# A 100 leggyakoribb eszperantó főnév (szócsaládokkal)

Source: https://esperantopedia.org/hu/tanulas/leggyakoribb-fonevek/
Language: hu
Updated: 2026-10-29

> A 100 leggyakoribb eszperantó főnév 822 296 Tatoeba-mondat alapján, magyar jelentéssel, szócsaláddal és példával. A főnevek a szavak 8,7%-át adják.

A leggyakoribb eszperantó főnevek a *homo* „ember”, a *tempo* „idő”, a *libro* „könyv”, az *infano* „gyerek”, a *jaro* „év” és a *lingvo* „nyelv”. Az [1000 leggyakoribb szóból álló listánk](https://esperantopedia.org/hu/tanulas/1000-szo/) 100 leggyakoribb főneve egy 5,8 millió szavas, hétköznapi eszperantó mondatokból álló korpusz **szavainak 5,2%-át** adja, és már a tíz leggyakoribb is 1,3%-ot tesz ki. Minden főnév *-o*-ra végződik, ezért első pillantásra felismerhető, az alábbi táblázat pedig minden főnév mellett két-három, ugyanabból a tőből alkotott szót is mutat.

## Minden főnév -o-ra végződik, a többes szám -j, a tárgy -n

Egynél több esetén tegyél a főnév végére *-j*-t, közvetlen tárgy esetén *-n*-t. Ha egy főnévnek mindkettő kell, a sorrend mindig *-j*, aztán *-n*. Kivétel nincs; lásd [főnevek és melléknevek](https://esperantopedia.org/hu/nyelvtan/fonevek-melleknevek/) és [a tárgyeset](https://esperantopedia.org/hu/nyelvtan/targyeset/).

| Alak | Végződés | Példa | Magyarul |
|---|---|---|---|
| egy | *-o* | *La libro estas sur la tablo.* | „A könyv az asztalon van.” |
| több | *-oj* | *La libroj estas sur la tablo.* | „A könyvek az asztalon vannak.” |
| egy, tárgyként | *-on* | *Mi legas la libron.* | „Olvasom a könyvet.” |
| több, tárgyként | *-ojn* | *Mi legas la librojn.* | „Olvasom a könyveket.” |

Az eszperantóban csak a [*la* határozott névelő](https://esperantopedia.org/hu/nyelvtan/nevelo/) van, és sosem változik: *la libro*, *la libroj*, *la librojn*. Határozatlan névelő nincs: a *libro* jelentése „egy könyv” vagy egyszerűen „könyv”. A magyarban a többes szám jele a -k, a tárgyesetet a -t jelöli, és számnév után a főnév egyes számban marad („két könyv”); az eszperantóban számnév után is többes szám áll: *du libroj*.

## Személyt jelentő főnevek: az -in- adja a nőnemű alakot

Az eszperantóban nincs nyelvtani nem. A személyt jelentő szavak többsége – például a *homo*, az *infano*, az *amiko*, a *persono*, az *instruisto*, a *kuracisto* és a *studento* – semmit sem árul el a nemről. Néhány tő jelentése szerint férfi, és az *-in-* utóképző képezi belőle a nőnemű alakot. A 100 leggyakoribb főnév között hat ilyen pár van; a zárójeles számok a lista sorszámai.

| Jelentése szerint férfi | Nőnemű alak *-in-*nel |
|---|---|
| *patro* „apa” (133) | *patrino* „anya” (173) |
| *frato* „fiútestvér” (221) | *fratino* „lánytestvér” (261) |
| *filo* „fiú (valakinek a fia)” (237) | *filino* „lány (valakinek a lánya)” (342) |
| *knabo* „fiú (gyerek)” (218) | *knabino* „lány” (228) |
| *edzo* „férj” (402) | *edzino* „feleség” (230) |
| *viro* „férfi” (156) | *virino* „nő” (174) |

A *ge-* előképző mindkét nemet együtt nevezi meg: *gepatroj* „szülők”, *gefratoj* „testvérek”, *gefiloj* „gyermekek (fiúk és lányok)”, *geedzoj* „házaspár”. Lásd [utóképzők](https://esperantopedia.org/hu/nyelvtan/utokepzok/) és [előképzők](https://esperantopedia.org/hu/nyelvtan/elokepzok/). A magyar az idősebb és a fiatalabb testvért külön szóval különbözteti meg (báty és öcs, nővér és húg); az eszperantó ezt melléknévvel fejezi ki: *pli aĝa frato* „báty”, *pli juna frato* „öcs”, *pli aĝa fratino* „nővér”, *pli juna fratino* „húg”.

