# Eszperantó nyelvtani összefoglaló: a szabályok egy oldalon

Source: https://esperantopedia.org/hu/nyelvtan/osszefoglalo/
Language: hu
Updated: 2026-10-22

> Eszperantó nyelvtani összefoglaló: 11 végződés, 45 tabellaszó, 10 előképző, 31 utóképző és a 16 szabály táblázatokban. Nyomtasd ki, vagy mentsd PDF-be.

Ez az eszperantó nyelvtani összefoglaló az egész nyelvtant egyetlen oldalra sűríti, mert a nyelv szabályos: minden szónak rögzített végződése van, a szótövek sosem változnak, nincs rendhagyó ige és nyelvtani nem, és csak egy névelő van. Az oldal kinyomtatásához vagy PDF-be mentéséhez használd a böngésző nyomtatás parancsát (Ctrl+P, Mac-en Cmd+P).

## Ábécé és kiejtés

Az ábécé 28 betűből áll, mindegyiknek egy hangja van, és semmi sem néma: a b c ĉ d e f g ĝ h ĥ i j ĵ k l m n o p r s ŝ t u ŭ v z. A q, w, x és y nem tartozik bele.

| Betű | IPA | Úgy hangzik, mint |
|---|---|---|
| a e i o u | [a e i o u] | az olasz vagy a spanyol magánhangzók: tiszták, kettőshangzás nélkül |
| c | [ts] | a magyar „c” (mint a „cica”) |
| ĉ | [tʃ] | a magyar „cs” (mint a „csak”) |
| g | [ɡ] | a magyar „g” (mint a „gép”), soha nem „dzs” |
| ĝ | [dʒ] | a magyar „dzs” (mint a „dzsem”) |
| ĥ | [x] | kemény „ch”, mint a német „Bach” szóban; a magyar „h” ennél lágyabb |
| j | [j] | a magyar „j” (mint a „jó”) |
| ĵ | [ʒ] | a magyar „zs” (mint a „zsír”) |
| s | [s] | a magyar „sz” (mint a „szó”) |
| ŝ | [ʃ] | a magyar „s” (mint a „só”) |
| ŭ | [w] | félhangzós „u”, mint az angol „how” w-je; csak magánhangzó után áll |
| r | [r] | pergetett, mint a magyarban |

- **Hangsúly:** az utolsó előtti szótagra esik: *fa-mi-LI-o* „család”, *es-pe-RAN-to*. A *j* és a *ŭ* nem magánhangzó, ezért az *aj, ej, oj, uj, aŭ, eŭ* egy szótagot alkot: *ho-DI-aŭ* „ma”. A magyarban a hangsúly az első szótagon van, az eszperantóban nem.
- **Nincs ĉ, ĝ, ŝ a billentyűzeteden?** Használd az [x-rendszert](https://esperantopedia.org/hu/tanulas/abece-es-kiejtes/) (*cx, gx, sx, hx, jx, ux*). A Fundamento saját h-rendszere: *ch, gh, sh, hh, jh, u*.

**Bővebben:** [ábécé és kiejtés](https://esperantopedia.org/hu/tanulas/abece-es-kiejtes/).

## Szóvégződések

A végződés mutatja a szófajt vagy az igealakot; az előtte álló szótő sosem változik. Tizenegy végződés végez el minden munkát.

| Végződés | Funkció | Példa | Fordítás |
|---|---|---|---|
| *-o* | főnév | *libro* | „könyv” |
| *-a* | melléknév | *nova libro* | „új könyv” |
| *-e* | határozószó | *bone* | „jól” |
| *-j* | többes szám | *libroj* | „könyvek” |
| *-n* | tárgy, irány, idő, mérték | *Mi legas libron.* | „Könyvet olvasok.” |
| *-i* | főnévi igenév | *legi* | „olvasni” |
| *-as* | jelen idő | *mi legas* | „olvasok” |
| *-is* | múlt idő | *mi legis* | „olvastam” |
| *-os* | jövő idő | *mi legos* | „olvasni fogok” |
| *-us* | feltételes mód | *mi legus* | „olvasnék” |
| *-u* | felszólító mód, kívánság | *legu!* | „olvass!” |

