# Az eszperantó nyelvtan 16 szabálya, érthetően elmagyarázva

Source: https://esperantopedia.org/hu/nyelvtan/16-szabaly/
Language: hu
Updated: 2026-10-28

> Zamenhof 16 szabálya (1887), amelyet a Fundamento 1905-ben kötelezővé tett: végződések, igeidők, névelő, hangsúly. Minden szabály világosan, magyarul.

A 16 szabály a *Fundamento de Esperanto* nyelvtani része; ez az 1905-ös könyv határozza meg a nyelvet. L. L. Zamenhof először az *Unua Libro* („Első Könyv”) című kiadványban tette közzé, amely oroszul jelent meg Varsóban, 1887. július 26-án. A szabályok együtt lefedik a végződéseket, az igeidőket, a névmásokat, a hangsúlyt és néhány általános elvet.

A szabályok kötelezőek, de nem teljesek. A boulogne-i nyilatkozat (1905) a Fundamentót érinthetetlenné tette: senki sem módosíthatja, bár új szavak és hivatalos döntések hozzáadhatók.

A hivatalos szöveg franciául, angolul, németül, oroszul és lengyelül létezik. Eszperantó nyelvű fordítások is vannak, de ezek nem részei a Fundamentónak.

## A szabályok előtt: az ábécé

A nyelvtan a 28 betűs ábécével kezdődik, amelyben minden betű egy hangot jelöl, köztük a ĉ, ĝ, ĥ, ĵ, ŝ és ŭ is. Két megjegyzés következik: a *ŭ* csak magánhangzó után áll, és az ékezetes betűk nélküli nyomdák helyette *ch, gh, hh, jh, sh, u* betűket írhatnak. Vigyázat: ebben a h-rendszerben a *ch* a *ĉ*-t jelenti (magyarul „cs”), nem a „Bach” név ch-hangját. Teljes útmutató: [az eszperantó ábécé](https://esperantopedia.org/hu/tanulas/abece-es-kiejtes/).

## A szófajok (1–8. szabály)

### 1. szabály: a névelő
Egyetlen névelő van, a *la* – „a, az”, amely minden nemben, számban és esetben ugyanaz. Határozatlan névelő nincs, ezért a *domo* jelentése „ház” vagy „egy ház”. A szabály még azt is megengedi, hogy a kezdők eleinte elhagyják a *la* szót. A magyarban a határozott névelőnek két alakja van („a” és „az”), és van külön határozatlan névelő is („egy”); az eszperantóban a határozott névelő egyetlen szó, a *la*, határozatlan pedig nincs. Bővebben: [a la névelő](https://esperantopedia.org/hu/nyelvtan/nevelo/).

### 2. szabály: a főnevek
A főnevek *-o* végűek, a többes szám pedig *-j*-t kap. Mindössze két eset van: az alapalak és az *-n* végű tárgyeset. A többi viszonyt elöljárószók fejezik ki: *patro* – „apa”, *patroj* – „apák”, *patron* – „apát” (tárgyként), *de la patro* – „az apától”, *al la patro* – „az apához”.

### 3. szabály: a melléknevek
A melléknevek *-a* végűek, és a főnevekhez hasonlóan *-j*-t és *-n*-t kapnak. A fokozást a *pli* – „több”, a *plej* – „legtöbb” és az *ol* – „mint” szó végzi: *pli blanka ol neĝo* – „fehérebb, mint a hó”. Bővebben: [főnevek és melléknevek](https://esperantopedia.org/hu/nyelvtan/fonevek-melleknevek/).

### 4. szabály: a számnevek
Az alapszámnevek: *unu, du, tri, kvar, kvin, ses, sep, ok, naŭ, dek, cent, mil* (1–10, 100, 1000). A nagyobb számokat ezekből állítjuk össze: *kvincent tridek tri* – 533. Végződések és utóképzők alkotják a sorszámneveket (*kvara* – „negyedik”), a többszörös alakokat (*-obl-*), a törteket (*-on-*) és a csoportos alakokat (*-op-*), a *po* pedig az elosztást jelöli: *po kvin* – „fejenként öt”.

