# A leggyakoribb eszperantó melléknevek (ellentétpárokkal)

Source: https://esperantopedia.org/hu/tanulas/leggyakoribb-melleknevek/
Language: hu
Updated: 2026-10-29

> Az 1000 leggyakoribb eszperantó szó közé tartozó 120 melléknév magyar jelentéssel, ellentétpárral és példával. A melléknevek a szavak 3,2%-át adják.

A leggyakoribb eszperantó melléknevek a *bona* „jó”, az *alia* „másik, más”, a *granda* „nagy”, a *multa* „sok”, a *bela* „szép” és a *nova* „új”. Az [1000 leggyakoribb szóból álló listánk](https://esperantopedia.org/hu/tanulas/1000-szo/) **120 melléknevet** tartalmaz, mindet bemutatjuk alább. Együtt egy 5,8 millió szavas, hétköznapi eszperantó mondatokból álló korpusz **szavainak 3,2%-át** adják, a tíz leggyakoribb pedig 1,2%-át. A melléknév *-a*-ra végződik, és átveszi főnevének *-j* és *-n* végződését, ezért egyetlen rövid lecke a [főnevekről és melléknevekről](https://esperantopedia.org/hu/nyelvtan/fonevek-melleknevek/) mind a 120-at lefedi.

## Egy végződés, két egyeztető végződés

A lista minden melléknevének végződése *-a*, kivéve az *ambaŭ* „mindkettő, mindkét” szót. Egynél több esetén tegyél a végére *-j*-t, tárgy esetén *-n*-t, mindig ebben a sorrendben.

| | Egyes szám | Többes szám |
|---|---|---|
| **Alany** | *nova libro* | *novaj libroj* |
| **Tárgy (-n)** | *novan libron* | *novajn librojn* |

- **Az *esti* után nincs -n:** *La libro estas nova.* – „A könyv új.” *La libroj estas novaj.* – „A könyvek újak.”
- **A sorrend szabad.** A *nova libro* és a *libro nova* is helyes; a PMEG megjegyzi, hogy a főnév után álló melléknév gyakran hangsúlyos.
- **Főnév nélkül.** A nyelvnevek elhagyják a *lingvo* szót: *Ŝi parolas la francan.* – „Franciául beszél.” A mennyiségi melléknevek gyakran egyedül állnak: *Multaj scias tion.* – „Sokan tudják ezt.”
- ***Ambaŭ* a kivétel.** Nem kap sem *-j*-t, sem *-n*-t, és nem kapcsolható a *la* névelővel: *ambaŭ knabinoj* – „mindkét lány”, *Mi vidis ambaŭ knabinojn.* – „Mindkét lányt láttam.”

A magyarban a jelzői melléknév nem egyezik a főnévvel („nagy házak”, „nagy házat”), az eszperantóban viszont mindig: *grandaj domoj*, *grandajn domojn*. Az állítmányi melléknév a magyarban is többes számba kerül („a házak nagyok”), ahogy az eszperantóban is: *La domoj estas grandaj.*

## Az első 10 melléknév, amit érdemes megtanulni

Ez a mi saját választásunk, nem hivatalos lista. A tízből hat a hat leggyakoribb melléknév: a *bona*, az *alia*, a *granda*, a *multa*, a *bela* és a *nova*. A gyakoriságban következő négy, a *tuta* „egész”, a *kelka* „néhány”, a *sola* „egyedül lévő, egyetlen” és az *unua* „első”, a mennyiséget és a sorrendet kifejező kis szavakként működnek, és közvetlenül ezután jönnek. Helyettük a *malbona* és a *malgranda* ellentéteket vesszük, továbbá a *feliĉa* és a *malfacila* szót, mert a kezdőnek az első beszélgetésekben szüksége van rájuk.

| Melléknév | Jelentés | Ellentét | Miért éppen ez az első |
|---|---|---|---|
| *bona* | jó | *malbona* | A leggyakoribb melléknév, nagyjából minden 500. szó: *Bonan tagon!* – „Jó napot!” |
| *malbona* | rossz | *bona* | Az első *mal-* szó, amellyel találkozol |
| *granda* | nagy | *malgranda* | A méret; a *grandega* „hatalmas” is szerepel a listában |
| *malgranda* | kicsi | *granda* | Kiegészíti a méretpárt |
| *nova* | új | *malnova* | Tárgyak és hírek; a *malnova* jelentése „régi” |
| *bela* | szép | *malbela* | Bókok |
| *multa* | sok | *malmulta* | Mennyiség: *multan dankon* – „sok köszönet” |
| *alia* | másik, más | *sama* | Valami más kérése |
| *feliĉa* | boldog | *malfeliĉa* | Jókívánságok: *Feliĉan naskiĝtagon!* – „Boldog születésnapot!” |
| *malfacila* | nehéz | *facila* | A tanulásról beszélni; a *facila* „könnyű” nem kér újabb tövet |

