# Eszperantó igék: idők, ragozás és az esti ige

Source: https://esperantopedia.org/hu/nyelvtan/igek/
Language: hu
Updated: 2026-10-28

> Az eszperantó igének hat végződése van (-i, -as, -is, -os, -us, -u), és minden személyben ugyanaz az alak: mi estas, ili estas. Táblázatok, módok, -ig és -iĝ.

Az eszperantó igéknek hat végződésük van, és személy és szám szerint nem változnak. *Mi parolas, vi parolas, ŝi parolas, ili parolas* – „beszélek, beszélsz, beszél, beszélnek”: minden időben egyetlen alak. Rendhagyó ige nincs, még az *esti* – „lenni” sem. Magyar anyanyelvűnek ez nagy egyszerűsítés: a magyar igék személy, szám, idő, mód és a tárgy határozottsága szerint is ragozódnak.

## A hat igevégződés

| Végződés | Név | Példa | Fordítás |
|---|---|---|---|
| -i | főnévi igenév | *paroli* | „beszélni” |
| -as | jelen idő | *mi parolas* | „beszélek, éppen beszélek” |
| -is | múlt idő | *mi parolis* | „beszéltem” |
| -os | jövő idő | *mi parolos* | „beszélni fogok” |
| -us | feltételes mód | *mi parolus* | „beszélnék” |
| -u | felszólító mód (parancs, kívánság) | *parolu!* | „beszélj!” |

A magánhangzók mintát követnek: az *a* jelen idő, az *i* múlt idő, az *o* jövő idő. Ugyanezek a magánhangzók térnek vissza a [melléknévi igenevekben](https://esperantopedia.org/hu/nyelvtan/melleknevi-igenevek/): *-ant-*, *-int-*, *-ont-*.

## A paroli – „beszélni” teljes ragozása

| Személy | Jelen | Múlt | Jövő | Feltételes | Felszólító |
|---|---|---|---|---|---|
| én (*mi*) | *mi parolas* | *mi parolis* | *mi parolos* | *mi parolus* | *mi parolu* |
| te (*vi*) | *vi parolas* | *vi parolis* | *vi parolos* | *vi parolus* | *vi parolu* |
| ő, az (*li, ŝi, ĝi*) | *li, ŝi, ĝi parolas* | *li, ŝi, ĝi parolis* | *li, ŝi, ĝi parolos* | *li, ŝi, ĝi parolus* | *li, ŝi, ĝi parolu* |
| mi (*ni*) | *ni parolas* | *ni parolis* | *ni parolos* | *ni parolus* | *ni parolu* |
| ti (*vi*) | *vi parolas* | *vi parolis* | *vi parolos* | *vi parolus* | *vi parolu* |
| ők (*ili*) | *ili parolas* | *ili parolis* | *ili parolos* | *ili parolus* | *ili parolu* |
| az ember (*oni*) | *oni parolas* | *oni parolis* | *oni parolos* | *oni parolus* | *oni parolu* |
| **Magyar** | beszél | beszélt | beszélni fog | beszélne | beszéljen |

A nyelv minden igéje ezt a táblázatot követi. Csak az alany változik, ezért a névmást ki kell tenni: a puszta *parolas* nem árulja el, ki beszél. Lásd: [névmások](https://esperantopedia.org/hu/nyelvtan/nevmasok/). A magyar a személyes névmást rendszerint kihagyja a mondatból („beszélek”, „megyünk”), mert a személyrag elárulja a cselekvőt. Az eszperantóban nincs személyrag, ezért a névmást le kell írni: *Mi parolas*, nem *Parolas*. Kivétel a személytelen, alany nélküli mondat: *Pluvas.* – „Esik.”

