# Kérdések és tagadás eszperantóul: ĉu, ki- szavak, ne

Source: https://esperantopedia.org/hu/nyelvtan/kerdesek-es-tagadas/
Language: hu
Updated: 2026-10-28

> Az eldöntendő kérdést a ĉu, a többit a ki- szavak (kio, kie, kiam) alkotják. Tagadás: ne vagy neni- szó; két tagadás kioltja egymást – a magyarral ellentétben.

Az eszperantó az állítást eldöntendő kérdéssé úgy alakítja, hogy az elejére teszi a **ĉu**-t: *Vi parolas Esperanton* → *Ĉu vi parolas Esperanton?* – „Beszélsz eszperantóul?” A többi kérdés egy **ki- szóval** kezdődik, például *kio* „mi” vagy *kie* „hol”. A tagadáshoz tedd a **ne**-t a tagadott szó elé, vagy használj egy **neni- szót**. Egy tagmondatban egyetlen tagadás elég (a [16 szabály](https://esperantopedia.org/hu/nyelvtan/16-szabaly/) 12. pontja).

## Eldöntendő kérdések a ĉu-val

A *ĉu* rendszerint a kérdés elején áll (PMEG). A mondat többi része nem változik: nincs segédige, és az ige sem mozdul el.

- *Ĉu vi komprenas min?* – „Értesz engem?”
- *Ĉu vi estas kanadano?* – „Kanadai vagy?”
- *Ĉu vi volas kafon aŭ teon?* – „Kávét kérsz, vagy teát?”

A *ĉu* a végén is állhat, vessző után: *Vi estas usonano, ĉu?* Ha megerősítést kérsz, tedd hozzá: *ĉu ne?*: *Vi restos hejme, ĉu ne?* – „Otthon maradsz, ugye?” (PMEG).

Függő kérdésben a *ĉu* a magyar „-e” kérdőszócskának felel meg: *Mi ne scias, ĉu li venos* – „Nem tudom, jön-e.” Egyenes kérdésben a magyar többnyire csak a hanglejtéssel jelzi a kérdést („Beszélsz eszperantóul?”); az eszperantóban a *ĉu* mindig kitehető, és írásban is egyértelművé teszi a kérdést.

## Kérdések ki- szavakkal

A részletekre kérdező (kiegészítendő) kérdések a [tabellaszavak](https://esperantopedia.org/hu/nyelvtan/tabellaszavak/) táblázatának egyik ki- szavával kezdődnek.

| Szó | Jelentés | Példa | Fordítás |
|---|---|---|---|
| *kio* | mi | *Kio estas tio?* | „Mi az?” |
| *kiu* | ki, melyik | *Kiu vi estas?* | „Ki vagy te?” |
| *kia* | milyen | *Kia estas la vetero?* | „Milyen az idő?” |
| *kie* | hol | *Kie vi loĝas?* | „Hol laksz?” |
| *kien* | hová | *Kien vi iras?* | „Hová mész?” |
| *kiam* | mikor | *Kiam vi venos?* | „Mikor jössz?” |
| *kial* | miért | *Kial vi ridas?* | „Miért nevetsz?” |
| *kiel* | hogyan | *Kiel vi fartas?* | „Hogy vagy?” |
| *kiom* | mennyi, hány | *Kiom ĝi kostas?* | „Mennyibe kerül?” |
| *kies* | kié, kinek a … | *Kies libro estas tio?* | „Kié az a könyv?” |
| *kioma* | hányadik | *Kioma horo estas?* | „Hány óra van?” (lásd: [számnevek](https://esperantopedia.org/hu/nyelvtan/szamnevek/)) |

Ha a kérdőszó tárgy, a [tárgyeset](https://esperantopedia.org/hu/nyelvtan/targyeset/) *-n* végződését kapja: *Kion vi volas?* – „Mit akarsz?”; *Kiun vi vidis?* – „Kit láttál?” A magyar kérdőszó is felveszi a tárgyragot („mit”, „kit”).