### 5. szabály: a névmások
A személyes névmások: *mi, vi, li, ŝi, ĝi, si, ni, ili, oni*. Az *-a* hozzáadásával a birtokos névmást kapjuk, *mia* – „az én…”, a névmások pedig a főnevekhez hasonlóan kapnak *-n*-t: *min* – „engem”. Bővebben: [névmások](https://esperantopedia.org/hu/nyelvtan/nevmasok/).

### 6. szabály: az igék
Az igék személy és szám szerint sosem változnak. Hat végződés végzi el az egész munkát: *-i* főnévi igenév, *-as* jelen idő, *-is* múlt idő, *-os* jövő idő, *-us* feltételes mód, *-u* felszólító mód vagy kívánság. Hat melléknévi igenév (*-ant-, -int-, -ont-, -at-, -it-, -ot-*) fejezi ki a cselekvő és a szenvedő jelentést.

A szenvedő szerkezet az *esti* és egy szenvedő melléknévi igenév, a cselekvőt pedig a *de* jelöli: *ŝi estas amata de ĉiuj* – „őt mindenki szereti”. Az 1905-ös angol szöveg az *-us*-t „subjunctive”-nek (kötőmódnak) nevezi; ma feltételes módnak hívják. Bővebben: [igék](https://esperantopedia.org/hu/nyelvtan/igek/).

### 7. szabály: a határozószók
A határozószók *-e* végűek, és a melléknevekhez hasonlóan fokozhatók: *mia frato kantas pli bone ol mi* – „a fivérem jobban énekel, mint én”.

### 8. szabály: az elöljárószók
Az elöljárószó után az alapalak (az alanyeset) áll: *kun la patro* – „az apával”. A rendszeres kivétel a 13. szabály, amely szerint a hely megjelölésére szolgáló elöljárószó után az *-n* irányt jelöl.

## Általános szabályok (9–16. szabály)

### 9. szabály: az olvasás
Minden szót pontosan úgy olvasunk, ahogy írjuk. Néma betű nincs.

### 10. szabály: a hangsúly
A hangsúly mindig az utolsó előtti szótagra esik: *fa-mi-**li**-o*, *es-pe-**ran**-to*. A magyarban a hangsúly az első szótagon van, ezért erre különösen figyelj.

### 11. szabály: az összetett szavak
Az összetett szavakat a szavak egyszerű összeillesztésével képezzük, a fő szó áll utoljára: *vaporŝipo* – „gőzhajó” (*vapor-* „gőz” + *ŝip-* „hajó”). Az 1905-ös szöveg a tanulók kedvéért aposztróffal jelöli a szóelemeket (*patr'o*), ezt ma már nem használjuk. Bővebben: [szóalkotás](https://esperantopedia.org/hu/nyelvtan/szokepzes/).

### 12. szabály: a tagadás
Mondatonként egy tagadószó elég. Ha a mondatban van másik tagadószó, a *ne* elmarad: *mi neniam vidis* – „sosem láttam”, *mi nenion vidis* – „semmit sem láttam”. A magyarban a tagadószó mellett az ige is tagadó alakot kap („nem láttam semmit”, „semmit sem láttam”), eszperantóul viszont nem.

### 13. szabály: az irány
Ha egy hely felé irányuló mozgást akarunk jelölni, a szó *-n*-t kap: *kie?* – „hol?”, *kien?* – „hová?”; *tie* – „ott”, *tien* – „oda”; *mi iras Parizon* – „Párizsba megyek”. Ma az *al Parizo* a szokásosabb. Bővebben: [a tárgyeset](https://esperantopedia.org/hu/nyelvtan/targyeset/).

