# Eszperantó indulatszók: ho, ve, hura, nu, hangutánzó szavak

Source: https://esperantopedia.org/hu/nyelvtan/indulatszok/
Language: hu
Updated: 2026-10-28

> Az eszperantóban kilenc hivatalos indulatszó van (ha, he, ho, nu, ve, fi, hura, bis, adiaŭ) és sok nem hivatalos. Jelentés, példák, hangsúly, származékok.

Az eszperantóban **kilenc hivatalos indulatszó** van: *adiaŭ, bis, fi, ha, he, ho, hura, nu* és *ve*. Az indulatszó rövid szó, amely érzést fejez ki, vagy figyelmet kér. A szokásos nyelvtanon kívül áll: nincs végződése, nem kap esetet, és nem lép kapcsolatba a mondat többi szavával, de gyakran önmagában is teljes megnyilatkozás (PMEG). Az összes többi – *aha, hej, oj, hm*, valamint az állat- és zajszavak – nem hivatalos, és a PMEG szerint a beszélők szabadon alkothatnak ilyen szavakat.

Az olyan üdvözlések, mint a *Saluton!* és a *Dankon!*, hasonlónak látszanak, de nem indulatszók; [tárgyesetben](https://esperantopedia.org/hu/nyelvtan/targyeset/) álló főnevek, erről lejjebb írunk.

## A kilenc hivatalos indulatszó

Hat már az 1905-ös Fundamentóban szerepelt (az *Universala Vortaro* vagy az *Ekzercaro* részeként). Hármat később a Lingva Komitato és az Eszperantó Akadémia adott hozzá: *he* (1909), *hura* (1921) és *bis* (1929).

| Szó | Mit fejez ki | Státusz | Példa |
|---|---|---|---|
| *adiaŭ* | búcsú, főleg hosszú elválásnál | Fundamento 1905 | *Mi diris adiaŭ al la malnova domo.* – „Elbúcsúztam a régi háztól.” |
| *bis* | „ráadást!”: az előadás megismétlésének kérése | 4. hivatalos kiegészítés, 1929 | *"Bis!" kriis la publiko.* – „»Ráadást!« – kiáltotta a közönség.” |
| *fi* | megvetés, undor | Fundamento 1905 | *Fi, kiel abomene!* – „Fúj, de förtelmes!” |
| *ha* | csodálkozás, meglepetés | Fundamento 1905 | *Ha, kiel bele!* – „Ó, de szép!” |
| *he* | figyelemfelhívás | 1. hivatalos kiegészítés, 1909 | *He, Petro, atendu min!* – „Hé, Péter, várj meg!” |
| *ho* | bármilyen élénk érzelem; megszólítás előtt is | Fundamento 1905 | *Ho, Dio! kion vi faras!* – „Ó, Istenem! Mit csinálsz!” |
| *hura* | öröm, helyeslés, lelkesedés | 3. hivatalos kiegészítés, 1921 | *Hura! Ni gajnis!* – „Hurrá! Nyertünk!” |
| *nu* | „no, gyerünk”: valami figyelemre méltó következik | Fundamento 1905 | *Nu, iru pli rapide!* – „No, menj gyorsabban!” |
| *ve* | bánat vagy sajnálat; fenyegetés is | Fundamento 1905 | *Ve, mi perdis la ŝlosilon!* – „Jaj, elvesztettem a kulcsot!” |

A *fi, ha, ho* és *nu* példái az *Ekzercaro* (26. §) gyakorlataiból származnak. A státusz és a dátumok az Akadémia *Akademia Vortaro* szótárát követik.

### Nu: a sokoldalú szó

A *nu* jelzi, hogy valami figyelemre méltó következik. A PMEG sok használatát felsorolja, többek között:

- türelmetlenség: *Nu, iru pli rapide!* – „No, menj gyorsabban!”
- beleegyezés: *Nu, bone, mi venos.* – „Na jó, jövök.”
- tétovázás: *Nu... mi ne scias.* – „Hát… nem tudom.”
- beletörődés: *Nu, tia estas la vivo.* – „Hát, ilyen az élet.”
- vigasztalás: *Nu, nu, ĉio estos bone.* – „Na, na, minden rendbe jön.”

A ReVo hozzáteszi, hogy a *nu* kötőszói jelentéssel is bír; az utána álló „!” vagy „...” jelzi az indulatszót.