A ki- szavak rendszerint elöl állnak, de nyomatékosításra más sorrend is lehetséges (angol Wikipédia; lásd: [szórend](https://esperantopedia.org/hu/nyelvtan/szorend/)). Ugyanezek a szavak vezetik be a mellékmondatokat is: *la viro, kiu venis* – „a férfi, aki jött”. A magyar kérdőszavak (ki, mi, hol, hová, mikor, miért, hogyan, mennyi, kié) szinte egyenként megfeleltethetők; a *kie* és a *kien* különbsége a magyar „hol” és „hová” különbségét követi.

A kérdést pusztán hanglejtéssel is fel lehet tenni, *ĉu* nélkül (PMEG). Írásban a *ĉu* teszi egyértelművé a kérdést.

## Tagadás a ne-vel

A *ne* közvetlenül a tagadott szó előtt áll (PMEG). Az ige előtt az egész mondatot tagadja:

- *Mi ne dormas.* – „Nem alszom.”
- *Ne mi faris tion.* – „Nem én tettem ezt.”
- *Ni faris la kontrakton ne skribe, sed parole.* – „A szerződést nem írásban, hanem szóban kötöttük.”

A magyar „nem” az eszperantó *ne*-hez hasonlóan önálló szó, és szintén a tagadott szó előtt áll: *Mi ne dormas* – „Nem alszom.”

A *nek … nek* azt jelenti: „sem … sem”: *Mi volas nek kafon, nek teon* – „Nem kérek sem kávét, sem teát.” Tagadás után a *nek* azt adja hozzá: „és nem”: *Mi ne renkontis lin, nek lian fraton* – „Nem találkoztam vele, sem a fivérével.”

## A neni- szavak

A tabellaszavak neni- sora olyan szavakat ad, amelyek önmagukban tagadnak, bárhol állnak is.

| Szó | Jelentés | Példa | Fordítás |
|---|---|---|---|
| *neniu* | senki | *Neniu venis.* | „Senki sem jött.” |
| *nenio* | semmi | *Mi vidis nenion.* | „Semmit sem láttam.” |
| *nenie* | sehol | *Ĝi estas nenie.* | „Sehol sincs.” |
| *neniam* | soha | *Mi neniam fumis.* | „Soha nem dohányoztam.” |
| *neniel* | semmiképp | *Mi neniel povas helpi.* | „Semmiképp sem tudok segíteni.” |
| *nenial* | ok nélkül | *Li nenial koleris.* | „Ok nélkül dühös lett.” |
| *nenia* | semmilyen | *Mi havas nenian ideon.* | „Semmilyen ötletem sincs.” |
| *nenies* | senkié | *Ĝi estas nenies.* | „Senkié.” |
| *neniom* | semennyi | *Restas neniom.* | „Semennyi sem maradt.” |

## Nincs kettős tagadás

A Fundamento 12. szabálya (az angol szöveg fordításában): „Ha egy mondatban van tagadás, a második nem megengedett.” Tehát a *Mi vidis neniun* azt jelenti: „Senkit sem láttam”, az ige előtt *ne* nélkül.

Két tagadás kioltja egymást. A *Mi ne amas neniun* azt jelenti: „Nem igaz, hogy senkit sem szeretek” – tehát valakit szeretek (PMEG).

**Ez a legnagyobb csapda a magyar anyanyelvűeknek.** A magyar a halmozott tagadást „megköveteli”: „Senki nem jött”, „Semmit sem látok”, „Soha nem dohányoztam”. Az eszperantóban mindegyik mondatot egyetlen tagadással írod: *Neniu venis*, *Mi vidas nenion*, *Mi neniam fumis*. Ha megszokásból azt mondod, hogy *Neniu ne venis*, valójában azt fejezed ki: „Nem igaz, hogy senki nem jött”, vagyis valaki jött. Ugyanígy botlanak el a spanyol, lengyel, orosz és más olyan nyelvek beszélői, ahol a halmozott tagadás megszokott.

Ugyanannak a tagadó szónak az ismétlése csak nyomatékosít: *Neniam, neniam, neniam li revenos* – „Soha, soha, soha nem tér vissza” (PMEG).

## Válaszadás: jes és ne

A *jes* azt jelenti: „igen”, a *ne* azt, hogy „nem”. Rövid válaszokat is alkotnak: *Ĉu vi komprenas? – Jes, mi komprenas. / Ne, mi ne komprenas.* – „Érted? – Igen, értem. / Nem, nem értem.” A magyar „nem” a *ne*-hez hasonlóan egyszerre válaszszó („Nem.”) és tagadószó („nem értem”).

