# Eszperantó utóképzők: mind a 31 hivatalos példákkal

Source: https://esperantopedia.org/hu/nyelvtan/utokepzok/
Language: hu
Updated: 2026-10-28

> Mind a 31 hivatalos eszperantó utóképző (-aĉ- … -um-) jelentéssel és példákkal. 28 az 1905-ös Fundamentóból való; az -aĉ-, -ism- és -end- később jött.

Az eszperantónak **31 hivatalos utóképzője** van. Mindegyik a szótő és a végződés közé kerül, és egyetlen jelentést ad hozzá: a *lern·ej·o* „iskola” szó szerint „tanul + hely”. Huszonnyolc a *Fundamento de Esperanto*-ból (1905) származik; az *-aĉ-* 1909-ben, az *-ism-* 1919-ben, az *-end-* 1953-ban került be.

További hat utóképző [igeneveket](https://esperantopedia.org/hu/nyelvtan/melleknevi-igenevek/) képez (*-ant-, -int-, -ont-, -at-, -it-, -ot-*). A 10 [előképzővel](https://esperantopedia.org/hu/nyelvtan/elokepzok/) együtt ez 47 hivatalos toldalékot jelent.

## Mind a 31 hivatalos utóképző

| Utóképző | Jelentés | Példák | Fordítás |
|---|---|---|---|
| *-aĉ-* | rossz minőség, megvetés | *domaĉo, babilaĉi* | „viskó, ostobán fecsegni” |
| *-ad-* | folyamatos vagy ismétlődő cselekvés | *martelado, legadi* | „kalapálás, folyamatosan olvasni” |
| *-aĵ-* | konkrét dolog; állat húsa | *trinkaĵo, dolĉaĵo, porkaĵo* | „ital, édesség, sertéshús” |
| *-an-* | tag, lakos, követő | *klubano, vilaĝano* | „klubtag, falusi” |
| *-ar-* | azonos dolgok gyűjteménye | *arbaro, vortaro* | „erdő, szótár” |
| *-ĉj-* | férfi becenév | *Joĉjo* (a *Johano* névből), *paĉjo* | „Jancsi, apu” |
| *-ebl-* | megtehető | *manĝebla, videbla* | „ehető, látható” |
| *-ec-* | tulajdonság, elvont állapot | *beleco, infaneco* | „szépség, gyermekkor” |
| *-eg-* | nagyobb, erősebb | *domego, varmega* | „hatalmas ház, forró” |
| *-ej-* | hely valamire | *lernejo, kuirejo* | „iskola, konyha” |
| *-em-* | hajlam, késztetés | *timema, laborema* | „félénk, szorgalmas” |
| *-end-* | meg kell tenni | *pagenda* | „fizetendő” |
| *-er-* | egy egység egy tömegből | *neĝero, monero* | „hópehely, érme” |
| *-estr-* | vezető, fő | *urbestro, ŝipestro* | „polgármester, hajóskapitány” |
| *-et-* | kisebb, gyengébb | *dometo, rideti* | „házikó, mosolyogni” |
| *-id-* | utód, kölyök | *katido, reĝido* | „kiscica, királyfi” |
| *-ig-* | tenni, okozni | *purigi, sidigi* | „megtisztítani, leültetni” |
| *-iĝ-* | valamivé válni | *ruĝiĝi, sidiĝi* | „elpirulni, leülni” |
| *-il-* | eszköz | *tranĉilo, ŝlosilo* | „kés, kulcs” |
| *-in-* | nőnemű | *patrino, reĝino* | „anya, királynő” |
| *-ind-* | valamire méltó | *leginda, fidinda* | „érdemes elolvasni, megbízható” |
| *-ing-* | tartó, amelybe a tárgy részben belekerül | *kandelingo, glavingo* | „gyertyatartó, kardhüvely” |
| *-ism-* | tan, rendszer, mozgalom | *komunismo, anglismo* | „kommunizmus, anglicizmus” |
| *-ist-* | szakember, követő | *instruisto, esperantisto* | „tanár, eszperantista” |
| *-nj-* | női becenév | *Manjo* (a *Mario* névből), *panjo* | „Marcsi, anyu” |
| *-obl-* | többszörös | *duobla, trioble* | „kétszeres, háromszor annyi” |
| *-on-* | tört | *duono, kvarono* | „fél, negyed” |
| *-op-* | csoport | *duope, triopo* | „párosával, trió” |
| *-uj-* | tartó, edény | *monujo, sukerujo* | „pénztárca, cukortartó” |
| *-ul-* | tulajdonsággal bíró személy | *junulo, riĉulo* | „fiatalember, gazdag ember” |
| *-um-* | nincs rögzített jelentése | *kolumo, plenumi* | „gallér, teljesíteni” |