## Az első 10 főnév, amit érdemes megtanulni

Ez a mi saját választásunk, nem hivatalos lista. A tízből hat a táblázat 20 leggyakoribb főneve közé tartozik. A *nomo*, az *akvo*, a *demando* és a *familio* lejjebb áll, de a kezdőnek már az első beszélgetésben szüksége van rájuk.

| Főnév | Jelentés | Miért éppen ez az első | Példa |
|---|---|---|---|
| *nomo* | név | Bemutatkozáshoz | *Mia nomo estas Anna.* – „A nevem Anna.” |
| *amiko* | barát | Az ismerőseidről beszélni | *Mi havas bonan amikon.* – „Van egy jó barátom.” |
| *familio* | család | Az otthonról beszélni | *Ĉu vi havas grandan familion?* – „Nagy családod van?” |
| *lingvo* | nyelv | Elmondani, mit beszélsz és mit tanulsz | *Kiun lingvon vi parolas?* – „Melyik nyelven beszélsz?” |
| *tago* | nap | Köszönésekhez, dátumokhoz és tervekhez | *Kiu tago estas hodiaŭ?* – „Milyen nap van ma?” |
| *tempo* | idő | Tervekhez, meghívásokhoz és udvarias kérdésekhez | *Ĉu vi havas tempon?* – „Van időd?” |
| *akvo* | víz | Étel, ital – és az első dolog, amit kérni szoktál | *Unu glason da akvo, bonvolu.* – „Egy pohár vizet, kérem.” |
| *mono* | pénz | Vásárláshoz és árakhoz | *Kiom da mono vi bezonas?* – „Mennyi pénzre van szükséged?” |
| *demando* | kérdés | Kérdezni és ellenőrizni | *Ĉu vi komprenas la demandon?* – „Érted a kérdést?” |
| *vorto* | szó | Új szavakat tanulni | *Kion signifas tiu vorto?* – „Mit jelent ez a szó?” |

## A 100 leggyakoribb eszperantó főnév

A *Sorszám* a főnév helye a lista mind az 1000 szava között, ezért az 55. helyen álló *homo* az első főnév: az előtte álló 54 szó 38 nyelvtani szó, 12 ige és 4 határozószó. A *Szócsalád* oszlop két-három, ugyanabból a tőből alkotott szót mutat (kevesebbet, ha a ReVo, vagyis a Reta Vortaro kevesebbet sorol fel); a jelentések a ReVo alapján rövidített magyar megfelelők. A példák a mieink. Az *Esperanto* és a *Dio* az eszperantóban szokás szerint nagy kezdőbetűvel íródik (magyarul az „eszperantó” kisbetűs, az „Isten” nagybetűs). Bármelyik főnevet kikeresheted a [szótárban](https://esperantopedia.org/hu/szotar/).

