# Eszperantó tabellaszavak: mind a 45 szó táblázata

Source: https://esperantopedia.org/hu/nyelvtan/tabellaszavak/
Language: hu
Updated: 2026-10-28

> A 45 eszperantó tabellaszó 5 előtagból és 9 végződésből áll: kiu, tio, ĉiam, nenie. Nyomtatható táblázat magyar jelentésekkel és megjegyzési tippekkel.

A tabellaszavak 45 alapvető kérdő és mutató szó, például *kiu* – „ki, melyik”, *tie* – „ott” és *neniam* – „soha”. Mindegyik az 5 előtag egyikét kapcsolja a 9 végződés egyikéhez, így 14 elemből áll elő mind a 45 szó. Az eszperantisták *tabelvortoj*-nak – „táblázatszavaknak” – hívják őket, és mindegyik benne van az 1905-ös Fundamentóban.

A magyarban is van hasonló, szabályos sor: „ki – az – valaki – mindenki – senki”, „hol – ott – valahol – mindenhol – sehol”, „mikor – akkor – valamikor – mindig – soha”. Az eszperantó ezt az ötletet egyetlen, szabályos táblázatba rendezte.

## A tabellaszavak táblázata

Az oszlopok az előtagok, a sorok a végződések.

| Végződés | **ki-** (kérdő) | **ti-** (mutató) | **i-** (határozatlan) | **ĉi-** (általános) | **neni-** (tagadó) |
|---|---|---|---|---|---|
| **-o** dolog | *kio* – mi | *tio* – az | *io* – valami | *ĉio* – minden | *nenio* – semmi |
| **-u** személy, egyed | *kiu* – ki, melyik | *tiu* – az | *iu* – valaki, valamelyik | *ĉiu* – mindenki, mindegyik | *neniu* – senki, egyik sem |
| **-a** fajta, minőség | *kia* – milyen | *tia* – olyan, ilyen | *ia* – valamilyen | *ĉia* – mindenféle | *nenia* – semmilyen |
| **-e** hely | *kie* – hol | *tie* – ott | *ie* – valahol | *ĉie* – mindenhol | *nenie* – sehol |
| **-el** mód, fok | *kiel* – hogyan, mint | *tiel* – így, úgy | *iel* – valahogyan | *ĉiel* – minden módon | *neniel* – semmilyen módon |
| **-am** idő | *kiam* – mikor | *tiam* – akkor | *iam* – valamikor | *ĉiam* – mindig | *neniam* – soha |
| **-om** mennyiség | *kiom* – mennyi, hány | *tiom* – annyi, ennyi | *iom* – valamennyi, némi, egy kevés | *ĉiom* – az egész mennyiség | *neniom* – semennyi, egy sem |
| **-al** ok | *kial* – miért | *tial* – azért, ezért | *ial* – valamiért | *ĉial* – minden okból | *nenial* – semmi okból |
| **-es** birtokos | *kies* – kié, kinek a | *ties* – annak a | *ies* – valakinek a | *ĉies* – mindenkinek a | *nenies* – senkinek a |

## Hogyan jegyezd meg őket

A 14 elemet tanuld meg, ne a 45 szót. Aztán minden tabellaszót olvass „előtag + végződés”-ként: *neni-* „se-, semmi-” + *-am* „idő” = *neniam* – „soha”.

**Az előtagok** a magyar sorokhoz hasonlítanak:

- **ki-** kérdez vagy kapcsol, mint a magyar „ki, mi, hol, mikor”: *kio* – „mi”, *kie* – „hol”, *kiam* – „mikor”.
- **ti-** mutat, mint a magyar „az, ott, akkor”: *tio* – „az”, *tie* – „ott”, *tiam* – „akkor”.
- **i-** határozatlan, mint a magyar „valaki, valami, valahol”; **ĉi-** mindent átfog, mint a „mindenki, mindig, mindenhol”; **neni-** tagad, mint a „senki, semmi, soha”.

**A végződések** a nehezebb rész. Ezek a fogódzók segítenek (trükkök, nem etimológia):

- **-u** egy személy vagy egyed, **-o** általában egy dolog: *kiu* – „ki”, *kio* – „mi”.
- **-e** a helyé, ugyanaz az *-e*, mint a helyet jelentő határozószókban (*hejme* – „otthon”).
- **-es** a birtokosé, ahogy a magyar „kié?” szóban is a birtokot jelző „-é” áll.
- **-al** az oké, mint a „kauzális” szóban.