## Utóképzők jelentés szerint csoportosítva

Ha csoportokban tanulod az utóképzőket, könnyebb megjegyezni őket:

- **Emberek:** *-an-* (tag), *-ist-* (szakember), *-ul-* (tulajdonsággal bíró személy), *-estr-* (vezető), *-id-* (utód), *-in-* (nőnemű), *-ĉj-* és *-nj-* (becenevek)
- **Helyek és tartók:** *-ej-* (hely), *-uj-* (edény), *-ing-* (tartó)
- **Dolgok és halmazok:** *-aĵ-* (konkrét dolog), *-il-* (eszköz), *-er-* (egy darab), *-ar-* (gyűjtemény)
- **Fok és viszonyulás:** *-et-* (kicsi), *-eg-* (nagy), *-aĉ-* (rossz), *-ec-* (tulajdonság), *-em-* (hajlam)
- **Cselekvés:** *-ad-* (folyamatos), *-ig-* (okoz), *-iĝ-* (válik), *-ebl-* (lehetséges), *-ind-* (méltó), *-end-* (szükséges)
- **Számok:** *-obl-, -on-, -op-* (lásd: [számnevek](https://esperantopedia.org/hu/nyelvtan/szamnevek/))
- **Egyéb:** *-ism-* (tan), *-um-* (nincs rögzített jelentése)

## Ami már ismerős a magyarból

Az eszperantó utóképzők több ponton hasonlítanak a magyar képzőkre, főleg mert a magyar is agglutináló nyelv, vagyis a szavakat toldalékokkal építi:

- *-ist-* és *-ism-* ≈ „-ista” és „-izmus”: *esperantisto* „eszperantista”, *komunismo* „kommunizmus”.
- *-ebl-* ≈ „-ható/-hető”: *videbla* „látható”, *manĝebla* „ehető”. A magyar „-hat/-het” igeképző (olvashatok) jelentését az eszperantóban a *povi* „tudni, képesnek lenni” ige adja: *Mi povas legi*.
- *-ec-* ≈ „-ság/-ség”: *beleco* „szépség”.
- *-et-* ≈ „-ka/-ke”, „-ikó/-ikő”: *dometo* „házikó”.
- *-ig-* ≈ „-ít”, *-iĝ-* ≈ „-ul/-ül”, „-ódik/-ődik”: „tisztítani” – „tisztulni” ~ *purigi* – *puriĝi*; „becsukni” – „becsukódni” ~ *fermi* – *fermiĝi*.
- *-in-* ≈ „-nő”: a magyarban nincs nyelvtani nem, a női alakot gyakran a „nő” szóval képezzük (tanár – tanárnő), az eszperantóban az *-in-* adja: *instruisto* – *instruistino*.
- *-ĉj-* és *-nj-* ≈ magyar becenevek: *paĉjo* „apu”, *panjo* „anyu”, *Joĉjo* „Jancsi”.
- *-uj-* ≈ „-tartó”: *sukerujo* „cukortartó”.

