# Eszperantó -ig- és -iĝ-: tárgyas és tárgyatlan igék

Source: https://esperantopedia.org/hu/nyelvtan/targyas-es-targyatlan-igek/
Language: hu
Updated: 2026-10-28

> Az eszperantó igék tárgyasak vagy tárgyatlanok: komenci – komenciĝi, fermi – fermiĝi. Az -ig- tárgyat ad, az -iĝ- elvesz. 30+ pár a ReVóban ellenőrizve.

Minden eszperantó ige vagy kap közvetlen tárgyat (tárgyas), vagy nem (tárgyatlan), az *-ig-* és az *-iĝ-* utóképző pedig átkapcsol a kettő között. Az *-ig-* cselekvőt és tárgyat ad hozzá: *sidi* – „ülni” → *sidigi* – „leültetni”. Az *-iĝ-* elvonja a tárgyat: *fermi* – „becsukni (valamit)” → *fermiĝi* – „becsukódni (magától)”. Mindkettő hivatalos utóképző az 1905-ös Fundamentóból.

Az angolban az „open”, „start”, „change” és „break” mindkét módon használható („I opened the door”, „the door opened”), a magyarban viszont a különbség természetes: „kinyitottam az ajtót” – „az ajtó kinyílt”. Az eszperantóban ugyanígy két alak kell: *Mi malfermis la pordon.* és *La pordo malfermiĝis.* A puszta *La pordo malfermis* hiba.

Az *-iĝ-*-nél a tárgyból alany lesz; az *-ig-*-nél az alanyból tárgy:

Mi malfermis la pordon. | Kinyitottam az ajtót.
La pordo malfermiĝis. | Az ajtó kinyílt.

La infano dormas. | A gyerek alszik.
Ŝi dormigas la infanon. | Altatja a gyereket.

## Tárgyas vagy tárgyatlan?

A tárgyas ige kaphat közvetlen tárgyat, amely *-n*-t visel (lásd: [a tárgyeset](https://esperantopedia.org/hu/nyelvtan/targyeset/)). Az ige után kérdezd meg: „kit?” vagy „mit?”. A *Mi fermas la pordon* – „Becsukom az ajtót”: a válasz *la pordon*, tehát a *fermi* tárgyas. A *Mi dormas* – „Alszom” mondatban nincs válasz, tehát a *dormi* tárgyatlan.

Az igetőből nem látszik, hogy melyik fajta; ez a jelentéstől függ, és a szótárak rögzítik. A ReVo, az ingyenes eszperantó szótár, az igék többségét *tr* (tárgyas), *ntr* (tárgyatlan) vagy *x* (mindkettő) jelöléssel látja el. Az alábbi táblázatok minden igetövét ott ellenőriztük, és megadjuk a jelölését. A magyar igéket a táblázatokban és a magyar igepárok összevetésében szótári alakban (kijelentő mód, jelen idő, egyes szám 3. személy) adjuk meg, mert így látszik a „becsuk” – „becsukódik” típusú párok különbsége; a futó szövegben az eszperantó *-i* végű alaknak a magyar főnévi igenév („ülni”) felel meg.

Egyes igék mindkét módon működnek. A ReVo a *paroli*-t *x*-szel jelöli: *Ŝi parolas.* – „Beszél.” és *Ŝi parolas Esperanton.* – „Eszperantóul beszél.” Itt a magyar vonzat nem felel meg: a „beszél eszperantóul” határozós, az eszperantó *paroli Esperanton* tárgyas. Néhány tárgyatlan ige olyan tárgyat is elfogad, amely csak megismétli a cselekvést: *Mi dancis valson.* – „Valcert táncoltam.”