### 14. szabály: a je elöljárószó
Minden elöljárószónak megvan a maga jelentése. Ha egyik sem illik, a *je* használatos, amelynek önmagában nincs jelentése: *ĝoji je tio* – „örülni ennek”. A *je*-t elöljárószó nélküli tárgyeset is helyettesítheti: *ĝoji tion*.

### 15. szabály: az idegen szavak
A nemzetközi szavak nem változnak, csupán az eszperantó helyesírást kapják. Csak az alapszót vesszük át, a rokon szavakat eszperantó végződésekkel képezzük: *teatro* – „színház”, *teatra* – „színházi”.

### 16. szabály: az aposztróf
A főnév végső *-o*-ja és a *la* végső *-a*-ja elhagyható, helyette aposztróf áll: *de l' mondo* – „a világtól”. Ma ez szinte csak költészetben és dalokban fordul elő.

## Mit hagy ki a 16 szabály

A szabályok az 1880-as években születtek, hagyományos stílusban és európai szemszögből. A PMEG kommentárja szerint gyakori félreértés, hogy az eszperantónak csak 16 szabálya van. Olyan témák, amelyeket alig érintenek, vagy teljesen kihagynak:

- a 45 [tabellaszó](https://esperantopedia.org/hu/nyelvtan/tabellaszavak/) (*kiu, tiu, ĉiu…*), valamint az előképzők és az utóképzők jelentése, amelyek inkább a Fundamento szótárában és gyakorlatai között szerepelnek;
- a szórend, a *ĉu*-val kezdődő eldöntendő kérdések és a *ke* – „hogy” szócskával kezdődő mellékmondatok;
- mikor kell a visszaható *si* a *li* vagy a *ŝi* helyett;
- a tárgyeset dátumoknál és mértékeknél (*lundon* – „hétfőn”, *du horojn* – „két órát”);
- milyen időviszonyt fejeznek ki a melléknévi igenevek, amit az Eszperantó Akadémia az 1967-es és az 1989-es döntésével rögzített;
- hogyan alakítják át az *-ig-* és az *-iĝ-* utóképzők az igéket tárgyasból tárgyatlanná és fordítva.

## Magyar anyanyelvűeknek: mire figyelj

A szabályokból sok minden ismerős lesz: a magyarban is van tárgyeset, és nyelvtani nem sincs. A következő pontokon viszont át kell állnod:

- **Névelő.** A magyarban az „a” és az „az” mellett ott az „egy” is, az eszperantóban csak a határozott *la* van, egyetlen alakban ([a la névelő](https://esperantopedia.org/hu/nyelvtan/nevelo/)).
- **Egyeztetés és esetek.** A magyar jelző nem kap ragot („nagy házakat”), az eszperantó melléknév viszont igen: *grandajn domojn*. A sok magyar esetragot elöljárószók helyettesítik, a tárgyrag *-t* helyén pedig *-n* áll.
- **Számnév után.** A magyar számnév után egyes szám áll („három ház”), az eszperantóban többes: *tri domoj*.
- **Igék.** Nincs személyrag, és nincs tárgyas ragozás sem: a magyar „látok”, „látom”, „látod” helyett mindig *vidas* áll.
- **Elöljárószók.** A magyar a szó után teszi a ragot vagy a névutót („a házban”, „a ház mellett”), az eszperantó a szó elé: *en la domo*, *apud la domo*.
- **Hangsúly és tagadás.** A hangsúly nem az első, hanem az utolsó előtti szótagra esik, a tagadáshoz pedig egyetlen tagadószó elég: „nem láttam semmit” helyett *mi nenion vidis*.

## Hol található a teljes nyelvtan

- **PMEG** (*Plena Manlibro de Esperanta Gramatiko*, Bertilo Wennergren műve): a legteljesebb ingyenes kézikönyv, 1995 óta elérhető az interneten, eszperantó nyelven íródott. A 15.5-ös változat 2024 júniusából való.
- **Maga a Fundamento:** a szabályokon kívül az *Ekzercaro* (gyakorlatok) és az *Universala Vortaro* (szótár) is a nyelvtant mutatja működés közben.
- **Az Eszperantó Akadémia döntései:** hivatalos tisztázások, például a melléknévi igenevekről.