A magyar igekötők („el-”, „meg-”, „ki-”, „be-”) viszont nem utóképzők, és az eszperantóban az előképzők, illetve az [elöljárószók](https://esperantopedia.org/hu/nyelvtan/eloljaroszok/) felelnek meg nekik.

## Az utóképzők szavak is

Minden utóképző kaphat végződést, és közönséges szótőként működhet: *ejo* „hely”, *ilo* „eszköz”, *ano* „tag”, *aro* „csoport”, *ero* „részecske”, *estro* „vezető”, *eta* „parányi”, *ega* „óriási”, *ege* „nagyon”, *ebla* „lehetséges”, *inda* „méltó”, *aĉa* „vacak”, *igi* „okozni”, *iĝi* „válni”.

## Utóképzők egymás után

Egy szótő után több utóképző is állhat, ez az eszperantó [szóalkotásának](https://esperantopedia.org/hu/nyelvtan/szokepzes/) lényege. Mindegyik mindenre vonatkozik, ami előtte áll:

| Szó | Részek | Jelentés |
|---|---|---|
| *malsanulejo* | mal·san·ul·ej·o | beteg + személy + hely = „kórház” |
| *lernejestro* | lern·ej·estr·o | tanul + hely + vezető = „iskolaigazgató” |
| *nekredebla* | ne·kred·ebl·a | nem + hisz + lehetséges = „hihetetlen” |
| *bopatrino* | bo·patr·in·o | házasság révén rokon + apa + nőnemű = „anyós” |

lernejestro = iskolaigazgató | lern = tanulni
malsanulejo = kórház | san = egészséges

## Megjegyzések a trükkös utóképzőkhöz

**-ig- és -iĝ-.** Az *-ig-* tárgyas igét képez, az *-iĝ-* tárgyatlant. Az eredmény a szótőtől függ: *morti* „meghalni” → *mortigi* „megölni”; *fermi* „becsukni (valamit)” → *fermiĝi* „becsukódni (magától)”. Bővebben az [igék](https://esperantopedia.org/hu/nyelvtan/igek/) oldalon. A magyarban hasonló párok vannak: „becsukni” – „becsukódni”, „tisztítani” – „tisztulni”.

**-et- és -eg- rögzült jelentéssel.** Egyes szavaknak olyan állandó jelentésük van, amely túlmegy a „kicsi” és a „nagy” fokán: *rideti* „mosolyogni” (nem csak „egy kicsit nevetni”), *pordego* „kapu”, *ŝtrumpeto* „zokni”. A *varmega* „forró” is ilyen: a magyar „meleg” – „forró” párnak az eszperantóban *varma* – *varmega* felel meg.

**-in- és a nem.** Az *-in-* csak élőlényekre használatos. Sok szótő semleges (*amiko* „barát, barátnő”, *instruisto* „tanár”), néhány viszont alapesetben férfi (*patro* „apa”, *frato* „fivér”). A PMEG leír egy nem hivatalos férfi utóképzőt, az *-iĉ-*-t (*katiĉo* „kandúr”), amelyet az 1970-es években javasoltak, és néhány beszélő használja.

**-ĉj- és -nj- megrövidítik a szótövet.** A név első egy-öt betűjét tartod meg: *Johano* → *Joĉjo*, *Mario* → *Manjo*, *patrino* → *panjo*. Ezek az egyetlen toldalékok, amelyek megvágják a szótövet. A magyar becenevek is rövidítenek: János – Jancsi, Mária – Marcsi.

**-uj- és az országnevek.** A Fundamento az *-uj-*-t gyümölcsfákra (*pomujo* „almafa”) és országokra (*Francujo* „Franciaország”) is használta. Ma a *pomarbo* a szokásosabb, és sok beszélő a nem hivatalos *-i-* utóképzővel mondja: *Francio*. Az Akadémia 2023-ban megerősítette, hogy az *-i-* továbbra sem hivatalos. A magyar „-ország” az *-uj-* megfelelője: Magyarország eszperantóul *Hungarujo* vagy *Hungario* (az Akadémia 2009-es ajánlott országnévlistája mindkettőt megadja, a ReVo főszócikke a *Hungarujo*).