## A 120 leggyakoribb eszperantó melléknév

A *Sorszám* a melléknév helye a lista mind az 1000 szava között, ezért az 57. helyen álló *bona* az első melléknév. Az *Ellentét* oszlop azt a szót mutatja, amelyet a fordított jelentéshez használnál: a *mal-* alakot, ha a [ReVo](https://reta-vortaro.de/), a Reta Vortaro egyszerű ellentétként tartalmazza; különben egy külön szót, amelyet a ReVo ellentétként határoz meg vagy antonimaként sorol fel; a **–** jel pedig azt jelzi, hogy nem találtunk természetes párt. A szűk jelentésű ritka szavakat, például a *malpropra* vagy a *malpreta* szót, kihagytuk. A példák a mieink; bármelyik melléknevet kikeresheted a [szótárban](https://esperantopedia.org/hu/szotar/).

| Sorszám | Melléknév | Jelentés | Ellentét | Példa |
|---|---|---|---|---|
| 57 | *bona* | jó | *malbona* „rossz” | *Ŝi estas bona instruistino.* – „Ő jó tanárnő.” |
| 63 | *alia* | másik, más | *sama* „ugyanaz” | *Mi volas alian libron.* – „Egy másik könyvet szeretnék.” |
| 81 | *granda* | nagy | *malgranda* „kicsi” | *Ili havas grandan domon.* – „Nagy házuk van.” |
| 82 | *multa* | sok | *malmulta* „kevés” | *En la ĉambro estas multaj homoj.* – „A szobában sok ember van.” |
| 117 | *bela* | szép | *malbela* „csúnya” | *Kia bela tago!* – „Milyen szép nap!” |
| 118 | *nova* | új | *malnova* „régi” | *Mi havas novan telefonon.* – „Új telefonom van.” |
| 123 | *tuta* | egész, teljes | – | *Mi legis la tutan libron.* – „Elolvastam az egész könyvet.” |
| 143 | *kelka* | néhány, pár | – | *Kelkaj infanoj ludas ekstere.* – „Néhány gyerek kint játszik.” |
| 152 | *sola* | egyedüli, egyetlen; egyedül lévő | – | *Li loĝas sola.* – „Egyedül lakik.” |
| 180 | *unua* | első | *lasta* „utolsó” | *Ĉi tio estas mia unua vizito.* – „Ez az első látogatásom.” |
| 185 | *franca* | francia | – | *Ŝi parolas la francan.* – „Franciául beszél.” |
| 193 | *angla* | angol | – | *Tio estas angla vorto.* – „Ez egy angol szó.” |
| 229 | *malbona* | rossz | *bona* „jó” | *Hodiaŭ la vetero estas malbona.* – „Ma rossz az idő.” |
| 247 | *juna* | fiatal | *maljuna* „idős” | *Mia fratino estas ankoraŭ juna.* – „A húgom még fiatal.” |
| 248 | *lasta* | utolsó | *unua* „első” | *Ĉu tio estas la lasta trajno?* – „Ez az utolsó vonat?” |
| 251 | *grava* | fontos | *malgrava* „lényegtelen” | *Ĉi tiu letero estas tre grava.* – „Ez a levél nagyon fontos.” |
| 252 | *longa* | hosszú | *mallonga* „rövid” | *Ĝi estas longa rivero.* – „Ez egy hosszú folyó.” |
| 253 | *feliĉa* | boldog | *malfeliĉa* „boldogtalan” | *La infanoj estas feliĉaj.* – „A gyerekek boldogok.” |
| 268 | *malgranda* | kicsi | *granda* „nagy” | *Mi havas malgrandan hundon.* – „Kis kutyám van.” |
| 274 | *propra* | saját | – | *Ŝi havas sian propran ĉambron.* – „Saját szobája van.” |
| 277 | *sama* | ugyanaz, azonos | *malsama* „különböző” | *Ni havas la saman nomon.* – „Ugyanaz a nevünk.” |
| 278 | *vera* | igaz, valódi | *malvera* „hamis” | *Tio estas vera rakonto.* – „Ez egy igaz történet.” |
| 286 | *ambaŭ* | mindkettő, mindkét | – | *Ambaŭ knabinoj ŝatas muzikon.* – „Mindkét lány szereti a zenét.” |
| 290 | *alta* | magas | *malalta* „alacsony” | *La monto estas tre alta.* – „A hegy nagyon magas.” |
| 300 | *ruĝa* | piros, vörös | – | *Ŝi portas ruĝan robon.* – „Piros ruhát visel.” |
| 306 | *malnova* | régi | *nova* „új” | *Ni loĝas en malnova domo.* – „Egy régi házban lakunk.” |
| 318 | *blanka* | fehér | *nigra* „fekete” | *La neĝo estas blanka.* – „A hó fehér.” |
| 343 | *verda* | zöld | – | *La herbo estas verda.* – „A fű zöld.” |
| 346 | *dua* | második | – | *Mi loĝas en la dua etaĝo.* – „A második emeleten lakom.” |
| 375 | *forta* | erős | *malforta* „gyenge” | *Li estas forta viro.* – „Ő erős férfi.” |
| 379 | *nigra* | fekete | *blanka* „fehér” | *Mi havas nigran katon.* – „Fekete macskám van.” |
| 386 | *plia* | további | *malplia* „kevesebb” | *Ĉu vi bezonas pliajn informojn?* – „Szükséged van további információra?” |
| 388 | *malfacila* | nehéz | *facila* „könnyű” | *Tiu demando estas tro malfacila.* – „Az a kérdés túl nehéz.” |
| 394 | *plena* | tele, teljes | *malplena* „üres” | *La glaso estas plena.* – „A pohár tele van.” |
| 400 | *germana* | német | – | *Li havas germanan aŭton.* – „Német autója van.” |
| 403 | *maljuna* | idős, öreg | *juna* „fiatal” | *Mia avo estas maljuna.* – „A nagyapám idős.” |
| 410 | *japana* | japán | – | *Ni manĝis japanan manĝaĵon.* – „Japán ételt ettünk.” |
