# A hét napjai és a hónapok eszperantóul

Source: https://esperantopedia.org/hu/kifejezesek/napok-es-honapok/
Language: hu
Updated: 2026-10-29

> Az eszperantó napok (lundo, mardo…), hónapok (Januaro…Decembro) és évszakok kiejtéssel, plusz a dátum és az óraidő kifejezése, a magyar „fél négy” buktatóival.

Az eszperantó hét napjai ***lundo, mardo, merkredo, ĵaŭdo, vendredo, sabato, dimanĉo*** – hétfőtől vasárnapig. A hónapok ***Januaro, Februaro, Marto, Aprilo, Majo, Junio, Julio, Aŭgusto, Septembro, Oktobro, Novembro, Decembro***. Mind *-o* végű főnév. A hónapnevek a magyarhoz hasonlóak (január, február, március…), a napnevek viszont mások, azokat meg kell tanulni. A kiejtési útmutatók szótagokra bontják a szavakat, a hangsúlyos szótag nagybetűs.

## A hét napjai

| Magyar | Eszperantó | Kiejtés |
|---|---|---|
| hétfő | *lundo* | LUN-do |
| kedd | *mardo* | MAR-do |
| szerda | *merkredo* | mer-KRE-do |
| csütörtök | *ĵaŭdo* | ĴAŬ-do |
| péntek | *vendredo* | ven-DRE-do |
| szombat | *sabato* | sa-BA-to |
| vasárnap | *dimanĉo* | di-MAN-ĉo |

A nevek szorosan követik a franciát (*lundi, mardi, mercredi, jeudi, vendredi, dimanche*); a *sabato* inkább az olasz *sabato* szóhoz áll közel. A napneveket kisbetűvel írjuk, mert nem tulajdonnevek. A *semajnfino* jelentése „hétvége”.

**A „hétfőn”** eszperantóul *lundon* (*-n* végződéssel) vagy *en lundo*: *Mi venos lundon* – „Hétfőn jövök”. A magyarban is rag fejezi ki ugyanezt („hétfőn”, „kedden”). A *lunde* határozószó jelentése más: „hétfőnként”, vagyis minden hétfőn, illetve valamelyik hétfőn.

## A hónapok

| Magyar | Eszperantó | Kiejtés |
|---|---|---|
| január | *Januaro* | ja-nu-A-ro |
| február | *Februaro* | fe-bru-A-ro |
| március | *Marto* | MAR-to |
| április | *Aprilo* | a-PRI-lo |
| május | *Majo* | MA-jo |
| június | *Junio* | ju-NI-o |
| július | *Julio* | ju-LI-o |
| augusztus | *Aŭgusto* | aŭ-GUS-to |
| szeptember | *Septembro* | sep-TEM-bro |
| október | *Oktobro* | ok-TO-bro |
| november | *Novembro* | no-VEM-bro |
| december | *Decembro* | de-CEM-bro |

A [*j* ugyanúgy ejtendő, mint a magyar „j”](https://esperantopedia.org/hu/tanulas/abece-es-kiejtes/): a *Januaro* ja- szótaggal indul, a *Junio* ju- szótaggal. Mivel a hangsúly az utolsó előtti magánhangzóra esik, a *Junio* és a *Julio* az *i* hangon hangsúlyos (ju-NI-o, ju-LI-o), nem az első szótagon, mint a magyar „június” és „július” szóban.

**Nagybetű vagy kisbetű?** A *Fundamento* és Zamenhof nagybetűvel írta a hónapneveket, és a PMEG referencianyelvtan is ezt ajánlja, mert a hónapok tulajdonnevek. Ma sokan kisbetűvel írják őket (*januaro*), amit a PMEG nagyon gyakorinak, de nem ajánlottnak nevez. A magyar helyesírástól eltérően tehát az eszperantó hagyományosan nagybetűt használ. Akárhogy is, a hónapnevek soha nem kapnak *la* névelőt.

## Évszakok és időszavak

| Magyar | Eszperantó | Kiejtés |
|---|---|---|
| tavasz | *printempo* | prin-TEM-po |
| nyár | *somero* | so-ME-ro |
| ősz | *aŭtuno* | aŭ-TU-no |
| tél | *vintro* | VIN-tro |
| nap / éjszaka | *tago / nokto* | TA-go / NOK-to |
| reggel / este | *mateno / vespero* | ma-TE-no / ves-PE-ro |
| dél / éjfél | *tagmezo / noktomezo* | tag-ME-zo / nok-to-ME-zo |
| délután | *posttagmezo* | post-tag-ME-zo |
| hét / hónap / év | *semajno / monato / jaro* | se-MAJ-no / mo-NA-to / JA-ro |
| ma | *hodiaŭ* | ho-DI-aŭ |
| tegnap / holnap | *hieraŭ / morgaŭ* | hi-E-raŭ / MOR-gaŭ |
| tegnapelőtt | *antaŭhieraŭ* | an-taŭ-hi-E-raŭ |
| holnapután | *postmorgaŭ* | post-MOR-gaŭ |

Az *-e* végződéssel időhatározók képezhetők: *somere* „nyáron”, *vintre* „télen”, *matene* „reggel”. A [tárgyesetet jelölő *-n*](https://esperantopedia.org/hu/nyelvtan/targyeset/) végződéssel az időt jelentő főnév azt fejezi ki, hogy „abban az időben”: *la pasintan semajnon* „a múlt héten”, *la venontan monaton* „a jövő hónapban”.

