# Eszperantó 1. lecke: köszönések és az ábécé

Source: https://esperantopedia.org/hu/tanulas/tanfolyam/lecke-1/
Language: hu
Updated: 2026-10-22

> Köszönj eszperantóul, mutatkozz be a Mi estas… mondattal, és olvass fel bármilyen szót: egy betű, egy hang, a hangsúly az utolsó előtti szótagon.

Ebben az első leckében megtanulod hangosan olvasni az eszperantó szöveget, köszönni, elbúcsúzni és bemutatkozni. Megismered a *mi, vi, li, ŝi* személyes névmásokat és az *estas* igét („vagyok, vagy, van…”), amely minden személyben ugyanaz. Ha még sosem hallottál eszperantót, először olvasd el a „Nyelvtan” részben az öt kiejtési szabályt, aztán térj vissza a párbeszédhez.

## Párbeszéd

Ana a brazíliai São Paulóban él, Tomo a lengyelországi Krakkóban. Mindketten most csatlakoztak egy online eszperantó beszélgetőcsoporthoz, amelyet a kenyai Juma vezet.

| Eszperantó | Magyarul |
|---|---|
| **Juma:** Saluton al ĉiuj! Mi estas Juma. Mi estas el Kenjo. | Szia mindenkinek! Juma vagyok. Kenyából vagyok. |
| **Ana:** Saluton, Juma! Mi estas Ana. Mi estas el Brazilo. | Szia, Juma! Ana vagyok. Brazíliából vagyok. |
| **Tomo:** Bonan tagon! Mi estas Tomo. Mi estas el Pollando. | Jó napot! Tomo vagyok. Lengyelországból vagyok. |
| **Juma:** Bonvenon, Ana kaj Tomo! Kiel vi fartas? | Üdv nálunk, Ana és Tomo! Hogy vagytok? |
| **Ana:** Bone, dankon. Kaj vi? | Jól, köszönöm. És te? |
| **Juma:** Tre bone, dankon! | Nagyon jól, köszönöm! |
| **Tomo:** Mi fartas bone, sed mi estas iom nervoza. Mi estas komencanto. | Jól vagyok, de egy kicsit izgulok. Kezdő vagyok. |
| **Ana:** Ankaŭ mi estas komencanto! | Én is kezdő vagyok! |
| **Juma:** Ne gravas. Ĉi tie ni ĉiuj estas amikoj. | Nem baj. Itt mindannyian barátok vagyunk. |
| **Tomo:** Dankon, Juma. Saluton, Ana! | Köszönöm, Juma. Szia, Ana! |
| **Ana:** Saluton, Tomo! Ĝis lundo? | Szia, Tomo! Hétfőn találkozunk? |
| **Juma:** Jes, ĝis lundo! Ĝis revido, amikoj! | Igen, viszlát hétfőn! Viszontlátásra, barátaim! |
| **Tomo:** Ĝis revido! | Viszontlátásra! |

Minden sort olvass fel kétszer. A hangsúly az utolsó előtti szótagra esik, nem az elsőre, mint a magyarban: sa-LU-ton, bon-VE-non, ko-men-CAN-to.

A nevek gyakran megtartják eredeti írásukat és kiejtésüket: a *Juma* szuahéli név, és „DZSU-ma”-nak ejtjük, pedig az eszperantó *j* ugyanaz, mint a magyar „j”.

## Új szavak

| Eszperantó | Magyarul | Megjegyzés |
|---|---|---|
| *saluton* | szia, sziasztok, helló | napszaktól független köszönés |
| *bonan tagon* | jó napot | hivatalosabb, mint a *saluton* |
| *bonvenon* | üdv nálunk, Isten hozott | |
| *ĝis revido* | viszontlátásra | szó szerint „az újralátásig”, akárcsak a magyar „viszontlátásra”; röviden: *ĝis!* |
| *mi* | én | névmás; vigyázz, a magyar „mi” eszperantóul *ni* |
| *vi* | te, ti, ön, önök | egy vagy több személy |
| *li* | ő (férfi) | névmás |
| *ŝi* | ő (nő) | névmás |
| *ni* | mi | névmás |
| *estas* | vagyok, vagy, van, vagyunk, vagytok, vannak | az *esti* „lenni” ige jelen ideje |
| *farti* | érezni magát; hogy van valaki (egészségileg) | *Kiel vi fartas?* „Hogy vagy?” |
| *el* | -ból, -ből; valahonnan való | *el Brazilo* „Brazíliából” |
| *al* | -nak, -nek; -hoz, -hez, -höz; felé | *Saluton al ĉiuj!* „Szia mindenkinek!” |
| *ĉiuj* | mindenki, mindannyian | *ni ĉiuj* „mindannyian” |
| *nervoza* | ideges, izgatott | |
| *kaj* | és | egy szótag, nagyjából „káj” (rövid á-val) |
| *sed* | de | |
| *kiel* | hogyan, hogy | kérdőszó (7. lecke) |
| *bone* | jól | határozószó |
| *tre* | nagyon | |
| *iom* | egy kicsit, kissé | |
| *dankon* | köszönöm, kösz | |
| *ankaŭ* | is | a szó elé kerül: *ankaŭ mi* „én is” |
| *jes* | igen | |
| *komencanto* | kezdő | a *komenci* „kezdeni” igéből |
| *amiko* | barát | többes száma *amikoj* (2. lecke) |
| *ĉi tie* | itt | |
| *ne gravas* | nem baj, nem számít | szó szerint „nem fontos” |

Figyeld meg a szórendet: a magyar „is” a szó után áll („én is”), az eszperantó *ankaŭ* a szó előtt: *Ankaŭ mi estas komencanto!* – „Én is kezdő vagyok!”