Gyakorolj soronként, mind az öt oszlopon át: *kiam? – tiam – iam – ĉiam – neniam*. A kérdés és a válasz gyakran párban jár: *Kie?* – *Tie.* („Hol?” – „Ott.”) *Kiam?* – *Tiam.* („Mikor?” – „Akkor.”)

## Kiu vagy kio, ĉiu vagy ĉiuj

A *kiu* személyre vagy egy csoportból egy egyedre kérdez, és főnév előtt is állhat: *kiu libro* – „melyik könyv”, *tiu domo* – „az a ház”. A *kio* általában dologra kérdez, és önállóan áll:

- *Kio estas tio?* – „Mi az?”
- *Kiu estas tiu?* – „Ki az?”

A *ĉiu* jelentése „minden, mindegyik”, és egyes számú; a *ĉiuj* jelentése „mind, mindenki”, és többes számú:

- *Ĉiu infano ludas.* – „Minden gyerek játszik.”
- *Ĉiuj infanoj ludas.* – „Az összes gyerek játszik.”

## Az -n és a -j hozzáadása

Nem minden tabellaszó kap végződést. Az *-u* és az *-a* végűek a [melléknevekhez](https://esperantopedia.org/hu/nyelvtan/fonevek-melleknevek/) hasonlóan egyeznek a főnevükkel. Az *-e, -el, -am, -om* és *-al* végűek [határozószóként](https://esperantopedia.org/hu/nyelvtan/hatarozoszok/) működnek, és nem változnak, kivéve az *-e* végűeket, amelyek irányt jelölve *-n*-t kapnak.

| Csoport | -j (többes szám) | -n | Példák |
|---|---|---|---|
| -u | igen | igen | *kiuj, kiun, tiujn, ĉiujn* |
| -a | igen | igen | *kiaj, tian, tiajn* |
| -o | rendszerint nem | igen | *kion, tion, nenion* |
| -e | nem | csak irányként | *kien, tien, ĉien, nenien* |
| -el, -am, -om, -al, -es | nem | nem | *kiel, kiam, kiom, kial, kies* |

- *Kiun vi vidis?* – „Kit láttál?”
- *Mi aĉetis tiujn librojn.* – „Megvettem azokat a könyveket.”
- *Kion vi diris?* – „Mit mondtál?”
- *Kien vi iras?* – „Hová mész?” Hasonlítsd össze: *Kie vi estas?* – „Hol vagy?”
- *Mi vidis neniun.* – „Senkit sem láttam.”

Az *-n* szabályai ugyanazok, mint mindenhol: lásd [a tárgyeset](https://esperantopedia.org/hu/nyelvtan/targyeset/).

## Ĉi tiu és tiu ĉi: „ez”

A *ti-* szavak semlegesek a távolságra nézve, ezért a *tiu* jelentheti az „ez” és az „az” szót is. A *ĉi* hozzáadása jelzi a közelséget: *ĉi tiu* vagy *tiu ĉi* – „ez (itt)”, *ĉi tie* vagy *tie ĉi* – „itt”. Mindkét sorrend ugyanazt jelenti.

Írd őket két szóban, kötőjel nélkül. A kötőjel csak a belőlük képzett szavakban jelenik meg: *ĉi-jare* – „idén”, *ĉi-nokte* – „ma éjjel”.

## Ajn: „bár-”

Az *ajn* tabellaszó után azt jelenti: „bár-” vagy „egyáltalán”: *kiu ajn* – „bárki”, *kio ajn* – „bármi”, *kie ajn* – „bárhol”, *iam ajn* – „bármikor”. Mindig közvetlenül a tabellaszó után áll. A *nenion ajn* azt jelenti: „egyáltalán semmit”.

## Tabellaszók, amelyek mondatokat kapcsolnak

A *ki-* szavak vonatkozó és függő kérdő mellékmondatokat is nyitnak, mint a magyar „aki”, „amely”, „ahol”:

- *La viro, kiu venis, estas mia patro.* – „A férfi, aki jött, az apám.”
- *La libro, kiun mi legas, estas bona.* – „A könyv, amelyet olvasok, jó.”
- *Mi faris tion, kion vi petis.* – „Azt tettem, amit kértél.”
- *Mi ne scias, kie li loĝas.* – „Nem tudom, hol lakik.”

Mennyiséghez add hozzá a *da* szót: *Kiom da mono vi havas?* – „Mennyi pénzed van?” A *ki-* szavakkal kezdődő kérdésekről a [kérdések és tagadás](https://esperantopedia.org/hu/nyelvtan/kerdesek-es-tagadas/) oldalán olvashatsz.

