# Eszperantó névmások: mi, vi, li, ŝi, si és a többi

Source: https://esperantopedia.org/hu/nyelvtan/nevmasok/
Language: hu
Updated: 2026-10-28

> Az eszperantó névmások egy mintát követnek: -n a tárgyhoz, -a a birtokoshoz (mi, min, mia). Teljes táblázat, a si és a li, a régi ci és a nem hivatalos ri.

Az eszperantó személyes névmásai: *mi* – „én”, *vi* – „te, ti, ön”, *li* – „ő (férfi)”, *ŝi* – „ő (nő)”, *ĝi* – „ez, az (dolog, állat)”, *ni* – „mi”, *ili* – „ők”, *oni* – „az ember, általános alany” és a visszaható *si*. Az *-n* végződés a tárgyat jelöli (*min* – „engem”), az *-a* a birtokost (*mia* – „az én …, az enyém”). Más alakot nem kell megtanulnod.

Ezt a kilenc névmást a [16 szabály](https://esperantopedia.org/hu/nyelvtan/16-szabaly/) 5. pontja sorolja fel. A tizedik, a *ci* csak a Fundamento szótárában szerepel, és szinte sosem használják.

## Az összes személyes névmás

| Névmás | Magyar | Tárgy (-n) | Birtokos (-a) |
|---|---|---|---|
| *mi* | én | *min* – engem | *mia* – az én …, az enyém |
| *vi* | te, ti (ön, önök) | *vin* – téged, titeket | *via* – a te …, a ti …, a tiéd |
| *li* | ő (férfi) | *lin* – őt | *lia* – az ő …, az övé |
| *ŝi* | ő (nő) | *ŝin* – őt | *ŝia* – az ő …, az övé |
| *ĝi* | ez, az (dolog, állat) | *ĝin* – ezt, azt | *ĝia* – ennek a …, annak a … |
| *ni* | mi | *nin* – minket | *nia* – a mi …, a mienk |
| *ili* | ők | *ilin* – őket | *ilia* – az ő …, az övék |
| *oni* | az ember, általános alany | *onin* – az embert (ritka) | *onia* – az emberé (ritka) |
| *si* | (visszaható) | *sin* – magát, magukat | *sia* – a saját … |

- **vi** egyes és többes szám, udvarias és bizalmas is. Egyetlen szó adja a „te”, a „ti” és az udvarias „ön”, „önök” jelentését. A magyar tegezés és magázás különbsége tehát megszűnik: elég a *vi*. A magázás harmadik személyű igealakját („Ön jön”) ne fordítsd *li*-vel vagy *ŝi*-vel.
- **ĝi** dolgokra, állatokra és kisbabákra való. A magyarban a „dolog” nem kap külön személyes névmást, ezért ide az „ez” vagy az „az” illik.
- **ili** bármely személyekből vagy dolgokból álló csoportra vonatkozik, nem különböztet nemet: a magyar „ők”-nek felel meg.
- **oni** az embereket általában jelenti: *Oni diras, ke…* – „Azt mondják, hogy…” Gyakran felel meg a magyar általános alanyú (többes szám harmadik személyű) mondatnak vagy az „az ember” szerkezetnek: *Oni parolas Esperanton tie.* – „Ott eszperantóul beszélnek.” Az *onin* és az *onia* szabályos, de ritkán kell.

A tárgyalak a [tárgyeset](https://esperantopedia.org/hu/nyelvtan/targyeset/) szabályait követi: *Ŝi amas lin.* – „Szereti őt.” *Ĉu vi vidis min?* – „Láttál engem?” A magyar a személyes névmást rendszerint kihagyja a mondatból („látom”, „szeretem”), mert az igeragból kiderül, ki a cselekvő. Az eszperantó ki akarja mondani a névmást, mert az igealak személy szerint nem változik: *Mi vidas*, nem *Vidas*.