| Sorszám | Főnév | Jelentés | Szócsalád | Példa |
|---|---|---|---|---|
| 55 | *homo* | ember | *homa* „emberi”, *homaro* „emberiség”, *homeco* „emberség” | *Ĉiu homo bezonas amikojn.* – „Minden embernek szüksége van barátokra.” |
| 78 | *tempo* | idő | *libertempo* „szabadidő”, *nuntempo* „jelenkor”, *longtempe* „hosszú ideig” | *Mi ne havas tempon hodiaŭ.* – „Ma nincs időm.” |
| 88 | *libro* | könyv | *librejo* „könyvesbolt”, *libreto* „könyvecske”, *taglibro* „napló” | *Ŝi legas interesan libron.* – „Érdekes könyvet olvas.” |
| 89 | *infano* | gyerek, gyermek | *infana* „gyermeki”, *infaneco* „gyermekkor”, *infaneto* „kisgyerek” | *La infanoj ludas en la parko.* – „A gyerekek a parkban játszanak.” |
| 90 | *jaro* | év | *jardeko* „évtized”, *jarcento* „évszázad”, *Novjaro* „újév” | *La jaro havas dek du monatojn.* – „Egy évben tizenkét hónap van.” |
| 91 | *lingvo* | nyelv | *lingva* „nyelvi”, *lingvisto* „nyelvész”, *gestolingvo* „jelnyelv” | *Esperanto estas facila lingvo.* – „Az eszperantó könnyű nyelv.” |
| 95 | *vivo* | élet | *vivi* „élni”, *viva* „élő”, *viveco* „élénkség” | *La vivo estas bela.* – „Az élet szép.” |
| 96 | *tago* | nap | *tage* „nappal”, *ĉiutaga* „mindennapi”, *naskiĝtago* „születésnap” | *Hodiaŭ estas bela tago.* – „Ma szép nap van.” |
| 103 | *domo* | ház | *dometo* „házikó”, *domego* „kúria”, *stacidomo* „állomásépület” | *Nia domo havas ruĝan pordon.* – „A házunknak piros ajtaja van.” |
| 113 | *mono* | pénz | *monujo* „pénztárca”, *monero* „pénzérme”, *poŝmono* „zsebpénz” | *Mi ne havas sufiĉe da mono.* – „Nincs elég pénzem.” |
| 114 | *afero* | ügy, dolog | *aferisto* „üzletember”, *amafero* „szerelmi ügy”, *afereca* „üzletszerű” | *Tio ne estas mia afero.* – „Ez nem az én ügyem.” |
| 116 | *amiko* | barát | *amika* „baráti”, *amikino* „barátnő”, *amikeco* „barátság” | *Mia amiko loĝas en Berlino.* – „A barátom Berlinben lakik.” |
| 125 | *laboro* | munka | *labori* „dolgozni”, *laboristo* „munkás”, *kunlabori* „együttműködni” | *Mi serĉas novan laboron.* – „Új munkát keresek.” |
| 133 | *patro* | apa | *patrino* „anya”, *bopatro* „após”, *prapatro* „ősapa” | *Mia patro laboras en banko.* – „Apám egy bankban dolgozik.” |
| 138 | *aŭto* | autó | *aŭtejo* „garázs”, *aŭtisto* „autóvezető”, *ŝarĝaŭto* „kamion” | *Ni veturas per aŭto.* – „Autóval megyünk.” |
| 141 | *vorto* | szó | *vortaro* „szótár”, *pasvorto* „jelszó”, *vorta* „szó-” | *Kiel oni diras tiun vorton en Esperanto?* – „Hogyan mondják eszperantóul ezt a szót?” |
| 147 | *horo* | óra (időegység) | *horaro* „menetrend”, *duonhoro* „félóra”, *kvaronhoro* „negyedóra” | *La filmo daŭras du horojn.* – „A film két óráig tart.” |
| 154 | *mondo* | világ | *tutmonda* „világméretű”, *mondoparto* „világrész”, *mondmilito* „világháború” | *Esperanto estas parolata en la tuta mondo.* – „Az eszperantót az egész világon beszélik.” |
| 155 | *problemo* | probléma, gond | *problema* „problémás” | *Ne estas problemo!* – „Nem probléma!” |
| 156 | *viro* | férfi | *vira* „férfi-”, *vireco* „férfiasság”, *virkato* „kandúr” | *Tiu viro estas kuracisto.* – „Az a férfi orvos.” |
| 157 | *hundo* | kutya | *hundino* „szuka”, *hundido* „kutyakölyök”, *hundejo* „kutyaól” | *La hundo dormas sub la tablo.* – „A kutya az asztal alatt alszik.” |
| 165 | *lando* | ország | *eksterlando* „külföld”, *tutlanda* „országos”, *landnomo* „országnév” | *Kiu estas la plej granda lando en la mondo?* – „Melyik a világ legnagyobb országa?” |
| 173 | *patrino* | anya | *bopatrino* „anyós”, *prapatrino* „ősanya”, *duonpatrino* „mostohaanya” | *Mia patrino kuiras vespermanĝon.* – „Anyám vacsorát főz.” |
| 174 | *virino* | nő | *virina* „női”, *virineco* „nőiesség”, *virinismo* „feminizmus” | *Tiu virino parolas kvar lingvojn.* – „Az a nő négy nyelven beszél.” |
| 175 | *ĉambro* | szoba | *dormoĉambro* „hálószoba”, *banĉambro* „fürdőszoba”, *klasĉambro* „osztályterem” | *Mia ĉambro estas malgranda, sed bela.* – „A szobám kicsi, de szép.” |
