# Az eszperantó tárgyeset (-n): a teljes útmutató

Source: https://esperantopedia.org/hu/nyelvtan/targyeset/
Language: hu
Updated: 2026-10-28

> Az -n végződés jelöli a tárgyat (Mi vidas la katon), és irányt, időpontot meg mértéket is kifejez. Szabályok, táblázatok és a leggyakoribb hibák.

Az eszperantó tárgyeset az *-n* végződés. Fő feladata a közvetlen tárgy jelölése, azé a személyé vagy dologé, amelyre az ige hat: *Mi vidas la katon* – „Látom a macskát.” Irányt (*en la domon* – „a házba”), időpontot (*lundon* – „hétfőn”) és mértéket (*du horojn* – „két órát”) is kifejez.

Az eszperantóban csak két eset van, az alapalak és a tárgyeset; minden más viszonyt elöljárószó fejez ki ([2. szabály](https://esperantopedia.org/hu/nyelvtan/16-szabaly/)).

A PMEG így fogalmaz: az eszperantó mondatban egy szó szerepét az elöljárószó vagy az *-n* végződés mutatja; az a főnév, amely nem áll elöljárószó után, és nincs rajta *-n* végződés, általában az alany (vagy az *esti* után az alanyt jellemzi). Ezért az *-n* mindenütt azt mondja: „ez nem az alany”, ahol ezt nem jelzi elöljárószó: *La katon vidas la hundo* – „A kutya látja a macskát”; itt a *la katon* akárhol áll, nem lehet alany.

## Az -n öt feladata

| Feladat | Példa | Fordítás |
|---|---|---|
| Közvetlen tárgy | *Mi legas libron.* | „Könyvet olvasok.” |
| Irány (hová?) | *Ŝi iras en la parkon.* | „A parkba megy.” |
| Időpont (mikor?) | *Ni venos lundon.* | „Hétfőn jövünk.” |
| Mérték (mennyi ideig, mennyit?) | *Ĝi kostas dek eŭrojn.* | „Tíz euróba kerül.” |
| A *je* helyett (ritka) | *Mi ridas lian naivecon.* | „Nevetek a naivitásán.” |

## Mely szavak kapnak -n-t

A végződés azokra a szavakra kerül, amelyek valamit megneveznek vagy jellemeznek, és mindig a *-j* után áll:

| Szófaj | Alapalak | -n-nel |
|---|---|---|
| Főnév | *kato*, *katoj* | *katon*, *katojn* |
| Melléknév | *granda*, *grandaj* | *grandan*, *grandajn* |
| Személyes névmás | *mi*, *li*, *ili* | *min*, *lin*, *ilin* |
| Birtokos névmás | *mia* | *mian* |
| *-u*, *-a*, *-o* végű tabellaszó | *kiu*, *tia*, *tio* | *kiun*, *tian*, *tion* |
| Helyet jelentő szó (csak irányként) | *hejme*, *tie*, *kie* | *hejmen*, *tien*, *kien* |

Soha nem kap *-n*-t az ige, a *la* névelő, az elöljárószó, a kötőszó, az olyan számnév, mint a *du* vagy a *tri*, valamint az *-el, -am, -om, -al, -es* végű tabellaszók (*kiel, kiam, kiom, kial, kies*). Ezért: *Mi havas du katojn* – „Két macskám van”, soha nem *dun katojn*.

## 1. A közvetlen tárgy

A tárgy az ige után feltett „kit?” vagy „mit?” kérdésre felel. Mivel az *-n* jelöli, a szórend megváltozhat anélkül, hogy a jelentés megváltozna; ha a *la katon* kerül előre, csak a hangsúly tolódik el. Ha viszont az *-n* a *hundo* szóra kerül, megváltozik, ki kit harapott meg:

La hundo mordis la katon. | A kutya megharapta a macskát.
La katon mordis la hundo. | A kutya megharapta a macskát.

La kato mordis la hundon. | A macska megharapta a kutyát.

A tárgyat jellemző minden szó szintén *-n*-t kap: *Mi aĉetis tiun belan ruĝan aŭton.* – „Megvettem azt a szép piros autót.” Lásd: [főnevek és melléknevek](https://esperantopedia.org/hu/nyelvtan/fonevek-melleknevek/) és [névmások](https://esperantopedia.org/hu/nyelvtan/nevmasok/).

### Tárgyak, amelyek nem kaphatnak -n-t

A főnévi igenév, a *ke* – „hogy” szóval kezdődő mellékmondat és az idézet nem kaphat végződést. A szerepük így is világos:

- *Mi volas dormi.* – „Aludni akarok.”
- *Mi scias, ke vi venos.* – „Tudom, hogy el fogsz jönni.”

