# Gyakori eszperantó hibák: 50 tévedés és javításuk

Source: https://esperantopedia.org/hu/nyelvtan/gyakori-hibak/
Language: hu
Updated: 2026-10-22

> A leggyakoribb eszperantó kezdőhibák: hiányzó -n, -ig- és -iĝ-, sia és lia, ol a pli után, hangsúly. Hibás és helyes példák a magyar buktatókkal.

A leggyakoribb eszperantó hibák: a hiányzó tárgyesetű *-n*, a főnevét nem másoló melléknév, az összekevert *-ig-* és *-iĝ-*, a *sia* helyén álló *lia*, és az *ol* helyén álló *kiel*. Az alábbi sorokat magyar anyanyelvűeket szem előtt tartva írtuk. Mindegyik megadja a hibás alakot, a helyes alakot és az okot. Néhány „hibás” mondat nyelvtanilag helyes, de mást mond, mint amit szerettél volna; a „Miért” oszlop jelzi ezt.

## Végződések

Teljes szabályok: [a tárgyeset](https://esperantopedia.org/hu/nyelvtan/targyeset/) és [főnevek és melléknevek](https://esperantopedia.org/hu/nyelvtan/fonevek-melleknevek/).

| Hibás | Helyes | Miért |
|---|---|---|
| *Mi vidas la hundo.* | *Mi vidas la hundon.* – „Látom a kutyát.” | A közvetlen tárgy *-n*-t kap; a szórend nem jelöli. A magyar „-t” rag feladatát az eszperantóban az *-n* végzi. |
| *Mi estas instruiston.* | *Mi estas instruisto.* – „Tanár vagyok.” | Az *esti* után a szó az alanyt jellemzi, nem tárgy, ezért nincs *-n*. Magyarul is „tanár vagyok”, nem „tanárt”. |
| *belaj domo*, *grandan domoj* | *bela domo*, *grandajn domojn* – „szép ház”, „nagy házakat” | A melléknév átveszi főneve számát (*-j*) és *-n* végződését. |
| *Mi vidas grandan domojn.* | *Mi vidas grandajn domojn.* – „Nagy házakat látok.” | A magyar jelző nem kap ragot („nagy házakat”), az eszperantó melléknév viszont a főnevével együtt kapja a *-j*-t és az *-n*-t. |
| *katonj* | *katojn* – „macskákat” | A *-j* mindig az *-n* előtt áll, akárcsak a magyarban a többes jel a tárgyrag előtt. |
| *Mi havas du kato.* | *Mi havas du katojn.* – „Két macskám van.” | Egynél több dolog többes számú főnevet jelent. A magyar számnév után egyes számot használ („két macska”), az eszperantó többest. |
| *Mi iras al la urbon.* | *Mi iras al la urbo.* – „A városba megyek.” | Az *al* már irányt jelöl; az irányjelölő *-n* az *en*, *sur*, *sub* mellé való (PMEG). A magyar „a városba” ragos alak, ezért a magyar nyelvérzék nem segít eldönteni, hová kell az *-n*. |
| *La birdo flugis en la ĉambro.* | *La birdo flugis en la ĉambron.* – „A madár berepült a szobába.” | Mindkettő helyes, de *-n* nélkül a madár már bent volt. A magyar is megkülönbözteti („a szobában repült” és „a szobába repült”), az eszperantóban ezt az *-n* végzi. |
| *Mi donis ŝin libron.* | *Mi donis al ŝi libron.* – „Könyvet adtam neki.” | Az eszperantóban nincs részes eset: a címzettet az *al* vezeti be, az *-n* csak az átadott dolgot jelöli (*libron*). A magyar „neki” alakja tehát *al ŝi*. |

## Igék

Lásd: [-ig- és -iĝ-](https://esperantopedia.org/hu/nyelvtan/targyas-es-targyatlan-igek/), [igék](https://esperantopedia.org/hu/nyelvtan/igek/) és [melléknévi igenevek](https://esperantopedia.org/hu/nyelvtan/melleknevi-igenevek/).