| 181 | *akvo* | víz | *akva* „vizes”, *akvumi* „öntözni”, *marakvo* „tengervíz” | *Mi trinkas glason da akvo.* – „Egy pohár vizet iszom.” |
| 184 | *lernejo* | iskola | *lerni* „tanulni”, *lernanto* „tanuló”, *mezlernejo* „középiskola” | *Mia filino iras al la lernejo.* – „A lányom iskolába jár.” |
| 189 | *urbo* | város | *urbano* „városlakó”, *urbestro* „polgármester”, *ĉefurbo* „főváros” | *Parizo estas bela urbo.* – „Párizs szép város.” |
| 196 | *frazo* | mondat | *frazaro* „mondatgyűjtemény”, *frapfrazo* „szlogen”, *frazlibro* „társalgási szótár” | *Ĉi tiu frazo estas tro longa.* – „Ez a mondat túl hosszú.” |
| 199 | *nomo* | név | *nomi* „nevezni”, *nomiĝi* „(valahogy) hívják”, *familinomo* „családnév” | *Kio estas via nomo?* – „Mi a neved?” |
| 201 | *demando* | kérdés | *demandi* „kérdezni”, *demandaro* „kérdőív”, *demandosigno* „kérdőjel” | *Mi havas demandon pri la leciono.* – „Kérdésem van a leckéről.” |
| 202 | *kato* | macska | *katino* „nőstény macska”, *katido* „kiscica”, *virkato* „kandúr” | *Nia kato ŝatas dormi sur la lito.* – „A macskánk szeret az ágyon aludni.” |
| 208 | *Dio* | Isten, isten | *dia* „isteni”, *diino* „istennő”, *sendia* „istentelen” | *Ŝi preĝas al Dio.* – „Istenhez imádkozik.” |
| 217 | *pordo* | ajtó, kapu | *pordego* „nagykapu”, *pordisto* „portás”, *dompordo* „bejárati ajtó” | *Bonvolu fermi la pordon.* – „Légy szíves, csukd be az ajtót.” |
| 218 | *knabo* | fiú | *knabino* „lány”, *ŝipknabo* „hajósinas” | *La knabo havas ruĝan pilkon.* – „A fiúnak piros labdája van.” |
| 221 | *frato* | fiútestvér (fivér, báty, öcs) | *fratino* „lánytestvér”, *gefratoj* „testvérek”, *frateco* „testvériség” | *Mia frato estas pli aĝa ol mi.* – „A bátyám idősebb nálam.” |
| 223 | *okulo* | szem | *okula* „szem-”, *okulisto* „szemész”, *okulvitroj* „szemüveg” | *Ŝi havas bluajn okulojn.* – „Kék szeme van.” |
| 225 | *mano* | kéz | *dekstramana* „jobbkezes”, *maldekstramana* „balkezes”, *manpleno* „maréknyi” | *Li tenas libron en la mano.* – „Egy könyvet tart a kezében.” |
| 226 | *vero* | igazság | *vera* „igaz”, *vere* „valóban”, *malvera* „hamis” | *Ĉu tio estas la vero?* – „Ez az igazság?” |
| 228 | *knabino* | lány | *knabo* „fiú” | *La knabino legas fabelon.* – „A lány mesét olvas.” |
| 230 | *edzino* | feleség | *edzo* „férj”, *geedzoj* „házaspár”, *edziniĝi* „férjhez menni” | *Lia edzino laboras en hospitalo.* – „A felesége kórházban dolgozik.” |
| 232 | *ideo* | ötlet, eszme | *idearo* „eszmerendszer”, *samideano* „eszmetárs” | *Tio estas bona ideo!* – „Ez jó ötlet!” |
| 233 | *instruisto* | tanár, tanító | *instrui* „tanítani”, *instruado* „oktatás”, *instruejo* „oktatási intézmény” | *Nia instruisto parolas tre klare.* – „A tanárunk nagyon érthetően beszél.” |
| 234 | *loko* | hely | *loka* „helyi”, *loki* „elhelyezni”, *translokiĝi* „átköltözni” | *Ĉi tiu loko estas tre trankvila.* – „Ez a hely nagyon nyugodt.” |
| 237 | *filo* | fiú (valakinek a fia) | *bofilo* „vő”, *gefiloj* „gyermekek (fiúk és lányok)”, *duonfilo* „mostohafiú” | *Mia filo studas en la universitato.* – „A fiam az egyetemen tanul.” |
| 238 | *persono* | személy | *persona* „személyes”, *personaro* „személyzet”, *personeco* „személyiség” | *En la ĉambro estas dek personoj.* – „A szobában tíz ember van.” |
| 241 | *gepatro* | szülő | *patro* „apa”, *patrino* „anya”, *bogepatroj* „apósék” | *Miaj gepatroj loĝas en vilaĝo.* – „A szüleim egy faluban laknak.” |
| 242 | *vojo* | út | *vojeto* „ösvény”, *fervojo* „vasút”, *aŭtovojo* „autópálya” | *Ĉu vi konas la vojon al la stacidomo?* – „Ismered az állomásra vezető utat?” |
| 254 | *eraro* | hiba, tévedés | *erari* „tévedni”, *erara* „téves”, *senerara* „hibátlan” | *En ĉi tiu frazo estas eraro.* – „Ebben a mondatban hiba van.” |
| 255 | *amo* | szeretet, szerelem | *ami* „szeretni”, *amanto* „szerető”, *malamo* „gyűlölet” | *Amo estas pli forta ol timo.* – „A szeretet erősebb a félelemnél.” |
| 257 | *letero* | levél | *retletero* „e-mail”, *novaĵletero* „hírlevél”, *leteri* „levelet írni” | *Mi skribas leteron al mia avino.* – „Levelet írok a nagymamámnak.” |
