# Az eszperantó la névelő: mikor használd, mikor nem

Source: https://esperantopedia.org/hu/nyelvtan/nevelo/
Language: hu
Updated: 2026-10-28

> Az eszperantóban egyetlen névelő van, a la („a, az”), az „egy”-nek nincs megfelelője. Sosem változik: la domo, la domojn. Mikor használd, és mit jelent az l'.

Az eszperantóban egyetlen névelő van, a *la*, amelynek jelentése „a, az”. Nem változik nyelvtani nem, szám vagy eset szerint: *la domo* – „a ház”, *la domoj* – „a házak”, *la domojn* – „a házakat” (tárgyként). Határozatlan névelő nincs: a *domo* jelentése „egy ház” vagy egyszerűen „ház”.

A [16 szabály](https://esperantopedia.org/hu/nyelvtan/16-szabaly/) 1. szabálya mondja ki ezt, és a kezdőknek még azt is megengedi, hogy eleinte elhagyják a *la* szót. A gyakorlatban minden jól beszélő használja, és a használata közel áll a magyar határozott névelőéhez.

## Mikor használd a la szót

Használd a *la* szót, ha a hallgató tudja, melyik dologra gondolsz. A PMEG a jelentését így foglalja össze: „tudod, melyikre gondolok”.

| Helyzet | Példa | Fordítás |
|---|---|---|
| Már említettük | *Mi vidis hundon. La hundo estis nigra.* | „Láttam egy kutyát. A kutya fekete volt.” |
| A helyzetből világos | *Mi luis aŭton, sed la radio ne funkciis.* | „Béreltem egy autót, de a rádió nem működött.” |
| A mondatban meghatározott | *la ĉapelo de mia patro* | „az apám kalapja” |
| Csak egy van belőle | *la suno, la ĉielo* | „a nap, az ég” |
| Felsőfok | *la plej alta monto* | „a legmagasabb hegy” |
| *-a* végű nyelvnevek | *la angla, la pola* | „az angol, a lengyel” |
| Hétköznapi szavakból álló nevek | *la Nigra Maro, la Alpoj* | „a Fekete-tenger, az Alpok” |

A *la angla* típusú nyelvnevek a *la angla lingvo* – „az angol nyelv” rövidítései. Ezért kell eléjük a *la*.

## Mikor ne használd a la szót

- **Valami új vagy ismeretlen.** *Hundo bojas.* – „Egy kutya ugat.”
- **Más meghatározóval együtt.** A *mia*, a *tiu*, a *ĉiu* és a hasonló szavak már önmagukban határozottá teszik a főnevet: *mia libro* – „a könyvem”, *tiu domo* – „az a ház”. Soha nem *la mia libro* vagy *la tiu domo*.
- **A legtöbb tulajdonnév előtt.** *Petro*, *Londono*, *Japanio* – és maga az *Esperanto* is: *Mi lernas Esperanton.* – „Eszperantót tanulok.”
- **Általában vett dolgok előtt.** *Mi trinkas kafon.* – „Kávét iszom.” Hasonlítsd össze: *La kafo estas varma.* – „A kávé meleg” (ez a konkrét kávé).

A *la*-val álló birtokos névmás önállóan is állhat, jelentése „az enyém”, „a tiéd” és így tovább: *Via aŭto estas ruĝa, la mia estas blua.* – „A te autód piros, az enyém kék.” Lásd: [névmások](https://esperantopedia.org/hu/nyelvtan/nevmasok/).

## Amikor egy egész fajtáról beszélünk

Egy fajról vagy típusról háromféleképpen szólhatunk:

- *Ĉevalo estas besto.* – „A ló állat.”
- *Ĉevaloj estas bestoj.* – „A lovak állatok.”
- *La ĉevalo estas utila besto.* – „A ló hasznos állat.”

A PMEG szerint a *la* nélküli alak a leggyakoribb, a *la* viszont az egész fajt egyetlen ismert egyedként mutatja be, és formálisabban hangzik.

## Különleges használat

- **Testrészek és ruhadarabok.** Ha a tulajdonos nyilvánvaló, a *la* a birtokos névmás helyett áll: *Li levis la manon.* – „Felemelte a kezét.”
- **Egy ismert csoport „összes” tagja.** *La gastoj eksidis.* – „A vendégek leültek” (mindannyian).
- **Uralkodói nevek.** A *la* a név után áll: *Karolo la Granda* – „Nagy Károly”.

## A rövid l' alak

A 16. szabály megengedi az *l'* használatát a *la* helyett. A PMEG csak magánhangzóra végződő elöljárószó után ajánlja, mint a *de*, a *pri*, a *tra* vagy a *je*: *de l' mondo* – „a világtól”, *pri l' amo* – „a szerelemről”.

Az *l'* külön szó az írásban, de az elöljárószóval együtt, egy egységként ejtjük. A költészeten és a dalokon kívül ritka, beszédben szinte nem fordul elő.

