# Eszperantó szórend: szabad, de nem véletlenszerű

Source: https://esperantopedia.org/hu/nyelvtan/szorend/
Language: hu
Updated: 2026-10-28

> Alapszórend: alany–ige–tárgy, de az -n végződés miatt a szavak mozoghatnak: La hundo mordis la katon = La katon mordis la hundo. Mi marad rögzített.

Az eszperantó szokásos szórendje **alany – ige – tárgy** (SVO), akárcsak az angolé: *La hundo mordis la katon* – „A kutya megharapta a macskát.” Mivel a tárgy a [tárgyeset](https://esperantopedia.org/hu/nyelvtan/targyeset/) *-n* végződését viseli, a szavak mozoghatnak anélkül, hogy megváltozna, ki mit tett. A *La katon mordis la hundo* továbbra is azt jelenti, hogy a kutya harapta meg a macskát.

A szabadságnak vannak határai. A PMEG a fő szabályt világosan kimondja: a szórendnek az érthetőséget kell szolgálnia. A kis szavaknak, például az elöljárószóknak, a *la*-nak és a *ne*-nek rögzített helyük van.

## Miért változhat a sorrend

Az angolban a hely mutatja meg, ki az alany. Az eszperantóban a végződés – a magyarhoz hasonlóan, ahol a „-t” tárgyrag teszi ugyanezt. Az alábbi hat sorrend mind azt jelenti: „A kutya megharapta a macskát”: a nyíl mindig az alanytól az *-n*-nel ellátott szóhoz vezet, bárhol áll is. Csak az *-n* áthelyezése változtatja meg az eseményt, mint az utolsó sorban.

La hundo mordis la katon. | A kutya megharapta a macskát.
La katon mordis la hundo. | A kutya megharapta a macskát.
La hundo la katon mordis. | A kutya megharapta a macskát.
La katon la hundo mordis. | A kutya megharapta a macskát.
Mordis la hundo la katon. | A kutya megharapta a macskát.
Mordis la katon la hundo. | A kutya megharapta a macskát.

La kato mordis la hundon. | A macska megharapta a kutyát.

Az SVO az alapértelmezett; a többi sorrend a hangsúlyt tolja el (PMEG). A magyarban a hangsúlyos elem közvetlenül az ige előtt áll („Téged szeretlek”); az eszperantóban nincs ilyen kijelölt hely, a nyomatékot a sorrend és a hanglejtés adja.

## Az alapsorrend

A PMEG az alapmintát így adja meg: alany – főige – tárgy – egyéb részek:

- *Karlo manĝas rizon per manĝbastonetoj.* – „Károly rizst eszik pálcikával.”

A mondatok rendszerint azzal kezdődnek, ami már ismert (a téma), és azzal végződnek, ami új (angol Wikipédia). Ha egy részt előre teszel, témává válik, vagy hangsúlyt kap:

- *Tiun libron mi jam legis.* – „Azt a könyvet már elolvastam.”
- *Sur la sofo ili sidas.* – „A kanapén ülnek.”
- *Vin mi amas.* – „Téged szeretlek.”

A mondat vége is hordozhat hangsúlyt: a *Sur la sofo sidas ili* azt emeli ki, ki ül ott – „A kanapén ők ülnek.”

## Amikor a sorrend dolgozik

Néha egyik főnév sem kap *-n*-t, és akkor a hely dönt. Ez az *esti* „lenni” és a *fariĝi* „válni” után történik, ahol mindkét főnév alanyesetben marad (PMEG):

- *Lernanto fariĝis instruisto.* – „A tanuló tanár lett.”
- *Instruisto fariĝis lernanto.* – „A tanár tanuló lett.”

Itt az alany áll elöl. A magyarban a „válik” után -vá/-vé rag áll („tanárrá vált”), az eszperantóban a *fariĝi* után alanyeset, ezért a jelentést itt valóban a sorrend adja. A rögzített kis szavak, például az [elöljárószók](https://esperantopedia.org/hu/nyelvtan/eloljaroszok/) szintén megtartják a helyüket, ahogy a következő táblázat mutatja.

## Ami nem szabad

| Elem | Szabály | Példa |
|---|---|---|
| Elöljárószók | mindig a főnév előtt | *sur la tablo*, sosem *la tablo sur* |
| *la* | a főnév és melléknevei előtt | *la granda domo* |
| Kötőszók | az összekötött elemek előtt | *mi kaj vi*; *Mi scias, ke vi venos.* |
| *ne* | közvetlenül a tagadott szó előtt | *Mi ne dormas.* |
| *ĉu* | rendszerint a kérdés elején | *Ĉu vi venos?* |
| *ajn* | közvetlenül a megfelelő tabellaszó után | *kiu ajn* „bárki” |
| *nur, eĉ, ankaŭ, tre* | rendszerint a szó előtt, amelyre vonatkoznak | *Nur mi vidis lin.* és *Mi vidis nur lin.* |

Az első sorban látszik a legnagyobb különbség a magyarhoz képest: a magyar a névutót a főnév mögé teszi („az asztal alatt”), az eszperantó elé: *sub la tablo*.