| 261 | *fratino* | lánytestvér (nővér, húg) | *frato* „fiútestvér”, *fratina* „testvéri”, *fratineco* „női testvériség” | *Mia fratino ludas pianon.* – „A húgom zongorázik.” |
| 262 | *arbo* | fa | *arba* „fa-”, *arbeto* „bokor”, *arbaro* „erdő” | *Sur la arbo sidas birdo.* – „A fán egy madár ül.” |
| 269 | *nokto* | éjszaka, éj | *nokte* „éjjel”, *noktiĝi* „besötétedni”, *tranokti* „éjszakát tölteni” | *Dum la nokto la urbo estas silenta.* – „Éjszaka csendes a város.” |
| 273 | *semajno* | hét (időszak) | *semajna* „heti”, *semajnfino* „hétvége” | *La semajno havas sep tagojn.* – „A hétnek hét napja van.” |
| 276 | *fojo* | alkalom; -szor/-szer/-ször (unu fojo: egyszer) | *foje* „olykor”, *unuafoje* „először”, *ĉiufoje* „minden alkalommal” | *Mi vidis tiun filmon du fojojn.* – „Kétszer láttam azt a filmet.” |
| 281 | *familio* | család | *familia* „családi”, *familiano* „családtag”, *familiestro* „családfő” | *Nia familio estas malgranda.* – „A családunk kicsi.” |
| 284 | *Esperanto* | eszperantó (a nyelv) | *esperanta* „eszperantó-”, *esperantisto* „eszperantista”, *esperante* „eszperantóul” | *Mi parolas Esperanton ĉiutage.* – „Mindennap beszélek eszperantóul.” |
| 292 | *kafo* | kávé | *kafejo* „kávéház”, *kafumi* „kávézni”, *kafkruĉo* „kávéskanna” | *Ĉu vi volas kafon aŭ teon?* – „Kávét vagy teát szeretnél?” |
| 294 | *kuracisto* | orvos | *kuraci* „gyógyítani”, *bestkuracisto* „állatorvos”, *infankuracisto* „gyermekorvos” | *Li iris al la kuracisto, ĉar li estis malsana.* – „Elment az orvoshoz, mert beteg volt.” |
| 298 | *helpo* | segítség | *helpi* „segíteni”, *helpanto* „segítő”, *malhelpi* „akadályozni” | *Mi bezonas vian helpon.* – „Szükségem van a segítségedre.” |
| 299 | *tablo* | asztal | *tableto* „asztalka”, *skribtablo* „íróasztal”, *labortablo* „munkaasztal” | *La libro estas sur la tablo.* – „A könyv az asztalon van.” |
| 301 | *fenestro* | ablak | *fenestreto* „kis ablak”, *montrofenestro* „kirakat” | *El mia fenestro mi vidas la maron.* – „Az ablakomból látom a tengert.” |
| 305 | *filmo* | film | *filmi* „filmezni”, *filmeto* „kisfilm”, *desegnofilmo* „rajzfilm” | *Ni rigardas interesan filmon.* – „Egy érdekes filmet nézünk.” |
| 307 | *trajno* | vonat | *trajni* „vonattal utazni”, *rapidtrajno* „gyorsvonat”, *eltrajniĝi* „leszállni a vonatról” | *La trajno al Varsovio foriras je la kvina.* – „A varsói vonat ötkor indul.” |
| 310 | *koro* | szív | *kora* „szívből jövő”, *bonkora* „jószívű”, *senkora* „szívtelen” | *Mia koro batas rapide.* – „Gyorsan dobog a szívem.” |
| 312 | *tero* | föld, talaj | *tera* „földi”, *terpomo* „burgonya, krumpli”, *alteriĝi* „földet érni” | *La infanoj sidas sur la tero.* – „A gyerekek a földön ülnek.” |
| 317 | *sinjoro* | úr, uram | *sinjorino* „hölgy”, *gesinjoroj* „hölgyek és urak” | *Pardonu, sinjoro, kie estas la stacidomo?* – „Elnézést, uram, hol van az állomás?” |
| 323 | *opinio* | vélemény | *opinii* „vélni”, *miaopinie* „véleményem szerint”, *samopinii* „egy véleményen lenni” | *Kia estas via opinio pri tiu libro?* – „Mi a véleményed arról a könyvről?” |
| 328 | *morto* | halál | *morti* „meghalni”, *morta* „halálos”, *mortinto* „halott” | *Li ne timas la morton.* – „Nem fél a haláltól.” |
| 331 | *minuto* | perc | *minute* „egy percig”, *ĉiuminute* „percenként”, *lumminuto* „fényperc” | *Atendu minuton, bonvolu.* – „Várj egy percet, légy szíves.” |
| 332 | *strato* | utca | *ĉefstrato* „főutca”, *sakstrato* „zsákutca”, *stratangulo* „utcasarok” | *Mi loĝas en trankvila strato.* – „Csendes utcában lakom.” |
| 335 | *floro* | virág | *flori* „virágozni”, *florejo* „virágágyás”, *sunfloro* „napraforgó” | *Ŝi donis al mi ruĝan floron.* – „Egy piros virágot adott nekem.” |
| 342 | *filino* | lány (valakinek a lánya) | *filo* „fiú”, *bofilino* „meny”, *duonfilino* „mostohalány” | *Nia filino lernas naĝi.* – „A lányunk úszni tanul.” |
| 344 | *monato* | hónap | *monata* „havi”, *mielmonato* „mézeshetek” | *Septembro estas la naŭa monato.* – „A szeptember a kilencedik hónap.” |
