# Űr és tudomány eszperantóul: bolygók, csillagok, tudományok

Source: https://esperantopedia.org/hu/kifejezesek/ur-es-tudomany/
Language: hu
Updated: 2026-10-29

> A Nap suno, a bolygó planedo, a csillag stelo: bolygók, űrutazás, iskolai tudományok és laborszavak eszperantóul, kiejtéssel – Farkas Bertalannal.

Eszperantóul a Nap ***suno***, a Hold ***luno***, a csillag ***stelo***, a bolygó pedig ***planedo***. A bolygók nevei nemzetköziek, és *-o* végűek (*Marso*, *Jupitero*, *Plutono*), az iskolai tantárgyak *-io* vagy *-iko* végűek (*astronomio*, *biologio*, *fiziko*), az őket művelők pedig *-isto* végű szavak vagy rövidebb tövek (*fizikisto*, *astronomo*). A mindennapi égbolt szavai a [természet](https://esperantopedia.org/hu/kifejezesek/termeszet/) oldalon vannak. A kiejtési útmutatók nagybetűvel mutatják a hangsúlyos szótagot; ez mindig az utolsó előtti (lásd az [ábécét](https://esperantopedia.org/hu/tanulas/abece-es-kiejtes/)).

## A Naprendszer bolygói

A Naptól számolva a bolygók: *Merkuro, Venuso, Tero, Marso, Jupitero, Saturno, Urano* és *Neptuno*.

| Magyar | Eszperantó | Kiejtés | Megjegyzés |
|---|---|---|---|
| Merkúr | *Merkuro* | mer-KU-ro | a Naphoz legközelebbi |
| Vénusz | *Venuso* | ve-NU-so | második; az istennő *Venero* |
| Föld | *Tero* | TE-ro | harmadik |
| Mars | *Marso* | MAR-so | negyedik; melléknév: *marsa*; a tudományos-fantasztikus marslakó a *marsano* |
| Jupiter | *Jupitero* | ju-pi-TE-ro | ötödik és legnagyobb |
| Szaturnusz | *Saturno* | sa-TUR-no | hatodik, második legnagyobb, gyűrűiről ismert |
| Uránusz | *Urano* | u-RA-no | hetedik |
| Neptunusz | *Neptuno* | nep-TU-no | nyolcadik |
| Plútó | *Plutono* | plu-TO-no | törpebolygó (*nanplanedo*); 2006-ig a kilencedik bolygónak számított |

A sorrend a ReVóból származik, amely a *Marso* szót így határozza meg: *la kvara planedo* „a negyedik bolygó” a Naprendszerben. A legtöbb bolygónév egyben istennév is: a ReVo a *Marso* szót a rómaiak hadistenének, az *Urano* szót a görögök égistenének adja meg. A *lundo, mardo, merkredo* napnevek külön szavak, nem a bolygónevekből épültek, és kisbetűsek; lásd [napok és hónapok](https://esperantopedia.org/hu/kifejezesek/napok-es-honapok/).

## Nagybetű: suno vagy Suno?

A bolygónevek közönséges tulajdonnevek: nagybetűsek, és nincs előttük *la* (*Marso*, *sur Marso*). A *suno, luno* és *tero* közszavak. A PMEG megjegyzi, hogy gyakran írják a *la Suno* szót nagybetűvel, ha a mi Napunkra gondolnak névként, és az ilyen nevek megtartják a *la* névelőt, mint a *la Granda Ursino*. A nagybetű nem kötelező, ezért mindkét írásmód előfordul. A magyarban a Nap, a Hold és a Föld csillagászati értelemben nagybetűs.

| Leírva | Mit jelent |
|---|---|
| *La suno brilas.* | Süt a nap (a PMEG példája) |
| *la Suno*, *la Luno*, *la Tero* | a mi Napunk, Holdunk, a Föld bolygó mint név; a ReVo így írja: *Suno-Tero-distanco* |
| *sunoj* | napok, vagyis olyan csillagok, amelyeknek saját bolygóik vannak |
| *la lunoj de Jupitero* | a Jupiter holdjai (minden természetes kísérő *luno*) |
| *tero* | talaj vagy föld; sima szövegben a bolygó is |