## Tárgyas igetövek: az -iĝ- elvonja a tárgyat

Az *-iĝ-*-t akkor add hozzá, ha a tárgy lesz az alany, és a cselekvés magától megy végbe, vagy nem számít, ki okozta. Hasonlítsd össze:

- *La infano rompis la glason.* – „A gyerek eltörte a poharat.”
- *La glaso rompiĝis.* – „A pohár eltört.”

| Ige | ReVo | Jelentés | -iĝ-vel | Jelentés |
|---|---|---|---|---|
| *komenci* | tr | elkezd (valamit) | *komenciĝi* | elkezdődik (esemény) |
| *fini* | tr | befejez (valamit) | *finiĝi* | véget ér, befejeződik |
| *fermi* | tr | becsuk | *fermiĝi* | becsukódik |
| *malfermi* | tr | kinyit | *malfermiĝi* | kinyílik |
| *veki* | tr | felébreszt (valakit) | *vekiĝi* | felébred |
| *movi* | tr | mozgat (valamit) | *moviĝi* | mozdul, mozog |
| *turni* | tr | fordít (valamit) | *turniĝi* | fordul, forog |
| *ŝanĝi* | tr | megváltoztat (valamit) | *ŝanĝiĝi* | megváltozik |
| *rompi* | tr | eltör | *rompiĝi* | eltörik |
| *levi* | tr | felemel | *leviĝi* | felemelkedik |
| *trovi* | tr | megtalál | *troviĝi* | található |
| *detrui* | tr | elpusztít | *detruiĝi* | elpusztul, romba dől |
| *naski* | tr | megszül | *naskiĝi* | megszületik |

## Tárgyatlan igetövek: az -ig- tárgyat ad

Az *-ig-*-et akkor add hozzá, ha azt akarod mondani, hogy valaki vagy valami előidézi a cselekvést. A régi alany lesz a tárgy: *La infano dormas.* → *Ŝi dormigas la infanon.* – „Altatja a gyereket.” Minden *-ig-* végű ige tárgyas (PMEG).

| Ige | ReVo | Jelentés | -ig-gel | Jelentés |
|---|---|---|---|---|
| *sidi* | ntr | ül | *sidigi* | leültet (valakit) |
| *stari* | ntr | áll | *starigi* | felállít |
| *morti* | ntr | meghal | *mortigi* | megöl |
| *bruli* | ntr | ég, lángol | *bruligi* | éget (valamit) |
| *daŭri* | ntr | tart | *daŭrigi* | folytat (valamit) |
| *resti* | ntr | marad | *restigi* | hátrahagy (valamit) |
| *vivi* | ntr | él | *vivigi* | életre kelt |
| *fali* | ntr | leesik | *faligi* | ledönt |
| *dormi* | ntr | alszik | *dormigi* | altat |
| *kreski* | ntr | nő | *kreskigi* | nevel (növényt), termeszt |
| *boli* | ntr | forr | *boligi* | forral (folyadékot) |
| *okazi* | ntr | történik | *okazigi* | megrendez (eseményt) |
| *ĉesi* | ntr | megszűnik, abbamarad | *ĉesigi* | megállít, megszüntet |

Azok az igetövek is felvehetik az *-ig-*-et, amelyek már kapnak tárgyat; ilyenkor azt jelenti: „rávenni valakit, hogy megtegye”: *kompreni* – „megérteni” → *komprenigi* – „megértetni”; *manĝi* – „enni” → *manĝigi* – „etetni”; *scii* – „tudni” → *sciigi* – „tudatni, értesíteni”. A tárgy vagy a személy, vagy a dolog, sosem mindkettő: *Mi sciigis lin pri la afero.* – „Értesítettem őt az ügyről.”

## Ami már ismerős a magyarból

A magyar ugyanezt a kapcsolatot többféle toldalékkal és igepárokkal jelöli, ezért jó nyelvérzékkel indulsz. Az *-ig-* nagyjából megfelel a magyar műveltető „-at/-et, -tat/-tet” és az „-ít” képzőnek, az *-iĝ-* pedig az „-ódik/-ődik”, „-ul/-ül” és „-ik” végű tárgyatlan igéknek:

| Eszperantó | Magyar |
|---|---|
| *fermi* – *fermiĝi* | becsuk – becsukódik |
| *malfermi* – *malfermiĝi* | kinyit – kinyílik |
| *komenci* – *komenciĝi* | elkezd – elkezdődik |
| *rompi* – *rompiĝi* | eltör – eltörik |
| *veki* – *vekiĝi* | felébreszt – felébred |
| *purigi* – *puriĝi* | tisztít – tisztul |
| *dormi* – *dormigi* | alszik – altat |
| *manĝi* – *manĝigi* | eszik – etet |

Ez a sor ugyanúgy működik a *sidi* – *sidiĝi* – *sidigi* hármassal: ül – leül – leültet. Hasonlóan: *kompreni* – *komprenigi* = megért – megértet, *scii* – *sciigi* = tud – tudat.

