# Eszperantó határozószók: -e, irányjelölő -en, alapszavak

Source: https://esperantopedia.org/hu/nyelvtan/hatarozoszok/
Language: hu
Updated: 2026-10-28

> Az eszperantó határozószók -e végűek: rapide „gyorsan”, hejme „otthon”. Az -n irányt jelöl (hejmen „haza”). Táblázat az alapszavakról: jam, nun, tre, tro.

A legtöbb eszperantó határozószót a szótőhöz fűzött **-e** végződés képezi: *rapida* „gyors” → *rapide* „gyorsan” (a Fundamento 7. szabálya). A helyet jelentő határozószóhoz fűzött *-n* irányt jelöl: *hejme* „otthon” → *hejmen* „haza”. Körülbelül harminc rövid szó – *ankaŭ, jam, nun, tre, tro* és mások – végződés nélkül működik határozószóként.

## Az -e végű határozószók

Az *-e* végződés mindenféle szótővel működik, nem csak a melléknevekkel.

| Szótő | Másik alak | Határozószó -e-vel |
|---|---|---|
| *rapid-* | *rapida* „gyors” | *rapide* „gyorsan” |
| *bon-* | *bona* „jó” | *bone* „jól” |
| *hejm-* | *hejmo* „otthon (főnév)” | *hejme* „otthon” |
| *maten-* | *mateno* „reggel” | *matene* „reggel” |
| *vintr-* | *vintro* „tél” | *vintre* „télen” |
| *ekzempl-* | *ekzemplo* „példa” | *ekzemple* „például” |
| *unu* | *unua* „első” | *unue* „először” |
| *antaŭ* | elöljárószó, „előtt” | *antaŭe* „korábban” |
| *post* | elöljárószó, „után” | *poste* „később, utána” |
| *kun* | elöljárószó, „-val, -vel” | *kune* „együtt” |
| *kompreni* + *-ebl-* | *komprenebla* „érthető” | *kompreneble* „természetesen” |

A határozószó vonatkozhat igére, melléknévre, másik határozószóra vagy az egész mondatra (PMEG):

- *La policano kuras rapide.* – „A rendőr gyorsan fut.”
- *Ŝi sidas hejme.* – „Otthon ül.”
- *Ĝi estas sufiĉe granda.* – „Elég nagy.”
- *Kompreneble mi iros.* – „Természetesen elmegyek.”

### Határozószók alany nélküli mondatokban

Ha a mondatnak nincs valódi alanya, az eszperantó határozószót használ, nem melléknevet (PMEG). A magyarban ennek a „Sötét van.” típusú mondat felel meg, ahol a „sötét” szó melléknévnek látszik; az eszperantóban határozószó áll.

- *Estas mallume.* – „Sötét van.”
- *Estas varme hodiaŭ.* – „Ma meleg van.”
- *Estas bone, ke vi venas.* – „Jó, hogy jössz.”
- *Kritiki estas facile.* – „Kritizálni könnyű.”

### Fokozás

A határozószók a [melléknevekhez](https://esperantopedia.org/hu/nyelvtan/fonevek-melleknevek/) hasonlóan fokozhatók: *pli rapide* „gyorsabban”, *plej rapide* „leggyorsabban”, *malpli rapide* „kevésbé gyorsan”. *Li kuras pli rapide ol mi* – „Gyorsabban fut, mint én”. Az „olyan … mint” szerkezet a *tiel … kiel*: *tiel rapide kiel vi* – „olyan gyorsan, mint te”.

## Irány: az -en

A Fundamento 13. szabálya szerint a helyet jelentő határozószó *-n*-t kap, ha egy hely felé irányuló mozgást jelöl. Ez ugyanaz az *-n*, mint a [tárgyesetnél](https://esperantopedia.org/hu/nyelvtan/targyeset/).

Mi restas hejme. | Otthon maradok.
Mi iras hejmen. | Hazamegyek.

| Hol? | Hová? |
|---|---|
| *hejme* „otthon” | *hejmen* „haza” |
| *supre* „fent” | *supren* „fel, felfelé” |
| *malsupre* „lent” | *malsupren* „le, lefelé” |
| *antaŭe* „elöl” | *antaŭen* „előre” |
| *dekstre* „a jobb oldalon” | *dekstren* „jobbra” |
| *ekstere* „kint” | *eksteren* „ki, kifelé” |
| *tie* „ott” | *tien* „oda” |
| *kie* „hol” | *kien* „hová” |

- *Mi iras hejmen.* – „Hazamegyek.”
- *Rigardu supren!* – „Nézz fel!”
- *Kien vi iras?* – „Hová mész?”