## A Naprendszer és azon túl

| Magyar | Eszperantó | Kiejtés | Megjegyzés |
|---|---|---|---|
| Naprendszer | *sunsistemo* | sun-sis-TE-mo | a Nap és a körülötte levő égitestek |
| bolygó | *planedo* | pla-NE-do | csillag körül kering, és pályáját megtisztítja |
| törpebolygó | *nanplanedo* | nan-pla-NE-do | *nana* „apró” + *planedo* |
| kisbolygó | *asteroido* | as-te-ro-I-do | méterektől kilométerekig terjedő méret |
| üstökös | *kometo* | ko-ME-to | a Nap közelében farkat növeszt |
| meteor | *meteoro* | me-te-O-ro | a légkörbe belépő test fénye |
| hullócsillag | *falstelo* | fal-STE-lo | „hulló csillag”, fényes meteor |
| galaxis | *galaksio* | ga-lak-SI-o | a világegyetem nagy csillagtömegeinek egyike |
| Tejút | *Lakta Vojo*, *Laktovojo* | LAK-ta VO-jo, lak-to-VO-jo | a ReVo ellenzi a *galaksio* szót a mi galaxisunkra |
| világegyetem | *universo* | u-ni-VER-so | minden, ami létezik |
| fogyatkozás | *eklipso* | ek-LIP-so | *luneklipso* holdfogyatkozás, *suneklipso* napfogyatkozás |
| újhold, telihold | *novluno*, *plenluno* | nov-LU-no, plen-LU-no | |

## Csillagászat és űrutazás

| Magyar | Eszperantó | Kiejtés | Megjegyzés |
|---|---|---|---|
| csillag | *stelo* | STE-lo | önmagától világít; a ReVo a mi Napunkat is annak számítja |
| csillagkép | *konstelacio* | kon-ste-la-CI-o | az égbolt 88 hivatalos területének egyike |
| csillagalakzat | *stelaro* | ste-LA-ro | az általa rajzolt alakzat a *stelfiguro* |
| Nagy Medve | *la Granda Ursino* | GRAN-da ur-SI-no | a nagy, kanál alakú alakzat; magyarul a Göncölszekér a Nagy Medve hét legfényesebb csillagából álló alakzat |
| Orion | *Oriono* | o-ri-O-no | nincs előtte *la* (PMEG) |
| távcső, teleszkóp | *teleskopo* | te-le-SKO-po | távoli tárgyak megfigyelésére |
| csillagvizsgáló | *observejo*, *stelobservejo* | ob-ser-VE-jo, ste-lob-ser-VE-jo | a ReVóban *observatorio* is van |
| pálya (égitesté) | *orbito* | or-BI-to | az a görbe, amelyen az egyik test a másik körül halad |
| műhold, kísérő | *satelito* | sa-te-LI-to | hold, vagy egy bolygó körül keringő eszköz |
| rakéta | *raketo* | ra-KE-to | tűzijáték-rakéta is |
| űrhajó | *kosmoŝipo* | kos-mo-ŜI-po | ReVo: ugyanaz, mint a *kosmoveturilo* |
| űrhajós | *astronaŭto*, *kosmonaŭto* | as-tro-NAŬ-to, kos-mo-NAŬ-to | a ReVo az *astronaŭto* szót a *kosmonaŭto* szóval határozza meg |
| világűr | *kosmo* | KOS-mo | a világegyetem, főleg a Földön túli tér |
| tér (hely, rés) | *spaco* | SPA-co | a ReVo a világűrre használt *spaco* szót *evitinde* „kerülendőnek” jelöli |
| földönkívüli | *eksterterano* | ek-ster-te-RA-no | a Földön kívülről érkező |

Igék: *orbiti* „keringeni”, *rondiri* „körbejárni” (ReVo: a Hold *rondiras ĉirkaŭ* a Föld körül), *turniĝi* „fordulni, forogni” (a Föld forog a tengelye, az *akso* körül), *ekflugi* „felszállni” (ReVo: a *kosmodromo* az űrhajók *ekflugo*, vagyis felszállásának helye), *observi* „megfigyelni”.