### Üdvözlések és köszönetnyilvánítás

Sok mindennapi kifejezés *-n*-nel végződik: *Saluton!* – „Szia!”, *Dankon!* – „Köszönöm!”, *Bonan tagon!* – „Jó napot!”, *Bonvenon!* – „Isten hozott!” Ezek egy ki nem mondott ige tárgyai: *(Mi deziras al vi) bonan tagon* – „(Jó napot kívánok neked)”. Magyarul sincs ez másképp: a „Jó napot!” és a „Jó reggelt!” is tárgyesetben áll. Bővebben: [üdvözlések](https://esperantopedia.org/hu/kifejezesek/udvozlesek/).

## 2. Irány: hová

A hely megjelölésére szolgáló elöljárószó után az *-n* a „hol?” kérdést „hová?” kérdéssé változtatja:

| Helyzet (-n nélkül) | Mozgás (-n-nel) |
|---|---|
| *en la domo* – „a házban” | *en la domon* – „a házba” |
| *sur la tablo* – „az asztalon” | *sur la tablon* – „az asztalra” |
| *trans la rivero* – „a folyó túlpartján” | *trans la riveron* – „a folyó túlpartjára” |
| *antaŭ la domo* – „a ház előtt” | *antaŭ la domon* – „a ház elé” |

A különbség lényeges: *La kato saltas sur la tablo* – „A macska az asztalon ugrál”, de *La kato saltas sur la tablon* – „A macska felugrik az asztalra”.

La kato saltas sur la tablo. | A macska az asztalon ugrál.
La kato saltas sur la tablon. | A macska felugrik az asztalra.

Csak azok az elöljárószók kapnak irányjelölő *-n*-t, amelyek helyet is jelölhetnek: *en, sur, sub, antaŭ, apud, inter, trans* és mások. Az *al* „-hoz, -hez, -höz”, *el* „-ból, -ből”, *de* „-tól, -től” és *ĝis* „-ig” sosem jelölnek helyet, ezért utánuk soha nem áll *-n*. Azt mondjuk: *Mi iras al la urbo* – „A városba megyek”, nem *al la urbon*. Az irányt jelölő *-n* mindig valamilyen hely felé irányuló mozgást fejez ki, soha nem az onnan való eltávolodást (PMEG). A teljes lista az [elöljárószók](https://esperantopedia.org/hu/nyelvtan/eloljaroszok/) oldalán található.

A helyet jelentő határozószók és tabellaszók elöljárószó nélkül is *-n*-t kapnak, ha irányt jelölnek: *hejmen* – „haza”, *supren* – „fel”, *tien* – „oda”, *Kien vi iras?* – „Hová mész?” Egy helynév is viselkedhet így (*Mi veturos Parizon* – „Párizsba fogok utazni”, az *Ekzercaro* gyakorlataiból), a PMEG azonban megjegyzi, hogy a gyakorlatban ez az elöljárószó nélküli *-n* szinte csak város- és országnevekkel fordul elő, a helyre való belépés jelölésére, és ma nagyon ritka, szinte régies; a szokásos alak az *al Parizo*.

Az irány átvitt értelmű is lehet, állapotváltozás kifejezésére: *La sorĉisto ŝanĝis la princon en ranon.* – „A varázsló békává változtatta a herceget.”

## 3. Idő: mikor

Az *-n*-nel álló, elöljárószó nélküli időkifejezés azt mondja meg, mikor történik valami:

- *lundon* – „hétfőn”
- *la 5-an de Majo* – „május 5-én”
- *ĉiun tagon* – „minden nap”
- *unu tagon* – „egy napon”

Ugyanez elöljárószóval is kifejezhető: *en la sama tago* = *la saman tagon* – „ugyanazon a napon”. A pontos időhöz a *je* kell: *je la deka* – „tízkor”, a *la dekan* viszont azt jelenti: „tizedikén” (a hónapban).

## 4. Mérték: mennyi ideig, milyen messze, mennyit

Az *-n* az időtartamot, a távolságot, az árat, a súlyt és a kort is megadja:

- *Mi dormis ok horojn.* – „Nyolc órát aludtam.”
- *Ni marŝis dek kilometrojn.* – „Tíz kilométert gyalogoltunk.”
- *La libro kostas dek eŭrojn.* – „A könyv tíz euróba kerül.”
- *Li estas dudek jarojn aĝa.* – „Húsz éves.”