| 345 | *kapo* | fej | *kapdoloro* „fejfájás”, *kapkuseno* „fejpárna”, *kapjesi* „bólintani” | *Mi havas doloron en la kapo.* – „Fáj a fejem.” |
| 351 | *muziko* | zene | *muzika* „zenei”, *muzikisto* „zenész”, *muzikilo* „hangszer” | *Ŝi aŭskultas muzikon ĉiuvespere.* – „Minden este zenét hallgat.” |
| 352 | *ĝardeno* | kert | *ĝardenisto* „kertész”, *infanĝardeno* „óvoda”, *bestoĝardeno* „állatkert” | *En nia ĝardeno kreskas pomarbo.* – „A kertünkben almafa nő.” |
| 354 | *besto* | állat | *bestaro* „állatvilág”, *dombesto* „háziállat”, *rabobesto* „ragadozó” | *Kiun beston vi plej ŝatas?* – „Melyik állatot szereted a legjobban?” |
| 355 | *festo* | ünnepség, buli | *festi* „ünnepelni”, *festa* „ünnepi” | *Ĉiuj amikoj venis al la festo.* – „A barátok mind eljöttek a bulira.” |
| 357 | *historio* | történelem, történet | *historia* „történelmi”, *historiisto* „történész”, *prahistorio* „őstörténet” | *Mi ŝatas legi pri la historio de Eŭropo.* – „Szívesen olvasok Európa történelméről.” |
| 358 | *ĉielo* | ég | *ĉielarko* „szivárvány”, *ĉielblua* „égkék”, *ĉielskrapanto* „felhőkarcoló” | *La ĉielo estas hodiaŭ tre blua.* – „Ma nagyon kék az ég.” |
| 363 | *manĝaĵo* | étel | *manĝi* „enni”, *manĝo* „étkezés”, *matenmanĝo* „reggeli” | *Ĉi tiu manĝaĵo estas tre bongusta.* – „Ez az étel nagyon finom.” |
| 367 | *rivero* | folyó | *rivereto* „patak”, *riverego* „nagy folyó” | *La rivero fluas tra la urbo.* – „A folyó átfolyik a városon.” |
| 368 | *respondo* | válasz | *respondi* „válaszolni”, *respondeci* „felelősnek lenni”, *respondeco* „felelősség” | *Via respondo estas ĝusta.* – „A válaszod helyes.” |
| 371 | *maniero* | mód, módszer | *sammaniere* „ugyanúgy”, *alimaniere* „másként”, *vivmaniero* „életmód” | *Ĉiu havas sian manieron lerni.* – „Mindenkinek megvan a maga tanulási módja.” |
| 374 | *studento* | diák, egyetemista | *studi* „tanulni”, *studado* „tanulás”, *kunstudento* „tanulótárs” | *Mi estas studento en Vieno.* – „Egyetemista vagyok Bécsben.” |
| 376 | *milito* | háború | *militi* „háborúzni”, *milita* „háborús”, *militisto* „katona” | *Nenio estas pli malbona ol milito.* – „Semmi sem rosszabb a háborúnál.” |
| 378 | *birdo* | madár | *birdido* „fióka”, *birdaro* „madárraj”, *kortobirdo* „baromfi” | *La birdoj kantas en la arbo.* – „A madarak énekelnek a fán.” |
| 380 | *situacio* | helyzet | *situacia* „helyzeti” | *La situacio estas tre malfacila.* – „A helyzet nagyon nehéz.” |
| 381 | *vetero* | időjárás | *misvetero* „rossz idő”, *veterprognozo* „időjárás-előrejelzés” | *Kia estas la vetero hodiaŭ?* – „Milyen az idő ma?” |
| 383 | *suno* | Nap (égitest) | *sunsubiro* „napnyugta”, *sunleviĝo* „napkelte”, *sunumi* „napozni” | *La suno brilas, kaj ni iras al la maro.* – „Süt a nap, és megyünk a tengerhez.” |
| 389 | *arbaro* | erdő | *arbo* „fa”, *pluvarbaro* „esőerdő”, *praarbaro* „őserdő” | *Ni promenas tra la arbaro.* – „Az erdőben sétálunk.” |
| 391 | *momento* | pillanat | *momenta* „pillanatnyi”, *momente* „egy pillanat alatt”, *lastmomente* „az utolsó pillanatban” | *Atendu momenton, mi tuj revenos.* – „Várj egy pillanatot, mindjárt visszajövök.” |
| 392 | *danko* | köszönet | *danki* „megköszönni”, *dankema* „hálás”, *sendanka* „hálátlan” | *Mil dankojn por via helpo!* – „Ezer köszönet a segítségedért!” |
| 396 | *parto* | rész | *parte* „részben”, *partopreni* „részt venni”, *plejparte* „többnyire” | *Ĉi tiu parto de la urbo estas tre malnova.* – „A város ezen része nagyon régi.” |
| 398 | *plano* | terv | *plani* „tervezni”, *laborplano* „munkaterv” | *Kio estas via plano por morgaŭ?* – „Mi a terved holnapra?” |
| 402 | *edzo* | férj | *edzino* „feleség”, *geedzoj* „házaspár”, *edziĝi* „megnősülni” | *Ŝia edzo estas inĝeniero.* – „A férje mérnök.” |
| 405 | *celo* | cél | *celi* „célozni”, *sencela* „céltalan”, *vivcelo* „életcél” | *Mia celo estas lerni Esperanton.* – „Az a célom, hogy megtanuljak eszperantóul.” |
| 411 | *vizaĝo* | arc | *vizaĝesprimo* „arckifejezés”, *vizaĝalvizaĝe* „szemtől szemben” | *Li lavis sian vizaĝon.* – „Megmosta az arcát.” |

