezért nem kap *-n* végződést: *Pluvis ŝtonoj sur la tegmenton* „Kövek hullottak a tetőre”. A PMEG óv a *ŝtonojn* alaktól.

## „Meleg van”: Estas varme

Ha az *estas* szónak nincs valódi alanya, a helyzetet leíró szó nem melléknév, hanem *-e* végű határozószó (PMEG): *Estas varme*, nem *Estas varma*. A PMEG saját példái között szerepel az *Estas mallume* „Sötét van” is.

| Eszperantó | Magyar |
|---|---|
| *Estas varme.* | Meleg van. |
| *Estas malvarme.* | Hideg van. |
| *Estas sune.* | Napos az idő. |
| *Estas nube, sed ne pluvas.* | Felhős az idő, de nem esik. |
| *Estas nebule.* | Ködös az idő. |
| *Estas malseke.* | Nedves az idő. |
| *Estas tro malvarme por naĝi.* | Túl hideg van az úszáshoz. |

Alannyal viszont a melléknév tér vissza, és egyezik vele: *La vetero estas varma* „Az idő meleg” (alany: *vetero*), *Estas bela vetero* „Szép idő van” (a melléknév a *vetero* szóhoz tartozik).

Ha azt akarod mondani, hogyan érzed magad, használd a *varmi* és *malvarmi* igéket, amelyeket a ReVo meleg, illetve hideg érzéseként vagy állapotaként határoz meg: *Mi malvarmas* „Fázom”, *Al mi varmas* „Melegem van”, *Ĉu tro varmas?* „Nincs túl meleg?”. A *Mi frostas* azt jelenti: „Dideregek”; a ReVo a *frosti* igét fagyos hideg érzéseként határozza meg.

## Hőmérséklet

| Eszperantó | Magyar |
|---|---|
| *Kiom da gradoj estas ekstere?* | Hány fok van odakint? |
| *Estas dudek gradoj.* | Húsz fok van. |
| *Estas dudek du gradoj celsiaj.* | 22 Celsius-fok van. |
| *Estas dek gradoj super nulo.* | Tíz fok van nulla felett. |
| *Estis dek gradoj sub nulo ĉi-matene.* | Ma reggel tíz fok volt nulla alatt. |
| *La temperaturo nun estas minus dek gradoj.* | A hőmérséklet most mínusz tíz fok. |
| *Morgaŭ estos pli varme.* | Holnap melegebb lesz. |

Előbb a számot mondd, utána a *gradoj* szót („egy fok” *unu grado*); lásd a [számnevek](https://esperantopedia.org/hu/nyelvtan/szamnevek/) oldalt. Magyarul a számnév után a főnév egyes számban áll („húsz fok”), eszperantóul viszont többes számban: *dudek gradoj*. A PMEG a hőmérsékleti előjel mindkét felolvasását megadja: a +10° *plus dek gradoj* vagy *dek gradoj super nulo*, a −10° pedig *minus dek gradoj* vagy *dek gradoj sub nulo*.

Az *-eg-* „erősebb” és az *-et-* „gyengébb” képző skálát alkot: *malvarmega* „nagyon hideg”, *malvarma* „hideg”, *malvarmeta* „hűvös”, *varma* „meleg”, *varmega* „forró”. Az *-a* végződést *-e* végződésre cserélve kapod az időjárási mondatot: *Estas varmege* „Nagyon meleg van”.

A ReVo szerint a *varma* hagyományosan mérsékelt, kellemes melegség, a *varmega* viszont kellemetlenül forró, akár égető. Hozzáteszi, hogy a PV és a PIV szótár elvesztette ezt az árnyalatot, amelyet az orosz és a német nyelvű eszperantisták megőriznek.