| 415 | *certa* | biztos, bizonyos | *malcerta* „bizonytalan” | *Mi estas certa pri tio.* – „Biztos vagyok benne.” |
| 436 | *blua* | kék | – | *La ĉielo estas blua.* – „Az ég kék.” |
| 441 | *riĉa* | gazdag | *malriĉa* „szegény” | *Li estas riĉa, sed ne feliĉa.* – „Gazdag, de nem boldog.” |
| 451 | *interesa* | érdekes | *enuiga* „unalmas” | *Tio estas interesa libro.* – „Ez egy érdekes könyv.” |
| 453 | *stulta* | buta, ostoba | *inteligenta* „intelligens” | *Tio estis stulta demando.* – „Ez buta kérdés volt.” |
| 454 | *stranga* | furcsa, különös | *normala* „normális” | *Mi aŭdis strangan bruon.* – „Furcsa zajt hallottam.” |
| 457 | *homa* | emberi | – | *Tio estas homa eraro.* – „Ez emberi tévedés.” |
| 483 | *venonta* | jövő (*venonta jaro*: jövő év) | *pasinta* „múlt” | *Ni vizitos vin la venontan semajnon.* – „Jövő héten meglátogatunk.” |
| 490 | *ĝusta* | helyes | *malĝusta* „helytelen” | *Ĉu tio estas la ĝusta vojo?* – „Ez a helyes út?” |
| 513 | *malsana* | beteg | *sana* „egészséges” | *Mia filo estas malsana.* – „A fiam beteg.” |
| 516 | *plura* | több, számos | – | *Li havas plurajn amikojn en Berlino.* – „Több barátja van Berlinben.” |
| 525 | *pasinta* | múlt, elmúlt | *venonta* „jövő” | *La pasinta semajno estis longa.* – „Az elmúlt hét hosszú volt.” |
| 537 | *laca* | fáradt | *vigla* „élénk” | *Mi estas tre laca hodiaŭ.* – „Ma nagyon fáradt vagyok.” |
| 539 | *eta* | kis, apró | – | *Ni havas etan kuirejon.* – „Kis konyhánk van.” |
| 541 | *preta* | kész | – | *La vespermanĝo estas preta.* – „Kész a vacsora.” |
| 547 | *libera* | szabad | *mallibera* „szabadságától megfosztott” | *Ĉu tiu ĉi loko estas libera?* – „Szabad ez a hely?” |
| 593 | *simpla* | egyszerű | *malsimpla* „bonyolult” | *Mi serĉas simplan solvon.* – „Egyszerű megoldást keresek.” |
| 599 | *varma* | meleg (forró) | *malvarma* „hideg” | *La kafo estas varma.* – „A kávé forró.” |
| 612 | *farita* | megcsinált, elkészített | – | *La laboro jam estas farita.* – „A munka már kész.” |
| 613 | *okupata* | elfoglalt | – | *Ŝi estas tre okupata hodiaŭ.* – „Ma nagyon elfoglalt.” |
| 617 | *ŝatata* | kedvelt, kedvenc | – | *Ĉi tio estas mia plej ŝatata kanto.* – „Ez a kedvenc dalom.” |
| 619 | *fama* | híres | – | *Ŝi estas fama kantistino.* – „Ő híres énekesnő.” |
| 621 | *aĝa* | … éves, idős (*kiom aĝa*: hány éves) | *juna* „fiatal” | *Kiom aĝa vi estas?* – „Hány éves vagy?” |
| 623 | *bonega* | kiváló, nagyszerű | *malbonega* „szörnyű” | *La manĝaĵo estis bonega.* – „Az étel kiváló volt.” |
| 626 | *bruna* | barna | – | *Li havas brunajn okulojn.* – „Barna szeme van.” |
| 643 | *malvarma* | hideg | *varma* „meleg” | *La akvo estas tro malvarma.* – „A víz túl hideg.” |
| 644 | *usona* | amerikai (USA-beli) | – | *Mia amiko estas usona.* – „A barátom amerikai.” |
| 658 | *malmulta* | kevés | *multa* „sok” | *Malmultaj homoj scias tion.* – „Kevesen tudják ezt.” |
| 667 | *facila* | könnyű | *malfacila* „nehéz” | *Ĉi tiu ekzerco estas facila.* – „Ez a feladat könnyű.” |
| 668 | *ĉina* | kínai | – | *Mi ŝatas ĉinan teon.* – „Szeretem a kínai teát.” |
| 672 | *terura* | szörnyű, rettenetes | *bonega* „kiváló” | *La vetero estis terura.* – „Szörnyű idő volt.” |
| 675 | *afabla* | kedves, barátságos | *malafabla* „barátságtalan” | *La vendisto estas tre afabla.* – „Az eladó nagyon kedves.” |
| 680 | *proksima* | közeli | *malproksima* „távoli” | *La stacidomo estas proksima.* – „Az állomás közel van.” |
| 681 | *malsama* | különböző | *sama* „ugyanaz” | *Ni havas malsamajn opiniojn.* – „Különböző a véleményünk.” |
| 684 | *danĝera* | veszélyes | *sekura* „biztonságos” | *Tiu strato estas danĝera nokte.* – „Az az utca éjszaka veszélyes.” |
| 704 | *malfermita* | nyitott | *fermita* „zárt” | *La pordo estas malfermita.* – „Nyitva van az ajtó.” |
| 705 | *inteligenta* | értelmes, intelligens | *stulta* „buta” | *Ŝi estas tre inteligenta knabino.* – „Ő nagyon intelligens lány.” |
| 728 | *flava* | sárga | – | *Mi ŝatas flavajn florojn.* – „Szeretem a sárga virágokat.” |
| 732 | *rusa* | orosz | – | *Li legas rusan libron.* – „Orosz könyvet olvas.” |
| 741 | *mallonga* | rövid | *longa* „hosszú” | *Mi skribis mallongan leteron.* – „Rövid levelet írtam.” |
| 743 | *fremda* | idegen, külföldi | – | *Ŝi lernas fremdan lingvon.* – „Idegen nyelvet tanul.” |