| Hibás | Helyes | Miért |
|---|---|---|
| *La filmo komencas.* | *La filmo komenciĝas.* – „A film elkezdődik.” | A *komenci* tárgyat kíván (*Mi komencas la filmon*). Ami magától kezdődik, az *-iĝ-* képzőt kap. A magyar is szétválasztja: „elkezd” és „elkezdődik”. |
| *Mi dormas la bebon.* | *Mi dormigas la bebon.* – „Elaltatom a babát.” | A tárgyatlan ige csak az *-ig-* révén kap tárgyat. A magyar is így képez: „alszik” – „altat”. |
| *Mi volas lernas.* | *Mi volas lerni.* – „Tanulni akarok.” | A *voli*, a *povi* és a *devi* után a második ige főnévi igenév (*-i*) marad. |
| *Mi volas, ke vi venas.* | *Mi volas, ke vi venu.* – „Azt akarom, hogy gyere.” | Akarást, kérést kifejező ige után a *ke* mellett *-u* áll. A magyar „(hogy) gyere” is felszólító alak, így a nyelvérzéked segít. |
| *Li diris, ke li venus.* | *Li diris, ke li venos.* – „Azt mondta, hogy eljön.” | Tartsd meg az eredeti szavak idejét („eljövök”); az angolhoz hasonló időeltolás hiba (PMEG). A magyar sem tolja el az időt, ezért ez nálad ritkább tévedés. |
| *Estas varma hodiaŭ.* | *Estas varme hodiaŭ.* – „Ma meleg van.” | Alany nélküli mondatban határozószó áll. |
| *La ĉambro estas varme.* | *La ĉambro estas varma.* – „A szoba meleg.” | Valódi alany mellett az *esti* után melléknév áll. |
| *La domo granda.* | *La domo estas granda.* – „A ház nagy.” | Az eszperantóban az *esti* kötelező. A magyar harmadik személyben elhagyja a „van” szót („A ház nagy”), az eszperantóban ez nem lehetséges. |
| *La pordo estas fermata.* | *La pordo estas fermita.* – „Az ajtó be van zárva.” | Az *-at-* még tartó cselekvést jelöl („éppen zárják”), az *-it-* befejezettet. |
| *Mi ĵetadis la pilkon unu fojon.* | *Mi ĵetis la pilkon unu fojon.* – „Egyszer eldobtam a labdát.” | Az *-ad-* tartó vagy ismétlődő cselekvést jelöl (PMEG); egyetlen cselekvéshez egyszerű ige kell. Lásd: [utóképzők](https://esperantopedia.org/hu/nyelvtan/utokepzok/). |

## Névmások és tabellaszók

Lásd: [névmások](https://esperantopedia.org/hu/nyelvtan/nevmasok/), [vonatkozó mellékmondatok](https://esperantopedia.org/hu/nyelvtan/vonatkozo-mellekmondatok/) és [kérdések és tagadás](https://esperantopedia.org/hu/nyelvtan/kerdesek-es-tagadas/).

