# Eszperantó igenevek: -ant-, -int-, -ont-, -at-, -it-, -ot-

Source: https://esperantopedia.org/hu/nyelvtan/melleknevi-igenevek/
Language: hu
Updated: 2026-10-28

> Hat eszperantó igenév: cselekvő -ant-, -int-, -ont-, szenvedő -at-, -it-, -ot-. Az a, i, o a folyamatot jelöli. Táblázatok, összetett idők, az ata/ita vita.

Az eszperantónak **hat igenévi utóképzője** van: három cselekvő (*-ant-, -int-, -ont-*) és három szenvedő (*-at-, -it-, -ot-*). A magánhangzó a cselekvés szakaszát mutatja – az **a** a folyamatban lévőt, az **i** a befejezettet, az **o** a még el nem kezdettet –, pontosan úgy, mint az *-as, -is, -os* igevégződések. Az **n** betű a cselekvő alakot jelöli. Mind a hat benne van a *Fundamento de Esperanto* (1905) [16 szabályának](https://esperantopedia.org/hu/nyelvtan/16-szabaly/) 6. pontjában.

Az igenév a cselekvést egy személy vagy dolog tulajdonságaként mutatja be (PMEG). Az *-a*, *-e* és *-o* végződéssel melléknév, határozószó, illetve főnév lesz belőle. A hat igenévi utóképzőt külön számoljuk a 31 szokásos [utóképzőtől](https://esperantopedia.org/hu/nyelvtan/utokepzok/).

## A hat igenév egy pillantásra

| | Folyamatban lévő (a) | Befejezett (i) | Még el nem kezdett (o) |
|---|---|---|---|
| **Cselekvő** – végzi a cselekvést | *-ant-*: *leganta* „olvasó” | *-int-*: *leginta* „aki már olvasott” | *-ont-*: *legonta* „olvasni készülő” |
| **Szenvedő** – elszenvedi a cselekvést | *-at-*: *legata* „olvasás alatt álló” | *-it-*: *legita* „elolvasott” | *-ot-*: *legota* „elolvasandó” |

## Az -a, -e és -o végződéssel

| Utóképző | -a (melléknév) | -e (határozószó) | -o (személy) |
|---|---|---|---|
| *-ant-* | *leganta* „olvasó” | *legante* „olvasás közben” | *leganto* „egy olvasó” |
| *-int-* | *leginta* „aki már olvasott” | *leginte* „elolvasva” | *leginto* „aki már olvasott” |
| *-ont-* | *legonta* „aki olvasni fog” | *legonte* „olvasni készülve” | *legonto* „aki olvasni fog” |
| *-at-* | *legata* „olvasás alatt álló” | *legate* „miközben olvassák” | *legato* „akit éppen olvasnak” |
| *-it-* | *legita* „(már) elolvasott” | *legite* „miután elolvasták” | *legito* „akit elolvastak” |
| *-ot-* | *legota* „elolvasandó” | *legote* „mielőtt elolvassák” | *legoto* „akit majd elolvasnak” |

Az **-a alakok** egy főnevet jellemeznek, és úgy egyeznek vele, mint bármely [melléknév](https://esperantopedia.org/hu/nyelvtan/fonevek-melleknevek/): *la dormanta infano* – „az alvó gyerek”; *la skribitaj leteroj* – „a megírt levelek”.

Az **-e alakok** azt írják le, amit a mondat alanya a főcselekvéssel egy időben, előtte vagy utána tesz. Lásd még: [határozószók](https://esperantopedia.org/hu/nyelvtan/hatarozoszok/).

- *Legante, mi lernas.* – „Olvasás közben tanulok.”
- *Fininte la laboron, li foriris.* – „A munkát befejezve elment.”

Az **-o alakok** személyt neveznek meg: *lernanto* „tanuló” (aki tanul), *parolanto* „beszélő”, *mortinto* „elhunyt”, *kaptito* „fogoly” (akit elfogtak). A nyelv neve is ilyen: *esper·ant·o* „remélő” (aki remél). Zamenhof első könyvét 1887-ben a *Doktoro Esperanto* álnéven adta ki (lásd: [Zamenhof](https://esperantopedia.org/hu/az-eszperantorol/zamenhof/)).