## Példák mondatokban

- *La libro estas sur la tablo.* – „A könyv az asztalon van.”
- *Mi vidas du katojn.* – „Két macskát látok.”
- *La bluaj floroj estas tre belaj.* – „A kék virágok nagyon szépek.”
- *En la klaso estas dudek tri lernantoj.* – „Az osztályban huszonhárom tanuló van.”
- *Ŝi skribis al mi longan leteron.* – „Hosszú levelet írt nekem.”
- *Hieraŭ mi laboris, hodiaŭ mi ripozas.* – „Tegnap dolgoztam, ma pihenek.”
- *Li kuras rapide.* – „Gyorsan fut.”
- *Ni veturos al la maro per trajno.* – „Vonattal megyünk a tengerhez.”
- *Mia avino havas grandan legomĝardenon.* – „A nagymamámnak nagy zöldségeskertje van.”
- *Hodiaŭ neniu venis.* – „Ma senki sem jött.”
- *La infanoj kuris en la parkon.* – „A gyerekek befutottak a parkba.”
- *Mi venos je la tria.* – „Háromkor jövök.”

## Gyakori kérdések

### Tényleg csak 16 nyelvtani szabálya van az eszperantónak?
Nem. A 16 szabály a hivatalos mag, de kimarad belőle a szórend, a tabellaszavak, a *si* használata és még sok más. A teljes nyelvtanok, például a PMEG, több száz oldalasak.

### Ki írta a 16 szabályt, és mikor?
L. L. Zamenhof, az eszperantó megalkotója. Először az *Unua Libro* című kiadványban jelentek meg 1887-ben, és 1905-ben váltak a *Fundamento de Esperanto* részévé.

### Megváltoztatható a 16 szabály?
Nem. A boulogne-i nyilatkozat (1905) óta a Fundamento nem módosítható. Az Eszperantó Akadémia új szavakat adhat hozzá és hozhat döntéseket, de a szabályokat nem írhatja át.

### Létezik a 16 szabálynak hivatalos eszperantó nyelvű változata?
Nem. A hivatalos szövegek franciául, angolul, németül, oroszul és lengyelül vannak. Az eszperantó nyelvű fordításoknak, például a PMEG-ben, nincs hivatalos státuszuk.

## Források

- [Fundamento de Esperanto](https://www.akademio-de-esperanto.org/fundamento/) és annak [angol nyelvű nyelvtana](https://www.akademio-de-esperanto.org/fundamento/gramatiko_angla.html) – Akademio de Esperanto
- [Gramatiko en la Fundamento, megjegyzésekkel](https://bertilow.com/pmeg/aldonoj/fundamenta_gramatiko.html) – PMEG
- [Participoj (az 1967-es és az 1989-es döntés)](https://www.akademio-de-esperanto.org/decidoj/participoj.html) – Akademio de Esperanto
- [Apostrofo: normala uzo](https://bertilow.com/pmeg/gramatiko/apostrofo/normala_uzo.html) – PMEG
- [Fundamento de Esperanto](https://en.wikipedia.org/wiki/Fundamento_de_Esperanto), [Unua Libro](https://en.wikipedia.org/wiki/Unua_Libro), [Plena Manlibro de Esperanta Gramatiko](https://en.wikipedia.org/wiki/Plena_Manlibro_de_Esperanta_Gramatiko) – Wikipédia (angolul)
- [Eszperantó](https://hu.wikipedia.org/wiki/Eszperant%C3%B3) – Wikipédia (magyarul)
- [Hangsúly (nyelvészet)](https://hu.wikipedia.org/wiki/Hangs%C3%BAly_(nyelv%C3%A9szet)) – Wikipédia (magyarul): a magyar hangsúly az első szótagon van