## Esti – „lenni”

| Alak | Eszperantó | Magyar |
|---|---|---|
| főnévi igenév | *esti* | lenni |
| jelen | *estas* | vagyok, vagy, van, vagyunk, vagytok, vannak |
| múlt | *estis* | voltam, voltál, volt, voltunk, voltatok, voltak |
| jövő | *estos* | leszek, leszel, lesz, leszünk, lesztek, lesznek |
| feltételes | *estus* | lennék, lennél, lenne, lennénk, lennétek, lennének |
| felszólító | *estu* | légy!, legyen!, legyetek! |
| igenevek | *estanta, estinta, estonta* | levő, volt, leendő |

- *Mi estas feliĉa.* – „Boldog vagyok.”
- *Ili estis hejme.* – „Otthon voltak.”
- *Estu trankvila!* – „Légy nyugodt!”
- *Estas tri katoj en la ĝardeno.* – „Három macska van a kertben.”

Az *esti* utáni szó sosem kap tárgyragos *-n*-t: *Mi estas instruisto* – „Tanár vagyok”. Lásd: [a tárgyeset](https://esperantopedia.org/hu/nyelvtan/targyeset/). A magyar „lenni” szabálytalan ige (vagyok, van, volt, lesz), az eszperantó *esti* nem. Ugyanakkor a magyar jelen idejű 3. személyben elhagyja a „van” szót („A ház nagy”, „Ő tanár”), az eszperantóban ki kell tenni: *La domo estas granda*, *Li estas instruisto*.

## Jelen, múlt és jövő

Az **-as** azt fedi le, ami éppen most történik, a szokásokat és az általános igazságokat. Azokat az állapotokat is lefedi, amelyek korábban kezdődtek, és még tartanak: *Mi loĝas ĉi tie tri jarojn.* – „Három éve lakom itt.” A magyar is jelen időt használ ilyenkor.

Az **-is** minden fajta múltat lefed: *Mi jam manĝis.* – „Már ettem.” *Hieraŭ mi laboris.* – „Tegnap dolgoztam.” A magyar „-t/-tt” múlt idő ugyanígy egyetlen alak.

Az **-os** a jövő: *Morgaŭ mi vizitos vin.* – „Holnap meglátogatlak.” A magyar a jövőt gyakran jelen idejű igével és időhatározóval fejezi ki („holnap meglátogatlak”), vagy a „fog” segédigével („meg foglak látogatni”); az eszperantóban mindig egyetlen alak van: *vizitos*.

Függő beszédben az ige megtartja az eredeti szavak idejét: *Li diris, ke li volas manĝi.* – „Azt mondta, hogy enni akar” (szó szerint „akar”). A magyarban ugyanígy van, ezért itt nem lesz gondod.

## A magyarban megvan, az eszperantóban nincs

- **Személyragok.** A magyar „olvasok, olvasol, olvas” az eszperantóban *mi legas, vi legas, li legas*.
- **Alanyi és tárgyas ragozás.** A magyar ige alakja a tárgy határozottságától is függ („látok egy kutyát” – „látom a kutyát”). Az eszperantóban az ige nem változik: *Mi vidas hundon*, *Mi vidas la hundon*.
- **Igekötők.** A magyar igekötők (el-, meg-, ki-, be-) az igéhez tartoznak, de el is válhatnak tőle. Az eszperantó megfelelőik az [előképzők](https://esperantopedia.org/hu/nyelvtan/elokepzok/) és az [elöljárószók](https://esperantopedia.org/hu/nyelvtan/eloljaroszok/): *eliri* „kimenni”, *eniri* „bemenni”.
- **A „-hat/-het” igeképző.** Az „olvashatok”, „bejöhetsz” az eszperantóban a *povi* „tudni, képesnek lenni” ige és a főnévi igenév: *Mi povas legi*. A „-ható/-hető” melléknévképzőnek az *-ebl-* felel meg (*videbla* „látható”; lásd: [utóképzők](https://esperantopedia.org/hu/nyelvtan/utokepzok/)).

## Igeszemlélet: az eszperantó időalakjai nem különböztetik meg

A magyar igék perfektívvá válnak igekötővel: „olvasok” – „elolvasom”, „írok” – „megírom”. Az eszperantó időalakjai ezt a különbséget nem jelölik: a *Mi legis la libron* jelenthet „olvastam a könyvet” és „elolvastam a könyvet” is. Ha a különbséget ki akarod fejezni, segítenek az előképzők, utóképzők és a szavak: az *ek-* a kezdetet jelzi (*ekdormi* „elaludni”), az *-ad-* a folytonosságot és az ismétlődést (*legadi*), a *jam* „már” szó a befejezettséget, a *fini legi* „végigolvasni” szerkezet vagy a *legita* „elolvasott” igenév.