| 752 | *tria* | harmadik | – | *Tio estas mia tria taso da teo.* – „Ez a harmadik csésze teám.” |
| 756 | *amuza* | vicces, mulatságos | – | *Tiu filmo estas tre amuza.* – „Az a film nagyon vicces.” |
| 759 | *diversa* | különféle, különböző | – | *Ili vendas diversajn fruktojn.* – „Különféle gyümölcsöt árulnak.” |
| 763 | *saĝa* | bölcs | *malsaĝa* „esztelen” | *Mia avino estas saĝa virino.* – „A nagymamám bölcs asszony.” |
| 764 | *dika* | vastag; kövér | *maldika* „vékony” | *La libro estas tre dika.* – „A könyv nagyon vastag.” |
| 768 | *agrabla* | kellemes | *malagrabla* „kellemetlen” | *Ĉi tiu ĉambro estas agrabla.* – „Ez a szoba kellemes.” |
| 774 | *multekosta* | drága | *malmultekosta* „olcsó” | *Tiu robo estas tro multekosta.* – „Az a ruha túl drága.” |
| 776 | *pura* | tiszta | *malpura* „piszkos” | *Mia ĉambro estas pura.* – „A szobám tiszta.” |
| 784 | *mortinta* | halott, meghalt | *viva* „élő” | *Mortinta birdo kuŝas en la ĝardeno.* – „Egy halott madár fekszik a kertben.” |
| 796 | *konata* | ismert, ismerős | – | *Tiu kanto estas tre konata.* – „Az a dal nagyon ismert.” |
| 798 | *kioma* | hányadik | – | *Kioma horo estas?* – „Hány óra van?” |
| 802 | *hispana* | spanyol | – | *Mi trinkis hispanan vinon.* – „Spanyol bort ittam.” |
| 806 | *freneza* | őrült, bolond | – | *Tio estas freneza ideo.* – „Ez őrült ötlet.” |
| 812 | *kontenta* | elégedett | *malkontenta* „elégedetlen” | *Ni estas kontentaj pri la rezulto.* – „Elégedettek vagyunk az eredménnyel.” |
| 823 | *ĉarma* | bájos, elbűvölő | – | *Vi havas ĉarman ĝardenon.* – „Bájos kerted van.” |
| 835 | *belega* | gyönyörű | – | *La vido estas belega.* – „A kilátás gyönyörű.” |
| 846 | *griza* | szürke | – | *Hodiaŭ la ĉielo estas griza.* – „Ma szürke az ég.” |
| 865 | *okupita* | elfoglalt | – | *Ĉu ĉi tiu seĝo estas okupita?* – „Foglalt ez a szék?” |
| 869 | *bongusta* | finom, ízletes | – | *La supo estas bongusta.* – „A leves finom.” |
| 875 | *mirinda* | csodálatos | – | *Ĝi estis mirinda vojaĝo.* – „Csodálatos utazás volt.” |
| 878 | *ĉefa* | fő | – | *Tio estas la ĉefa problemo.* – „Ez a fő probléma.” |
| 879 | *fermita* | zárt | *malfermita* „nyitott” | *La vendejo estas fermita hodiaŭ.* – „A bolt ma zárva van.” |
| 887 | *antikva* | ókori, antik | *moderna* „modern” | *Ni vizitis antikvan urbon.* – „Meglátogattunk egy ókori várost.” |
| 897 | *malriĉa* | szegény | *riĉa* „gazdag” | *Ili estis malriĉaj, sed feliĉaj.* – „Szegények voltak, de boldogok.” |
| 898 | *rapida* | gyors | *malrapida* „lassú” | *Ŝi estas rapida kuristino.* – „Ő gyors futónő.” |
| 905 | *sekva* | következő | *antaŭa* „előző” | *La sekva trajno foriras je la deka.* – „A következő vonat tízkor indul.” |
| 919 | *grandega* | hatalmas, óriási | – | *Ni vidis grandegan elefanton.* – „Hatalmas elefántot láttunk.” |
| 927 | *komuna* | közös | – | *Ni havas komunan amikon.* – „Van egy közös barátunk.” |
| 930 | *kara* | kedves, drága | *malkara* „olcsó” | *Kara amiko, mi skribas al vi el Parizo.* – „Kedves barátom, Párizsból írok neked.” |
| 942 | *serioza* | komoly | *malserioza* „komolytalan” | *Li estas serioza homo.* – „Ő komoly ember.” |
| 952 | *internacia* | nemzetközi | – | *Esperanto estas internacia lingvo.* – „Az eszperantó nemzetközi nyelv.” |
| 954 | *perfekta* | tökéletes | – | *Neniu estas perfekta.* – „Senki sem tökéletes.” |
| 959 | *malplena* | üres | *plena* „tele” | *La botelo estas malplena.* – „Üres a palack.” |
| 961 | *freŝa* | friss | *malfreŝa* „nem friss” | *Mi aĉetis freŝan panon.* – „Friss kenyeret vettem.” |
| 970 | *sesa* | hatodik | – | *Mi leviĝas je la sesa horo.* – „Hatkor kelek.” |
| 976 | *utila* | hasznos | *malutila* „káros” | *Via konsilo estis tre utila.* – „A tanácsod nagyon hasznos volt.” |
| 977 | *itala* | olasz | – | *Mi ŝatas italan kafon.* – „Szeretem az olasz kávét.” |
| 989 | *eŭropa* | európai | – | *Ŝi vojaĝas tra eŭropaj landoj.* – „Európai országokon át utazik.” |
| 991 | *antaŭa* | előző, korábbi | *sekva* „következő” | *Ni parolis pri tio en la antaŭa leciono.* – „Erről beszéltünk az előző leckében.” |
| 996 | *natura* | természetes | *malnatura* „természetellenes” | *Tio estas tute natura.* – „Ez teljesen természetes.” |
| 997 | *necesa* | szükséges | – | *La bileto ne estas necesa.* – „A jegy nem szükséges.” |
| 998 | *taŭga* | alkalmas, megfelelő | *maltaŭga* „alkalmatlan” | *Tiu ĉambro estas taŭga por ni.* – „Az a szoba megfelel nekünk.” |