### Ho, ha, he és ve

A *ho* a legáltalánosabb. Gyakori megszólítás előtt (*ho, Dio!*) és olyan kapcsolatokban, mint a *ho ve* és a *he ho*. A *ha* közelebb áll a csodálkozáshoz; kettőzve, *ha ha*, a nevetést utánozza. A *he* felhívja valakinek a figyelmét. A *ve* bánatot fejez ki, és figyelmeztetés is lehet: *Ve al vi, se vi tion faros!* – „Jaj neked, ha ezt megteszed!”

### Adiaŭ és bis a gyakorlatban

A PMEG megjegyzi, hogy az *adiaŭ* a gyakorlatban keveset használatos. Az emberek többnyire azt mondják, hogy *ĝis (la) revido!* vagy *ĝis!*, amelyek új találkozást várnak; lásd: [üdvözlések](https://esperantopedia.org/hu/kifejezesek/udvozlesek/). A *bis* művészeti és zenei helyzetekre korlátozódik, ez is ritka; a beszélők gyakrabban mondják: *pli, plian* vagy *denove*.

## Nem hivatalos indulatszók

A PMEG több mint negyven példát sorol fel, és hozzáteszi, hogy az alakok és a jelentések beszélőnként és helyzetenként változnak, ezért a magyarázatokat nem kell túl komolyan venni. A nem hivatalos nem jelent hibásat: ezek a szavak a beszédben és az írásban is természetesek.

| Szó | Mit fejez ki | Példa |
|---|---|---|
| *lo* | felhívás, csak a telefonálásnál: *ha lo* | *Ha lo, ĉu vi aŭdas min?* – „Halló, hallasz engem?” |
| *hola* | felhívás | *Hola! Ĉu iu estas hejme?* – „Halló! Van otthon valaki?” |
| *hoj* | távoli kiáltás | *Hoj! Ni estas ĉi tie!* – „Hahó! Itt vagyunk!” |
| *hej* | biztatás, vidámságra ösztönzés | *Hej, ni dancu!* – „Hej, táncoljunk!” |
| *hop* | ugrásra buzdítás | *Hop! Super la barilon!* – „Hopp! Át a kerítésen!” |
| *stop* | „állj!” | *Stop! Ne iru plu!* – „Állj! Ne menj tovább!” |
| *aha* | várt vagy sejtett dolog észrevétele | *Aha, tial vi ne venis!* – „Aha, azért nem jöttél!” |
| *ehe* | hirtelen megértés | *Ehe, nun mi komprenas!* – „Aha, most értem!” |
| *oho* | meglepetés | *Oho, kiom da homoj!* – „Ohó, de sok ember!” |
| *aĥ* | erős meglepetés vagy sajnálat | *Aĥ, kia domaĝo!* – „Ach, milyen kár!” |
| *aj, aŭ* | fájdalom | *Aj, mia piedo!* – „Jaj, a lábam!” |
| *oj* | keserű sajnálat vagy fájdalom | *Oj, mi perdis ĉion!* – „Ó jaj, mindent elvesztettem!” |
| *ba, baf* | nemtörődöm elutasítás | *Ba, tio ne gravas.* – „Ugyan, ez nem fontos.” |
| *be* | zavar (a birka bégetése is) | *Be... mi ne komprenas.* – „Öö… nem értem.” |
| *hm* | gondolkodási szünet, kétely, egyet nem értés, színlelt köhintés | *Hm, mi devas pripensi.* – „Hm, át kell gondolnom.” |
| *uf* | megkönnyebbülés megerőltetés után (*fu*: ugyanaz, vagy elfojtott nevetés) | *Uf, finfine finite!* – „Úff, végre kész!” |
| *hu* | hirtelen félelem | *Hu! Kio estis tio?* – „Hú! Mi volt ez?” |
| *hu ha* | nagy izgalom | – |
| *o kej* | egyetértés, „oké” | *O kej, ni iru.* – „Oké, menjünk.” |
| *amen, haleluja, hosana* | a judaizmus és a kereszténység vallási felkiáltásai | – |

Az *aŭ* „jaj” ugyanúgy íródik, mint az *aŭ* „vagy” kötőszó; a szövegkörnyezet dönti el, melyikről van szó. A *hej* a PMEG listájában nem üdvözlés: köszönéshez használd a *Saluton!* szót.