**-um-** önmagában nem jelent semmit. Minden szót külön kell megtanulni: *kolumo* „gallér”, *aerumi* „szellőztetni”, *plenumi* „teljesíteni”.

## Nem hivatalos utóképzők

Ezek az utóképzők **nem hivatalos toldalékok**. Nem a *Fundamento*-ból és nem akadémiai döntésből származnak, mégis gyakoriak az orvostudományban, a tudományban és a hétköznapi szövegekben az általuk képzett szavak, és sok szerepel a szótárakban. A PMEG 36-ot ír le. A táblázat a PMEG betűrendjét követi. A PMEG a legritkábbakat, többnyire kísérleti elemeket, például az *-ab-*, *-iĉ-*, *-ip-* és *-uk-* utóképzőt a PIV szótárból hiányzónak jelöli.

Ne keverd össze őket a hivatalos utóképzőkkel. Hivatalos az *-ism-* (második hivatalos kiegészítés, 1919), az *-end-* (akadémiai döntés, 1953) és az *-aĉ-* (első hivatalos kiegészítés, 1909). Nem hivatalos az *-i-*, az *-iv-* és az *-oz-*.

Több nem hivatalos utóképző alakja megegyezik hivatalos elemekével, ezért figyelj a szövegkörnyezetre:

- az orvosi *-it-* „gyulladás” és az igenévi *-it-*
- az *-al-* és az *-en-* a biológiában, valamint az *al* és az *en* elöljárószó
- az *-ol-* a zenében és az *ol* „mint” kötőszó
- az *-e-* és a határozószó-végződés, az *-i-* és a főnévi igenév végződése, a *-j-* és a többes szám végződése