## Szóalkotás időjárási tövekből

| Szó | Részek | Magyar |
|---|---|---|
| *pluvego* | pluv·eg·o | felhőszakadás |
| *pluveto* | pluv·et·o | szitálás |
| *pluvero* | pluv·er·o | esőcsepp |
| *neĝero* | neĝ·er·o | hópehely |
| *neĝulo*, *neĝhomo* | neĝ·ul·o, neĝ·hom·o | hóember |
| *pluvneĝo* | pluv·neĝ·o | havas eső (hulláskor olvadó hó) |
| *senpluveco* | sen·pluv·ec·o | aszály |
| *pluvombrelo*, *sunombrelo* | pluv·ombrel·o, sun·ombrel·o | esernyő, napernyő |
| *pluvmantelo* | pluv·mantel·o | esőkabát |
| *fulmotondro* | fulm·o·tondr·o | zivatar |
| *ĉielarko* | ĉiel·ark·o | szivárvány |
| *malvarmumo* | mal·varm·um·o | megfázás |

Az *-er-* képző egy tömeg egyetlen darabját nevezi meg, így a *neĝero* a *neĝo* egy pelyhe. Az igealakok követik: *pluveti* „szitálni”, *pluvegi* „zuhogni”. A ReVo az *ombrelo* szót hordozható védőpajzsként határozza meg eső vagy nap ellen, a *pluvombrelo* és a *sunombrelo* pedig megmondja, melyik. Vigyázz a „hideg” szóval: a *malvarmo* alacsony hőmérséklet, a *malvarmumo* viszont a betegség. Bővebben a [szóalkotásról](https://esperantopedia.org/hu/nyelvtan/szokepzes/).

Az *-iĝ-* „válni” képzős igék önállóan is állhatnak: *Aŭtune pli kaj pli malvarmiĝas* „Ősszel egyre hidegebb lesz”, *Vesperiĝas* „Esteledik”.

## Az időjárásról beszélni

| Eszperantó | Magyar |
|---|---|
| *Kia estas la vetero en via urbo?* | Milyen az idő a városodban? |
| *Kia bela tago!* | Milyen szép nap! |
| *Pluvas, prenu ombrelon.* | Esik, vigyél esernyőt. |
| *Surmetu mantelon, ĉar estas malvarme.* | Vedd fel a kabátot, mert hideg van. |
| *Ĉu morgaŭ pluvos?* | Esik holnap? |
| *Laŭ la veterprognozo morgaŭ neĝos.* | Az időjárás-előrejelzés szerint holnap havazni fog. |
| *Kiun sezonon vi plej ŝatas?* | Melyik évszakot szereted a legjobban? |
| *Mi plej ŝatas la printempon.* | A tavaszt szeretem a legjobban. |

Az utolsó két mondat tárgyesetet használ: az évszak a *ŝatas* tárgya, ezért *-n* végű.

## Gyakori kérdések

### Hogyan mondjuk eszperantóul, hogy „Esik az eső”?

*Pluvas.* Alanyt nem kell mellé tenni: az időjárás-igéknek nincs alanyuk, és a PMEG szerint nem szabad hozzáadni a *ĝi* szót. Múlt idő: *Pluvis*; jövő idő: *Pluvos*.

### Hogyan mondjuk eszperantóul, hogy „Hideg van” vagy „Meleg van”?

*Estas malvarme* és *Estas varme*; nagyon melegnél *Estas varmege*. Az *estas* után *-e* végű határozószó áll.

### Melyek az évszakok eszperantóul?

*Printempo* (tavasz), *somero* (nyár), *aŭtuno* (ősz) és *vintro* (tél), mind kisbetűvel.

### Hogyan mondjuk eszperantóul, hogy „télen”?

*Vintre* vagy *en la vintro*. Az „ezen a télen” *ĉi-vintre*, a „múlt télen” pedig *pasintan vintron*.

### Hogyan mondjuk meg a hőmérsékletet eszperantóul?

Mondd a számot és a *gradoj* szót: *Estas dek gradoj*. Nulla alatti hőmérséklethez használd a *minus dek gradoj* vagy a *dek gradoj sub nulo* alakot.