A *tie, kie* és a többi *-e* végű helyszó a [tabellaszók](https://esperantopedia.org/hu/nyelvtan/tabellaszavak/) közé tartozik, az olyan időszavakkal együtt, mint a *tiam* „akkor” és a *kiam* „mikor”.

## Alapvető határozószók végződés nélkül

Ezek a rövid szavak hivatalosak, és nincs végződésük. A PMEG jelentés szerint csoportosítja őket; az alábbi lista a gyakoriakat tartalmazza.

| Szó | Jelentés | Példa | Fordítás |
|---|---|---|---|
| *ankoraŭ* | még | *Li ankoraŭ dormas.* | „Még alszik.” |
| *baldaŭ* | hamarosan | *Ĝis baldaŭ!* | „Hamarosan találkozunk!” |
| *hieraŭ* | tegnap | *Hieraŭ pluvis.* | „Tegnap esett.” |
| *hodiaŭ* | ma | *Hodiaŭ estas lundo.* | „Ma hétfő van.” |
| *morgaŭ* | holnap | *Ĝis morgaŭ!* | „Holnap találkozunk!” |
| *jam* | már | *Mi jam manĝis.* | „Már ettem.” |
| *ĵus* | az imént | *Li ĵus venis.* | „Az imént érkezett.” |
| *nun* | most | *Kie vi estas nun?* | „Hol vagy most?” |
| *plu* | tovább, többé | *Mi ne plu fumas.* | „Már nem dohányzom.” |
| *tuj* | azonnal | *Venu tuj!* | „Gyere azonnal!” |
| *for* | el, messze | *Iru for!* | „Menj el!” |
| *tre* | nagyon | *tre bona* | „nagyon jó” |
| *tro* | túl, túlságosan | *tro varma* | „túl meleg” |
| *pli* | -bb, még több | *pli granda* | „nagyobb” |
| *plej* | leg- | *la plej bona* | „a legjobb” |
| *preskaŭ* | majdnem | *preskaŭ ĉiuj* | „majdnem mindenki” |
| *apenaŭ* | alig | *apenaŭ videbla* | „alig látható” |
| *almenaŭ* | legalább | *almenaŭ unu* | „legalább egy” |
| *nur* | csak | *nur unu* | „csak egy” |
| *eĉ* | még … is, akár | *eĉ infano* | „még egy gyerek is” |
| *ankaŭ* | is, szintén | *Ankaŭ mi.* | „Én is.” |
| *ja* | bizony, hiszen | *Mi ja diris tion!* | „Hiszen megmondtam!” |
| *jen* | íme, itt van | *Jen la libro.* | „Itt van a könyv.” |
| *do* | hát, tehát | *Venu do!* | „Gyere hát!” |
| *tamen* | mégis, azért | *Tamen mi iros.* | „Mégis elmegyek.” |
| *kvazaŭ* | mintha | *kvazaŭ infano* | „mintha gyerek lenne” |
| *mem* | maga, saját maga | *mi mem* | „én magam” |
| *ju … des* | minél … annál | *ju pli, des pli bone* | „minél több, annál jobb” |
| *ne, jes* | nem; igen | *Mi ne scias.* | „Nem tudom.” |

Sok közülük végződést is kaphat: *hodiaŭa* „mai”, *nuna* „jelenlegi”, *tuja* „azonnali”, *baldaŭa* „közelgő”. A *ne* és a *jes* a [kérdések és tagadás](https://esperantopedia.org/hu/nyelvtan/kerdesek-es-tagadas/) oldalán szerepel.

### A szórend számít

Az olyan szavak, mint a *nur, eĉ, ankaŭ* és a *tre*, rendszerint közvetlenül annak a szónak az elé kerülnek, amelyre vonatkoznak (PMEG). Az áthelyezés megváltoztathatja a jelentést:

- *Nur mi vidis lin.* – „Csak én láttam őt.”
- *Mi vidis nur lin.* – „Csak őt láttam.”