| Hibás | Helyes | Miért |
|---|---|---|
| *Petro amas lian edzinon.* | *Petro amas sian edzinon.* – „Péter a (saját) feleségét szereti.” | A *sia* az alanyra utal vissza. A *lian* egy másik férfi feleségét jelenti. A magyar „a feleségét” nem különbözteti meg a kettőt, ezért itt kell leginkább figyelned. |
| *Petro kaj sia edzino venis.* | *Petro kaj lia edzino venis.* vagy *Petro kun sia edzino venis.* – „Péter és a felesége jöttek.” | A *sia* nem lehet az alany része, és csak harmadik személyű: *Mi venis kun mia frato*, nem *kun sia frato*. |
| *Maria diris, ke ĝi estas laca.* | *Maria diris, ke ŝi estas laca.* – „Mária azt mondta, hogy fáradt.” | A magyar „ő” nem mutatja a nemet. Eszperantóul nőre *ŝi*, férfira *li* áll; a *ĝi* dologra, állatra vagy olyan lényre való, akinek a nemét nem kell megadni (ReVo). |
| *domo mi* | *mia domo* – „a házam” | A magyar birtokos személyrag („házam”, „házad”) helyett az eszperantóban birtokos névmás kell. |
| *La libro, ke mi legis* | *La libro, kiun mi legis* – „a könyv, amelyet olvastam” | Főnév jellemzéséhez a *kiu* kell, tárgyként *-n*-nel. A *ke* csak kijelentést vezet be. |
| *Mi pensas, kiu vi pravas.* | *Mi pensas, ke vi pravas.* – „Úgy gondolom, hogy igazad van.” | A gondolkodást vagy mondást kifejező ige utáni kijelentéshez *ke* kell. |
| *Mi estas dudek jaroj.* | *Mi havas dudek jarojn.* vagy *Mi estas dudekjara.* – „Húsz éves vagyok.” | A kort birtokolod (*havi … jarojn*), vagy a *-jara* melléknév fejezi ki; nem vagy „évek”. A magyar „húsz éves vagyok” az utóbbinak felel meg. Lásd: [idő és dátumok](https://esperantopedia.org/hu/kifejezesek/ido/). |
| *Mi ne vidis neniun.* | *Mi vidis neniun.* – „Senkit sem láttam.” | Mondatonként egy tagadás. Kettő kioltja egymást, ezért a hibás mondat azt jelenti: „Mégis láttam valakit.” A magyarban a tagadó szó mellett az igét is tagadni kell („nem láttam senkit”), ezért könnyen átkerül ide a kettős tagadás. |
| *Mi ne scias, se li venos.* | *Mi ne scias, ĉu li venos.* – „Nem tudom, eljön-e.” | A függő eldöntendő kérdést *ĉu* vezeti be; a *se* jelentése „ha”. Az eszperantóban nincs segédige, és a szórend a kijelentő mondaté marad. A magyar is megkülönbözteti: „eljön-e” – *ĉu*, „ha eljön” – *se*. |

## Szóválasztás

Lásd: [fokozás](https://esperantopedia.org/hu/nyelvtan/fokozas/), [elöljárószók](https://esperantopedia.org/hu/nyelvtan/eloljaroszok/) és [a névelő](https://esperantopedia.org/hu/nyelvtan/nevelo/).

| Hibás | Helyes | Miért |
|---|---|---|
| *Li estas pli alta kiel mi.* | *Li estas pli alta ol mi.* – „Magasabb, mint én.” | A „mint” fokozás után *ol*. A *kiel* az egyenlőségé („olyan magas, mint én”). A magyar „mint” mindkettőt jelenti, ezért itt könnyű hibázni. |
| *Mi volas glason de akvo.* | *Mi volas glason da akvo.* – „Egy pohár vizet kérek.” | A *da* mennyiséget nevez meg. A *glaso de akvo* egy vízhez kapcsolódó pohár, például olyan, amelyben víz volt (PMEG). |
| *multe homoj*, *multe de homoj* | *multe da homoj* – „sok ember” | A magyar a mennyiséget közvetlenül a főnév elé teszi („sok ember”, „egy pohár víz”), az eszperantó viszont összekötő *da*-t kíván, és utána nincs *-n*: *Mi vidis multe da homoj.* |
| *Mi venos en la oka.* | *Mi venos je la oka.* – „Nyolckor jövök.” | Az órák *je*-t kapnak. A napok *-n*-t: *lundon* – „hétfőn”. A magyar „hétfőn” ragos alakjának az eszperantóban a *lundon* felel meg. |
| *Tiu ŝtofo kostas dek eŭrojn po metro.* | *Tiu ŝtofo kostas po dek eŭrojn por metro.* – „Az a szövet méterenként tíz euróba kerül.” | A *po* az ismétlődő mennyiség elé kerül, a „per” szó pedig *por* (PMEG). |
| *Mi parolas anglan.* | *Mi parolas la anglan.* – „Angolul beszélek.” | A melléknévvel megnevezett nyelv *la*-t kap: *la angla*. |
| *Mi lernas la Esperanton.* | *Mi lernas Esperanton.* – „Eszperantót tanulok.” | Az *-o* végű nyelvnevek (*Esperanto*, *Ido*, *Volapuko*) tulajdonnevek, és nem kapnak *la*-t. |
| *La mia libro estas nova.* | *Mia libro estas nova.* – „A könyvem új.” | A birtokos és a mutató névmás már határozottá teszi a főnevet. A magyarban ezek mellett is áll névelő („az én könyvem”, „ez a ház”), az eszperantóban nem: *mia libro*, *tiu domo*. |
| *Mi vidis unu hundon.* | *Mi vidis hundon.* – „Egy kutyát láttam.” | Határozatlan névelő nincs. Az *unu hundon* nyelvtanilag helyes, de a számot hangsúlyozza: „egyetlen kutyát”. A magyar „egy” névelőszerepének nincs megfelelője. |