- **Sorrend:** a szófaji végződés, aztán a *-j*, aztán az *-n*. A melléknév átveszi főnevének *-j* és *-n* végződését: *novajn librojn* „új könyveket” (tárgyként).
- **Fokozás:** *pli granda ol* „nagyobb, mint”, *la plej granda* „a legnagyobb”, *malpli* „kevésbé”, *tiel granda kiel* „olyan nagy, mint”.
- **Végződés nélkül:** *jam* „már”, *nun* „most”, *tre* „nagyon”, *tro* „túl”, *ankaŭ* „is”, *nur* „csak”.

**Bővebben:** [nyelvtani áttekintés](https://esperantopedia.org/hu/nyelvtan/), [főnevek és melléknevek](https://esperantopedia.org/hu/nyelvtan/fonevek-melleknevek/), [határozószók](https://esperantopedia.org/hu/nyelvtan/hatarozoszok/).

## A névelő

Az eszperantóban egyetlen névelő van, a *la* „a, az”, amely minden nemben, számban és esetben ugyanaz: *la domo, la domoj, la domojn*. Az „egy”-nek nincs megfelelője: a *domo* jelentése „egy ház”.

- A *la* ismert vagy egyedi dolgot jelöl: *la suno* „a nap”.
- Elmarad a nevek (*Petro, Esperanto*), a birtokos és a mutató szavak előtt: *mia libro, tiu domo*, rendszerint nem *la mia libro*.
- Az *-a* végű nyelvnevek kapják: *la angla* „az angol”.

**Bővebben:** [a la névelő](https://esperantopedia.org/hu/nyelvtan/nevelo/).

## Személyes és birtokos névmások

| Névmás | Jelentés | Tárgyeset (-n) | Birtokos (-a) |
|---|---|---|---|
| *mi* | én | *min* | *mia* „az én” |
| *vi* | te, ti, ön, önök | *vin* | *via* „a te” |
| *li* | ő (férfi) | *lin* | *lia* „az ő” |
| *ŝi* | ő (nő) | *ŝin* | *ŝia* „az ő” |
| *ĝi* | az (dolog, állat, csecsemő) | *ĝin* | *ĝia* „annak a” |
| *ni* | mi | *nin* | *nia* „a mi” |
| *ili* | ők | *ilin* | *ilia* „az ő” (ők) |
| *oni* | valaki, az emberek (általános alany) | *onin* (ritka) | *onia* „az emberé” |
| *si* | önmaga (ő, ők) | *sin* | *sia* „saját” |

- A birtokos névmások melléknevek: *miaj libroj, mian libron*. A *la*-val önállóan állhatnak: *la mia* „az enyém”.
- A *si* és a *sia* a saját tagmondatuk alanyára utal vissza, csak harmadik személyben: *Li lavas sin* „Megmossa magát”, *Li lavas lin* „Megmossa őt (egy másik férfit)”.
- Nem hivatalos: *ri* „ő” (nemtelen), a magyar „ő”-höz hasonló. A régi *ci* „te” szinte soha nem használatos.

**Bővebben:** [névmások](https://esperantopedia.org/hu/nyelvtan/nevmasok/).

## A tárgyeset: -n

Az *-n* végződés azt jelöli, amire az ige hat, és irányt, időt és mértéket is kifejez.

| Használat | Példa | Fordítás |
|---|---|---|
| Közvetlen tárgy | *Mi vidas la katon.* | „Látom a macskát.” |
| Irány (hová?) | *Ŝi iras en la ĉambron.* | „A szobába megy.” |
| Időpont | *Ni venos lundon.* | „Hétfőn jövünk.” |
| Mérték | *Ĝi kostas dek eŭrojn.* | „Tíz euróba kerül.” |

- A melléknevek, a birtokos névmások és az *-u*, *-a* végű tabellaszók átveszik: *tiujn belajn katojn* „azokat a szép macskákat” (tárgyként).
- Az *esti* „lenni”, az *iĝi* „válni” és a *ŝajni* „látszani” után nincs *-n*: *Mi estas instruisto.* „Tanár vagyok.”
- Elöljárószó után nincs *-n*, kivéve a helyet jelentő elöljárószó utáni irányt: *en la domo* „a házban”, *en la domon* „a házba”. Az *al, el, de* és *ĝis* után soha.
- A jelölt tárgy szabaddá teszi a szórendet.