## A la és a magyar névelő

| Szempont | Magyar | Eszperantó |
|---|---|---|
| Határozatlan névelő | „egy” | nincs: *libro* – „egy könyv” |
| Nyelvnevek | „az angol” | *la angla* |
| Testrészek | „a kezét” (birtokos személyraggal) | a *la mano* gyakori |
| Országnevek | „Hollandia”, de „az Egyesült Államok” | *Nederlando*, *Usono*: névelő nélkül |
| Változik esetben vagy számban? | nem, de két alakja van („a” és „az”) | nem: *la domojn* |

Ha az „egy” vagy az „egy bizonyos” hangsúlyos, használd az *unu* vagy az *iu* szót: *Iu viro telefonis.* – „Egy bizonyos férfi telefonált.” Lásd: [tabellaszók](https://esperantopedia.org/hu/nyelvtan/tabellaszavak/).

## Magyar anyanyelvűeknek: mire figyelj

A magyar anyanyelvűnek a *la* kevés gondot okoz, hiszen a magyarban is van határozott névelő. Néhány helyen mégis másként működik a két nyelv:

- **Birtokos és mutató névmás.** A magyarban ezek mellett is áll névelő („az én könyvem”, „ez a ház”, „az a ház”), az eszperantóban nem: *mia libro*, *ĉi tiu domo*, *tiu domo*.
- **Az „egy” névelő.** Az „egy ház” eszperantóul egyszerűen *domo*. Az *unu domo* azt jelenti: „egy (darab) ház”, vagyis a számot hangsúlyozza.
- **Általános állítás.** A magyarban az ilyen mondat rendszerint névelővel áll („a ló állat”, „a lovak állatok”), eszperantóul viszont inkább *la* nélkül mondjuk: *Ĉevalo estas besto*, *Ĉevaloj estas bestoj*.
- **Testrészek.** A magyar a tulajdonost a szóvégi birtokos személyraggal jelöli („felemelte a kezét”), az eszperantó a *la* névelővel: *Li levis la manon*.

## Példák mondatokban

- *La suno brilas.* – „Süt a nap.”
- *Mi aĉetis libron. La libro estas tre interesa.* – „Vettem egy könyvet. A könyv nagyon érdekes.”
- *Ĉu vi vidis la ŝlosilojn?* – „Láttad a kulcsokat?”
- *Hundoj estas fidelaj bestoj.* – „A kutyák hűséges állatok.”
- *La hundo estas fidela besto.* – „A kutya hűséges állat.”
- *Mi ŝatas muzikon.* – „Szeretem a zenét.”
- *Esperanto estas facila lingvo.* – „Az eszperantó könnyű nyelv.”
- *La esperanta lingvo naskiĝis en 1887.* – „Az eszperantó nyelv 1887-ben született.”
- *Mi loĝas en la ĉefurbo de Pollando.* – „Lengyelország fővárosában lakom.”

## Gyakori kérdések

### Van az eszperantóban megfelelője az „egy” névelőnek?
Nincs. A *la* nélküli főnév határozatlan: *libro* – „egy könyv”. Az „egy” vagy az „egy bizonyos” hangsúlyozására használd az *unu* vagy az *iu* szót.

### Változik a la többes számban vagy tárgyesetben?
Nem. A *la* soha nem kap *-j*-t vagy *-n*-t: *la grandajn domojn* – „a nagy házakat” (tárgyként). Csak a főnév és a melléknevei változnak, ahogy a [főnevek és melléknevek](https://esperantopedia.org/hu/nyelvtan/fonevek-melleknevek/) oldalon olvasható.

### Mit jelent az l' az eszperantóban?
A *la* rövidített alakja, amelyet a 16. szabály enged meg. Többnyire költészetben és dalokban fordul elő, olyan elöljárószók után, mint a *de* vagy a *pri*: *de l' mondo* – „a világtól”.

### Mondjuk, hogy „la Esperanto”?
Nem. Az *Esperanto* tulajdonnév: *Mi parolas Esperanton.* – „Eszperantóul beszélek.” Az *-a* végű nyelvnevek viszont kapnak névelőt: *la angla* – „az angol”.

## Források

- [Fundamento de Esperanto, az 1. és a 16. szabály (angolul)](https://www.akademio-de-esperanto.org/fundamento/gramatiko_angla.html) – Akademio de Esperanto
- PMEG a *la* szóról: [alapszabályok](https://bertilow.com/pmeg/gramatiko/difiniloj/la/bazaj_reguloj.html), [egyedek](https://bertilow.com/pmeg/gramatiko/difiniloj/la/individuajhoj.html), [ismert dolgok](https://bertilow.com/pmeg/gramatiko/difiniloj/la/konateco.html), [fajták](https://bertilow.com/pmeg/gramatiko/difiniloj/la/specoj.html), [különleges használat](https://bertilow.com/pmeg/gramatiko/difiniloj/la/specialaj_uzoj.html), [tulajdonnevek](https://bertilow.com/pmeg/gramatiko/difiniloj/la/propraj_nomoj.html)
- [Apostrofo: normala uzo](https://bertilow.com/pmeg/gramatiko/apostrofo/normala_uzo.html) – PMEG
- [Esperanto grammar](https://en.wikipedia.org/wiki/Esperanto_grammar) – Wikipédia (angolul)
- [Eszperantó](https://hu.wikipedia.org/wiki/Eszperant%C3%B3) – Wikipédia (magyarul)