### Hamis barátok

Eszperantó szavak, amelyek egy magyar szóra hasonlítanak (vagy ugyanúgy hangzanak), de mást jelentenek (a ReVóban ellenőrizve):

| Hibás | Helyes | Miért |
|---|---|---|
| *Mi estas hungaroj.* | *Ni estas hungaroj.* – „Magyarok vagyunk.” | A magyar „mi” az eszperantóban *ni*. Az eszperantó *mi* jelentése „én”. |
| *La vorto estas sur la tablo.* | *La vorto estas sur la tabulo.* – „A szó a táblán van.” | A *tablo* asztal, a magyar „tábla” megfelelője pedig a *tabulo* (iskolai táblához: *skribtabulo*). A hibás mondat nyelvtanilag helyes, de azt jelenti: „A szó az asztalon van.” |
| *Li estas tago de la klubo.* | *Li estas membro de la klubo.* – „Ő a klub tagja.” | A *tago* nap. A magyar „tag” megfelelője a *membro* vagy az *ano*. |
| *Mi kaptis leteron de li.* | *Mi ricevis leteron de li.* – „Levelet kaptam tőle.” | A magyar „kapni” az eszperantóban *ricevi*. A *kapti* azt jelenti: „megfog, elkap”. |
| *Mi havas paron da libroj.* | *Mi havas kelkajn librojn.* – „Van pár könyvem.” | A *paro* kettőt jelent (egy párat), a magyar „pár” viszont gyakran azt: „néhány”. Erre a *kelka* való. |

## Kiejtés és helyesírás

Ezek a hibák a magyar kiejtési szokásokból származnak. Lásd: [az ábécé oldala](https://esperantopedia.org/hu/tanulas/abece-es-kiejtes/).