**Bővebben:** [a tárgyeset](https://esperantopedia.org/hu/nyelvtan/targyeset/).

## Igék

Az igének minden személyre és számra egyetlen alakja van: *mi, vi, li, ni, ili parolas*. Hat végződés adja az összes alakot, és egyetlen ige sem rendhagyó. A magyar „látok / látom / látod” helyett tehát mindig *vidas* áll.

| Alak | Végződés | *paroli* „beszélni” | *esti* „lenni” |
|---|---|---|---|
| Főnévi igenév | *-i* | *paroli* | *esti* |
| Jelen idő | *-as* | *mi parolas* „beszélek” | *estas* „vagyok, vagy, van…” |
| Múlt idő | *-is* | *mi parolis* „beszéltem” | *estis* „voltam, voltál, volt…” |
| Jövő idő | *-os* | *mi parolos* „beszélni fogok” | *estos* „leszek, leszel, lesz…” |
| Feltételes mód | *-us* | *mi parolus* „beszélnék” | *estus* „lennék, lennél, lenne…” |
| Felszólító mód, kívánság | *-u* | *parolu!* „beszélj!” | *estu* „légy!” |

- A valószínűtlen „ha” mondat mindkét felében *-us* áll: *Se mi havus tempon, mi venus.* „Ha lenne időm, eljönnék.”
- Akarást és kérést kifejező igék után a *ke* mellett *-u* áll: *Mi volas, ke vi venu.* „Azt akarom, hogy gyere.”
- A szenvedő szerkezet az *esti* és egy szenvedő melléknévi igenév, a cselekvőt a *de* jelöli: *La letero estas skribita de Anna.* „A levelet Anna írta.”
- Az *-ig-* tárgyas igét képez, az *-iĝ-* tárgyatlant: *sidi* „ülni”, *sidigi* „leültetni valakit”, *sidiĝi* „leülni”.
- Az *esti* ott is kötelező, ahol a magyar elhagyja: „A ház nagy.” – *La domo estas granda.*

**Bővebben:** [igék](https://esperantopedia.org/hu/nyelvtan/igek/).

## Melléknévi igenevek

Hat képző mutatja a cselekvés fázisát. A magánhangzó adja a fázist (*a* folyamatban lévő, *i* befejezett, *o* következő), az *n* pedig a cselekvő igenemet jelöli.

| | Folyamatban (a) | Befejezett (i) | Következő (o) |
|---|---|---|---|
| **Cselekvő** | *-ant-*: *leganta* „olvasó” | *-int-*: *leginta* „aki elolvasta” | *-ont-*: *legonta* „aki olvasni fog” |
| **Szenvedő** | *-at-*: *legata* „amit éppen olvasnak” | *-it-*: *legita* „elolvasott” | *-ot-*: *legota* „amit el fognak olvasni” |

- **Végződések:** *-a* melléknév (*la dormanta infano* „az alvó gyerek”), *-e* határozószó (*Legante, mi lernas.* „Olvasás közben tanulok.”), *-o* személy (*lernanto* „tanuló”, *Esperanto* „aki remél”).
- **Összetett igeidők:** az *esti* és egy igenév: *Mi estis manĝanta* „Éppen ettem”, *Mi estas manĝinta* „Már ettem”, *La pordo estas fermita* „Az ajtó be van zárva”.