Az időtartamhoz a *dum* – „alatt” is használható: *dum ok horoj*.

## 5. A je helyett

A 14. szabály megengedi, hogy a jelentés nélküli *je* elöljárószó helyett *-n* álljon: *Mi ridas je lia naiveco* = *Mi ridas lian naivecon*. A PMEG szerint ez ma meglehetősen ritka, a beszélők inkább világos elöljárószót választanak.

## Mikor ne használj -n-t

A legtöbb hiba itt történik. Hagyd el az *-n*-t a következő esetekben:

1. **Az *esti*, az *iĝi* és a *ŝajni* után.** Az utánuk álló szó az alanyt jellemzi, nem tárgy. *Mi estas instruisto.* – „Tanár vagyok.” *Ŝi iĝis kuracisto.* – „Orvos lett.”
2. **Ha az alany áll az ige után.** *Hieraŭ okazis grava afero.* – „Tegnap fontos dolog történt.” Az *okazi* – „történni”, a *manki* – „hiányozni”, a *resti* – „megmaradni” és az *aperi* – „megjelenni” igék mellett az alany gyakran a végére kerül.
3. **A legtöbb elöljárószó után.** *kun mia amiko* – „a barátommal”, *pri la libro* – „a könyvről”. Csak a helyet jelentő elöljárószó utáni irány kap *-n*-t.
4. **A tárgy eredményére vagy jellemzésére.** *Mi farbis la pordon verda.* – „Zöldre festettem az ajtót.” Hasonlítsd össze: *Mi farbis la verdan pordon.* – „Lefestettem a zöld ajtót.”
5. **A részeshatározó (kinek?) esetében.** Használd az *al* elöljárószót: *Mi donis libron al ŝi.* – „Könyvet adtam neki.”

## Gyakori hibák

| Hibás | Helyes | Miért |
|---|---|---|
| *Mi vidas la kato.* | *Mi vidas la katon.* | A tárgy *-n*-t kap. |
| *Mi vidas bela katon.* | *Mi vidas belan katon.* | A melléknév átveszi az *-n*-t. |
| *Mi havas du katonj.* | *Mi havas du katojn.* | A *-j* az *-n* előtt áll. |
| *Mi iras al la urbon.* | *Mi iras al la urbo.* | Az *al* már jelent irányt. |
| *Mi estas en la domon.* | *Mi estas en la domo.* | Nincs mozgás, tehát nincs *-n*. |
| *Okazis akcidenton.* | *Okazis akcidento.* | Ez az alany, nem a tárgy. |
| *Mi donis ŝin libron.* | *Mi donis al ŝi libron.* | A címzettet az *al* vezeti be: az eszperantóban nincs külön részes eset, mint a magyar „neki”. |

## A tárgyeset és a szórend

Mivel a tárgy *-n*-t visel, az alany, az ige és a tárgy mind a hat sorrendje nyelvtanilag helyes: *Petro amas Marian*, *Marian amas Petro*, *Amas Petro Marian* és így tovább. A semleges sorrend alany–ige–tárgy.

Ha a tárgy kerül előre, hangsúlyt kap: *Kafon mi ne trinkas, sed teon mi ŝatas.* – „Kávét nem iszom, a teát viszont szeretem.” Ha egy tárgy nem kaphat *-n*-t, például egy idegen név, tartsd meg a semleges sorrendet. Bővebben: [szórend](https://esperantopedia.org/hu/nyelvtan/szorend/).

## Magyar anyanyelvűeknek: mire figyelj

A magyarban is van tárgyeset, és ott is a rag, nem a szórend mutatja meg, ki kit lát: az „A macskát megharapta a kutya” és az „A kutya megharapta a macskát” jelentése ugyanaz, akárcsak a fenti *La katon mordis la hundo* és *La hundo mordis la katon*. A magyar „-t” rag feladatát tehát az eszperantóban az *-n* veszi át. Néhány dologban viszont a magyar megszokás tévútra vihet:

- **A melléknév is kap *-n*-t.** A magyar jelző nem kap ragot („nagy házat”, „nagy házakat”), az eszperantóban viszont igen: *grandan domon*, *grandajn domojn*. A sorrend a magyarhoz hasonló: előbb jön a többes szám, utána a tárgyrag (ház-ak-at, *domojn*), tehát előbb a *-j*, majd az *-n*.
- **Hol? – hová? – honnan?** A magyar a helyet, az irányt és a kiindulópontot ragokkal különbözteti meg, az eszperantó elöljárószóval, a „hová?” jelölésére pedig az *-n*-nel:

| Kérdés | Magyar | Eszperantó |
|---|---|---|
| Hol? | a házban | *en la domo* |
| Hová? | a házba | *en la domon* |
| Honnan? | a házból | *el la domo* |
| Hol? | az asztalon | *sur la tablo* |
| Hová? | az asztalra | *sur la tablon* |

