# Város, útbaigazítás és közlekedés eszperantóul

Source: https://esperantopedia.org/hu/kifejezesek/varos-es-kozlekedes/
Language: hu
Updated: 2026-10-29

> A város urbo, a bal maldekstre, a jobb dekstre: eszperantó szavak helyekről, járművekről és irányokról, útbaigazítás kérése, és mikor jelöl mozgást az -n.

A város ***urbo***, az utca ***strato***, közlekedni pedig az ***iri*** „menni” vagy a ***veturi*** „járművel utazni” igével lehet. Az irányok határozószók: a ***dekstre*** „a jobb oldalon”, a ***dekstren*** pedig „jobbra”, mert az *-n* végződés a mozgást jelöli. Az [utazási kifejezések](https://esperantopedia.org/hu/kifejezesek/utazas/) oldalán a jegyekről, az állomásokról és az első útbaigazító kifejezésekről esik szó; ez az oldal a városi szókincset és az irányokat egészíti ki. A kiejtési útmutatók szótagokra bontják a szavakat, a hangsúlyos szótag nagybetűs.

## Helyek a városban

| Magyar | Eszperantó | Kiejtés | Megjegyzés |
|---|---|---|---|
| város | *urbo* | UR-bo | |
| kisváros | *urbeto* | ur-BE-to | *-et-* „kicsi” |
| falu | *vilaĝo* | vi-LA-ĝo | |
| főváros | *ĉefurbo* | ĉe-FUR-bo | *ĉef-* „fő” |
| városközpont, belváros | *urbocentro*, *centro* | ur-bo-CEN-tro, CEN-tro | |
| városrész, negyed | *kvartalo* | kvar-TA-lo | |
| utca | *strato* | STRA-to | |
| tér | *placo* | PLA-co | |
| híd | *ponto* | PON-to | |
| kereszteződés | *vojkruciĝo* | voj-kru-CI-ĝo | |
| közlekedési lámpa | *semaforo* | se-ma-FO-ro | A ReVo a *trafiklumo* alakot is megadja |
| park | *parko* | PAR-ko | |
| bank | *banko* | BAN-ko | |
| posta | *poŝtoficejo* | poŝ-to-fi-CE-jo | |
| templom (az imádság helye) | *preĝejo* | pre-ĜE-jo | *preĝi* „imádkozni” |
| múzeum | *muzeo* | mu-ZE-o | |
| kórház | *hospitalo* | hos-pi-TA-lo | |
| gyógyszertár | *apoteko* | a-po-TE-ko | |
| szupermarket | *superbazaro* | su-per-ba-ZA-ro | *super-* + *bazaro* „piac” |

Sok név az *-ej-* „hely” utóképzőt használja: a *preĝi* igéből *preĝejo* lesz, a *halti* „megállni” igéből *haltejo*, a *buso* + *haltejo* pedig *bushaltejo*, vagyis „buszmegálló”. A *flug-* „repülés” + *haveno* „kikötő” a *flughaveno*, „repülőtér”. Lásd a [szóalkotás](https://esperantopedia.org/hu/nyelvtan/szokepzes/) oldalát.

## Járművek és tömegközlekedés

| Magyar | Eszperantó | Kiejtés | Megjegyzés |
|---|---|---|---|
| autó | *aŭto* | AŬ-to | Az *aŭtomobilo* rövid alakja |
| busz | *buso* | BU-so | Az *aŭtobuso* rövid alakja |
| vonat | *trajno* | TRAJ-no | |
| villamos | *tramo* | TRA-mo | |
| metró | *metroo* | me-TRO-o | |
| kerékpár, bicikli | *biciklo* | bi-CI-klo | *biciklisto* „kerékpáros” |
| taxi | *taksio* | tak-SI-o | |
| repülőgép | *aviadilo* | a-vi-a-DI-lo | *aviado* „repülés” + *-il-* „eszköz” |
| hajó | *ŝipo* | ŜI-po | |
| vasútállomás | *stacidomo* | sta-ci-DO-mo | |

Az *aŭtobuso*, az *aviadilo* és a *taksio* az Eszperantó Akadémia Hivatalos Kiegészítéseiből származik, nem az eredeti *Fundamento* szólistájából.