**Bővebben:** [melléknévi igenevek](https://esperantopedia.org/hu/nyelvtan/melleknevi-igenevek/).

## Tabellaszavak: a 45 szó

Öt előtag és kilenc végződés 45 szót ad. Mindegyiket olvasd „előtag + végződés”-ként: *neni-* + *-am* = *neniam* „soha”.

| Végződés | **ki-** (kérdő) | **ti-** (mutató) | **i-** (határozatlan) | **ĉi-** (általános) | **neni-** (tagadó) |
|---|---|---|---|---|---|
| **-o** dolog | *kio* mi | *tio* az | *io* valami | *ĉio* minden | *nenio* semmi |
| **-u** személy, egyed | *kiu* ki, melyik | *tiu* az | *iu* valaki | *ĉiu* mindenki, mindegyik | *neniu* senki |
| **-a** fajta | *kia* milyen | *tia* olyan | *ia* valamilyen | *ĉia* mindenféle | *nenia* semmilyen |
| **-e** hely | *kie* hol | *tie* ott | *ie* valahol | *ĉie* mindenhol | *nenie* sehol |
| **-el** mód | *kiel* hogyan | *tiel* így, úgy | *iel* valahogyan | *ĉiel* minden módon | *neniel* semmilyen módon |
| **-am** idő | *kiam* mikor | *tiam* akkor | *iam* valamikor | *ĉiam* mindig | *neniam* soha |
| **-om** mennyiség | *kiom* mennyi | *tiom* annyi | *iom* valamennyi, némi | *ĉiom* az egész mennyiség | *neniom* semennyi |
| **-al** ok | *kial* miért | *tial* azért | *ial* valamiért | *ĉial* minden okból | *nenial* semmi okból |
| **-es** birtokos | *kies* kié, kinek a | *ties* annak a | *ies* valakinek a | *ĉies* mindenkinek a | *nenies* senkinek a |

- **-j és -n:** az *-u* és *-a* végűek mindkettőt kapják (*kiujn, tian*), az *-o* végűek *-n*-t (*kion*), az *-e* végűek az *-n*-t csak irányként (*kien*), a többi soha nem változik.
- A **ki-** szavak vonatkozó mellékmondatokat és függő kérdéseket is nyitnak: *la viro, kiu venis* „a férfi, aki jött”.
- A **ĉi** hozzáadja az „ez”-t: *tiu ĉi* vagy *ĉi tiu*, *ĉi tie* „itt”. Az **ajn** a „bár-”-t: *kiu ajn* „bárki”. A **da** a mennyiségeket követi: *kiom da mono* „mennyi pénz”.

**Bővebben:** [mind a 45 tabellaszó](https://esperantopedia.org/hu/nyelvtan/tabellaszavak/).

## Számnevek

Tizenhárom alapszó van, és nem kapnak *-j*-t vagy *-n*-t (kivéve az *unu*-t „némely” jelentésben: *unuj … aliaj*): *nul* 0, *unu* 1, *du* 2, *tri* 3, *kvar* 4, *kvin* 5, *ses* 6, *sep* 7, *ok* 8, *naŭ* 9, *dek* 10, *cent* 100, *mil* 1000. Az egybeírt számok szoroznak, a külön írt számok összeadódnak. Számnév után a főnév többes számú: *tri libroj* (a magyarban egyes: „három könyv”).

| Szám | Eszperantó | Logika |
|---|---|---|
| 12 | *dek du* | 10 + 2 |
| 20 | *dudek* | 2 × 10 |
| 23 | *dudek tri* | 2 × 10 + 3 |
| 1987 | *mil naŭcent okdek sep* | 1000 + 9 × 100 + 8 × 10 + 7 |
| 2000 | *du mil* | az ezrek külön állnak |
| 1 000 000 | *unu miliono* | főnév; a *miliardo* 10⁹ |

| Alak | Jelentés | Példa |
|---|---|---|
| *-a* | sorszámnév | *unua* „első”, *tria* „harmadik”, *dudek-unua* „huszonegyedik” |
| *-e* | határozószó | *unue* „először” |
| *-obl-* | többszörös | *duobla* „kettős” |
| *-on-* | tört | *duono* „fél”, *kvarono* „negyed” |
| *-op-* | csoport | *duope* „ketten, párosával” |
| *po* | fejenként | *po tri* „fejenként három” |
| *fojo* | -szor, -szer | *dufoje* „kétszer” |

A tizedesjel a vessző, mint a magyarban: a 3,5 *tri komo kvin*.