- **Hamis barát: az -n rag.** A magyar „-n/-on/-en/-ön” rag helyet jelöl („az asztalon”, „Budapesten”), az eszperantó *-n* viszont mozgás célját: a *sur la tablon* jelentése „az asztalra”, nem „az asztalon”.
- **Idő és mérték.** A magyar „hétfőn” ragos alakjának az eszperantóban a *lundon* felel meg; a „május 5-én” megfelelője a *la 5-an de Majo*. Időtartamnál és távolságnál a magyar is tárgyesetet használ („nyolc órát aludtam”, „tíz kilométert gyalogoltunk”), az árnál viszont nem: „tíz euróba kerül”, eszperantóul *dek eŭrojn*.
- **Részes eset.** A magyar „neki” vagy „Péternek” megfelelője az eszperantóban az *al ŝi*, *al Petro* szerkezet; az *-n* csak az átadott dologra kerül: *Mi donis libron al ŝi*.

## Gyors ellenőrzés: -n vagy nem

1. Helyet jelentő elöljárószó (*en*, *sur*, *sub* és hasonlók) után mozgás egy hely felé? Tegyél *-n*-t.
2. Az ige tárgya (nem az *esti*, az *iĝi* és a *ŝajni* után)? Tegyél *-n*-t a tárgyra és minden szóra, amely jellemzi.
3. Dátum vagy mérték elöljárószó nélkül? Tegyél *-n*-t.
4. Bármi más elöljárószó után? Nincs *-n*.

## Gyakori kérdések

### Mi az eszperantó tárgyeset?
Az *-n* végződés, amely főnevekhez, melléknevekhez, névmásokhoz és néhány tabellaszóhoz kapcsolódik. Jelöli a közvetlen tárgyat, valamint az irányt, a dátumokat és a mértékeket.

### Miért végződnek -n-re az eszperantó üdvözlések?
Rövidített mondatok. A *Bonan tagon!* a *(Mi deziras al vi) bonan tagon* – „(Jó napot kívánok neked)” rövidítése, vagyis az üdvözlés egy ki nem mondott ige tárgya.

### Használunk -n-t az elöljárószók után?
Rendszerint nem: *kun mi* – „velem”, *al la urbo* – „a városba”. A kivétel a helyet jelentő elöljárószók (például az *en*, a *sur* és a *sub*) utáni irány: *en la domon* – „a házba”.

### A melléknév is kap -n-t?
Igen. Minden melléknév, birtokos névmás és tabellaszó, amely a tárgyat jellemzi, *-n*-t kap: *Mi perdis mian novan telefonon.* – „Elvesztettem az új telefonomat.”

## Források

- [Fundamento de Esperanto, a 2., 8., 13. és 14. szabály (angolul)](https://www.akademio-de-esperanto.org/fundamento/gramatiko_angla.html) – Akademio de Esperanto
- PMEG, az N-végződésről szóló fejezet: [áttekintés](https://bertilow.com/pmeg/gramatiko/rolmontriloj/n/index.html), [alapszabályok](https://bertilow.com/pmeg/gramatiko/rolmontriloj/n/bazaj_reguloj.html), [tárgy](https://bertilow.com/pmeg/gramatiko/rolmontriloj/n/objekto.html), [irány](https://bertilow.com/pmeg/gramatiko/rolmontriloj/n/direkto.html), [időpont](https://bertilow.com/pmeg/gramatiko/rolmontriloj/n/tempopunkto.html), [mérték](https://bertilow.com/pmeg/gramatiko/rolmontriloj/n/mezuro.html), [a je helyett](https://bertilow.com/pmeg/gramatiko/rolmontriloj/n/n_anstatau_je.html)
- [Esperanto grammar](https://en.wikipedia.org/wiki/Esperanto_grammar) – Wikipédia (angolul)
- [Tárgyeset](https://hu.wikipedia.org/wiki/T%C3%A1rgyeset) és [Eszperantó](https://hu.wikipedia.org/wiki/Eszperant%C3%B3) – Wikipédia (magyarul)
- ["Bonan matenon" and the unspoken verb](https://bulteno.esperanto-usa.org/a/2022/06/corner/) – Usona Esperantisto, 2022 (angolul)