A magyar „világűr” az eszperantó *kosmo*, az „űr” szó önállóan is ezt jelenti. A magyar „tér” (a hely) viszont *spaco*; a világűr jelölésére a *spaco* szót ne használd, a ReVo szerint kerülendő.

## Hogyan épülnek az űrszavak?

| Szóelem | Jelentés | Példák |
|---|---|---|
| *-ar-* | sok dolog csoportja | *stelo* → *stelaro* |
| *-et-* | kicsi | *stelo* → *steleto* kis csillag |
| *-ej-* | hely | *observejo* csillagvizsgáló |
| *-il-* | eszköz | *mezuri* „mérni” → *mezurilo* |
| *-ig-* | tenni valamivé, okozni | *en·orbit·ig·i* pályára állítani |
| *ekster-* | kívül | *eksterterano* földönkívüli, *ekstersunsistema* a Naprendszeren kívüli |
| összetétel | az első szó a másodikat jellemzi | *sunsistemo, suneklipso, plenluno, kosmoŝipo* |

Bővebben a [képzőkről](https://esperantopedia.org/hu/nyelvtan/utokepzok/) és a [szóalkotásról](https://esperantopedia.org/hu/nyelvtan/szokepzes/).

## Iskolai tudományok és tudósok

| Magyar | Eszperantó | Kiejtés | Megjegyzés |
|---|---|---|---|
| tudomány | *scienco* | sci-EN-co | kutatásra épülő tudás |
| fizika | *fiziko* | fi-ZI-ko | a testek mozgása és kölcsönhatásai |
| kémia | *ĥemio*, *kemio* | ĥe-MI-o, ke-MI-o | a ReVo mindkét alakot közli |
| biológia | *biologio* | bi-o-lo-GI-o | |
| matematika | *matematiko* | ma-te-ma-TI-ko | |
| földrajz | *geografio* | ge-o-gra-FI-o | |
| geológia | *geologio* | ge-o-lo-GI-o | a Föld kérgének tudománya |
| csillagászat | *astronomio* | as-tro-no-MI-o | az égitestek tudománya |
| meteorológia | *meteorologio* | me-te-o-ro-lo-GI-o | időjárás-tudomány, *meteologio* is; lásd [időjárás és évszakok](https://esperantopedia.org/hu/kifejezesek/idojaras-es-evszakok/) |
| informatika | *komputiko* | kom-pu-TI-ko | ReVo: ugyanaz, mint az *informatiko*, *informadiko*; lásd [technológia](https://esperantopedia.org/hu/kifejezesek/szamitogep-es-internet/) |

| Magyar | Eszperantó | Kiejtés | Megjegyzés |
|---|---|---|---|
| tudós | *sciencisto*, *scienculo* | sci-en-CIS-to, sci-en-CU-lo | a *sciencisto* hivatásos; a *scienculo* bárki, aki egy területet kutat |
| fizikus | *fizikisto* | fi-zi-KIS-to | *fiziko* + *-ist-* |
| vegyész | *ĥemiisto*, *kemiisto* | ĥe-mi-IS-to, ke-mi-IS-to | *ĥemio* + *-ist-* |
| matematikus | *matematikisto* | ma-te-ma-ti-KIS-to | *matematiko* + *-ist-* |
| biológus | *biologo* | bi-o-LO-go | *biologiisto* is |
| földrajztudós, geográfus | *geografo* | ge-o-GRA-fo | *geografiisto* is |
| geológus | *geologo* | ge-o-LO-go | *geologiisto* is |
| csillagász | *astronomo* | as-tro-NO-mo | nem *astronomisto* |