**Bővebben:** [számnevek](https://esperantopedia.org/hu/nyelvtan/szamnevek/), [számátváltó](https://esperantopedia.org/hu/eszkozok/szamok/).

## Elöljárószók és kötőszók

Az eszperantóban 33 elöljárószó van. Soha nem változnak, és az utánuk álló főnév megtartja alapalakját: *kun mi* „velem”. A magyar rag vagy névutó helyett az elöljárószó a főnév előtt áll.

| Csoport | Elöljárószók |
|---|---|
| Hely | *en* -ban/-ben, *sur* -on/-en/-ön, *sub* alatt, *super* fölött, *antaŭ* előtt, *apud* mellett, *inter* között, *ekster* kívül, *ĉe* -nál/-nél, *ĉirkaŭ* körül, *tra* át, keresztül, *trans* túl, *preter* mellett el, *kontraŭ* ellen, szemben |
| Irány, eredet | *al* -hoz/-hez/-höz, *el* -ból/-ből, *de* -tól/-től, *ĝis* -ig |
| Idő | *antaŭ* előtt, *post* után, *dum* alatt, *ĝis* -ig |
| Viszony | *kun* -val/-vel, *per* által, segítségével, *sen* nélkül, *por* -ért, számára, *pro* miatt, *pri* -ról/-ről, *laŭ* szerint, *krom* kivéve, *malgraŭ* ellenére, *anstataŭ* helyett, *de* -tól/-től; által |
| Mennyiség | *da* mennyiség után: *glaso da akvo* „egy pohár víz”; *po* fejenként |
| Nincs rögzített jelentése | *je*, csak ha más nem illik: *je la tria* „háromkor” |

A kötőszók szintén soha nem változnak:

| Típus | Szavak |
|---|---|
| Egyenrangú részeket köt össze | *kaj* és, *aŭ* vagy, *sed* de, hanem, *nek* sem |
| Mellékmondatot nyit | *ke* hogy, *ĉu* -e, *se* ha, *ĉar* mert, *kvankam* bár, *dum* míg, *ĝis* amíg, *kvazaŭ* mintha, *apenaŭ* amint, alighogy, *ol* mint |

**Bővebben:** [elöljárószók](https://esperantopedia.org/hu/nyelvtan/eloljaroszok/), [kötőszók](https://esperantopedia.org/hu/nyelvtan/kotoszok/).

## Szóalkotás

Egy szó = (előképző) + szótő + (utóképző) + végződés: *mal·san·ul·ej·o* „kórház” (ellentét + egészséges + személy + hely + főnév). Az összetételekben a fő szó áll utoljára: a *vapor·ŝip·o* „gőzhajó” a hajó egy fajtája. Minden toldalék szótő is: *ejo* „hely”, *ilo* „eszköz”.

### Hivatalos előképzők

| Előképző | Jelentés | Példa |
|---|---|---|
| *bo-* | házassággal szerzett rokon | *bopatro* „após” |
| *ĉef-* | fő-, vezető | *ĉefurbo* „főváros” |
| *dis-* | szét- | *disdoni* „kiosztani” |
| *ek-* | kezdet, hirtelen cselekvés | *ekdormi* „elaludni” |
| *eks-* | volt | *eksedzo* „volt férj” |
| *ge-* | mindkét nem | *gepatroj* „szülők” |
| *mal-* | pontos ellentét | *malbona* „rossz” |
| *mis-* | rosszul, félre- | *miskompreni* „félreérteni” |
| *pra-* | ős-; egy nemzedékkel távolabbi | *praavo* „dédapa” |
| *re-* | újra; vissza | *relegi* „újraolvasni” |

A PMEG tíz hivatalos előképzőt számol; néhány lista a *fi-* szót is hozzáadja.