## Nyelvtan

### A kiejtés öt szabályban

Az eszperantó helyesírása fonetikus: ha ismered ezt az öt szabályt, bármelyik szót fel tudod olvasni. A betűk teljes táblázata az [ábécé és kiejtés](https://esperantopedia.org/hu/tanulas/abece-es-kiejtes/) oldalon van.

1. **Egy betű, egy hang.** Minden betűt kiejtünk, néma betű nincs. Kétjegyű betű sincs, mint a magyar „sz”, „cs” vagy „gy”: az eszperantóban minden betű külön hang.
2. **Öt tiszta magánhangzó.** Az *a* nyílt, kerekítés nélküli hang, mint a magyar „á”, csak rövidebben – nem olyan, mint a magyar „a”. Az *e* a magyar „e” és „é” között van, az *i, o, u* pedig olyan, mint a magyarban. A magánhangzók hossza nem számít, és „ö”, „ü” nincs.
3. **Néhány betű másképp hangzik, mint a magyarban.** Tanuld meg az alábbi táblázatot – a legfontosabb az *s* és a *ŝ*.
4. **A hangsúly az utolsó előtti magánhangzóra esik.** A *SA-lu-ton* hibás; mondd így: *sa-LU-ton*. Ugyanez a szabály érvényes minden szóra: *BO-ne, es-pe-RAN-to, KI-el*. A magyar mindig az első szótagot hangsúlyozza, ezért erre figyelj a legjobban.
5. **Az aj, ej, oj, uj, aŭ, eŭ egy-egy szótag.** A *kaj* egy szótag, nagyjából „káj” (rövid á-val), az *ankaŭ* pedig *AN-kaŭ*.

Szavak a párbeszédből: a hangsúlyos szótag ki van emelve

| Betű | Kiejtése | Példa |
|---|---|---|
| *c* | mint a magyar „c” a „cica” szóban | *komencanto* – „kezdő” |
| *ĉ* | mint a magyar „cs” a „csak” szóban | *ĉi tie* – „itt” |
| *g* | mint a magyar „g” a „gomba” szóban (mindig, *e* és *i* előtt is) | *gravas* – „fontos” |
| *ĝ* | mint a magyar „dzs” a „dzsem” szóban | *ĝis* – „-ig” |
| *ĥ* | kemény „ch”, mint a német „Bach” szóban | *ĥoro* – „kórus” (ritka betű) |
| *j* | mint a magyar „j” a „jó” szóban | *jes* – „igen” |
| *ĵ* | mint a magyar „zs” a „zsák” szóban | *ĵurnalo* – „újság” |
| *r* | pergetett „r”, mint a magyarban | *revido* – „viszontlátás” |
| *s* | mint a magyar „sz” a „szó” szóban – soha nem „s”! | *estas* – „van” (ejtsd: „esztasz”) |
| *ŝ* | mint a magyar „s” a „só” szóban | *ŝi* – „ő (nő)” (ejtsd: „si”) |
| *ŭ* | rövid, félhangzós „u”, mint a magyar „autó” szó „u”-ja, vagy az angol „how” végén (*a* és *e* után) | *ankaŭ* – „is” |

**Tipp magyaroknak.** A *ĉ, ĝ, ĵ, ŝ* a magyar „cs, dzs, zs, s”, a *c* és a *z* pedig ugyanaz, mint a magyarban – a kiejtéssel tehát kevés gondod lesz. A legnagyobb csapda az *s*: az eszperantó *s* mindig „sz”, a magyar „s” hangot pedig a *ŝ* jelöli. Az *estas* ejtése „esztasz”, a *ŝi* ejtése „si”. A második csapda a hangsúly: magyarul „ESZ-pe-ran-tó”, eszperantóul *es-pe-RAN-to*. Végül a magánhangzók hossza: az eszperantóban a magánhangzók hossza nem változtat a jelentésen, a hangsúlytalan szó végi *o*-t pedig röviden ejtjük – *Esperanto*, nem „eszperantó”.