## Hangutánzó szavak és állathangok

A hangutánzó szavak a nyelv leglazább része. A PMEG szerint a nyelvtani szabályok nem vonatkoznak rájuk, és a szokásos hangszabályokat is megszeghetik: az *sss* három azonos mássalhangzóból áll, magánhangzó nélkül.

| Szó | Mit utánoz, vagy mire használják |
|---|---|
| *ŭa* | csecsemő sírása; kutya ugatása |
| *hot, hoto* | a ló noszogatása vagy a tehén elhajtása |
| *huŝ, tju* | állatok elriasztása |
| *gik gak* | kacsa |
| *hu hu* | bagoly |
| *kluk kluk* | tyúk; valamint, a *glu glu* szóhoz hasonlóan, palackból kiömlő víz |
| *kŭaks, brekekekeks* | varangy |
| *kva, kvak* | béka |
| *kvivit* | csiripelő madár |
| *glu glu glu* | pulyka |
| *puf, pum* | zuhanás tompa puffanása |
| *sss* | sziszegés |
| *tik tak* | mechanikus óra |

- *Puf! La libro falis de la breto.* – „Puff! A könyv leesett a polcról.”
- *La anaso diras “gik gak”, kaj la rano diras “kva”.* – „A kacsa azt mondja: »gik gak«, a béka pedig azt: »kva«.”

Bármely szótő elveszítheti a végződését, és felkiáltássá vagy hanggá válhat. A PMEG példái: *halt!* (a *halti* igéből), *ek!* „indulj!”, *eks!* „el vele!” és *help!*. Az igékből a végződés elhagyásával hangszó lesz, néha változtatással: *kraki* → *krak!*, *plaŭdi* → *plaŭ!*, *boji* → *boj!*, *tinti* → *tin tin!*, *pafi* → *pif, paf!*. A PMEG azt tanácsolja, hogy ezt takarékosan és csak egy magánhangzós tövekkel tegyük, mert a puszta *rapid!* esetén nem világos a hangsúly.

## Indulatszókból képzett szavak

A hivatalos indulatszónak nincs végződése, de némelyikből képeznek szavakat rendes végződésekkel (lásd: [szóalkotás](https://esperantopedia.org/hu/nyelvtan/szokepzes/)). Ezek az alakok a PMEG-ben vagy a ReVóban igazoltak:

| Indulatszó | Képzett szavak | Jelentés |
|---|---|---|
| *adiaŭ* | *adiaŭi, adiaŭo, adiaŭa* | elbúcsúzni; búcsú; búcsú- (melléknévként) |
| *bis* | *bisi* | „bis!” kiáltani, ismétlést kérni |
| *fi* | *fia* | megvetendő; a *fi-* [előképző](https://esperantopedia.org/hu/nyelvtan/elokepzok/) is: *fihomo* „aljas ember” |
| *hura* | *hurao, hurai* | éljenzés; éljenezni (ReVo) |
| *ve* | *veo, vei* (és *veadi*), *vea, hejmveo* | jajkiáltás; siránkozni; siralmas; honvágy |
| *stop* | *stopi* | megállítani |
| *hop* | *hopi* | egy lábon ugrálni |

- *Ni adiaŭis niajn amikojn en la stacidomo.* – „Elbúcsúztunk a barátainktól a pályaudvaron.”
- *La infanoj huraas.* – „A gyerekek éljeneznek.”

A PMEG és a ReVo nem sorol fel képzett szót a *he*, a *ho* és a *nu* indulatszóból, ezért ne találj ki ilyeneket.

## A Saluton és a Dankon nem indulatszó

A *Saluton!* „Szia!” és a *Dankon!* „Köszönöm!” felkiáltásnak látszik, de *-n* végű, tárgyesetű főnév. A PMEG rövidített mondatnak tekinti őket: *Saluton!* = *(Mi donas al vi) saluton* „(Üdvözletet küldök neked)”, a *Dankon!* pedig = *(Mi donas al vi) dankon*. Ugyanez érvényes a *Bonan matenon!* – „(Jó reggelt kívánok)” kifejezésre. Magyarul a „Jó reggelt!” is tárgyesetben áll. Az *-n* egy már ki nem mondott ige [tárgyát](https://esperantopedia.org/hu/nyelvtan/targyeset/) jelöli. A válaszokat lásd: [udvariassági kifejezések](https://esperantopedia.org/hu/kifejezesek/udvarias-kifejezesek/).