## Feltételes -us

Az *-us* a képzeltet vagy a valótlant írja le, időre való utalás nélkül. A képzelt dologról szóló „ha” mondatok mindkét részében *-us* áll:

- *Se mi havus tempon, mi venus.* – „Ha lenne időm, jönnék.”
- *Mi ŝatus kafon.* – „Szeretnék egy kávét.”
- *Ĉu vi povus helpi min?* – „Tudnál segíteni nekem?”

A valós lehetőségekre a szokásos időket használd: *Se pluvos, mi restos hejme.* – „Ha esik, otthon maradok.” Az eszperantó mindkét részben jövő időt használ, a magyar a „ha” után jelen időt („ha esik”). A magyar feltételes mód („-na/-ne”) és az *-us* viszont jól megfelelnek egymásnak, és a magyar is mindkét tagmondatban feltételes módot használ.

## Felszólító -u: parancsok, kívánságok, „menjünk”

Az *-u* azt mutatja, mit akar, kér vagy parancsol valaki:

- *Venu!* – „Gyere!”
- *Ni iru!* – „Menjünk!”
- *Li atendu.* – „Várjon.”
- *Mi volas, ke vi venu.* – „Azt akarom, hogy gyere.”
- *Ĉu ni iru?* – „Menjünk?”

Az udvarias „kérlek” a *bonvolu* főnévi igenévvel: *Bonvolu sidiĝi.* – „Kérlek, ülj le.” Egyetlen *-u* lefedi a magyar felszólítást („gyere”), az első személyű többes felszólítást („menjünk”) és a „hogy”-os kívánságot („azt akarom, hogy gyere”).

## Összetett idők röviden

Az *esti* és egy igenév finomabb időbeli különbségeket ad, és a szenvedő szerkezetet:

| Alak | Példa | Fordítás |
|---|---|---|
| *estas* + *-inta* | *Mi estas manĝinta.* | „Megettem (már befejeztem az evést).” |
| *estis* + *-inta* | *Mi estis manĝinta, kiam li venis.* | „Már megettem, mire megérkezett.” |
| *estas* + *-ita* | *La pordo estas fermita.* | „Az ajtó be van csukva.” |
| *estis* + *-ita* + *de* | *La letero estis skribita de Anna.* | „A levelet Anna írta.” |

A PMEG a legtöbb esetben az egyszerű alakok használatát javasolja. A részletek a [melléknévi igenevek](https://esperantopedia.org/hu/nyelvtan/melleknevi-igenevek/) oldalán vannak.

## Tárgyas és tárgyatlan: -ig- és -iĝ-

Minden igető vagy tárgyas (kap tárgyat), vagy tárgyatlan. A *fermi* – „becsukni” tárgyas: *Mi fermas la pordon.* – „Becsukom az ajtót.” Ha azt akarod mondani, hogy „az ajtó becsukódik”, add hozzá az *-iĝ-*-t: *La pordo fermiĝas.*

Az *-ig-* fordítva működik, és azt jelenti: „előidézni”: *morti* – „meghalni” → *mortigi* – „megölni”. Mindkettő kapcsolódhat egy tőhöz: *sidi* – „ülni”, *sidiĝi* – „leülni”, *sidigi* – „leültetni”. A magyar is így különbözteti meg őket: „becsukni” – „becsukódni”, „ülni” – „leülni” – „leültetni”. Bővebben a [tárgyas és tárgyatlan igék](https://esperantopedia.org/hu/nyelvtan/targyas-es-targyatlan-igek/) és az [utóképzők](https://esperantopedia.org/hu/nyelvtan/utokepzok/) oldalán.