Két minta magyarázza a listát. Ha a személynek nincs külön töve, az *-ist-* a tudományhoz járul: *fiziko* → *fizikisto*. A PMEG rámutat, hogy a *fiziko* nem jelentheti a fizikust is, mert a tudomány neve. Sok *-io* végű névnek van *i* nélküli párhuzamos töve: *biologio* → *biologo*. Az *-iisto* alakok lehetségesek, de a kettős *i* nehézkes, ezért inkább a rövid tövet választják, és a PMEG szerint nem szabad *astronomisto* alakot alkotni. A PMEG az *-olog-* elemet a *biologo* szóban nemzetközi végződésnek tekinti, nem szabályos eszperantó képzőnek. A tantárgyak és az osztályteremi szavak az [iskola](https://esperantopedia.org/hu/kifejezesek/iskola/) oldalon vannak.

## Laboratórium és kísérlet

| Magyar | Eszperantó | Kiejtés | Megjegyzés |
|---|---|---|---|
| laboratórium | *laboratorio* | la-bo-ra-to-RI-o | a kutatás és a kísérletek munkahelye |
| kísérlet | *eksperimento* | eks-pe-ri-MEN-to | hipotézis módszeres vizsgálata |
| kísérletezni | *eksperimenti* | eks-pe-ri-MEN-ti | rendszerint *eksperimenti pri* + téma |
| hipotézis | *hipotezo* | hi-po-TE-zo | bizonyítatlan feltevés, amelyet ellenőrizni kell |
| elmélet | *teorio* | te-o-RI-o | rendszerezett magyarázat, amely jelenségeket jósol meg |
| mérni | *mezuri* | me-ZU-ri | egységgel összehasonlítani; *mezuro* mérés |
| bizonyítani | *pruvi* | PRU-vi | érveléssel vagy ténnyel kimutatni |
| mikroszkóp | *mikroskopo* | mi-kro-SKO-po | azt mutatja, amit a szem nem lát |
| atom | *atomo* | a-TO-mo | atommag és elektronok |
| molekula | *molekulo* | mo-le-KU-lo | egy kémiai anyag legkisebb egysége |
| energia | *energio* | e-ner-GI-o | a fizikában a munkavégző képesség |
| gravitáció | *gravito* | gra-VI-to | a tömegeket egymás felé húzó erő |

## Űr és tudomány mondatokban

| Eszperantó | Magyar |
|---|---|
| *La Tero turniĝas ĉirkaŭ sia akso.* | A Föld forog a tengelye körül. |
| *La Luno rondiras ĉirkaŭ la Tero.* | A Hold kering a Föld körül. |
| *Marso estas la kvara planedo de la sunsistemo.* | A Mars a Naprendszer negyedik bolygója. |
| *Saturno havas multajn lunojn.* | A Szaturnusznak sok holdja van. |
| *Ĉu estas vivo sur Marso?* | Van élet a Marson? |
| *Nokte ni observas la stelojn per teleskopo.* | Éjjel távcsővel nézzük a csillagokat. |
| *Mia fratino volas esti astronaŭto.* | A nővérem űrhajós szeretne lenni. |
| *La kosmoŝipo ekflugis hieraŭ.* | Az űrhajó tegnap felszállt. |
| *La sciencistoj eksperimentas pri nova metodo.* | A tudósok egy új módszerrel kísérleteznek. |

## Egy magyar az űrben: Farkas Bertalan

Az első magyar űrhajós **Farkas Bertalan** (*Bertalan Farkas*, született 1949. augusztus 2-án), aki 1980. május 26-án a Szojuz–36 fedélzetén indult a világűrbe az Interkozmosz program keretében; Magyarország így a hetedik nemzet lett, amelynek képviselője a világűrben járt. Az eszperantó és a magyar Wikipédia egyaránt eszperantistának nevezi, az eszperantó Wikipédia szerint ő volt az első eszperantista, aki a világűrben járt. Nevét a 240757 Farkasberci kisbolygó őrzi. Egy példamondat, amelynek szavai megvannak a ReVóban: *Bertalan Farkas estis la unua hungara kosmonaŭto kaj la unua esperantisto en la kosmo.* – „Farkas Bertalan volt az első magyar űrhajós és az első eszperantista a világűrben.”