Más kifejezések, amelyek csak látszólag indulatszók:

- A *jes, ne, jen* határozószó-szerű szócskák ([határozószók](https://esperantopedia.org/hu/nyelvtan/hatarozoszok/)).
- A *Pardonu!, Bonvolu!, Helpu!* felszólító módú, *-u* végű igék.
- A *Kia bela tago!* [tabellaszóval](https://esperantopedia.org/hu/nyelvtan/tabellaszavak/) képzett; a PMEG a *Kia ĝoja festo!* mondatot a rövidített mondatok, nem az indulatszók közé sorolja.

## Kiejtés és helyesírás

Rendszerint a hangsúly az utolsó előtti magánhangzóra esik (lásd: [ábécé](https://esperantopedia.org/hu/tanulas/abece-es-kiejtes/)): *HU-ra, A-ha, HO-la*. A PMEG megjegyzi, hogy az indulatszók gyakran más hangsúlyt kapnak, mint amit a leírás sugall. Ilyenkor azt ajánlja, hogy a szót bontsuk szét vagy írjuk át úgy, hogy az írás egyezzen a hanggal.

| Szó | Szabály szerinti hangsúly | Gyakori kiejtés | Hozzá illő írás |
|---|---|---|---|
| *hura* | HU-ra | hu-RA | *hu ra* |
| *hola* | HO-la | ho-LA | *ho la* |
| *aha, ehe, oho* | A-ha, E-he, O-ho | a-HA, e-HE, o-HO | *a ha, e he, o ho* |
| *o kej* | O-kej | o-KEJ | *o kej*, nem *okej* |
| *miaŭ* | MI-aŭ | mi-AŬ | *mjaŭ* |

A telefonálás szava a *ha lo*, amelyet mindig „ha-LO” hangsúllyal mondanak. *halo*-ként írva a közönséges *halo* főnévnek olvasnák, HA-lo hangsúllyal. A *ŭ* betű rendszerint *a* vagy *e* után áll, de 2023-ban az Akadémia elfogadta más helyzetben is, felkiáltásokban és hangutánzó szavakban, mint a *ŭa* és a *kŭaks*.

## Használat és kultúra

- A ReVo idézeteinek nagy része a *ve, ho, nu* és *hura* szavaknál Zamenhof Andersen-, Schiller- és Ószövetség-fordításaiból származik. A *Preĝo sub la Verda Standardo* című műve a *ho* szót használja a „hatalmas, test nélküli Titok” megszólításában.
- A PMEG a *ha lo* szót főleg telefonon használt felhívásként írja le. A ReVo, egy nyelvhasználati útmutatót idézve, ott a *saluton* szót részesíti előnyben.

## Magyar anyanyelvűeknek: mire figyelj

- **Ismerős hangok.** Több eszperantó indulatszó majdnem megegyezik a magyarral: *hura* – „hurrá”, *fi* – „fúj”, *he* – „hé”, *hop* – „hopp”, *hm* – „hm”, *tik tak* – „tik-tak”, *hu hu* – „hu-hu”. Az írásuk viszont eszperantó: a „hurrá” két *r*-rel, a *hura* eggyel íródik.
- **Jaj.** A magyar „jaj” fájdalmat és bánatot is kifejez; eszperantóul fájdalomra az *aj*, keserű sajnálatra az *oj*, a bánatra pedig a *ve* áll.
- **Állathangok.** A magyar hangutánzó szavak gyakran mások (a béka „brekeke”, a kacsa „háp-háp”), az eszperantó *kva* és *gik gak* szavakat meg kell tanulni.
- **Búcsúzás.** Az *adiaŭ* hosszú elválásra való, a magyar „Isten veled!” búcsúhoz áll közel; a mindennapi „Viszontlátásra!” megfelelője a *ĝis revido*.