| Hibás | Helyes | Miért |
|---|---|---|
| *FA-mi-li-o*, *TE-le-fo-no* | *fa-mi-LI-o*, *te-le-FO-no* | A hangsúly az utolsó előtti magánhangzóra esik, mint az *es-pe-RAN-to* szóban. A magyar az első szótagot hangsúlyozza. Az *i* az *o* előtt magánhangzónak számít. |
| *sano* a magyar „s” hanggal ejtve (mint a „sál” eleje) | *sano* ejtve „szano” – „egészség” | Az eszperantó *s* mindig a magyar „sz”; a magyar „s” hangot a *ŝ* adja (a *ŝi* ejtése „si”). |
| *Csu vi komprenas?* | *Ĉu vi komprenas?* – „Érted?” | Az eszperantóban nincsenek kettős betűk: a magyar „cs, dzs, zs, s” hangoknak a *ĉ, ĝ, ĵ, ŝ* felel meg. Ha nem tudod beírni, használd az [x-rendszert](https://esperantopedia.org/hu/tanulas/abece-es-kiejtes/) (*cx*). |
| *Ĝis revído!* | *Ĝis revido!* – „Viszontlátásra!” | Az eszperantóban nincsenek hosszú magánhangzót jelölő ékezetek (á, é, í, ó, ő, ú, ű), és a magánhangzó hossza semmit sem változtat. |
| *aŭto* ejtve „a-u-to” | *AŬ-to* – „autó” | A magánhangzó és a *j* vagy a *ŭ* egy szótag: *aj*, *ej*, *oj*, *uj*, *aŭ*, *eŭ*. Az *aŭ* hasonlít a magyar „autó” első szótagjához. |
| *Mi scias, ke si venos.* | *Mi scias, ke ŝi venos.* – „Tudom, hogy ő eljön.” | Az ékezet nélküli *si* a visszaható névmás, egészen más szó. A magyar „s” hangot éppen a *ŝ* adja, ezért ez a hiba könnyen becsúszik. Nem tudsz *ŝ*-t írni? Használd az [x-rendszert](https://esperantopedia.org/hu/tanulas/abece-es-kiejtes/). |
| *Mi lernas esperanton.* | *Mi lernas Esperanton.* – „Eszperantót tanulok.” | Az *Esperanto* tulajdonnév, nagybetűvel írjuk; a magyar „eszperantó” kisbetűs. |
| *Ŝi parolas la Francan.* | *Ŝi parolas la francan.* – „Franciául beszél.” | A nyelvek és nemzetiségek melléknévi alakját rendszerint kisbetűvel írjuk. Csak az *-o* végű nevek, például az *Esperanto*, kapnak nagybetűt (PMEG). A magyarban is kisbetű („francia”). |

## Gyakori kérdések

### Mely eszperantó hibák változtatják meg a mondat jelentését?
Több is van: a *lian* a *sian* helyett (egy másik férfi felesége, nem a sajátja), az *-ata* az *-ita* helyett („éppen zárják” a „be van zárva” helyett), a hiányzó irányjelölő *-n* (a szobán belül, nem a szobába), a kettős tagadás (a mondat állítássá válik), valamint a *tablo* és a *tabulo*, a *tago* és a *membro* felcserélése.

### Nehéz-e az -ig- és az -iĝ- megkülönböztetése magyar anyanyelvűnek?
Kevésbé, mint sokaknak: a magyar sok párt külön igével vagy képzővel különböztet meg („kinyílik – kinyit”, „elkezdődik – elkezd”, „alszik – altat”). Az eszperantóban ugyanezt a két képző végzi: *La pordo malfermiĝis* – „Az ajtó kinyílt”, *Mi malfermis la pordon* – „Kinyitottam az ajtót”. A párok listája az [-ig- és -iĝ-](https://esperantopedia.org/hu/nyelvtan/targyas-es-targyatlan-igek/) oldalon található.

### Nagybetűvel írjuk az eszperantóban a nyelvek nevét?
Csak az *-o* végű neveket, például az *Esperanto*, az *Ido* és a *Latino* szót. A melléknévi alakok, mint az *angla* és a *franca*, valamint a legtöbb nemzetiségnév (*anglo*, *usonano*) rendszerint kisbetűsek. A magyarban a nyelv neve mindig kisbetűs („eszperantó”), ezért az *Esperanto* szót különösen könnyű kisbetűvel leírni.

### Hogyan ellenőrizhetem a saját eszperantó szövegemet?
Minden mondatban ellenőrizd, hogy minden tárgyon van-e *-n*, a melléknevek átvették-e főnevük *-j* és *-n* végződését, helyes-e az *-ig-/-iĝ-* alak, a *sia* csak az alanyra vonatkozik-e, és az *ol*, a *ke* meg a *ĉu* a helyén áll-e. Aztán olvasd fel hangosan, és ellenőrizd a hangsúlyt.