## Magyar igenevek és eszperantó igenevek

A magyar melléknévi igenevek részben ismerősek lesznek, az eszperantó azonban mind a hatot szabályosan képezi, minden igéből:

| Magyar | Példa | Eszperantó |
|---|---|---|
| folyamatos (-ó/-ő) | az olvasó fiú | *la leganta knabo* (*-ant-*) |
| befejezett (-t/-tt) | az elolvasott könyv | *la legita libro* (*-it-*) |
| beálló (-andó/-endő) | az olvasandó könyv | *la legota libro* (*-ot-*) |

Három eltérésre figyelj:

- A magyar **-t/-tt** többnyire szenvedő jelentésű („az elolvasott könyv”), tárgyatlan igéknél viszont cselekvő („a megérkezett vendég”). Az eszperantó ezt két külön utóképzővel különbözteti meg: *la legita libro*, de *la alveninta gasto*.
- A magyar **-andó/-endő** kötelezettséget is kifejezhet („fizetendő” = amit ki kell fizetni). Az *-ot-* nem kötelezettséget jelöl, csak a még el nem kezdett cselekvést; a „fizetendő” jelentést az *-end-* adja: *pagenda* (lásd: [utóképzők](https://esperantopedia.org/hu/nyelvtan/utokepzok/)).
- A magyarban a „folyamatban lévő szenvedő” (*-at-*) jelentésre nincs külön igenévi alak; körülírjuk: „olvasás alatt álló”. Az eszperantó *legata* ezt egy szóval mondja.

A magyar határozói igenév („befejezve”, „olvasva”) hasonló szerepet tölt be, mint az *-e* végű alakok: a *Fininte la laboron, li foriris* mondatnak ez felel meg: „A munkát befejezve elment.” Az eszperantóban viszont a szakaszt külön utóképző jelöli (*-ante*, *-inte*, *-onte*).

## Szakasz, nem óra szerinti idő

Az igenevek azt mutatják meg, hogy a cselekvés hol tart **a főigéhez képest**, nem a jelenhez képest (PMEG). Hasonlítsd össze:

- *La letero estis skribata en la paŭzo.* – „A levelet a szünetben írták.” (még folyamatban volt)
- *La letero estis skribita en la paŭzo.* – „A levelet a szünetben megírták.” (akkorra kész lett)

## Összetett idők: esti + igenév

Az *esti* „lenni” valamelyik alakja és egy igenév pontosabb időket ad. Ha az *estas* helyett *estis, estos, estus* vagy *estu* áll, az egész alak időben eltolódik. Az egyszerű időkről az [igék](https://esperantopedia.org/hu/nyelvtan/igek/) oldalon olvashatsz.

| Eszperantó | Jelentés |
|---|---|
| *Mi estas manĝinta.* | „Megettem (már befejeztem az evést).” |
| *Mi estis manĝinta, kiam li venis.* | „Már megettem, mire megérkezett.” |
| *Mi estos manĝinta.* | „Addigra már megettem.” |
| *Mi estis manĝanta.* | „Éppen ettem.” |
| *Mi estas manĝonta.* | „Mindjárt enni fogok.” |
| *Mi estus manĝinta.* | „Megettem volna.” |
| *La pomo estas manĝata.* | „Az almát éppen eszi valaki.” |
| *La pomo estas manĝita.* | „Az almát megették.” |
| *La pomo estos manĝita.* | „Az almát addigra megették.” |
| *La pomo estas manĝota.* | „Az almát meg fogják enni.” |

A szenvedő szerkezet az *esti* és egy szenvedő igenév: a cselekvőt a *de* vezeti be. *La letero estis skribita de Petro* – „A levelet Péter írta.” A magyar ilyenkor rendszerint cselekvő mondatot használ, az eszperantóban a cselekvő a *de* után áll. Ha a *de* félreérthető, érthetőbb a *fare de*.

A PMEG szerint az egyszerű végződések (*-as, -is, -os, -us, -u*) általában jobbak: a *Mi manĝis* – „Ettem” legtöbbször ugyanolyan jó, mint a *Mi estis manĝinta*. Zamenhof sosem használt összeolvadt alakokat, például a *manĝintas*-t az *estas manĝinta* helyett. A PMEG logikusnak, de nehezen érthetőnek tartja őket; csak néhányat – például a *sciintus* „tudta volna” alakot – használnak is valamelyest.

## Az ata/ita vita

Az 1950-es években és az 1960-as évek elején az eszperantisták vitatkoztak a szenvedő igenevekről. Az egyik csoport, az *atistoj* a magánhangzókat főként időjelölőnek értelmezte. Egy régen felépített házra ezt írták: *La domo estis konstruata* – „A házat felépítették.”