| Utóképző | Jelentés | Példa | Megjegyzés |
|---|---|---|---|
| *-ab-* | rögzített berendezés | *trinkabo* „ivókút” | Kísérleti. A PMEG szerint kerülendő: használj *trinkilo*-t vagy *trinkfontano*-t. |
| *-ac-* | növénycsalád (latin *-aceae*) | *rozacoj* „a rózsafélék családja” | Csak botanikai nevekben. |
| *-al-* | növényrend (latin *-ales*) | *rozaloj* „a rózsavirágúak rendje” | Csak botanikai nevekben. Az olyan szavak, mint a *speciala* „különleges”, egyetlen szótőből állnak. |
| *-anc-* | fizikai mennyiség | *impedanco* „impedancia” | A PMEG az ilyen szavakat inkább egyetlen szótőnek tekinti, ahogyan a *substanco* „anyag” szót is. |
| *-ari-* | számrendszer | *duaria* „bináris” | A gyakorlatban nem használják. A szokásos alak a *duuma*, az *-um-* utóképzővel. |
| *-ator-*, *-ador-* | készülék | *kalkulatoro* „számológép” | Az *-ator-* végű szavak többnyire kölcsönzött, egyetlen szótőből álló szavak. A PMEG az *-il-*-t vagy az *aparato* szót részesíti előnyben. Az *-ador-* ütközik az *adori* „imádni” szóval. |
| *-e-* | növény-nemzetségcsoport (latin *-eae*); javasolt: szín | *asklepiadeoj* „az Asclepiadeae nemzetségcsoport”, *rozea* „rózsaszínű” | A szín jelentést 1986-ban javasolták, alig használják. Mondj *rozkolora*-t. |
| *-ed-* | állatcsalád (latin *-idae*) | *cervedoj* „a szarvasfélék családja” | Csak zoológiai nevekben. |
| *-en-* | állat-alcsalád (latin *-inae*) | *lutrenoj* „a vidraformák alcsaládja” | Csak zoológiai nevekben. |
| *-enz-* | ható anyag | *solvenzo* „oldószer” | Kísérleti, főleg a kémiában. Rendszerint *-il-* vagy *-aĵ-*. |
| *-esk-* | hasonló, valamilyen stílusú | *japaneska* „japános” | Ritka. Gyakoribb az *-ec-*, a *ŝajn-* vagy a *simil-*. |
| *-i-* | ország (a nép nevéből) | *Francio* „Franciaország”, *Japanio* „Japán” | Nagyon gyakori, a hivatalos *-uj-* (*Francujo*) mellett. Még mindig nem hivatalos; lásd fent az *-uj-*-ra vonatkozó megjegyzést. |
| *-iĉ-* | hím | *katiĉo* „kandúr”, *najbariĉo* „férfi szomszéd” | A leggyakoribb ilyen javaslat (kb. 1976 óta). A legtöbb beszélő még mindig a *vira* vagy a *vir-* alakot használja. |
| *-if-* | valamivé alakítani | *varmifi* „hővé alakítani” | Javasolt szakmai utóképző, alig használják. A szokásos az *-ig-*. |
| *-ik-* | tudományág, mesterség | *matematiko* „matematika”, *fiziko* „fizika” | A PMEG az ilyen szavakat többnyire egyetlen szótőnek tekinti. |
| *-ilion-* | nagyon nagy számok | *duiliono* „10¹², millió millió” | Főleg matematikusok használják. A mindennapi beszédhez elég a *miliono* és a *miliardo*. |
| *-iliard-* | az *-ilion-* szám ezerszerese | *duiliardo* „10¹⁵” | Ugyanaz a használat, mint az *-ilion-*-nál. |
| *-ip-* | nembináris személy | *amikipo* „nembináris barát” | 2019-ben javasolták, csak kísérleti. |
| *-istan-* | ország (a nemzetközi *-stan* alapján) | *Afganistano* „Afganisztán” | Csak ott használd, ahol létezik nemzetközi, *-stan* végű alak. A PMEG az *Afganujo* vagy az *Afganio* alakot részesíti előnyben. |
| *-it-* | gyulladás | *bronkito* „hörghurut”, *nefrito* „vesegyulladás” | Orvostudomány. Azon kívül a PMEG a külön *inflamo* szót javasolja. |
| *-iv-* | képes valamire | *produktiva* „termelékeny”, *kreiva* „kreatív” | Eléggé gyakori. Aktív képességet jelent, az *-ebl-*-lel ellentétben. A PMEG az *-em-*, *-pov-* vagy *-kapabl-* alakot javasolja, ahol a világosság számít. |
| *-iz-* | beborítani valamivel; módszerrel kezelni | *kuprizi* „rézzel bevonni”, *pasteŭrizi* „pasztörizálni” | A PMEG az ilyen szavak többségét egyetlen szótőnek tekinti. Az egyszerű igék gyakran jobbak. |
| *-j-*, *-pj-* | nemtelen becenév; becenév nembináris személyre | *Alejo*, *Alepjo* (az *Alekso* névből) | Kísérleti. Úgy működnek, mint a hivatalos *-ĉj-* és *-nj-*. A *-j-* 1932-ből származik, és 2010 körül elevenítették fel; a *-pj-* 2019-ből. |
| *-nomial-* | n tagú kifejezés | *dunomialo* „binom” | Kerüld. Mondj *dutermo*-t. |
| *-ofon-* | nyelvet beszélő | *esperantofono* „eszperantóul beszélő” | Felesleges. A megfelelő szó az *esperantisto*. |
| *-oid-*, *-ojd-* | hasonló valamihez | *asteroido* „kisbolygó”, *elipsoido* „ellipszoid” | Tudomány. Az ilyen szavak többsége egyetlen szótő. |
| *-ol-* | zenei ritmuscsoport | *triolo* „triola” | Csak zenében. |
| *-olog-* | szakember | *psikologo* „pszichológus” | Csak akkor, ha létezik megfelelő nemzetközi szó. Különben *-ist-*. |
| *-ologi-* | tudomány, kutatási terület | *psikologio* „pszichológia”, *kancerologio* „rákkutatás, onkológia” | Ugyanaz a szabály, mint az *-olog-*-nál. |
| *-ometr-* | mérőműszer | *barometro* „barométer” | Gyakran egyetlen szótő. Az új szavak ütközhetnek a *metro* szóval, ezért a PMEG a *mezurilo* alakot részesíti előnyben: *pluvomezurilo* „csapadékmérő”. |
| *-ometri-* | tudományos mérés | *fotometrio* „fotometria” | Új szavakhoz a PMEG a *mezurado* alakot részesíti előnyben: *altomezurado* „magasságmérés”. |
| *-otek-* | gyűjtemény, gyűjtemény helye | *biblioteko* „könyvtár” | Az ilyen valódi szavak egyetlen szótőből állnak, és a *biblioteko*-nak semmi köze a *Biblio* szóhoz. Újakhoz mondj *kolekto*-t: *librokolekto*. |
| *-oz-* | betegség, rendellenesség; „tele valamivel” | *sklerozo* „szklerózis”, *mikozo* „gombás fertőzés” | Orvostudomány és botanika. A „tele valamivel” jelentés kevésbé szokásos. A PMEG a *malsano* összetételeket részesíti előnyben, például *virusmalsano*. |
| *-t-* | zenei hangköz | *kvinto* „kvint”, *okto* „oktáv” | Zene. Számnév után áll. |
| *-tet-* | n zenésznek szóló darab | *kvarteto* „kvartett” | Sok ilyen szó egyetlen szótőként létezik. A PMEG az *-op-* alakot részesíti előnyben a csoportra (*kvaropo*), az *-aĵ-*-t pedig a darabra (*kvaropaĵo*). |
| *-uk-* | kasztrált hím állat | *bovuko* „ökör” | Alig használják. Rendszerint *eks-*: *eksvirkato* „ivartalanított kandúr”. |