Az utolsó sor jelentést változtat: a *Nur mi vidis lin* azt jelenti: „Csak én láttam őt”, a *Mi vidis nur lin* pedig: „Csak őt láttam.” A magyarban is a „csak” helye dönt. Lásd: [határozószók](https://esperantopedia.org/hu/nyelvtan/hatarozoszok/) és [kérdések és tagadás](https://esperantopedia.org/hu/nyelvtan/kerdesek-es-tagadas/).

## A melléknév a főnév előtt vagy után

A melléknév rendszerint a főnév előtt áll: *bela domo* „szép ház”. Utána is állhat: *domo bela*. Mindkettő helyes, és a melléknév–főnév sorrend valamivel gyakoribb (angol Wikipédia). A [névelő](https://esperantopedia.org/hu/nyelvtan/nevelo/), a *la* ilyenkor is elöl marad: *la domo bela*. A magyarban a jelző szinte mindig a főnév előtt áll, és nem egyezik vele; az eszperantóban a főnév után is állhat, és akkor is egyezik vele.

Mivel a melléknevek számban és esetben egyeznek (lásd: [főnevek és melléknevek](https://esperantopedia.org/hu/nyelvtan/fonevek-melleknevek/)), a végződések még távolról is megmutatják, melyik főnévhez tartozik a melléknév:

- *Mi vidis grandan hundon.* = *Hundon grandan mi vidis.* – „Egy nagy kutyát láttam.”
- *Ruĝajn pomojn li aĉetis.* – „Piros almákat vett.”

## A kérdések megtartják az állítás sorrendjét

Az eszperantó kérdésben nem cseréli fel az alanyt és az igét. A *Vi parolas Esperanton* mondatból *Ĉu vi parolas Esperanton?* lesz – csak a *ĉu* kerül hozzá. A ki- szavak, például a *kie* „hol”, rendszerint elöl állnak: *Kie vi loĝas?* – „Hol laksz?” A magyar sem cseréli fel az alanyt és az igét a kérdésben.

## Példák mondatokban

- *Mi trinkas kafon ĉiumatene.* – „Kávét iszom minden reggel.”
- *Ĉiumatene mi trinkas kafon.* – „Minden reggel kávét iszom.”
- *Kafon mi trinkas matene, teon vespere.* – „Kávét reggel iszom, teát este.”
- *En la ĝardeno ludas la infanoj.* – „A kertben játszanak a gyerekek.”
- *La patrino lavas la infanon.* – „Az anya mossa a gyereket.”
- *La patrinon lavas la infano.* – „Az anyát mossa a gyerek.”
- *Ankaŭ mi trinkas kafon.* – „Én is iszom kávét (mint a többiek).”
- *Mi trinkas ankaŭ kafon.* – „Kávét is iszom (nemcsak más italokat).”
- *Ne mi trinkas kafon, sed mia frato.* – „Nem én iszom kávét, hanem a fivérem.”

## Gyakori kérdések

### Szabad az eszperantó szórend?
Nagyrészt. Az alany és a tárgy tetszőleges sorrendben állhat, mert a tárgy *-n*-t kap. Az elöljárószóknak, a *la*-nak, a *ne*-nek és a kötőszóknak rögzített helyük van. Ebben az eszperantó hasonlít a magyarra.

### Mi az eszperantó alapszórendje?
Alany – ige – tárgy, mint az angolban: *Mi lernas Esperanton* – „Eszperantót tanulok.” Más sorrendek is helyesek, és hangsúlyozásra használják őket.

### Állhat-e a melléknév a főnév után az eszperantóban?
Igen. A *bela domo* és a *domo bela* is helyes; a főnév előtti melléknév a gyakoribb.

### Változik-e a szórend a kérdésekben?
Nem. Az eldöntendő kérdések elé *ĉu* kerül, a mondat többi része változatlan marad.

### Mikor számít a szórend az eszperantóban?
Amikor egyik szó sem kap *-n*-t, például az *esti* és a *fariĝi* után: a *Lernanto fariĝis instruisto* azt jelenti, hogy a tanuló lett tanár. A *ne, nur, ankaŭ* és hasonló szavaknál is számít.

## Források

- [PMEG – Szórend](https://bertilow.com/pmeg/gramatiko/vortordo/index.html)
- [PMEG – A mondatrészek sorrendje](https://bertilow.com/pmeg/gramatiko/vortordo/frazpartoj.html)
- [PMEG – Ĉu-kérdések](https://bertilow.com/pmeg/gramatiko/demandoj_respondoj/chu.html)
- [PMEG – Ankaŭ (helye a mondatban)](https://bertilow.com/pmeg/gramatiko/e-vortecaj_vortetoj/ceteraj/ankau.html)
- [Fundamento de Esperanto – nyelvtan angolul](https://www.akademio-de-esperanto.org/fundamento/gramatiko_angla.html)
- [Esperanto grammar (word order)](https://en.wikipedia.org/wiki/Esperanto_grammar) – Wikipédia (angolul)