Két különbségre figyelj. Az egyik: a magyar vonzatok nem mindig egyeznek az eszperantó tárgyasságával. A magyar „segít neki” részeshatározós, az eszperantó *helpi* viszont tárgyat vesz fel: *Ĉu vi povus helpi min?* – „Tudnál segíteni nekem?” A másik: a magyar a „be van csukva” állapotot, a „becsukták” általános alanyú mondatot és a „becsukódott” tárgyatlan igét külön fejezi ki, és az eszperantóban is három különböző szerkezet felel meg nekik; lásd lent az *esti fermita* és a *fermiĝi* összevetését.

## Sidi, sidiĝi, sidigi: három ige egy tőből

Tárgyatlan igetőhöz mindkét utóképző hozzákapcsolható.

| Ige | Jelentés | Példa |
|---|---|---|
| *sidi* | ül | *La infano sidas.* – „A gyerek ül.” |
| *sidiĝi* | leül | *La infano sidiĝis.* – „A gyerek leült.” |
| *sidigi* | leültet (valakit) | *Ŝi sidigis la infanon.* – „Leültette a gyereket.” |

Tárgyatlan igető után az *-iĝ-* a cselekvés kezdetét jelzi, majdnem úgy, mint az *ek-* előképző (lásd: [előképzők](https://esperantopedia.org/hu/nyelvtan/elokepzok/)): *sidiĝi* ≈ *eksidi*. A *sidiĝi* az ülésbe jutás mozgását nevezi meg, a *sidi* a helyzetet: *Bonvolu sidiĝi.* – „Kérlek, ülj le.”

## Melléknévi és főnévi szótövek: mindkét utóképző

Melléknévből az *-ig-* azt jelenti: „olyanná tenni”, az *-iĝ-* pedig: „olyanná válni”: *pura* – „tiszta” → *purigi* – „megtisztítani”, *puriĝi* – „tisztává válni”. A főnevek ugyanígy viselkednek; a logikáról lásd: [szóalkotás](https://esperantopedia.org/hu/nyelvtan/szokepzes/).

| Szótő | -ig-gel | -iĝ-vel |
|---|---|---|
| *pura* – tiszta | *purigi* – megtisztít | *puriĝi* – tisztává válik |
| *ruĝa* – piros | *ruĝigi* – pirosít | *ruĝiĝi* – elpirul |
| *granda* – nagy | *grandigi* – megnagyobbít | *grandiĝi* – megnagyobbodik |
| *seka* – száraz | *sekigi* – szárít | *sekiĝi* – kiszárad |
| *laca* – fáradt | *lacigi* – elfáraszt | *laciĝi* – elfárad |
| *kolero* – harag | *kolerigi* – feldühít | *koleriĝi* – megharagszik |
| *paco* – béke | *pacigi* – megbékít | *paciĝi* – kibékül |
| *edzo* – férj | *edzigi* – megnősít | *edziĝi* – megnősül |
| *edzino* – feleség | *edzinigi* – férjhez ad | *edziniĝi* – férjhez megy |

Egy párra a *geedziĝi* áll: *Ili geedziĝis en Majo.* – „Májusban összeházasodtak.” Az *amiko* – „barát” szótőből a hasznos ige az *amikiĝi*: *Mi amikiĝis kun ŝi.* – „Összebarátkoztam vele.”