### Hivatalos utóképzők

| Utóképző | Jelentés | Példa |
|---|---|---|
| *-aĉ-* | megvetés | *domaĉo* „viskó” |
| *-ad-* | tartós vagy ismétlődő cselekvés | *legadi* „folyton olvasni” |
| *-aĵ-* | konkrét dolog | *trinkaĵo* „ital” |
| *-an-* | tag, lakos | *klubano* „klubtag” |
| *-ar-* | gyűjtemény | *vortaro* „szótár” |
| *-ĉj-* | férfi becenév | *Joĉjo* „Jancsi” |
| *-ebl-* | megvalósítható | *manĝebla* „ehető” |
| *-ec-* | tulajdonság | *beleco* „szépség” |
| *-eg-* | nagyobb, erősebb | *domego* „palota” |
| *-ej-* | valamire szolgáló hely | *lernejo* „iskola” |
| *-em-* | hajlam | *timema* „félénk” |
| *-end-* | meg kell csinálni | *pagenda* „fizetendő” |
| *-er-* | egy egység a tömegből | *monero* „érme” |
| *-estr-* | vezető | *urbestro* „polgármester” |
| *-et-* | kisebb, gyengébb | *dometo* „házikó” |
| *-id-* | utód | *katido* „kiscica” |
| *-ig-* | tenni, okozni | *purigi* „megtisztítani” |
| *-iĝ-* | válni | *ruĝiĝi* „elpirulni” |
| *-il-* | eszköz | *tranĉilo* „kés” |
| *-in-* | női | *patrino* „anya” |
| *-ind-* | érdemes valamire | *leginda* „olvasásra érdemes” |
| *-ing-* | tartó | *kandelingo* „gyertyatartó” |
| *-ism-* | tan, rendszer | *komunismo* „kommunizmus” |
| *-ist-* | hivatásos; valamely tan híve | *instruisto* „tanár” |
| *-nj-* | női becenév | *panjo* „anyu” |
| *-obl-* | többszörös | *duobla* „kettős” |
| *-on-* | tört | *duono* „fél” |
| *-op-* | csoport | *duope* „ketten” |
| *-uj-* | tartó, edény | *sukerujo* „cukortartó” |
| *-ul-* | tulajdonságú személy | *riĉulo* „gazdag ember” |
| *-um-* | nincs rögzített jelentése | *plenumi* „teljesíteni” |

A hat melléknévi igenévi képzővel együtt a hivatalos toldalékok száma 47. Mások, például a *kilo-*, a *tele-* és az *-i-* a *Francio* szóban, nem hivatalosak.

**Bővebben:** [szóalkotás](https://esperantopedia.org/hu/nyelvtan/szokepzes/), [előképzők](https://esperantopedia.org/hu/nyelvtan/elokepzok/), [utóképzők](https://esperantopedia.org/hu/nyelvtan/utokepzok/).

## Kérdések és tagadás

| Típus | Minta | Példa |
|---|---|---|
| Eldöntendő kérdés | *ĉu* + a kijelentés | *Ĉu vi parolas Esperanton?* „Beszélsz eszperantóul?” |
| Kiegészítendő kérdés | a ki- szó elöl | *Kie vi loĝas?* „Hol laksz?” |
| Tagadás | *ne* a tagadott szó előtt | *Mi ne komprenas.* „Nem értem.” |
| Tagadó szó | neni- szó | *Neniu venis.* „Senki sem jött.” |
| Sem … sem | *nek … nek* | *Mi volas nek kafon, nek teon.* „Sem kávét, sem teát nem kérek.” |

- A válaszok: *jes* „igen” és *ne* „nem”. Az ige helye nem változik, és nincs segédige.
- Mondatonként egy tagadás: *Mi vidis nenion.* „Semmit sem láttam.” Kettő kioltja egymást: a *Mi ne vidis nenion* azt jelenti: „Láttam valamit”. A magyarban a tagadó szó mellett az ige is tagadó alakot kap („nem láttam semmit”), az eszperantóban nem.