## Gyakori kérdések

### Hogyan mondjuk eszperantóul, hogy „bolygó”?

*Planedo*. A Plútó, *Plutono*, *nanplanedo* „törpebolygó”; a ReVo szerint 2006-ig a kilencedik bolygónak számított.

### Nagybetűvel írjuk-e a bolygók nevét az eszperantóban?

Igen. Tulajdonnevek, ezért a *Marso* és a *Jupitero* nagybetűs, és nincs előttük *la*. A *la Suno*, valamint a *la Luno* és a *la Tero* nagybetűje választható; a PMEG szerint a *la Suno* alakot gyakran így írják.

### Hogyan mondjuk eszperantóul, hogy „világűr”?

*Kosmo* a világűrre, *kosma* „világűr-” és *kosmoŝipo* „űrhajó”. A ReVo a világűrre használt *spaco* szót *evitinde* „kerülendőnek” jelöli.

### Mi a különbség az *astronaŭto* és a *kosmonaŭto* között?

Az eszperantóban semmi: a ReVo az *astronaŭto* szót a *kosmonaŭto* szóval határozza meg, vagyis olyan személyként, aki a világűrbe utazik.

### Hogyan mondjuk eszperantóul, hogy „tudós” vagy „fizikus”?

*Sciencisto* vagy *scienculo* a tudós, *fizikisto* a fizikus; a biológus *biologo*, a csillagász *astronomo*.