A másik csoport, az *itistoj* a magánhangzókat a cselekvés szakaszának tekintette: az *-it-* a befejezett cselekvést jelöli, tehát *La domo estis konstruita*. Az Eszperantó Akadémia 1967. november 25-én 31 szavazatból 26-tal úgy döntött, hogy az igenevek a cselekvés szakaszát fejezik ki. Hozzátette, hogy csak ez az értelmezés egyezik Zamenhof szóhasználatával.

1989-ben az Akadémia megerősítette a döntést. A szakaszt jelölő értelmezést régebbinek, irodalmibbnak és alapvetőbbnek nevezte. A mai leíró nyelvtanok, például a PMEG, ezekkel a fogalmakkal írják le az igeneveket: folyamatban lévő, befejezett, még el nem kezdett.

## Példák mondatokban

- *La dormanta bebo ne aŭdis la bruon.* – „Az alvó baba nem hallotta a zajt.”
- *Ŝi rigardis la falantan neĝon.* – „Nézte a hulló havat.”
- *Mi trovis la perditan ŝlosilon sub la lito.* – „Megtaláltam az elveszett kulcsot az ágy alatt.”
- *Ni renkontiĝos la venontan semajnon.* – „Jövő héten találkozunk.”
- *Promenante en la parko, mi renkontis malnovan amikon.* – „A parkban sétálva találkoztam egy régi barátommal.”
- *Manĝinte, ni iris promeni.* – „Miután ettünk, elmentünk sétálni.”
- *La parolanto dankis la aŭskultantojn.* – „A beszélő köszönetet mondott a hallgatóknak.”
- *La domo estis konstruita antaŭ cent jaroj.* – „A ház száz évvel ezelőtt épült.”
- *La ponto estas ankoraŭ konstruata.* – „A híd még épül.”

## Gyakori kérdések

### Mi a különbség az -ata és az -ita között?
Az *-ata* folyamatban lévő cselekvést, az *-ita* befejezettet ír le. A *La pordo estas fermata* azt jelenti: „Az ajtót éppen csukják”; a *la pordo estas fermita* pedig azt, hogy „Az ajtó be van csukva.”

### Hogyan képezzük az eszperantóban a szenvedő szerkezetet?
Használd az *esti* igét szenvedő igenévvel: *La libro estas legata* – „A könyvet éppen olvassák.” A cselekvő a *de* (vagy a *fare de*) után áll.

### Mit jelent az „Esperanto” szó?
Az *esperi* „remélni” ige cselekvő jelen idejű igenevéből képzett főnév: *esper·ant·o*, „aki remél”. Zamenhof *Doktoro Esperanto* álnevéből ered (1887).

### Szükségem van az estas manĝinta típusú összetett időkre?
Ritkán. Az egyszerű *-as, -is, -os* alakok a legtöbb helyzetre elegendők; az összetett idők akkor segítenek, ha a cselekvés pontos szakasza számít.

### Mit jelent az -e végű igenév?
Az alany olyan cselekvését írja le, amely a főigét kíséri: *Fininte, li foriris* – „Befejezve, elment.”

## Források

- [Fundamento de Esperanto – nyelvtan angolul (6. szabály)](https://www.akademio-de-esperanto.org/fundamento/gramatiko_angla.html)
- [Akademio de Esperanto – Döntések az igenevekről (1967, 1989)](https://www.akademio-de-esperanto.org/decidoj/participoj.html)
- [PMEG – Igenevek](https://bertilow.com/pmeg/gramatiko/participoj/index.html)
- [PMEG – Igenevek mint A-végű szavak](https://bertilow.com/pmeg/gramatiko/participoj/a-vortoj.html)
- [PMEG – Összetett igealakok](https://bertilow.com/pmeg/gramatiko/participoj/kunmetitaj_verboformoj/index.html)
- [PMEG – Szokatlan összetett igék](https://bertilow.com/pmeg/gramatiko/participoj/kunmetitaj_verboformoj/nekutimaj.html)
- [David K. Jordan – The ata/ita problem (UC San Diego)](https://pages.ucsd.edu/~dkjordan/eo/colloq/colloq200.html)
- [Unua Libro](https://en.wikipedia.org/wiki/Unua_Libro) – Wikipédia (angolul)
- [Esperanto grammar](https://en.wikipedia.org/wiki/Esperanto_grammar) – Wikipédia (angolul)
- [Melléknévi igenév – Wikipédia](https://hu.wikipedia.org/wiki/Mell%C3%A9kn%C3%A9vi_igen%C3%A9v) – a magyar -ó/-ő, -t/-tt és -andó/-endő