**Bővebben:** [kérdések és tagadás](https://esperantopedia.org/hu/nyelvtan/kerdesek-es-tagadas/).

## Szórend

Az alapsorrend alany, ige, tárgy. Mivel a tárgy *-n*-t kap, a sorrend változhat: a *La hundo mordis la katon* és a *La katon mordis la hundo* egyaránt azt jelenti: „A kutya megharapta a macskát”.

| Elem | Szabály | Példa |
|---|---|---|
| Elöljárószó | a főnév előtt | *sur la tablo* „az asztalon” |
| Melléknév | a főnév előtt vagy után | *bela domo* vagy *domo bela* |
| *ne, nur, eĉ, ankaŭ* | a vonatkozó szó előtt | *Nur mi vidis lin.* „Csak én láttam őt.” |
| *ĉu*, ki- szavak | a kérdés elején | *Ĉu vi venos?* „El fogsz jönni?” |
| *ajn* | közvetlenül a tabellaszó után | *kiu ajn* „bárki” |

**Bővebben:** [szórend](https://esperantopedia.org/hu/nyelvtan/szorend/).

## A 16 szabály egy-egy mondatban

A *Fundamento* (1905) 16 szabálya a nyelvtan hivatalos magja.

1. **Névelő.** Csak a határozott *la* van; határozatlan névelő nincs.
2. **Főnevek.** *-o* végűek, a többes számot a *-j*, a tárgyat az *-n* jelöli; a többi esetet elöljárószók helyettesítik.
3. **Melléknevek.** *-a* végűek, egyeznek a főnevükkel, és a *pli, plej, ol* szavakkal fokozódnak.
4. **Számnevek.** Az alapszámnevek sosem változnak; a többit összeillesztéssel képezzük, az *-a, -obl-, -on-, -op-* végződésekkel és a *po* szóval.
5. **Névmások.** *Mi, vi, li, ŝi, ĝi, si, ni, ili, oni*; az *-a* birtokos névmást, az *-n* tárgyat ad.
6. **Igék.** Személy és szám szerint sosem változnak: *-as, -is, -os, -us, -u, -i*, hat melléknévi igenév, a szenvedő szerkezet az *esti*-vel.
7. **Határozószók.** *-e* végűek, és a melléknevekhez hasonlóan fokozódnak.
8. **Elöljárószók.** A főnév alapalakját veszik fel.
9. **Olvasás.** Minden szót úgy olvasunk, ahogy írjuk.
10. **Hangsúly.** Az utolsó előtti szótagra esik.
11. **Összetett szavak.** A szótöveket összeillesztjük; a fő szó áll utoljára.
12. **Tagadás.** Mondatonként egy tagadószó elég.
13. **Irány.** Az *-n* a hely felé irányuló mozgást jelöli: *kie* – *kien*.
14. **Je.** Ha egyetlen elöljárószó sem illik, használd a *je* szót, amelynek önmagában nincs jelentése.
15. **Idegen szavak.** A nemzetközi szavak egyetlen alakot kapnak eszperantó helyesírással, a rokon szavakat eszperantó végződésekkel képezzük.
16. **Aposztróf.** A szó végi *-o* és a *la* *-a*-ja elhagyható: *de l' mondo*.