## A birtokos névmások úgy egyeznek, mint a melléknevek

A birtokos névmások melléknevek, ezért átveszik a főnévtől a *-j* és az *-n* végződést:

| | Egyes szám | Többes szám |
|---|---|---|
| **Alany** | *mia libro* | *miaj libroj* |
| **Tárgy** | *mian libron* | *miajn librojn* |

A birtokos névmás már határozottá teszi a főnevet, ezért főnév előtt sosem kapcsolódik a *la*-hoz: *mia libro*, nem *la mia libro*. A magyarban ennek az ellenkezője igaz: a birtokos szerkezet előtt névelő áll („a könyvem”), az eszperantóban nem. Önállóan a *la mia* azt jelenti: „az enyém”: *Tiu ĉambro estas la mia.* – „Az a szoba az enyém.” Lásd: [a névelő](https://esperantopedia.org/hu/nyelvtan/nevelo/). A magyar a birtokost a főnévre tett személyraggal jelöli („házam”, „házad”, „háza”), az eszperantó külön szóval: *mia domo*, *via domo*, *lia domo*.

## Si, sin, sia: a visszaható névmás

A *si* a saját tagmondata alanyára utal vissza, és csak akkor, ha az alany harmadik személyű: *li, ŝi, ĝi, ili, oni* vagy főnév.

| Mondat | Jelentés |
|---|---|
| *Petro lavas sin.* | „Péter megmossa magát.” |
| *Petro lavas lin.* | „Péter megmossa őt” (egy másik férfit). |
| *Ŝi vizitis sian patrinon.* | „Meglátogatta a saját anyját.” |
| *Ŝi vizitis ŝian patrinon.* | „Meglátogatta az ő anyját” (egy másik nőét). |

Két szabály megelőzi a legtöbb hibát:

1. **Csak harmadik személyben.** A *mi, vi, ni* esetén a saját alakjukat használd: *Mi lavas min.* – „Megmosom magam.” *Ni amas nian urbon.* – „Szeretjük a városunkat.” A magyar visszaható névmás minden személyben változik (magam, magad, magát), az eszperantó *si* csak harmadik személyben áll.
2. **Sosem az alanyban.** *Anna kaj ŝia fratino venis.* – „Anna és a lánytestvére megérkeztek.” A *sia* itt hibás, mert az egész kifejezés maga az alany. A *kun*-nal viszont helyes: *Anna kun sia fratino venis.* – „Anna a lánytestvérével érkezett.”

A magyarban nincs külön névmás a „saját” és a „más” birtokosra: a „meglátogatta az anyját” mindkettőt jelentheti, ezt a magyar a „saját” szóval vagy a szövegkörnyezettel oldja meg. Az eszperantóban a *sia* és a *lia/ŝia* különbsége már a névmásban benne van.

## Ci: az egykori „te”

A Fundamento szótára tartalmazza a *ci*-t, a bizalmas egyes számú „te” megfelelőjét, a 16 szabály azonban nem említi. A PMEG szerint a *ci*-t a gyakorlatban sosem használták igazán, és sok beszélő nem is értené. A mindennapi eszperantó mindig a *vi*-t használja.

## Ri és a nemtelen névmások

Az eszperantónak nincs hivatalos névmása egyetlen, ismeretlen vagy meg nem határozott nemű személyre. Hagyományosan a *li*-t használták, amelyet ma egyre inkább szexistának tartanak. Zamenhof az ismeretlen nemű személyekre a *ĝi*-t is megengedte, de a PMEG figyelmeztet, hogy felnőttekre használva tárgyiasítónak hathat.

A nem hivatalos *ri* névmás (*rin*, *ria*) egyetlen személyt jelent „ő (férfi vagy nő)” értelemben, nemtől függetlenül. A PMEG nem hivatalosnak jelöli, és megjegyzi, hogy meglehetősen elterjedt, különösen a fiatal beszélők között. Az angol Wikipédia szerint 2019-ben ez volt a legnépszerűbb nemsemleges javaslat; az Eszperantó Akadémia nem fogadta el.

- *Mia amiko diris, ke ri venos.* – „A barátom azt mondta, hogy jön.”

A magyar „ő” eleve nem különbözteti meg a nemet, ezért a magyar fülnek a *li* – *ŝi* különbségtétel a szokatlan, a *ri* viszont éppen azt a szerepet tölti be, amelyet a magyar „ő”.