## Gyakori hibák

A szokásos hiba az, hogy tárgyas igét tárgy nélkül használnak. Ha nincs tárgy, és a dolog egyszerűen megtörténik, valószínűleg *-iĝ-* kell.

| Hibás | Helyes | Miért |
|---|---|---|
| *La filmo komencas je la oka.* | *La filmo komenciĝas je la oka.* | Nincs tárgy: a film magától kezdődik. |
| *La leciono finis.* | *La leciono finiĝis.* | A *fini* tárgyat kér: *Ŝi finis la lecionon.* |
| *La pordo malfermas.* | *La pordo malfermiĝas.* | Nincs tárgy, ezért *-iĝ-*. |
| *La vetero ŝanĝis.* | *La vetero ŝanĝiĝis.* | A *ŝanĝi* tárgyat kér: *Mi ŝanĝis mian opinion.* |
| *Mi vekis je la sesa.* | *Mi vekiĝis je la sesa.* | A *veki* azt jelenti, hogy mást ébresztek. |
| *Li mortis la serpenton.* | *Li mortigis la serpenton.* | A *morti* sosem kap tárgyat. |
| *La libro vendas bone.* | *La libro vendiĝas bone.* | A könyv nem az eladó. |

A *komenci* főnévi igenévvel helyes, mert a főnévi igenév a tárgy: *Komencis pluvi.* – „Esni kezdett.”

## Esti fermita vagy fermiĝi?

Mindkettő leírhat egy becsukott ajtót, de mást mondanak.

| Alak | Fókusz | Példa |
|---|---|---|
| Cselekvő | a cselekvő | *La gardisto fermis la pordon.* – „Az őr becsukta az ajtót.” |
| Szenvedő: *esti* + *-ita* | a dolog; van cselekvő, megnevezve vagy sem | *La pordo estas fermita.* – „Az ajtó be van csukva.” |
| *-iĝ-* | a dolog saját változása | *La pordo fermiĝis.* – „Az ajtó becsukódott.” |

A szenvedő szerkezet mögött mindig áll cselekvő, akit a *de* segítségével meg lehet nevezni: *La pordo estis fermita de la gardisto.* – „Az ajtót az őr csukta be.” Az *-iĝ-* végű ige azt mondja, hogy a cselekvés többé-kevésbé magától megy végbe, ezért a cselekvőt rendszerint nem nevezzük meg. A PMEG szembeállítja a *Li estis naskita en Januaro* mondatot, amely a születés aktusát hangsúlyozza, a *Li naskiĝis en Januaro* mondattal, amely az újszülöttet. Hasonlóan a *Li estas nomata Petro* azt jelenti, hogy az emberek így hívják, a *Li nomiĝas Petro* viszont csak megadja a nevét. A szenvedő szerkezetről bővebben az [igenevek](https://esperantopedia.org/hu/nyelvtan/melleknevi-igenevek/) oldalán olvashatsz.

## Mikor nem kell utóképző

- Az az ige, amely már magában változást jelent, rendszerint nem igényel *-iĝ-*-t. A *morti* már azt jelenti: „átmenni az életből a halálba”; a *mortiĝi* ritka, és balesetet sugall (PMEG).
- A PMEG a *ĉesi* vagy az *ekĉesi* alakot részesíti előnyben a *ĉesiĝi*-vel szemben, az *ektimi*-t a *timiĝi*-vel szemben, az *ekscii*-t pedig a *sciiĝi*-vel szemben.
- Ha azt akarod mondani, hogy valaki előidéz valamit, ami már *-iĝ-* végű ige, használd az *igi*-t főnévi igenévvel, ne halmozz utóképzőket: *La bruo igis ŝin vekiĝi.* – „A zaj felébredésre késztette őt.” Az *igi* – „okozni” és az *iĝi* – „válni” önálló igék is.

## Példák mondatokban

- *Mi fermis la pordon.* – „Becsuktam az ajtót.”
- *La pordo fermiĝis pro la vento.* – „Az ajtó becsukódott a szél miatt.”
- *La orkestro komencis la koncerton akurate.* – „A zenekar pontosan elkezdte a koncertet.”
- *La koncerto komenciĝis je la oka.* – „A koncert nyolckor kezdődött.”
- *La infano sidiĝis apud la fenestro.* – „A gyerek leült az ablak mellé.”
- *La patro sidigis la bebon sur la seĝon.* – „Az apa leültette a babát a székre.”
- *La akvo jam bolas.* – „A víz már forr.”
- *Mi boligas akvon por teo.* – „Vizet forralok teához.”
- *Liaj vortoj ĝojigis ĉiujn.* – „Szavai mindenkit megörvendeztettek.”
- *La prezoj altiĝis dum la jaro.* – „Az árak az év során emelkedtek.”