A legtöbb szócsalád a tőhöz kapcsolt utóképzővel vagy előképzővel épül: a *dom·et·o* „házikó” a „ház + kicsi”, a *bo·patr·o* „após” pedig a „házasság révén szerzett rokon + apa”. Mások két tövet kapcsolnak össze: *dormo·ĉambro* „hálószoba”. Ugyanabból a tőből más szófajú szavak is lesznek, például a *vivo* mellett a *vivi* ige és a *viva* melléknév. A szabályokat a [szóalkotás](https://esperantopedia.org/hu/nyelvtan/szokepzes/) oldalon találod.

A magyar „úr” a név után áll („Kovács úr”), az eszperantó *sinjoro* viszont előtte: *sinjoro Kovács*.

## Főnevek igékből és melléknevekből

A tőnek nincs saját szófaja; a végződés dönt. Ezért a 100 főnév közül nyolc ugyanazt a tövet használja, mint a [100 leggyakoribb ige](https://esperantopedia.org/hu/tanulas/leggyakoribb-igek/) valamelyike:

| Főnév | Ugyanabból a tőből alkotott ige |
|---|---|
| *vivo* „élet” (95) | *vivi* „élni” (129) |
| *laboro* „munka” (125) | *labori* „dolgozni” (126) |
| *demando* „kérdés” (201) | *demandi* „kérdezni” (188) |
| *amo* „szeretet, szerelem” (255) | *ami* „szeretni” (145) |
| *helpo* „segítség” (298) | *helpi* „segíteni” (110) |
| *opinio* „vélemény” (323) | *opinii* „vélni, gondolni” (170) |
| *morto* „halál” (328) | *morti* „meghalni” (182) |
| *respondo* „válasz” (368) | *respondi* „válaszolni” (271) |

A lista további részén még néhány pár található: *nomo* és *nomi* „nevezni” (372), *eraro* és *erari* „tévedni” (633), *danko* és *danki* „megköszönni” (635), *celo* és *celi* „célozni” (706), *plano* és *plani* „tervezni” (721).

Ezek a végződések igékből és melléknevekből képeznek új főneveket:

| Végződés | Mit nevez meg | Példák | Magyarul |
|---|---|---|---|
| *-o* igetövön | magát a cselekvést | *labori* → *laboro* | „dolgozni” → „munka” |
| *-ado* | folyamatos vagy ismétlődő cselekvést | *skribi* → *skribado* | „írni” → „írás (a folyamat)” |
| *-aĵo* | cselekvéshez vagy tulajdonsághoz kapcsolódó konkrét dolgot | *skribi* → *skribaĵo*; *manĝi* → *manĝaĵo*; *nova* → *novaĵo* | „írásmű”; „étel”; „hír” |
| *-eco* | a melléknév által leírt tulajdonságot vagy állapotot | *bela* → *beleco*; *libera* → *libereco* | „szép” → „szépség”; „szabad” → „szabadság” |
| *-ulo* | az adott tulajdonságú személyt | *riĉa* → *riĉulo*; *blinda* → *blindulo* | „gazdag” → „gazdag ember”; „vak” → „vak ember” |

A PMEG ökölszabályt ad: az *-eco* mindig tulajdonságot vagy állapotot nevez meg, az *-aĵo* viszont többnyire konkrét dolgot. A *beleco* tehát „szépnek lenni”, a *belaĵo* pedig „valami szép”. Az *-eco* nagyjából a magyar -ság/-ség képzőnek felel meg. Az összes utóképzőt az [utóképzők](https://esperantopedia.org/hu/nyelvtan/utokepzok/) oldalon találod.

## Hogyan számoltunk

2026. október 8-án számoltunk az [esperanto-1000-common-words-hu.csv](/downloads/esperanto-1000-common-words-hu.csv) fájlunkban. A fájl 822 296 Tatoeba-mondatból készült, amelyek 5 831 657 szót tartalmaznak. A többes *-j* és a tárgyragos *-n* elmarad, így a *libro*, a *libroj* és a *libron* együtt a *libro* alatt számít; a módszert a [gyakori szavak](https://esperantopedia.org/hu/tanulas/1000-szo/) oldal írja le.

- **Az 1000 tételből 359 főnév** (35,9%). A `per_million` értékeik összege egymillió szóra 86 593, így a főnevek a korpusz **szavainak 8,7%-át** adják. Az igék 17,6%-ot tesznek ki.
- **A 100 leggyakoribb szóból 8 főnév**, az első 300-ból pedig 62.
- **A 100 leggyakoribb főnév** a lista 55–411. helyén áll. A `per_million` értékeik összege 52 217, ez a szavak **5,2%-a**, és a lista által lefedett főnévi előfordulások 60,3%-a.
- **Az első 10, 20 és 50 főnév** a szavak 1,3%-át, 2,2%-át, illetve 3,8%-át adja. Egyedül a *homo* 0,2%-ot.