## A névmások elöljárószók után

Elöljárószó után a névmások alapalakjukban maradnak: *kun mi* – „velem”, *por vi* – „érted, számodra”, *al ŝi* – „hozzá, neki”. A magyar a ragot összeolvasztja a névmással (velem, neked, hozzá), az eszperantóban ilyen összeolvadás nincs. A cselekvés címzettjét az *al* jelöli: *Donu al mi la libron.* – „Add nekem a könyvet.” Lásd: [elöljárószók](https://esperantopedia.org/hu/nyelvtan/eloljaroszok/).

## Példák mondatokban

- *Mi amas vin.* – „Szeretlek.”
- *Ni parolis pri vi hieraŭ.* – „Tegnap rólad beszéltünk.”
- *Ŝi donis al li sian libron.* – „Odaadta neki a saját könyvét.”
- *Ŝi donis al li lian libron.* – „Odaadta neki az ő könyvét (a férfiét).”
- *Ili vizitis siajn gepatrojn.* – „Meglátogatták a saját szüleiket.”
- *Li lavas sin ĉiumatene.* – „Minden reggel megmosdik.”
- *La hundo ludas kun sia pilko.* – „A kutya a labdájával játszik.”
- *Ĉu tiu ombrelo estas via aŭ mia?* – „Az az esernyő a tiéd vagy az enyém?”
- *Oni diras, ke la vintro estos malvarma.* – „Azt mondják, hogy hideg tél lesz.”

## Gyakori kérdések

### Hogyan magázol eszperantóul?
Használd a *vi*-t, egy személyre és többre, hivatalosan és bizalmasan egyaránt. Nagyobb udvariasság kedvéért használj megszólítást is, például *sinjoro* – „úr” vagy *sinjorino* – „asszony”. Az eszperantó tehát nem különbözteti meg a tegezést és a magázást.

### Mi a különbség a sia és a lia között?
A *sia* az alanyra utal vissza: *Li legas sian libron* – „A saját könyvét olvassa.” A *lia* valaki mást jelent: *Li legas lian libron* – „Az ő könyvét olvassa” (egy másik férfi könyvét).

### Van az eszperantóban nemtelen névmás?
Hivatalosan nincs. A nem hivatalos *ri* a legelterjedtebb megoldás; hagyományosan az ismeretlen nemű személyekre a *li*-t és a *ĝi*-t használták.

### Használják még a ci-t?
Szinte soha. Csak a Fundamento szótárában szerepel, és a PMEG azt javasolja, hogy mindig a *vi*-t használd.

### Hogyan mondod, hogy „az enyém” vagy „a tiéd”?
Használd a birtokos névmást a *la*-val: *la mia* – „az enyém”, *la via* – „a tiéd”. Úgy egyezik, mint a melléknév: *Viaj ŝuoj estas novaj, la miaj estas malnovaj.* – „A cipőid újak, az enyémek régiek.”

## Források

- [Fundamento de Esperanto, 5. szabály (angolul)](https://www.akademio-de-esperanto.org/fundamento/gramatiko_angla.html) – Akademio de Esperanto
- PMEG: [Personaj pronomoj](https://bertilow.com/pmeg/gramatiko/pronomoj/personaj.html), [Posedaj pronomoj](https://bertilow.com/pmeg/gramatiko/pronomoj/posedaj.html), [Dua persono (vi, ci)](https://bertilow.com/pmeg/gramatiko/pronomoj/dua.html), [Tria persono (li, ŝi, ĝi, ri)](https://bertilow.com/pmeg/gramatiko/pronomoj/tria.html), [Si en simplaj frazoj](https://bertilow.com/pmeg/gramatiko/pronomoj/si/simplaj_frazoj.html)
- [Esperanto grammar](https://en.wikipedia.org/wiki/Esperanto_grammar) és [Gender reform in Esperanto](https://en.wikipedia.org/wiki/Gender_reform_in_Esperanto) – Wikipédia (angolul)