## Magyar anyanyelvűeknek: mire figyelj

- **A magyar „ki” csak a személyre kérdez.** Az eszperantó *ki-* viszont mind a kilenc kérdőszó eleje: a „ki?” megfelelője a *kiu*, a „mi?” megfelelője pedig a *kio*.
- **Ez és az.** A magyar „ez – az”, „itt – ott” párnak az eszperantóban *tiu ĉi* – *tiu*, *ĉi tie* – *tie* felel meg. A *ĉi* nélküli *tiu* mindkettőt jelentheti.
- **Többes szám.** A magyar „ki – kik”, „az – azok” párnak a *kiu – kiuj*, *tiu – tiuj* felel meg.
- **Tagadás.** A magyarban a „senki” mellé tagadó ige is kell („senki nem jött”), az eszperantóban a *neni-* szó már tagad, ezért a *ne* elmarad: *Neniu venis.*

## Példák mondatokban

- *Kiu estas tiu viro?* – „Ki az a férfi?”
- *Kio estas en la skatolo?* – „Mi van a dobozban?”
- *Kian veteron vi havas tie?* – „Milyen idő van ott?”
- *Ĉiu infano ricevis donacon.* – „Minden gyerek kapott ajándékot.”
- *Ĉiuj ĝojis pri la neĝo.* – „Mindenki örült a hónak.”
- *Iu frapas ĉe la pordo.* – „Valaki kopog az ajtón.”
- *Mi serĉis la ŝlosilon ĉie, sed trovis ĝin nenie.* – „Mindenhol kerestem a kulcsot, de sehol sem találtam meg.”
- *Kiam vi alvenos, telefonu al mi.* – „Amikor megérkezel, hívj fel.”
- *Ĉi tiu domo estas pli granda ol tiu.* – „Ez a ház nagyobb, mint az.”
- *Prenu kiun ajn libron vi volas.* – „Vedd el bármelyik könyvet, amelyiket csak akarod.”

## Gyakori kérdések

### Hány tabellaszó van az eszperantóban?
45: öt előtag (*ki-, ti-, i-, ĉi-, neni-*) szorozva kilenc végződéssel (*-o, -u, -a, -e, -el, -am, -om, -al, -es*). Az *ali-* „más” előtagú alakok, például az *aliu*, nem hivatalosak, és a PMEG nem ajánlja őket.

### Mi a különbség a kiu és a kio között?
A *kiu* személyekre és több közül egy egyedre vonatkozik („ki”, „melyik”), és főnév előtt is állhat. A *kio* általában dolgokra vonatkozik („mi”), és önállóan áll.

### Ĉi tiu vagy tiu ĉi?
Mindkettő helyes, és ugyanazt jelenti: „ez”. A *ĉi* állhat a tabellaszó előtt és után is.

### Kapnak a tabellaszók -n-t?
Az *-u*, *-a* és *-o* végűek tárgyként igen: *kiun, tian, tion*. Az *-e* végűek csak irányként: *tien*. A többi soha nem változik.

### Miért hívják őket tabellaszavaknak?
Mert egymásnak megfelelő sorokban állnak: minden kérdőszónak megvan a mutató, a határozatlan, az általános és a tagadó párja. Az eszperantóban *tabelvortoj*-nak, vagyis „táblázatszavaknak” hívják őket, arról a táblázatról, amelyből rendszerint tanulják őket.

## Források

- PMEG: [Tabelvortoj – bazaj reguloj](https://bertilow.com/pmeg/gramatiko/tabelvortoj/bazaj_reguloj.html), [Postpartoj kaj finaĵoj](https://bertilow.com/pmeg/gramatiko/tabelvortoj/postpartoj_finajhoj.html), [ALI-vortoj](https://bertilow.com/pmeg/gramatiko/tabelvortoj/ali-vortoj.html)
- PMEG: [Ĉi](https://bertilow.com/pmeg/gramatiko/e-vortecaj_vortetoj/lokaj/chi.html), [Ajn](https://bertilow.com/pmeg/gramatiko/e-vortecaj_vortetoj/ceteraj/ajn.html), [N por direkto](https://bertilow.com/pmeg/gramatiko/rolmontriloj/n/direkto.html)
- [Fundamento de Esperanto](https://www.akademio-de-esperanto.org/fundamento/) – Akademio de Esperanto
- [Esperanto vocabulary](https://en.wikipedia.org/wiki/Esperanto_vocabulary) – Wikipédia (angolul)
- [Eszperantó, A tabellaszavak rendszere](https://hu.wikipedia.org/wiki/Eszperant%C3%B3) – Wikipédia (magyarul)