## Magyar anyanyelvűeknek: mire figyelj

- **Egyetlen végződés.** A magyar határozószók többnyire *-an/-en* végűek („gyorsan”, „szépen”), a „jó” határozószava viszont rendhagyó („jól”). Az eszperantóban a képzett határozószó végződése mindig *-e*, kivétel nélkül: *rapida* → *rapide*, *bona* → *bone*.
- **Hol? – hová?** A magyarban a helyhatározó párokat gyakran két különböző szó alkotja (otthon – haza, fent – fel, ott – oda, hol – hová). Az eszperantóban a pár második tagját mindig az első alakjából kapod az *-n* hozzáadásával: *hejme* – *hejmen*, *tie* – *tien*, *kie* – *kien*.
- **Alany nélküli mondat.** A „Sötét van.” típusú mondat az eszperantóban is létezik, de az *estas* mellé határozószó kell, nem melléknév: *Estas mallume*, nem *Estas malluma*.
- **A szó helye.** A magyar „is” a szó után áll („én is”), az eszperantó *ankaŭ* viszont előtte: *ankaŭ mi*. A *nur* – „csak” és az *eĉ* – „még … is” a magyarhoz hasonlóan a vonatkozó szó előtt áll.

## Példák mondatokban

- *Ŝi kantas bele.* – „Szépen énekel.”
- *Li respondis tute ĝuste.* – „Teljesen helyesen válaszolt.”
- *Matene mi trinkas teon.* – „Reggel teát iszom.”
- *Ni vojaĝis buse al Krakovo.* – „Busszal utaztunk Krakkóba.”
- *Estas malvarme ekstere.* – „Hideg van kint.”
- *Ni iru eksteren!* – „Menjünk ki!”
- *Li ofte forgesas sian telefonon.* – „Gyakran elfelejti a telefonját.”
- *Mi preskaŭ falis.* – „Majdnem elestem.”
- *Ŝi parolas Esperanton pli flue ol mi.* – „Folyékonyabban beszél eszperantóul, mint én.”

## Gyakori kérdések

### Hogyan képezzük a határozószókat eszperantóban?
Tegyél *-e*-t a szótőhöz: *rapida* → *rapide* „gyorsan”, *mateno* → *matene* „reggel”. Néhány alapvető határozószónak, például a *jam* és a *tre* szónak nincs végződése.

### Miért „Estas varme”, és nem „Estas varma”?
Valódi alany nélküli mondatban az eszperantó határozószót használ. Az *Estas varme* azt jelenti: „Meleg van”; a *varma* mellé főnév kell, amelyet jellemez, például *La teo estas varma* „A tea meleg”.

### Mi a különbség a hejme és a hejmen között?
A *hejme* azt jelenti: „otthon” (hely); a *hejmen* azt: „haza” (irány). *Mi estas hejme* – „Otthon vagyok”; *Mi iras hejmen* – „Hazamegyek”.

### Hogyan mondjuk, hogy „még nem” és „már nem”?
A „még nem” *ankoraŭ ne*: *Li ankoraŭ ne venis* – „Még nem jött meg”. A „már nem” *ne plu*: *Mi ne plu fumas* – „Már nem dohányzom”.

### Kaphatnak végződést az olyan alapvető határozószók, mint a hodiaŭ?
Igen. A *hodiaŭa* jelentése „mai”, a *nuna* „jelenlegi”, a *tuja* pedig „azonnali”.

## Források

- [Fundamento de Esperanto – nyelvtan angolul (a 7. és a 13. szabály)](https://www.akademio-de-esperanto.org/fundamento/gramatiko_angla.html)
- [PMEG – E-vortoj (képzett határozószók)](https://bertilow.com/pmeg/gramatiko/e-vortoj/index.html)
- [PMEG – Az E-vortoj használata](https://bertilow.com/pmeg/gramatiko/e-vortoj/uzo.html)
- [PMEG – E-vortecaj vortetoj](https://bertilow.com/pmeg/gramatiko/e-vortecaj_vortetoj/index.html)
- [PMEG – Tempaj vortetoj](https://bertilow.com/pmeg/gramatiko/e-vortecaj_vortetoj/tempaj/index.html)
- [PMEG – Ankaŭ](https://bertilow.com/pmeg/gramatiko/e-vortecaj_vortetoj/ceteraj/ankau.html)
- [PMEG – Az N irányjelölő használata](https://bertilow.com/pmeg/gramatiko/rolmontriloj/n/direkto.html)
- [lernu – Adverboj](https://lernu.net/gramatiko/adverboj)