**Bővebben:** [a 16 szabály magyarázata](https://esperantopedia.org/hu/nyelvtan/16-szabaly/).

## Magyar anyanyelvűeknek: a különbségek egy pillantásra

| Magyar | Eszperantó |
|---|---|
| tárgyrag („-t”) | *-n*, a melléknév is kapja |
| sok esetrag („házban”, „házba”, „házból”) | elöljárószó, irányra *-n*: *en la domo*, *en la domon*, *el la domo* |
| „a/az” és „egy” | csak *la*; az „egy”-nek nincs megfelelője |
| számnév után egyes szám („három ház”) | számnév után többes szám: *tri domoj* |
| a jelzői melléknév nem egyezik a főnévvel („nagy házak”) | a melléknév egyezik a főnévvel: *grandaj domoj* |
| személyragok, alanyi és tárgyas ragozás | egyetlen alak: *mi vidas, vi vidas* |
| a „van” harmadik személyben elmarad („A ház nagy.”) | az *esti* kötelező: *La domo estas granda.* |
| „ő” (nem nélküli) | *li* / *ŝi* / *ĝi* |
| kettős tagadás („semmit sem láttam”) | egyetlen tagadás: *mi nenion vidis* |
| hangsúly az első szótagon | hangsúly az utolsó előtti szótagon |
| „s” = [ʃ], „sz” = [s] | *ŝ* = [ʃ], *s* = [s] |

## Gyakori kérdések

### Hogyan nyomtathatom ki ezt az összefoglalót, vagy hogyan menthetem PDF-be?
Nyomd meg a Ctrl+P (Windows, Linux) vagy a Cmd+P (Mac) billentyűkombinációt, majd válassz nyomtatót vagy a „Mentés PDF-ként” lehetőséget. A nyomtatott változatból a menü és a lábléc kimarad.

### Hány végződése, tabellaszava és toldaléka van az eszperantónak?
11 nyelvtani végződés, 45 tabellaszó, 33 elöljárószó, 10 hivatalos előképző, 31 hivatalos utóképző és 6 melléknévi igenévi képző van.

### Tényleg szabályos az eszperantó nyelvtan?
Igen. Nincs rendhagyó ige (még az *esti* is a táblázatot követi), nincs rendhagyó többes szám, nincs nyelvtani nem, és csak két eset van: az alapalak és a tárgyeset.

### Mit hagy ki ez az összefoglaló?
Az indulatszókat, a nem hivatalos toldalékokat, a dátumokat, az órákat és az összetett igeidők finomságait. Lásd: [indulatszók](https://esperantopedia.org/hu/nyelvtan/indulatszok/), [előképzők](https://esperantopedia.org/hu/nyelvtan/elokepzok/), [utóképzők](https://esperantopedia.org/hu/nyelvtan/utokepzok/) és [számnevek](https://esperantopedia.org/hu/nyelvtan/szamnevek/).

## Források

- [Fundamento de Esperanto – nyelvtan angolul (a 16 szabály)](https://www.akademio-de-esperanto.org/fundamento/gramatiko_angla.html) – Akademio de Esperanto
- [Akademia Vortaro: magyarázatok és statisztikák](https://www.akademio-de-esperanto.org/akademia_vortaro/klarigoj.html) – Akademio de Esperanto (11 végződés)
- PMEG: [Tabelvortoj – bazaj reguloj](https://bertilow.com/pmeg/gramatiko/tabelvortoj/bazaj_reguloj.html), [Personaj pronomoj](https://bertilow.com/pmeg/gramatiko/pronomoj/personaj.html), [Participoj](https://bertilow.com/pmeg/gramatiko/participoj/index.html), [Nombroj](https://bertilow.com/pmeg/gramatiko/nombroj/index.html), [N-finaĵo](https://bertilow.com/pmeg/gramatiko/rolmontriloj/n/index.html), [Vortordo](https://bertilow.com/pmeg/gramatiko/vortordo/index.html), [Neado](https://bertilow.com/pmeg/gramatiko/neado.html)
- PMEG: [Előképzők](https://bertilow.com/pmeg/vortfarado/afiksoj/prefiksoj/index.html), [Utóképzők](https://bertilow.com/pmeg/vortfarado/afiksoj/sufiksoj/index.html), [Rolvortetoj (elöljárószók)](https://bertilow.com/pmeg/gramatiko/rolmontriloj/rolvortetoj/index.html)
- [Esperanto grammar](https://en.wikipedia.org/wiki/Esperanto_grammar) – Wikipédia (angolul)
- [Eszperantó](https://hu.wikipedia.org/wiki/Eszperant%C3%B3) – Wikipédia (magyarul): a betűk kiejtése, a tabellaszavak rendszere, a képzők