## Mozgást jelentő igék

| Magyar | Eszperantó | Kiejtés | Példa |
|---|---|---|---|
| menni | *iri* | I-ri | *Mi iras al la parko.* – A parkba megyek. |
| járművel utazni | *veturi* | ve-TU-ri | *Ni veturas per trajno.* – Vonattal utazunk. |
| gyalog menni | *piediri* | pi-e-DI-ri | *Mi iras piede.* – Gyalog megyek. |
| repülni | *flugi* | FLU-gi | *Mia fratino flugas al Romo.* – A nővérem Rómába repül. |
| megérkezni | *alveni* | al-VE-ni | *Ni alvenos en Parizo je la deka.* – Tízre érkezünk meg Párizsba. |
| elindulni, elmenni | *foriri* | fo-RI-ri | *La buso foriras de la stacidomo.* – A busz elindul az állomásról. |
| átkelni | *transiri* | tran-SI-ri | *Ni transiras la ponton.* – Átkelünk a hídon. |
| bemenni, kimenni | *eniri*, *eliri* | e-NI-ri, e-LI-ri | *Ŝi eniras en la muzeon.* – Bemegy a múzeumba. |

Az *iri* az általános ige. A ReVo úgy határozza meg, mint mozgást a végtagokkal vagy járművel, a *veturi* igét pedig mint haladást járás nélkül, valamilyen eszköz által szállítva. Így a *Li iros per buso* – „Busszal megy” – helyes, a *veturi* pedig a járművön való utazást hangsúlyozza. A járművet a *per* szóval nevezd meg: *per buso*, *per trajno*, *per biciklo*. Az *al-* előképző az érkezést, a *for-* az elindulást adja; lásd az [előképzők](https://esperantopedia.org/hu/nyelvtan/elokepzok/) oldalát.

## Balra, jobbra és egyenesen előre

| Magyar | Eszperantó | Kiejtés | Megjegyzés |
|---|---|---|---|
| a jobb oldalon | *dekstre* | DEKS-tre | Hely: *La banko estas dekstre.* – A bank a jobb oldalon van. |
| jobbra | *dekstren* | DEKS-tren | Mozgás: *Iru dekstren.* – Menj jobbra. |
| a bal oldalon | *maldekstre* | mal-DEKS-tre | A *mal-* az ellentétet adja |
| balra | *maldekstren* | mal-DEKS-tren | |
| egyenesen | *rekte* | REK-te | Nincs *-n*: *Iru rekte.* – Menj egyenesen. |
| előre, hátra | *antaŭen*, *malantaŭen* | an-TAŬ-en, ma-lan-TAŬ-en | *rekte antaŭen* „egyenesen előre” |
| vissza (arra, amerről jöttél) | *reen* | RE-en | *tien kaj reen* „oda és vissza”; a *returne* ugyanezt jelenti |
| fel, le | *supren*, *malsupren* | SU-pren, mal-SU-pren | |
| közel, messze | *proksime*, *malproksime* | prok-SI-me, mal-prok-SI-me | *proksime de la parko* „a park közelében” |

A melléknevek a *dekstra* és a *maldekstra*: *sur la dekstra flanko* „a jobb oldalon”. A *reen* szóban az *-n* nem hagyható el, mert a *ree* azt jelenti: „újra”. Ugyanez a pár – egy alak a helyre, egy az irányra – működik a *tie* és *tien*, a *kie* és *kien*, a *hejme* és *hejmen* esetében is; lásd a [határozószók](https://esperantopedia.org/hu/nyelvtan/hatarozoszok/) és a [tabellaszavak](https://esperantopedia.org/hu/nyelvtan/tabellaszavak/) oldalát.

## Észak, dél, kelet és nyugat

| Magyar | Főnév | Kiejtés | Valahol (*-e*) | Valamerre (*-en*) |
|---|---|---|---|---|
| észak | *nordo* | NOR-do | *norde* | *norden* |
| dél | *sudo* | SU-do | *sude* | *suden* |
| kelet | *oriento* | o-ri-EN-to | *oriente* | *orienten* |
| nyugat | *okcidento* | ok-ci-DEN-to | *okcidente* | *okcidenten* |

A *norde de* kifejezés jelentése „valamitől északra”: *La parko estas norde de la centro.* – „A park a központtól északra van.” Mozgásnál az *-en* végződést használd: *Ni veturas norden.* – „Északra autózunk.” A főnevek a tájakat nevezik meg: *en la nordo de la lando* „az ország északi részén”.