Négy megjegyzés a táblázathoz:

- **Ellentétek.** A 120 melléknév közül 71-nek van ellentéte: 52-nek a *mal-* révén, 19-nek külön szóval. A 49 gondolatjel között vannak a színek, a nemzetiségek és a sorszámnevek, amelyeknek nincs ellentétük, valamint az olyan melléknevek, mint az *amuza* vagy a *freneza*, ahol egyetlen szó sem a természetes párja. Egyszerű tagadáshoz használd a *ne-* előképzőt: *nekonata* „ismeretlen”, *nenecesa* „szükségtelen”. Ezek nem ellentétek; a különbséget az [eszperantó ellentétek](https://esperantopedia.org/hu/kifejezesek/ellentetek/) oldal magyarázza.
- **Melléknévi igenevek.** Tíz tétel melléknévként használt melléknévi igenév: *venonta*, *pasinta*, *farita*, *okupata*, *ŝatata*, *mortinta*, *malfermita*, *okupita*, *fermita* és *konata*. Lásd [melléknévi igenevek](https://esperantopedia.org/hu/nyelvtan/melleknevi-igenevek/).
- ***Okupata* és *okupita*.** Mindkettő az *okupi* szenvedő melléknévi igeneve, és mindkettő „elfoglalt”. Zamenhof azt írta, hogy a nyelvhasználat a *mi estas okupita* alakot kívánja (*Lingvaj Respondoj*, idézi a ReVo). A PMEG szerint is az *okupita* a szokásosabb, de azt mondja, hogy a munkával lekötött állapotra bármelyik jó, gyakorlati különbség nélkül. A mi listánkban az *okupata* (617) a gyakoribb. A foglalt ülőhely *okupita*.
- **Színek.** A nyolc szín a *ruĝa*, *blanka*, *verda*, *nigra*, *blua*, *bruna*, *flava* és *griza*; további árnyalatok, valamint a *hel-* és a *mal-hel-* használata a [színek](https://esperantopedia.org/hu/kifejezesek/szinek/) oldalon található.