A tagadó kérdések alattomosak. A *Ĉu vi ne volas kafon?* – „Nem kérsz kávét?” kérdésre a PMEG két használatos rendszert ír le:

| Válasz | „Nyugati” rendszer | „Keleti” rendszer |
|---|---|---|
| *Jes!* | „De, kérek kávét.” | „Úgy van, nem kérek.” |
| *Ne!* | „Nem, nem kérek.” | „Nem úgy van, kérek kávét.” |

Mindkettő előfordul a gyakorlatban. A magyar anyanyelvűnek ismerős lehet a nyugati rendszer, mert a magyar a tagadó kérdésre ellentmondó válaszra külön szót használ, a „de”-t („Nem kérsz kávét? – De, kérek.”). A legbiztosabb teljes mondattal válaszolni: *Jes, mi volas* vagy *Ne, mi ne volas*. További mindennapi kifejezéseket az [alapvető kifejezések](https://esperantopedia.org/hu/kifejezesek/alapkifejezesek/) oldalán találsz.

## Példák mondatokban

- *Ĉu vi jam manĝis?* – „Ettél már?”
- *Ĉu ni iru al la kinejo aŭ restu hejme?* – „Menjünk moziba, vagy maradjunk otthon?”
- *Kun kiu vi parolis?* – „Kivel beszéltél?”
- *Pri kio vi pensas?* – „Mire gondolsz?”
- *Kiom da gefratoj vi havas?* – „Hány testvéred van?”
- *Kial vi ne venis hieraŭ?* – „Miért nem jöttél tegnap?”
- *Mi neniam estis en Japanio.* – „Soha nem voltam Japánban.”
- *Neniu el ni scias la respondon.* – „Egyikünk sem tudja a választ.”
- *Mi tute ne scias, kie li estas.* – „Egyáltalán nem tudom, hol van.”

## Gyakori kérdések

### Hogyan mondod eszperantóul, hogy „igen” és „nem”?
Az „igen” *jes*, a „nem” *ne*. A *ne* tagadószóként is áll, ahogy a magyar „nem”: *Ne, mi ne scias* – „Nem, nem tudom.”

### Változik a szórend az eszperantó kérdésekben?
Nem. Tedd a *ĉu*-t az állítás elé az eldöntendő kérdéshez, vagy kezdd egy ki- szóval. Nincs segédige.

### Megengedett az eszperantóban a kettős tagadás?
Nem. Egy tagmondatban egyetlen tagadás elég, a kettő kioltja egymást: a *Mi ne vidis neniun* azt jelenti, hogy „Valakit láttam”. Ez ellentétes a magyarral, ahol a halmozott tagadás kötelező: a magyar „Senkit sem láttam” eszperantóul *Mi vidis neniun*.

### Hogyan válaszolj eszperantóul tagadó kérdésre?
A beszélők két különböző rendszert használnak a *jes* és a *ne* esetében, ezért a teljes mondat a legvilágosabb: *Jes, mi volas* – „De, kérek.”

### Mi a különbség a ĉu és a kiu között?
A *ĉu* azt kérdezi, igaz-e valami, és *jes*-t vagy *ne*-t vár. A *kiu* azt jelenti: „ki” vagy „melyik”: *Kiu venis?* – „Ki jött?”

## Források

- [Fundamento de Esperanto – nyelvtan angolul (12. szabály)](https://www.akademio-de-esperanto.org/fundamento/gramatiko_angla.html)
- [PMEG – Kérdések és válaszok](https://bertilow.com/pmeg/gramatiko/demandoj_respondoj/index.html)
- [PMEG – Ĉu-kérdések](https://bertilow.com/pmeg/gramatiko/demandoj_respondoj/chu.html)
- [PMEG – Válaszszavak](https://bertilow.com/pmeg/gramatiko/demandoj_respondoj/respondvortoj.html)
- [PMEG – Tagadás](https://bertilow.com/pmeg/gramatiko/neado.html)
- [PMEG – Szórend (a ne helye)](https://bertilow.com/pmeg/gramatiko/vortordo/index.html)
- [Esperanto grammar](https://en.wikipedia.org/wiki/Esperanto_grammar) – Wikipédia (angolul)