A szófajt a végződés dönti el: az *-o*-ra végződő tétel főnév, kivéve az olyan nyelvtani szavakat, mint a *kio* és a *tio*, amelyek tabellaszóként számítanak. A képzett főnevet külön számoljuk, így a *patro* és a *patrino* két főnév. A nagybetűvel írt neveket (*Maria*, *Parizo*) kihagytuk, kivéve az *Esperanto*-t és a *Dio*-t. A Tatoeba rövid, írott, gyakran fordított mondatokat tartalmaz; regények vagy beszéd más sorrendet adnának, ahogy a [Szókincs](https://esperantopedia.org/hu/tanulas/100-leggyakoribb-szo/) oldal listája mutatja.

## Gyakori kérdések

### Melyek a leggyakoribb főnevek az eszperantóban?

A listánkban a tíz leggyakoribb főnév a *homo*, a *tempo*, a *libro*, az *infano*, a *jaro*, a *lingvo*, a *vivo*, a *tago*, a *domo* és a *mono*. Együtt a Tatoeba-korpusz szavainak 1,3%-át adják.

### Hány eszperantó főnevet kell tudnom?

A 20 leggyakoribb főnév a korpusz szavainak 2,2%-át, az 50 leggyakoribb 3,8%-át, a 100 leggyakoribb 5,2%-át fedi le. A főnevek együtt a szavak 8,7%-át adják, mert minden mondatban ugyanaz a néhány nyelvtani szó és ige tér vissza: a nyelvtani szavak önmagukban 44,4%-ot tesznek ki. A többi szófajhoz lásd az [1000 szavas listát](https://esperantopedia.org/hu/tanulas/1000-szo/).

### Hogyan képezzük az eszperantó főnév többes számát?

Tegyél a főnévhez *-j*-t: *libro* → *libroj*. Ha a főnév tárgy is, tegyél utána *-n*-t: *librojn*. Minden főnév ezt a szabályt követi, a *la* névelő pedig nem változik.

### Van nyelvtani neme az eszperantó főneveknek?

Nincs. Az eszperantóban nincs nyelvtani nem. A személyt jelentő szavak többsége, például az *amiko* „barát”, semmit sem árul el a nemről, az *-in-* utóképző pedig a jelentése szerint férfi tövekből képez nőnemű alakot: *patro* „apa” → *patrino* „anya”.

### Hogyan lesz igéből vagy melléknévből főnév az eszperantóban?

Változtasd meg a végződést: *labori* „dolgozni” → *laboro* „munka”. Folyamatos cselekvéshez add az *-ad-* utóképzőt (*skribado*), konkrét dologhoz az *-aĵ-*t (*manĝaĵo*), tulajdonsághoz az *-ec-*et (*beleco*), tulajdonságú személyhez az *-ul-*t (*riĉulo*). Lásd [utóképzők](https://esperantopedia.org/hu/nyelvtan/utokepzok/).

## Források

- Esperantopedia: [Az 1000 leggyakoribb eszperantó szó](/downloads/esperanto-1000-common-words-hu.csv) (CSV: sorszám, szófaj, magyar jelentés, gyakoriság egymillió szóra), 2026. október 8-án számolva; a módszer [ezen az oldalon](https://esperantopedia.org/hu/tanulas/1000-szo/)
- [Tatoeba: downloads](https://tatoeba.org/en/downloads) – eszperantó mondatok, letöltve 2026. október 7-én; licenc: [CC BY 2.0 FR](https://creativecommons.org/licenses/by/2.0/fr/)
- [Reta Vortaro](https://reta-vortaro.de/) (ReVo): szócikkek, például a [domo](https://reta-vortaro.de/revo/art/dom.html), a [patro](https://reta-vortaro.de/revo/art/patr.html), a [knabo](https://reta-vortaro.de/revo/art/knab.html), a [studi](https://reta-vortaro.de/revo/art/stud.html) és a [skribi](https://reta-vortaro.de/revo/art/skrib.html), olvasva 2026. október 8-án; a szócsaládok szavainak jelentéseit a ReVóból rövidítettük
- PMEG: [Bazaj reguloj por O-vortoj](https://bertilow.com/pmeg/gramatiko/o-vortoj/bazaj_reguloj.html), [Seksa signifo de O-vortoj](https://bertilow.com/pmeg/gramatiko/o-vortoj/seksa_signifo.html), valamint az utóképzők oldalai: [AD](https://bertilow.com/pmeg/vortfarado/afiksoj/sufiksoj/ad.html), [AĴ](https://bertilow.com/pmeg/vortfarado/afiksoj/sufiksoj/ajh.html) és [EC](https://bertilow.com/pmeg/vortfarado/afiksoj/sufiksoj/ec.html)
- [Wiktionary: Esperanto lemmas](https://en.wiktionary.org/wiki/Category:Esperanto_lemmas) (CC BY-SA 4.0) és Paul Denisowski [ESPDIC](http://www.denisowski.org/Esperanto/ESPDIC/espdic_readme.html) szótára (CC BY 3.0): a listában szereplő jelentések forrásai; a magyar jelentéseket magunk készítettük, és összevetettük a ReVo magyar fordításaival