## Ellentétek: a mal- és a külön szavak

A listában tizenhárom melléknév kezdődik *mal-*lal, és tizenkét pár mindkét tagja szerepel a listán: *bona* és *malbona*, *granda* és *malgranda*, *multa* és *malmulta*, *nova* és *malnova*, *juna* és *maljuna*, *longa* és *mallonga*, *sama* és *malsama*, *plena* és *malplena*, *riĉa* és *malriĉa*, *varma* és *malvarma*, *facila* és *malfacila*, *fermita* és *malfermita*. Egyetlen tő a skála mindkét végét megadja; lásd [előképzők](https://esperantopedia.org/hu/nyelvtan/elokepzok/) és az [ellentétek oldal](https://esperantopedia.org/hu/kifejezesek/ellentetek/) 74 párját. A magyarban az ellentétek többnyire külön szavak („jó – rossz”, „nagy – kicsi”, „új – régi”), ezért a *mal-* sok szót megtakarít.

Más ellentétek két külön szó, ezért a *mal-* nem segít. Ezek a párok szerepelnek a fenti táblázatban:

| Pár | Magyarul | Miért párosítjuk őket |
|---|---|---|
| *nigra – blanka* | fekete – fehér | A ReVo a *blanka* szót a *nigra* antonimájaként adja meg |
| *unua – lasta* | első – utolsó | Egy sorozat első és utolsó helye |
| *venonta – pasinta* | jövő – múlt | A ReVo mindkettőt a másikhoz viszonyítva határozza meg |
| *sekva – antaŭa* | következő – előző | Sorrend egy sorozatban vagy az időben |
| *laca – vigla* | fáradt – élénk | A ReVo a *laca* szót *malvigla*-ként határozza meg |
| *stulta – inteligenta* | buta – értelmes | A ReVo a *malinteligenta* szót *stulta*-ként határozza meg |
| *interesa – enuiga* | érdekes – unalmas | A ReVo az *enui* igét az érdeklődés hiányából fakadó elégedetlenségként határozza meg |
| *danĝera – sekura* | veszélyes – biztonságos | A *sekura* a veszélytől mentes helyzetben levést jelenti |
| *antikva – moderna* | ókori – modern | A ReVo a *moderna* szót az ókorral szembeállítva határozza meg |
| *alia – sama* | másik – ugyanaz | A ReVo az *alia* szót *malsama*-ként határozza meg |
| *terura – bonega* | szörnyű – kiváló | A ReVo a *terura* egyik jelentését *malbonega*-ként határozza meg |
| *stranga – normala* | furcsa – normális | A ReVo a *stranga* szót a szokatlanként határozza meg; a *nenormala* a rokon szavai között szerepel |

## Fokozás: pli, plej, ol

A melléknév nem kap fokozó végződést. A *pli* jelentése „több”, a *plej* „leg-”, az *ol* „mint”, a *tiel … kiel* pedig „olyan … mint”. Rendhagyó alak nincs: a „jobb” *pli bona*, a „rosszabb” *pli malbona*. A magyar -bb és leg- fokozás rendhagyó alakjaival („jó – jobb – legjobb”) szemben az eszperantó mindig két szót használ. A teljes szabályok a [fokozás](https://esperantopedia.org/hu/nyelvtan/fokozas/) oldalon találhatók.

| Jelentés | Minta | Példa |
|---|---|---|
| -bb, mint | *pli … ol* | *Tiu libro estas pli interesa ol ĉi tiu.* – „Az a könyv érdekesebb, mint ez.” |
| a leg…-bb | *la plej … el* | *Ŝi estas la plej juna el la infanoj.* – „Ő a legfiatalabb a gyerekek közül.” |
| kevésbé … mint | *malpli … ol* | *Ĉi tiu ekzerco estas malpli malfacila ol la alia.* – „Ez a feladat kevésbé nehéz, mint a másik.” |
| olyan … mint | *tiel … kiel* | *La libro estas tiel dika kiel la vortaro.* – „A könyv olyan vastag, mint a szótár.” |
| nagyon, túl | *tre*, *tro* | *tre bela*, *tro multekosta* – „nagyon szép”, „túl drága” |

Az olyan melléknevek, mint az *unua* „első” vagy a *franca* „francia”, rögzített helyet vagy származást neveznek meg, ezért ritkán fokozzák őket. Az erősség szavon belüli változtatására az *-eg-* utóképző szolgál: a *bona* → *bonega* „kiváló”, a *bela* → *belega* „gyönyörű” és a *granda* → *grandega* „hatalmas” mind szerepel a listán.