## Mellett, szemben, mögött

| Eszperantó | Magyar | Kiejtés | Példa |
|---|---|---|---|
| *apud* | mellett | A-pud | *apud la parko* |
| *kontraŭ* | szemben | KON-traŭ | *kontraŭ la banko* |
| *antaŭ* | előtt | AN-taŭ | *antaŭ la muzeo* |
| *malantaŭ* | mögött | ma-LAN-taŭ | *malantaŭ la preĝejo* |
| *inter* | között | IN-ter | *inter la ponto kaj la placo* |
| *ĉe* | -nál, -nél; mellett | ĈE | *ĉe la semaforo* |
| *ĝis* | -ig | ĜIS | *ĝis la ponto* |

Bővebben az [elöljárószókról](https://esperantopedia.org/hu/nyelvtan/eloljaroszok/).

## Útbaigazítás kérése

| Eszperantó | Magyar |
|---|---|
| *Pardonu, kie estas la apoteko?* | Elnézést, hol van a gyógyszertár? |
| *Kiel mi iru al la muzeo?* | Hogyan jutok el a múzeumhoz? |
| *Ĉu la banko estas proksime?* | Közel van a bank? |
| *Kien iras ĉi tiu tramo?* | Hová megy ez a villamos? |

A *Kiel mi iru?* szó szerint azt kérdezi: „Hogyan menjek?”: az *-u* végződés akaratot fejez ki, és a PMEG megjegyzi, hogy az olyan kérdés, mint a *Ĉu ni iru…?*, gyakran udvarias javaslatként működik – a magyarban is hasonló: „Menjünk…?”

| Eszperantó | Magyar |
|---|---|
| *Iru rekte antaŭen ĝis la ponto.* | Menj egyenesen előre egészen a hídig. |
| *Turniĝu dekstren ĉe la dua strato.* | A második utcánál fordulj jobbra. |
| *Ĉe la semaforo turniĝu maldekstren.* | A lámpánál fordulj balra. |
| *Transiru la straton kaj iru maldekstren.* | Menj át az utcán, és fordulj balra. |
| *La muzeo estas apud la parko, kontraŭ la banko.* | A múzeum a park mellett van, a bankkal szemben. |
| *Ĝi ne estas malproksime. Vi estos tie post kvin minutoj.* | Nincs messze. Öt perc múlva ott leszel. |

A *dua* „második” sorszámnév, a *du* szóból képzett *-a* végződéssel; lásd a [számnevek](https://esperantopedia.org/hu/nyelvtan/szamnevek/) oldalát. Az irányváltoztatásra („fordulni”) a ReVo a *turniĝi* és a *sin turni* („elfordulni”) alakot adja; a puszta *turni* valaminek az elfordítását jelenti, például a kulcsét.

## Miért „en la urbon”? Az irányt jelző -n

| Hely (nincs *-n*) | Irány (*-n*) |
|---|---|
| *Mi estas en la urbo.* – A városban vagyok. | *Mi iras en la urbon.* – Bemegyek a városba. |
| *La infanoj kuras en la parko.* – A gyerekek a parkban futkároznak. | *La infanoj kuras en la parkon.* – A gyerekek befutnak a parkba. |
| *Li estas hejme.* – Otthon van. | *Li iras hejmen.* – Hazamegy. |
| *Kie vi estas?* – Hol vagy? | *Kien vi iras?* – Hová mész? |

A magyarban ugyanezt a ragok végzik: „a városban” (hol?) és „a városba” (hová?). Az eszperantóban az *-n* ugyanazt a különbséget jelzi. Azt, hogy „a városba megyek”, négyféleképpen lehet kifejezni:

| Eszperantó | Hogyan működik? |
|---|---|
| *Mi iras al la urbo.* | Az *al* elöljárószó eleve „valahová” irányt jelent, ezért nincs *-n*. A szokásos választás. |
| *Mi iras en la urbon.* | Be a városba: helyet jelölő elöljárószó + *-n*. |
| *Mi iras urben.* | Az *urbe* („a városban”) helyhatározószó + *-n*. |
| *Mi veturos Parizon.* | Név + *-n*, mint a Fundamentóban. A PMEG ritkának és majdnem archaikusnak mondja; a normális alak az *al Parizo*. |

Soha ne használd az *-n* végződést az *al*, *ĝis*, *el* vagy *de* után, mert ezek maguk jelölik az irányt: *ĝis la ponto*, *el la urbo*. Az *alveni* igénél a PMEG az *alveni en Parizo* és az *alveni en Parizon* alakot is elfogadja. A teljes szabályok a [tárgyeset](https://esperantopedia.org/hu/nyelvtan/targyeset/) oldalon találhatók.