## Példák mondatokban

- *La lernejo troviĝas apud la preĝejo.* – „Az iskola a templom mellett található.”
- *Mia fratino estas instruistino.* – „A nővérem tanárnő.”
- *Tio estis vera domego!* – „Az aztán egy hatalmas ház volt!”
- *Ni loĝas en dometo apud la lago.* – „Egy házikóban lakunk a tó mellett.”
- *Ĉi tiu akvo ne estas trinkebla.* – „Ez a víz nem iható.”
- *Mi ne manĝas dolĉaĵojn.* – „Nem eszem édességet.”
- *La pluvo malsekigis niajn vestojn.* – „Az eső megnedvesítette a ruháinkat.”
- *La akvo varmiĝas.* – „A víz melegszik.”
- *Ŝia beleco surprizis ĉiujn.* – „A szépsége mindenkit meglepett.”
- *La kantado de la birdoj vekis min.* – „A madarak éneklése felébresztett.”

## Gyakori kérdések

### Hány utóképzője van az eszperantónak?
31 hivatalos utóképző, plusz hat igenévi utóképző (*-ant-, -int-, -ont-, -at-, -it-, -ot-*). A PMEG 36 nem hivatalosat is leír.

### Mit jelent az -ej- az eszperantóban?
Az *-ej-* azt jelenti: „hely valamire”: *lernejo* „iskola”, *kuirejo* „konyha”, *preĝejo* „templom” (az imádkozás helye).

### Mi a különbség az -ig- és az -iĝ- között?
Az *-ig-* azt jelenti: „valamit előidézni, valamivé tenni”: *purigi la ĉambron* „kitakarítani a szobát”. Az *-iĝ-* azt jelenti: „valamivé válni”: *la ĉambro puriĝis* „a szoba tiszta lett”.