## Példák mondatokban

- *Ho, kia bela vespero!* – „Ó, de szép este van!”
- *Ha, jen vi estas!* – „Á, hát itt vagy!”
- *He, atendu min!* – „Hé, várj meg!”
- *Nu, kion ni faru nun?* – „Nos, mit csináljunk most?”
- *Ve, la lasta buso jam foriris!* – „Jaj, az utolsó busz már elment!”
- *Fi, kia malpura ĉambro!* – „Fúj, de koszos szoba!”
- *Hura, morgaŭ komenciĝas la ferioj!* – „Hurrá, holnap kezdődik a vakáció!”
- *Post la koncerto ĉiuj kriis: Bis! Bis!* – „A koncert után mindenki azt kiabálta: Ráadást! Ráadást!”
- *Adiaŭ, kara amiko!* – „Isten veled, kedves barátom!”
- *Aj, mi tranĉis mian fingron!* – „Au, megvágtam az ujjam!”

## Gyakori kérdések

### Hány indulatszó van az eszperantóban?
Kilenc hivatalos: *adiaŭ, bis, fi, ha, he, ho, hura, nu, ve*. Sokkal több a nem hivatalos, és a beszélők szabadon alkothatnak hangutánzó szavakat.

### A Saluton indulatszó?
Nem. A *saluto* „üdvözlet” főnév az *-n* tárgyesetvégződéssel, a *Mi donas al vi saluton* rövidítése. A *Dankon* ugyanígy működik.

### Hogyan mondjuk eszperantóul, hogy „jaj” (fájdalmat)?
Használd az *aj!* vagy az *aŭ!* szót fájdalomra. Az *oj!* keserű sajnálatot vagy fájdalmat fejez ki.

### Mi a „hurrá” eszperantó megfelelője?
*Hura!* Hivatalos indulatszó, 1921-ben került a nyelvbe. Az „éljenezni” ige *hurai*: *La infanoj huraas.*

### Kaphatnak végződést az indulatszók?
Néhány igen: *veo, adiaŭi, bisi, fia, hurai*. Mások, például a *ho* és a *nu*, nem rendelkeznek szokásos származékkal.

### Hol van a hangsúly a hura és az aha szóban?
A szabály szerint a *HU-ra* és az *A-ha* szóban az első szótagon. Sokan *hu-RA* és *a-HA* hangsúllyal mondják; a PMEG ilyenkor a *hu ra* és az *a ha* írásmódot javasolja.

## Források

- [PMEG 18. fejezet – Indulatszók és hangutánzó szavak](https://bertilow.com/pmeg/gramatiko/ekkrioj_sonimitoj/index.html)
- [PMEG 18.1 – Hivatalos indulatszók](https://bertilow.com/pmeg/gramatiko/ekkrioj_sonimitoj/oficialaj_ekkrioj.html)
- [PMEG 18.2 – Közönséges szótövek indulatszóként](https://bertilow.com/pmeg/gramatiko/ekkrioj_sonimitoj/ordinaraj_radikoj.html)
- [PMEG 18.3 – Nem hivatalos indulatszók és hangutánzó szavak](https://bertilow.com/pmeg/gramatiko/ekkrioj_sonimitoj/neoficialaj_ekkrioj.html)
- [PMEG 18.4 – Kiejtés és helyesírás](https://bertilow.com/pmeg/gramatiko/ekkrioj_sonimitoj/elparolado_skribado.html)
- [PMEG 32.3 – Rövidített mondatok (Saluton!, Dankon!)](https://bertilow.com/pmeg/gramatiko/frazospecoj/mallongigitaj_frazoj.html)
- [Fundamento de Esperanto – Ekzercaro, 26. §](https://www.akademio-de-esperanto.org/fundamento/ekzercaro.html) és [Universala Vortaro](https://www.akademio-de-esperanto.org/fundamento/universala_vortaro.html)
- [Akademia Vortaro – az egyes elemek státusza](https://www.akademio-de-esperanto.org/akademia_vortaro/index.html) és [a hivatalos kiegészítések dátumairól szóló megjegyzések](https://www.akademio-de-esperanto.org/akademia_vortaro/klarigoj.html)
- [Akademio de Esperanto – Nyilatkozat a ŭ betűről (2023. április 9.)](https://www.akademio-de-esperanto.org/decidoj/pri-la-litero-u.html)
- ReVo (Reta Vortaro): [ve](https://reta-vortaro.de/revo/art/ve.html), [hura](https://reta-vortaro.de/revo/art/hura.html), [nu](https://reta-vortaro.de/revo/art/nu.html), [bis](https://reta-vortaro.de/revo/art/bis.html), [adiaŭ](https://reta-vortaro.de/revo/art/adiaux.html), [hola](https://reta-vortaro.de/revo/art/hola.html)