## Gyakori kérdések

### Hogyan mondjuk eszperantóul, hogy „város”?

*Urbo*. A kisváros *urbeto*, a főváros *ĉefurbo*, a falu pedig *vilaĝo*.

### Mi a különbség az iri és a veturi között?

Az *iri* „menni”, gyalog vagy járművel. A *veturi* azt jelenti, hogy járművön szállítva megyünk, például autóval, vonattal vagy hajóval: *veturi per trajno*.

### Hogyan mondjuk eszperantóul, hogy „bal” és „jobb”?

A *maldekstre* és a *dekstre* azt mondja meg, hol van valami; a *maldekstren* és a *dekstren* azt, hogy merre menj. A melléknevek: *maldekstra* és *dekstra*.

### Hogyan kérdezzük meg az utat eszperantóul?

Mondd: *Pardonu, kiel mi iru al…?* – „Elnézést, hogyan jutok el…?” Utána kérdezd: *Ĉu ĝi estas malproksime?* – „Messze van?”

### Hogyan mondjuk eszperantóul, hogy észak, dél, kelet és nyugat?

*Nordo*, *sudo*, *oriento* és *okcidento*. Az irányhoz add hozzá az *-en* végződést (*norden* „északra”), a helyhez az *-e* végződést (*norde de la urbo* „a várostól északra”).

## Források

- [PMEG: N-finaĵo por direkto](https://bertilow.com/pmeg/gramatiko/rolmontriloj/n/direkto.html)
- [PMEG: Vola modo, U-finaĵo](https://bertilow.com/pmeg/gramatiko/verboj/vola.html)
- ReVo, helyek: [urbo](https://reta-vortaro.de/revo/art/urb.html), [vilaĝo](https://reta-vortaro.de/revo/art/vilagx.html), [kvartalo](https://reta-vortaro.de/revo/art/kvarta.html), [strato](https://reta-vortaro.de/revo/art/strat.html), [placo](https://reta-vortaro.de/revo/art/plac.html), [ponto](https://reta-vortaro.de/revo/art/pont.html), [semaforo](https://reta-vortaro.de/revo/art/semafo.html), [parko](https://reta-vortaro.de/revo/art/park.html), [banko](https://reta-vortaro.de/revo/art/bank.html), [poŝto](https://reta-vortaro.de/revo/art/posxt.html), [preĝi](https://reta-vortaro.de/revo/art/pregx.html), [muzeo](https://reta-vortaro.de/revo/art/muze.html), [hospitalo](https://reta-vortaro.de/revo/art/hospit.html), [apoteko](https://reta-vortaro.de/revo/art/apotek.html), [bazaro](https://reta-vortaro.de/revo/art/bazar.html)
- ReVo, járművek: [aŭto](https://reta-vortaro.de/revo/art/auxt.html), [buso](https://reta-vortaro.de/revo/art/bus.html), [trajno](https://reta-vortaro.de/revo/art/trajn.html), [tramo](https://reta-vortaro.de/revo/art/tram.html), [metroo](https://reta-vortaro.de/revo/art/metro.html), [biciklo](https://reta-vortaro.de/revo/art/bicikl.html), [taksio](https://reta-vortaro.de/revo/art/taksi.html), [aviadilo](https://reta-vortaro.de/revo/art/aviad.html), [ŝipo](https://reta-vortaro.de/revo/art/sxip.html), [haveno](https://reta-vortaro.de/revo/art/haven.html), [stacio](https://reta-vortaro.de/revo/art/staci.html)
- ReVo, igék és irányok: [iri](https://reta-vortaro.de/revo/art/ir.html), [veturi](https://reta-vortaro.de/revo/art/vetur.html), [flugi](https://reta-vortaro.de/revo/art/flug.html), [alveni](https://reta-vortaro.de/revo/art/ven.html), [turni](https://reta-vortaro.de/revo/art/turn.html), [dekstra](https://reta-vortaro.de/revo/art/dekstr.html), [rekta](https://reta-vortaro.de/revo/art/rekt.html), [nordo](https://reta-vortaro.de/revo/art/nord.html), [sudo](https://reta-vortaro.de/revo/art/sud.html), [oriento](https://reta-vortaro.de/revo/art/orient.html), [okcidento](https://reta-vortaro.de/revo/art/okcide.html)