## Más szavakból alkotott melléknevek

Az *-a* végződés azt adja hozzá a tőhöz, hogy „azzal rendelkező vagy ahhoz kapcsolódó, amit a tő megnevez” (PMEG): a *homa* „emberrel kapcsolatos”, a *longa* „hosszúsággal rendelkező”. A pontos jelentés a tőtől és a szövegkörnyezettől függ, ezért az ismeretlen szavakat nézd meg a [szótárban](https://esperantopedia.org/hu/szotar/). A legtöbb melléknév más szavakból épül a [szóalkotás](https://esperantopedia.org/hu/nyelvtan/szokepzes/) szabályai szerint. A magyar -i és -s képző (emberi, nyári, veszélyes) szerepét az eszperantóban az *-a* végződés tölti be.

| Forrás | Minta | Példa | Jelentés |
|---|---|---|---|
| főnév | tő + *-a* | *danĝero* → *danĝera* (684) | „veszély” → „veszélyes” |
| főnév | tő + *-a* | *homo* → *homa* (457) | „ember” → „emberi” |
| főnév | tő + *-a* | *domo* → *doma* | „ház” → „házi, a házhoz tartozó” |
| főnév | tő + *-a* | *somero* → *somera* | „nyár” → „nyári” |
| ige | melléknévi igenév | *fermi* → *fermita* (879) | „bezárni” → „zárt” |
| ige | melléknévi igenév | *morti* → *mortinta* (784) | „meghalni” → „halott” |
| ige | *-em-*, *-ebl-*, *-ind-* utóképző | *lerni* → *lernema*, *manĝi* → *manĝebla*, *legi* → *leginda* | „tanulékony”, „ehető”, „olvasásra érdemes” |
| melléknév | *mal-* előképző | *bona* → *malbona* (229) | „jó” → „rossz” |
| melléknév | *-eg-* utóképző | *bela* → *belega* (835) | „szép” → „gyönyörű” |
| kifejezés | *inter nacioj* | → *internacia* (952) | „nemzetek között” → „nemzetközi” |

## Hogyan számoltunk

2026. október 8-án számoltunk az [esperanto-1000-common-words-hu.csv](/downloads/esperanto-1000-common-words-hu.csv) fájlunkban. A fájl 822 296 Tatoeba-mondatból készült, amelyek 5 831 657 szót tartalmaznak. Minden melléknévalak az *-a* alakja alatt számít, a többes *-j* és a tárgyragos *-n* nélkül. A módszert a [gyakori szavak](https://esperantopedia.org/hu/tanulas/1000-szo/) oldal írja le.

- **Az 1000 tételből 120 melléknév** (12,0%). A `per_million` értékeik összege egymillió szóra 31 786, így a melléknevek a korpusz **szavainak 3,2%-át** adják, vagyis az 1000 szavas lista által lefedett szavak 4,1%-át.
- **Az igék, főnevek és határozószók** ugyanebben a listában 17,6% (313 tétel), 8,7% (359) és 4,6% (89). Sok a melléknév, de mindegyik ritka: a leggyakoribb, a *bona*, egymillió szóban 1958-szor fordul elő, az *esti* pedig 40 934-szer. Lásd a [leggyakoribb igéket](https://esperantopedia.org/hu/tanulas/leggyakoribb-igek/).
- **A 100 leggyakoribb szóból csak 4 melléknév** (*bona* 57, *alia* 63, *granda* 81, *multa* 82). Az első 300 szóban 25, az első 500-ban 46 van.
- **A 10, 20, 50 és 100 leggyakoribb melléknév** a szavak 1,2%-át, 1,6%-át, 2,4%-át, illetve 3,0%-át adja, ami a listán szereplő melléknévi előfordulások 37%-a, 51%-a, 74%-a, illetve 94%-a.

A szófajt a végződés dönti el: az *-a*-ra végződő tétel melléknév. A birtokos névmásokat (*mia*, *via*) és a *kia*, *tia*, *ia*, *ĉia*, *nenia* tabellaszavakat a saját szófajukban számoltuk, a *kioma* (sorszámot kérdező szó) és az *ambaŭ* viszont melléknévnek számít. Öt csoport tűnik ki:

| Csoport | Melléknevek | Egymillió szóra | Példák |
|---|---|---|---|
| *mal-*lal | 13 | 2658 | *malbona*, *malgranda*, *malnova* |
| Nemzetiség és régió | 10 | 2352 | *franca*, *angla*, *germana*, *japana* |
| Színek | 8 | 1736 | *ruĝa*, *blanka*, *verda*, *nigra* |
| Melléknévi igenevek | 10 | 1370 | *venonta*, *pasinta*, *fermita* |
| Sorszámnevek | 4 | 1121 | *unua*, *dua*, *tria*, *sesa* |

A *malfermita* egyszerre *mal-* szó és melléknévi igenév. A Tatoeba rövid, írott, gyakran fordított mondatokat tartalmaz; regények vagy beszéd más sorrendet adnának, ahogy a [Szókincs](https://esperantopedia.org/hu/tanulas/100-leggyakoribb-szo/) oldal listája mutatja.