## Példák mondatokban

- *Mi legas libron.* – „Könyvet olvasok.”
- *Hieraŭ mi legis la tutan tagon.* – „Tegnap egész nap olvastam.”
- *Morgaŭ mi legos la novan ĉapitron.* – „Holnap elolvasom az új fejezetet.”
- *Kiam vi telefonis, mi kuiris.* – „Amikor telefonáltál, éppen főztem.”
- *Mi ŝatus legi pli ofte.* – „Szívesen olvasnék gyakrabban.”
- *Se mi estus vi, mi ne farus tion.* – „Ha a te helyedben lennék, nem tenném meg.”
- *Legu laŭte, mi petas!* – „Olvass hangosan, kérlek!”
- *Ni iru al la biblioteko!* – „Menjünk a könyvtárba!”
- *Mi deziras, ke vi estu feliĉa.* – „Azt szeretném, ha boldog lennél.”
- *Mi ne komprenas la demandon.* – „Nem értem a kérdést.”

## Gyakori kérdések

### Hány igeideje van az eszperantónak?
Három egyszerű igeideje: jelen *-as*, múlt *-is* és jövő *-os*. Ehhez jön a feltételes *-us*, a felszólító *-u* és a főnévi igenév *-i*: ez a hat igevégződés.

### Vannak rendhagyó igék az eszperantóban?
Nincsenek. Minden ige, az *esti* – „lenni”, a *havi* – „birtokolni” és az *iri* – „menni” is, ugyanazt a hat végződést használja.

### Hogyan mondod eszperantóul, hogy „menjünk”?
Használd a *ni* névmást az *-u* alakkal: *Ni iru!* – „Menjünk!”, *Ni manĝu!* – „Együnk!”

### Hogyan tagadsz egy igét?
Tedd elé a *ne*-t: *Mi ne komprenas.* – „Nem értem.” Bővebben a [kérdések és tagadás](https://esperantopedia.org/hu/nyelvtan/kerdesek-es-tagadas/) oldalán.

### Van az eszperantóban külön folyamatos igeidő?
A *Mi manĝas* jelentése „eszem” és „éppen eszem” is, akárcsak magyarul. Létezik összetett alak, például a *mi estas manĝanta*, de ritkán van rá szükség.

### Hogyan fejezhetem ki az eszperantóban az igeszemléletet, például az „olvas” és az „elolvas” különbségét?
Rendszerint elég az idő és a szövegkörnyezet: a *Mi legis la libron* jelentése „olvastam” és „elolvastam a könyvet” is. A cselekvés kezdetét az *ek-* fejezi ki (*ekdormi* „elaludni”), a folytonosságot és az ismétlődést az *-ad-* (*legadi*), a befejezettséget a *jam* „már” szó, a *fini legi* „végigolvasni” szerkezet vagy a *legita* „elolvasott” igenév.

## Források

- [Fundamento de Esperanto, 6. szabály (angolul)](https://www.akademio-de-esperanto.org/fundamento/gramatiko_angla.html) – Akademio de Esperanto
- PMEG: [Verboj](https://bertilow.com/pmeg/gramatiko/verboj/index.html), [I-verboj](https://bertilow.com/pmeg/gramatiko/verboj/neutrala.html), [AS](https://bertilow.com/pmeg/gramatiko/verboj/reala/nun-tempo.html), [IS](https://bertilow.com/pmeg/gramatiko/verboj/reala/pasinta_tempo.html), [U](https://bertilow.com/pmeg/gramatiko/verboj/vola.html), [US](https://bertilow.com/pmeg/gramatiko/verboj/imaga.html)
- PMEG: [Kunmetitaj verboformoj](https://bertilow.com/pmeg/gramatiko/participoj/kunmetitaj_verboformoj/index.html), [Nerekta parolo: verboformoj](https://bertilow.com/pmeg/gramatiko/subfrazoj/nerekta_parolo/verboformoj.html)
- PMEG: [IG](https://bertilow.com/pmeg/vortfarado/afiksoj/sufiksoj/ig.html), [IĜ](https://bertilow.com/pmeg/vortfarado/afiksoj/sufiksoj/igh.html)
- [Esperanto grammar](https://en.wikipedia.org/wiki/Esperanto_grammar) – Wikipédia (angolul)