## Gyakori kérdések

### Mi a különbség az -ig- és az -iĝ- között?
Az *-ig-* azt jelenti: „okozni”: cselekvőt és tárgyat ad hozzá (*bruli* → *bruligi*). Az *-iĝ-* azt jelenti: „válni” vagy „magától megtörténni”: sosem kap tárgyat (*fermi* → *fermiĝi*). Az összes utóképzőt az [utóképzők](https://esperantopedia.org/hu/nyelvtan/utokepzok/) oldalon találod.

### Tárgyas ige az eszperantóban a komenci?
Igen, a ReVo *tr*-rel jelöli. Tárgyat kap, azt, amit elkezdünk (*Mi komencis la laboron*), vagy főnévi igenevet (*Li komencis paroli*). Ha egy esemény magától kezdődik, használd a *komenciĝi*-t: *La koncerto komenciĝis.*

### Hogyan mondod, hogy „a bolt kilenckor nyit”?
*La butiko malfermiĝas je la naŭa.* Ha ember nyitja ki, használd az alapigét: *La vendisto malfermas la butikon je la naŭa.* – „Az eladó kilenckor kinyitja a boltot.”

### Honnan tudom, hogy egy eszperantó ige tárgyas-e?
Nézd meg a ReVóban, amely az igéket *tr*, *ntr* vagy *x* (mindkettő) jelöléssel látja el, vagy kérdezd meg az ige után: „kit?” vagy „mit?” Az *-ig-* végű igék mindig tárgyasak, az *-iĝ-* végűek soha.

### Hogyan írjam az -iĝ-t ékezetes (kalapos) betű nélkül?
Az x-rendszerben írj *igx*-et: a *komencigxi* alakból *komenciĝi* lesz.

### Melyik a „leülni”: sidi vagy sidiĝi?
A *sidiĝi* magát a leülést nevezi meg: *Ŝi sidiĝis apud mi.* – „Leült mellém.” A *sidi* az ülő állapot: *Mi sidas.* – „Ülök.” A *sidigi* azt jelenti: valaki mást leültetni.

## Források

- PMEG: [IG-verboj](https://bertilow.com/pmeg/gramatiko/verboj_frazroloj/ig.html), [IĜ-verboj](https://bertilow.com/pmeg/gramatiko/verboj_frazroloj/igh.html), [Objektaj verboj](https://bertilow.com/pmeg/gramatiko/verboj_frazroloj/objektaj.html), [Senobjektaj verboj](https://bertilow.com/pmeg/gramatiko/verboj_frazroloj/senobjektaj.html)
- PMEG: [IG](https://bertilow.com/pmeg/vortfarado/afiksoj/sufiksoj/ig.html) és [IĜ](https://bertilow.com/pmeg/vortfarado/afiksoj/sufiksoj/igh.html) (az IĜ-igék és a szenvedő igék összehasonlításával)
- PMEG: [Pasivo – bazaj reguloj](https://bertilow.com/pmeg/gramatiko/pasivo/bazaj_reguloj.html), [Pasivigeblaj frazoj](https://bertilow.com/pmeg/gramatiko/pasivo/pasivigeblaj_frazoj.html)
- [Reta Vortaro](https://reta-vortaro.de/) (ReVo): [a *tr*, *ntr*, *x* rövidítések](https://reta-vortaro.de/revo/dok/mallongigoj.html); szócikkek, például [komenci](https://reta-vortaro.de/revo/art/komenc.html), [fini](https://reta-vortaro.de/revo/art/fin.html), [fermi](https://reta-vortaro.de/revo/art/ferm.html), [sidi](https://reta-vortaro.de/revo/art/sid.html), [morti](https://reta-vortaro.de/revo/art/mort.html), [veki](https://reta-vortaro.de/revo/art/vek.html), [bruli](https://reta-vortaro.de/revo/art/brul.html)
- [Fundamento de Esperanto](https://www.akademio-de-esperanto.org/fundamento/) – Akademio de Esperanto