## Források

- [ReVo: suno, sunsistemo](https://reta-vortaro.de/revo/art/sun.html), [luno, plenluno, novluno](https://reta-vortaro.de/revo/art/lun.html), [tero, eksterterano](https://reta-vortaro.de/revo/art/ter.html), [planedo, nanplanedo](https://reta-vortaro.de/revo/art/planed.html), [kometo](https://reta-vortaro.de/revo/art/komet.html), [asteroido](https://reta-vortaro.de/revo/art/astero.html), [galaksio](https://reta-vortaro.de/revo/art/galaksi.html), [Lakta Vojo](https://reta-vortaro.de/revo/art/lakt.html), [universo](https://reta-vortaro.de/revo/art/univer.html), [nana](https://reta-vortaro.de/revo/art/nan.html)
- [ReVo: Merkuro](https://reta-vortaro.de/revo/art/merkur1.html), [Venuso](https://reta-vortaro.de/revo/art/venus.html), [Marso, marsano](https://reta-vortaro.de/revo/art/mars.html), [Jupitero](https://reta-vortaro.de/revo/art/jupiter.html), [Saturno](https://reta-vortaro.de/revo/art/saturn.html), [Urano](https://reta-vortaro.de/revo/art/uran.html), [Neptuno](https://reta-vortaro.de/revo/art/neptun.html), [Plutono](https://reta-vortaro.de/revo/art/pluton.html)
- [ReVo: stelo, stelaro, falstelo](https://reta-vortaro.de/revo/art/stel.html), [konstelacio](https://reta-vortaro.de/revo/art/konste.html), [Oriono](https://reta-vortaro.de/revo/art/orion.html), [Granda Ursino](https://reta-vortaro.de/revo/art/urs.html), [meteoro](https://reta-vortaro.de/revo/art/meteor.html), [eklipso, luneklipso, suneklipso](https://reta-vortaro.de/revo/art/eklips.html), [orbito](https://reta-vortaro.de/revo/art/orbit.html), [akso](https://reta-vortaro.de/revo/art/aks.html)
- [ReVo: raketo](https://reta-vortaro.de/revo/art/raket.html), [satelito](https://reta-vortaro.de/revo/art/sateli.html), [teleskopo](https://reta-vortaro.de/revo/art/telesk.html), [observi, observejo, stelobservejo](https://reta-vortaro.de/revo/art/observ.html), [observatorio](https://reta-vortaro.de/revo/art/observ1.html), [kosmo](https://reta-vortaro.de/revo/art/kosm.html), [spaco](https://reta-vortaro.de/revo/art/spac.html), [kosmonaŭto](https://reta-vortaro.de/revo/art/kosmonauxt.html), [astronaŭto](https://reta-vortaro.de/revo/art/astronauxt.html), [kosmoŝipo](https://reta-vortaro.de/revo/art/sxip.html), [kosmodromo](https://reta-vortaro.de/revo/art/kosmodrom.html)
- [ReVo: astronomo](https://reta-vortaro.de/revo/art/astron.html), [astronomio](https://reta-vortaro.de/revo/art/astron1.html), [fiziko, fizikisto](https://reta-vortaro.de/revo/art/fizik.html), [ĥemio, kemio, ĥemiisto](https://reta-vortaro.de/revo/art/hxemi.html), [biologio](https://reta-vortaro.de/revo/art/biolog1.html), [biologo](https://reta-vortaro.de/revo/art/biolog.html), [matematiko, matematikisto](https://reta-vortaro.de/revo/art/matema.html), [geografio](https://reta-vortaro.de/revo/art/geogra1.html), [geografo](https://reta-vortaro.de/revo/art/geogra.html), [geologio](https://reta-vortaro.de/revo/art/geolog1.html), [geologo](https://reta-vortaro.de/revo/art/geolog.html), [meteorologio](https://reta-vortaro.de/revo/art/meteor2.html), [informatiko](https://reta-vortaro.de/revo/art/informatik.html), [scienco, sciencisto, scienculo](https://reta-vortaro.de/revo/art/scienc.html)
- [ReVo: laboratorio](https://reta-vortaro.de/revo/art/labora.html), [eksperimento](https://reta-vortaro.de/revo/art/eksper.html), [hipotezo](https://reta-vortaro.de/revo/art/hipote2.html), [teorio](https://reta-vortaro.de/revo/art/teori.html), [mezuri](https://reta-vortaro.de/revo/art/mezur.html), [pruvi](https://reta-vortaro.de/revo/art/pruv.html), [mikroskopo](https://reta-vortaro.de/revo/art/mikros.html), [atomo](https://reta-vortaro.de/revo/art/atom.html), [molekulo](https://reta-vortaro.de/revo/art/moleku.html), [energio](https://reta-vortaro.de/revo/art/energi.html), [gravito](https://reta-vortaro.de/revo/art/gravit.html)
- [PMEG: majuskloj ĉe propraj nomoj](https://bertilow.com/pmeg/gramatiko/propraj_nomoj/majuskloj.html), [la ĉe propraj nomoj](https://bertilow.com/pmeg/gramatiko/difiniloj/la/propraj_nomoj.html), [la kaj konata afero (la suno)](https://bertilow.com/pmeg/gramatiko/difiniloj/la/konateco.html)
- [PMEG: IST](https://bertilow.com/pmeg/vortfarado/afiksoj/sufiksoj/ist.html), [I (geografio → geografo)](https://bertilow.com/pmeg/vortfarado/neoficialaj_afiksoj/sufiksoj/i.html), [OLOG](https://bertilow.com/pmeg/vortfarado/neoficialaj_afiksoj/sufiksoj/olog.html), [IĜ (La tero turniĝas ĉirkaŭ sia akso)](https://bertilow.com/pmeg/vortfarado/afiksoj/sufiksoj/igh.html)
- Farkas Bertalan: [Vikipedio: Bertalan Farkas](https://eo.wikipedia.org/wiki/Bertalan_Farkas), [Wikipédia: Farkas Bertalan (űrhajós)](https://hu.wikipedia.org/wiki/Farkas_Bertalan_(%C5%B1rhaj%C3%B3s)), [Wikipédia (angolul): Bertalan Farkas](https://en.wikipedia.org/wiki/Bertalan_Farkas), [Wikipédia (angolul): a kisbolygók nevei, 240001–241000](https://en.wikipedia.org/wiki/Meanings_of_minor-planet_names:_240001%E2%80%93241000)
- Göncölszekér: [Wikipédia: Nagy Medve csillagkép (Göncölszekér)](https://hu.wikipedia.org/wiki/Nagy_Medve_csillagk%C3%A9p)