## Források

- PMEG: [N – alapszabályok](https://bertilow.com/pmeg/gramatiko/rolmontriloj/n/bazaj_reguloj.html), [N a tárgyhoz](https://bertilow.com/pmeg/gramatiko/rolmontriloj/n/objekto.html), [N az irányhoz](https://bertilow.com/pmeg/gramatiko/rolmontriloj/n/direkto.html), [A-vortoj](https://bertilow.com/pmeg/gramatiko/a-vortoj/bazaj_reguloj.html), [Egyes és többes szám](https://bertilow.com/pmeg/gramatiko/unu-nombro_multe-nombro/bazaj_reguloj.html)
- PMEG: [Igék az -iĝ- képzővel](https://bertilow.com/pmeg/gramatiko/verboj_frazroloj/igh.html), [Semleges mód (főnévi igenév)](https://bertilow.com/pmeg/gramatiko/verboj/neutrala.html), [Az idő a függő beszédben](https://bertilow.com/pmeg/gramatiko/subfrazoj/nerekta_parolo/verboformoj.html), [E-vortoj](https://bertilow.com/pmeg/gramatiko/e-vortoj/uzo.html), [Melléknévi igenevek mint A-vortoj](https://bertilow.com/pmeg/gramatiko/participoj/a-vortoj.html), [Az -ad- utóképző](https://bertilow.com/pmeg/vortfarado/afiksoj/sufiksoj/ad.html)
- PMEG: [Si az egyszerű mondatokban](https://bertilow.com/pmeg/gramatiko/pronomoj/si/simplaj_frazoj.html), [Kiu](https://bertilow.com/pmeg/gramatiko/subfrazoj/rilataj/kiu_kio_kies/kiu.html), [Kérdések mint mellékmondatok](https://bertilow.com/pmeg/gramatiko/subfrazoj/demandaj.html), [Tagadás](https://bertilow.com/pmeg/gramatiko/neado.html), [Felkiáltások](https://bertilow.com/pmeg/gramatiko/frazospecoj/fraztipoj_frazfunkcioj.html)
- PMEG: [Kiel és ol](https://bertilow.com/pmeg/gramatiko/komparoj/kiel_ol/index.html), [Da](https://bertilow.com/pmeg/gramatiko/rolmontriloj/rolvortetoj/da/detalaj_reguloj.html), [Je](https://bertilow.com/pmeg/gramatiko/rolmontriloj/rolvortetoj/je.html), [Po](https://bertilow.com/pmeg/gramatiko/rolmontriloj/rolvortetoj/aliaj_rolvortetoj/po.html), [La a nyelvnevek előtt](https://bertilow.com/pmeg/gramatiko/difiniloj/la/specialaj_uzoj.html), [Nagybetűk](https://bertilow.com/pmeg/gramatiko/propraj_nomoj/majuskloj.html), [Kiejtés](https://bertilow.com/pmeg/skribo_elparolo/elparolo/bazaj_reguloj.html)
- Reta Vortaro (ReVo): [ni](https://reta-vortaro.de/revo/art/ni.html), [mi](https://reta-vortaro.de/revo/art/mi.html), [tablo](https://reta-vortaro.de/revo/art/tabl.html), [tabulo](https://reta-vortaro.de/revo/art/tabul.html), [tago](https://reta-vortaro.de/revo/art/tag.html), [membro](https://reta-vortaro.de/revo/art/membr.html), [ano](https://reta-vortaro.de/revo/art/an.html), [kapti](https://reta-vortaro.de/revo/art/kapt.html), [ricevi](https://reta-vortaro.de/revo/art/ricev.html), [paro](https://reta-vortaro.de/revo/art/par.html), [kelka](https://reta-vortaro.de/revo/art/kelk.html), [ĝi](https://reta-vortaro.de/revo/art/gxi.html)
- [Eszperantó](https://hu.wikipedia.org/wiki/Eszperant%C3%B3) – Wikipédia (magyarul): a betűk kiejtése, a hangsúly
- [Hangsúly (nyelvészet)](https://hu.wikipedia.org/wiki/Hangs%C3%BAly_(nyelv%C3%A9szet)) – Wikipédia (magyarul): a magyar hangsúly az első szótagon van