### Mely utóképzők kerültek be 1905 után?
Három: az *-aĉ-* (első hivatalos kiegészítés, 1909), az *-ism-* (második hivatalos kiegészítés, 1919) és az *-end-* (akadémiai döntés, 1953).

### Hivatalos utóképző-e az -i- a Francio szóban?
Nem. Országnevekhez széles körben használják, de az Akadémia nem tette hivatalossá, és 2023-ban megismételte ezt.

### Hivatalos eszperantó utóképző az -iv-?
Nem. Az *-iv-* „képes valamire” (*produktiva* „termelékeny”, *kreiva* „kreatív”) nem hivatalos, de eléggé gyakori. A PMEG az *-em-*, *-pov-* vagy *-kapabl-* alakot javasolja, ahol a világosság számít.

### Mit jelent az -oz- és az -it- az orvosi szavakban?
Az *-oz-* betegséget vagy rendellenességet jelöl (*sklerozo* „szklerózis”), az *-it-* gyulladást (*bronkito* „hörghurut”). Mindkettő nem hivatalos, és főként szaknyelvben használják. Az orvosi *-it-* nem azonos az igenévi *-it-*-tel.

## Források

- [PMEG – Utóképzők (a 31-es lista)](https://bertilow.com/pmeg/vortfarado/afiksoj/sufiksoj/index.html)
- [PMEG – AĈ (hivatalos 1909 óta)](https://bertilow.com/pmeg/vortfarado/afiksoj/sufiksoj/ach.html)
- [PMEG – ISM (hivatalos 1919 óta)](https://bertilow.com/pmeg/vortfarado/afiksoj/sufiksoj/ism.html)
- [PMEG – END](https://bertilow.com/pmeg/vortfarado/afiksoj/sufiksoj/end.html)
- [PMEG – IG](https://bertilow.com/pmeg/vortfarado/afiksoj/sufiksoj/ig.html) és [IĜ](https://bertilow.com/pmeg/vortfarado/afiksoj/sufiksoj/igh.html)
- [PMEG – Nem hivatalos toldalékok](https://bertilow.com/pmeg/vortfarado/neoficialaj_afiksoj/index.html)
- [PMEG – Nem hivatalos utóképzők (a 36-os lista)](https://bertilow.com/pmeg/vortfarado/neoficialaj_afiksoj/sufiksoj/index.html)
- [PMEG – IV](https://bertilow.com/pmeg/vortfarado/neoficialaj_afiksoj/sufiksoj/iv.html), [OZ](https://bertilow.com/pmeg/vortfarado/neoficialaj_afiksoj/sufiksoj/oz.html), [IT](https://bertilow.com/pmeg/vortfarado/neoficialaj_afiksoj/sufiksoj/it.html) és [IĈ](https://bertilow.com/pmeg/vortfarado/neoficialaj_afiksoj/sufiksoj/ich.html)
- [ReVo – -iv-](https://reta-vortaro.de/revo/art/iv.html)
- [A ReVo csapata – Hivatalos és nem hivatalos toldalékok](https://revuloj.github.io/temoj/afiksoj.html)
- [Akademio de Esperanto – Akademia Vortaro, magyarázatok (END 1953)](https://www.akademio-de-esperanto.org/akademia_vortaro/klarigoj.html)
- [Akademio de Esperanto – a 10. hivatalos kiegészítés (az -io és az -ujo)](https://www.akademio-de-esperanto.org/decidoj/10oa.html)
- [Universala Vortaro (Fundamento)](https://www.akademio-de-esperanto.org/fundamento/universala_vortaro.html)
- [lernu – Sufiksoj](https://lernu.net/gramatiko/sufiksoj)
- [Eszperantó nyelv – Wikipédia](https://hu.wikipedia.org/wiki/Eszperant%C3%B3_nyelv) – a képzők listája