## Hogyan mondjuk a dátumot?

A dátumban a napot sorszámnév (*-a* végű) jelöli, utána *de* és a hónap következik:

| Eszperantó | Magyar |
|---|---|
| *Kiu dato estas hodiaŭ?* | Hányadika van ma? |
| *Hodiaŭ estas la sepa de Oktobro.* | Ma október 7-e van. |
| *Hodiaŭ estas merkredo, la 7-a de Oktobro 2026.* | Ma szerda van, 2026. október 7. |
| *Mi naskiĝis la 3-an de Majo.* | Május 3-án születtem. |
| *Esperanto aperis en 1887.* | Az eszperantó 1887-ben jelent meg. |

Két részlet fontos. A nap és a hónap között mindig *de* áll, mert a szám valójában a ki nem mondott *tago* („nap”) szót jellemzi: *la unua de Majo* = „május első (napja)”. Ha azt akarod mondani, hogy **melyik napon**, add hozzá az *-n* végződést a számhoz: *la 3-an de Majo* „május 3-án”; a magyarban is rag áll („május 3-án”). Írásban a PMEG a nemzetközi 2026-10-07 formátumot vagy a kiírt hónapnevet ajánlja, mert a 7.10 és a 10/7 más-más országban másként értendő. A magyar sorrend (év, hónap, nap: „2026. október 7.”) az eszperantóban a *la 7-a de Oktobro 2026* alakban fordított, a PMEG ajánlotta 2026-10-07 viszont ugyanazt a sorrendet követi, mint a magyar.

## Hogyan mondjuk az időt?

| Eszperantó | Magyar |
|---|---|
| *Kioma horo estas?* | Hány óra van? |
| *Estas la tria (horo).* | Három óra van. |
| *Estas la tria kaj dek kvin.* | Negyed négy van. (három óra tizenöt perc) |
| *Estas la tria kaj duono.* | Fél négy van. (három és fél óra) |
| *Estas kvarono antaŭ la kvara.* | Háromnegyed négy van. |
| *Je la oka.* | Nyolckor. |
| *Je la dek-kvina kaj tridek.* | 15:30-kor. |
| *Je kioma horo komenciĝas la koncerto?* | Hány órakor kezdődik a koncert? |

Az óraidők is sorszámnevet használnak, akárcsak a dátumok: a *la tria* szó szerint „a harmadik (óra)”. Ha azt akarod mondani, hogy **mikor**, használd a *je* szót, ne az *-n* végződést – a PMEG figyelmeztet, hogy a *la trian* azt jelentené: „a hónap harmadik napján”. Mind a 12 órás, mind a 24 órás rendszert használják; szükség esetén tedd hozzá az *antaŭtagmeze* (de.) vagy a *posttagmeze* (du.) szót. Vigyázz a magyar időmondással: a „negyed négy” (3:15), a „fél négy” (3:30) és a „háromnegyed négy” (3:45) a következő órához viszonyít, az eszperantó viszont az eltelt órához adja a perceket (*la tria kaj duono* = 3:30), vagy a következő óráig hátralévő időt mondja (*kvarono antaŭ la kvara* = 3:45). A számokról lásd az [eszperantó számnevek](https://esperantopedia.org/hu/nyelvtan/szamnevek/) oldalt, a jegyekről és a foglalásokról pedig az [utazási kifejezések](https://esperantopedia.org/hu/kifejezesek/utazas/) oldalt.

## Gyakori kérdések

### Melyek a hét napjai eszperantóul?

*Lundo, mardo, merkredo, ĵaŭdo, vendredo, sabato, dimanĉo* – hétfőtől vasárnapig. Kisbetűvel írjuk őket.

### Nagybetűsek-e az eszperantó hónapnevek?

Hagyományosan igen: *Januaro, Februaro…* A *Fundamento* és a PMEG nagybetűt használ, de ma nagyon gyakoriak a kisbetűs hónapnevek (*januaro*) is.

### Hogyan mondjuk eszperantóul, hogy „hétfőn”?

*Lundon* vagy *en lundo* egy konkrét hétfőre. Rendszeres szokásra használd a *lunde* alakot, „hétfőnként”.

### Hogyan írjuk a dátumot eszperantóul?

*La 7-a de Oktobro 2026* – a nap sorszámnévként, utána *de* és a hónap. Ha azt akarjuk mondani, hogy „azon a napon”, tegyünk hozzá *-n* végződést: *la 7-an de Oktobro*.

## Források

- [PMEG: Datoj (dátumok)](https://bertilow.com/pmeg/gramatiko/nombroj/datoj.html)
- [PMEG: Horoj (óraidők)](https://bertilow.com/pmeg/gramatiko/nombroj/horoj.html)
- [PMEG: Majuskloj ĉe propraj nomoj (hónapok és napok)](https://bertilow.com/pmeg/gramatiko/propraj_nomoj/majuskloj.html)
- [PMEG: N-finaĵo por tempopunkto (lundon, la sekvantan dimanĉon)](https://bertilow.com/pmeg/gramatiko/rolmontriloj/n/tempopunkto.html)
- [PMEG: Uzo de E-vortoj (lunde, matene)](https://bertilow.com/pmeg/gramatiko/e-vortoj/uzo.html)
- [PMEG: Bazaj elparolaj reguloj (hangsúly)](https://bertilow.com/pmeg/skribo_elparolo/elparolo/bazaj_reguloj.html)