## Források

- [PMEG: Sensubjektaj verboj (pluvi, neĝi, hajli, ŝtormi, frosti, fulmi, tondri)](https://bertilow.com/pmeg/gramatiko/verboj_frazroloj/sensubjektaj.html)
- [PMEG: Tria persono (nincs *ĝi* alanytalan igékkel)](https://bertilow.com/pmeg/gramatiko/pronomoj/tria.html)
- [PMEG: Uzo de E-vortoj (Estas mallume, Kritiki estas facile)](https://bertilow.com/pmeg/gramatiko/e-vortoj/uzo.html)
- [PMEG: N por tempopunkto](https://bertilow.com/pmeg/gramatiko/rolmontriloj/n/tempopunkto.html) és [N por mezuro](https://bertilow.com/pmeg/gramatiko/rolmontriloj/n/mezuro.html)
- [PMEG: Dum](https://bertilow.com/pmeg/gramatiko/rolmontriloj/rolvortetoj/aliaj_rolvortetoj/dum.html)
- [PMEG: Ĉi (ĉi-nokte, la ĉi-jara somero)](https://bertilow.com/pmeg/gramatiko/e-vortecaj_vortetoj/lokaj/chi.html)
- [PMEG: Plus kaj minus (plus dek gradoj, dek gradoj sub nulo)](https://bertilow.com/pmeg/gramatiko/kunligaj_vortetoj/plus_minus.html)
- [ReVo: printempo](https://reta-vortaro.de/revo/art/printe.html), [somero](https://reta-vortaro.de/revo/art/somer.html), [aŭtuno](https://reta-vortaro.de/revo/art/auxtun.html), [vintro](https://reta-vortaro.de/revo/art/vintr.html), [sezono](https://reta-vortaro.de/revo/art/sezon.html)
- [ReVo: pluvo és származékai](https://reta-vortaro.de/revo/art/pluv.html), [neĝo](https://reta-vortaro.de/revo/art/negx.html), [vento](https://reta-vortaro.de/revo/art/vent.html), [nebulo](https://reta-vortaro.de/revo/art/nebul.html), [fulmo](https://reta-vortaro.de/revo/art/fulm.html), [tondri](https://reta-vortaro.de/revo/art/tondr.html), [hajlo](https://reta-vortaro.de/revo/art/hajl.html)
- [ReVo: ŝtormo](https://reta-vortaro.de/revo/art/sxtorm.html), [uragano](https://reta-vortaro.de/revo/art/uragan.html), [frosto](https://reta-vortaro.de/revo/art/frost.html), [glacio](https://reta-vortaro.de/revo/art/glaci.html), [nubo](https://reta-vortaro.de/revo/art/nub.html), [vetero](https://reta-vortaro.de/revo/art/veter.html), [suno](https://reta-vortaro.de/revo/art/sun.html)
- [ReVo: varma, malvarma és származékai](https://reta-vortaro.de/revo/art/varm.html), [grado](https://reta-vortaro.de/revo/art/grad.html), [ombrelo](https://reta-vortaro.de/revo/art/ombrel.html)
- [Tatoeba](https://tatoeba.org/) mondatok (CC BY 2.0 FR), szó szerint használva: [#2127737](https://tatoeba.org/en/sentences/show/2127737), [#980568](https://tatoeba.org/en/sentences/show/980568), [#557222](https://tatoeba.org/en/sentences/show/557222), [#583328](https://tatoeba.org/en/sentences/show/583328); rövidítve vagy átdolgozva, a használat ellenőrzésére: [#13090664](https://tatoeba.org/en/sentences/show/13090664), [#12313539](https://tatoeba.org/en/sentences/show/12313539), [#2652792](https://tatoeba.org/en/sentences/show/2652792), [#639494](https://tatoeba.org/en/sentences/show/639494), [#870840](https://tatoeba.org/en/sentences/show/870840), [#6380476](https://tatoeba.org/en/sentences/show/6380476)