## Gyakori kérdések

### Melyek a leggyakoribb melléknevek az eszperantóban?

A listánkban a tíz leggyakoribb a *bona*, az *alia*, a *granda*, a *multa*, a *bela*, a *nova*, a *tuta*, a *kelka*, a *sola* és az *unua*. Együtt a Tatoeba-korpusz szavainak 1,2%-át adják; a *bona* „jó” egyedül nagyjából minden 500. szó.

### Hogyan képezünk melléknevet az eszperantóban?

Tegyél *-a*-t a tő után: a *danĝer-* a *danĝera* „veszélyes” szót adja. Többes számhoz add a *-j*-t, tárgyhoz az *-n*-t: *danĝeraj stratoj*, *danĝerajn stratojn*. Lásd [főnevek és melléknevek](https://esperantopedia.org/hu/nyelvtan/fonevek-melleknevek/).

### Hogyan mondjuk az eszperantóban egy melléknév ellentétét?

Tegyél elé *mal-*t: *granda* „nagy” → *malgranda* „kicsi”. Néhány ellentét külön szó, például a *nigra – blanka* „fekete – fehér”; lásd [ellentétek](https://esperantopedia.org/hu/kifejezesek/ellentetek/).

### Hogyan mondjuk eszperantóul, hogy „jobb” és „a legjobb”?

A „jobb” *pli bona*, a „legjobb” *la plej bona*. Semmi sem rendhagyó; ugyanaz a *pli* és *plej* működik minden melléknévvel ([fokozás](https://esperantopedia.org/hu/nyelvtan/fokozas/)).

### A melléknév a főnév előtt vagy után áll?

Általában előtte, de mindkét sorrend helyes: a *granda domo* és a *domo granda* ugyanazt jelenti. A főnév után álló melléknév gyakran hangsúlyos (PMEG).

## Források

- Esperantopedia: [Az 1000 leggyakoribb eszperantó szó](/downloads/esperanto-1000-common-words-hu.csv) (CSV: sorszám, szófaj, magyar jelentés, gyakoriság egymillió szóra), 2026. október 8-án számolva; a módszer [ezen az oldalon](https://esperantopedia.org/hu/tanulas/1000-szo/)
- [Tatoeba: downloads](https://tatoeba.org/en/downloads) – eszperantó mondatok, letöltve 2026. október 7-én; licenc: [CC BY 2.0 FR](https://creativecommons.org/licenses/by/2.0/fr/)
- [Reta Vortaro](https://reta-vortaro.de/) (ReVo), olvasva 2026. október 8-án: a [bona](https://reta-vortaro.de/revo/art/bon.html), [alia](https://reta-vortaro.de/revo/art/ali.html), [juna](https://reta-vortaro.de/revo/art/jun.html), [nigra](https://reta-vortaro.de/revo/art/nigr.html), [laca](https://reta-vortaro.de/revo/art/lac.html), [vigla](https://reta-vortaro.de/revo/art/vigl.html), [enui](https://reta-vortaro.de/revo/art/enu.html), [sekura](https://reta-vortaro.de/revo/art/sekur.html), [moderna](https://reta-vortaro.de/revo/art/modern.html), [terura](https://reta-vortaro.de/revo/art/terur.html), [kara](https://reta-vortaro.de/revo/art/kar.html), [okupi](https://reta-vortaro.de/revo/art/okup.html), [venonta](https://reta-vortaro.de/revo/art/ven.html), [pasinta](https://reta-vortaro.de/revo/art/pas.html) és a [mal-](https://reta-vortaro.de/revo/art/mal.html) szócikk
- PMEG: [Bazaj reguloj por A-vortoj](https://bertilow.com/pmeg/gramatiko/a-vortoj/bazaj_reguloj.html), [Uzo de A-vortoj](https://bertilow.com/pmeg/gramatiko/a-vortoj/uzo.html), [Ambaŭ](https://bertilow.com/pmeg/gramatiko/oa-vortecaj_vortetoj/ambau.html), [Kvantaj A-vortoj](https://bertilow.com/pmeg/gramatiko/kvantaj_vortoj/a-vortoj.html), [Specialaj okazoj de participelekto](https://bertilow.com/pmeg/gramatiko/pasivo/participelekto/specialaj_okazoj.html), [MAL](https://bertilow.com/pmeg/vortfarado/afiksoj/prefiksoj/mal.html)
- [Wiktionary: Esperanto lemmas](https://en.wiktionary.org/wiki/Category:Esperanto_lemmas) (CC BY-SA 4.0) és Paul Denisowski [ESPDIC](http://www.denisowski.org/Esperanto/ESPDIC/espdic_readme.html) szótára (CC BY 3.0): a listában szereplő jelentések forrásai; a magyar jelentéseket magunk készítettük, és összevetettük a ReVo magyar fordításaival