### Személyes névmások

Az eszperantóban hét alapvető személyes névmás van (az általános alanyt jelölő *oni* a 10. leckében jön). Az udvariasság nem változtat rajtuk: a *vi* jelenti a „te”, „ti”, „ön” és „önök” szót, akár barátodhoz, akár idegenhez vagy egy egész csoporthoz szólsz. A teljes fejezetet a [névmásokról](https://esperantopedia.org/hu/nyelvtan/nevmasok/) szóló oldalon találod.

| Eszperantó | Magyarul |
|---|---|
| *mi* | én |
| *vi* | te, ti, ön, önök (egy vagy több személy) |
| *li* | ő (férfi) |
| *ŝi* | ő (nő) |
| *ĝi* | az (tárgy, állat) |
| *ni* | mi |
| *ili* | ők |

**Vigyázz, hamis barát!** Az eszperantó *mi* jelentése „én”, a magyar „mi” pedig eszperantóul *ni*. A magyar „ő” helyett választanod kell: *li* (férfi), *ŝi* (nő) vagy *ĝi* (tárgy, állat).

:::match Személyes névmások
mi = én
vi = te, ti
li = ő (férfi)
ŝi = ő (nő)
ni = mi (én és mások)
ili = ők
:::

### Egy igealak mindenkinek: *estas*

A „lenni” ige eszperantóul *esti*. Jelen időben minden személyben *estas* – nem kell megtanulnod, hogy „vagyok, vagy, van”. Ez minden eszperantó igére igaz, ahogy a 4. leckében és az [igékről](https://esperantopedia.org/hu/nyelvtan/igek/) szóló oldalon látni fogod.

| Eszperantó | Magyarul |
|---|---|
| *Mi estas Ana.* | Ana vagyok. |
| *Vi estas komencanto.* | Kezdő vagy. |
| *Li estas el Pollando.* | Ő (férfi) Lengyelországból való. |
| *Ŝi estas el Brazilo.* | Ő (nő) Brazíliából való. |
| *Ni estas amikoj.* | Barátok vagyunk. |
| *Ili estas el Kenjo.* | Ők Kenyából valók. |

A magyarban harmadik személyben ilyenkor elmarad a „van”: „Ő tanár.” Az eszperantóban az *estas* ott áll: *Li estas instruisto*.

Az „egy” határozatlan névelőnek nincs megfelelője: a *Mi estas komencanto* azt jelenti: „Kezdő vagyok” vagy „Egy kezdő vagyok”. Az eszperantónak csak határozott névelője van, a *la* „a, az”, amely a 2. leckében következik.

:::order Rakd össze a mondatot
? Kezdő vagyok.
= Mi estas komencanto.
- vi
? Ő (nő) Brazíliából való.
= Ŝi estas el Brazilo.
- li
? Barátok vagyunk.
= Ni estas amikoj.
- vi
? Hogy vagy?
= Kiel vi fartas?
= Kiel fartas vi?
- bone
:::

### Köszönések minden helyzetre

| Eszperantó | Magyarul | Mikor |
|---|---|---|
| *Saluton!* | Szia! Helló! | bármikor |
| *Bonan matenon!* | Jó reggelt! | reggel |
| *Bonan tagon!* | Jó napot! | napközben, kicsit hivatalos |
| *Bonan vesperon!* | Jó estét! | este |
| *Bonan nokton!* | Jó éjszakát! | lefekvéskor |
| *Ĝis revido!* / *Ĝis!* | Viszontlátásra! / Viszlát! | búcsúzáskor |
| *Ĝis lundo!* | Viszlát hétfőn! | *ĝis* + időpont |

A *saluton* és a *bonan tagon* végén álló *-n* nem díszítés: mindkettő egy teljes mondat rövidítése – a *bonan tagon* azt jelenti, „jó napot kívánok”, a *saluton* azt, „üdvözletet küldök”. Ismerős? A magyar köszönések is tárgyesetben állnak: „jó napot”, „jó estét”. Az eszperantó *-n* éppen a magyar „-t” megfelelője; az [5. leckében](https://esperantopedia.org/hu/tanulas/tanfolyam/lecke-5/) részletesen megtanulod. További köszönéseket az [eszperantó köszönések](https://esperantopedia.org/hu/kifejezesek/udvozlesek/) oldalon találsz.

:::write Köszönések
? Jó reggelt!
= Bonan matenon
! bona mateno | bonan mateno | bona matenon → Mindkét szó -n végű: *bonan matenon*, a „jó reggelt kívánok” rövidítése – a magyar „jó reggelt” végén is ott áll a tárgyrag.
? Jó estét!
= Bonan vesperon
! bona vespero | bonan vespero | bona vesperon → Mindkét szó -n végű: *bonan vesperon*.
? Jó éjszakát! (lefekvéskor)
= Bonan nokton
! bona nokto | bonan nokto | bona nokton → Mindkét szó -n végű: *bonan nokton*.
? Viszontlátásra!
= Ĝis revido | Ĝis la revido | Ĝis
:::

## Gyakorlás

:::quiz Gyakorlás az 1. leckéhez
? Hogyan ejtjük a *c* betűt a *komencanto* szóban?
- mint a „k”-t a „kör” szóban
- mint az „sz”-t a „szó” szóban
- mint a „c”-t a „cica” szóban *
? Melyik szótag hangsúlyos a *saluton* szóban?
- SA
- LU *
- TON
? Melyik szó jelenti azt, hogy „ő”, ha egy nőről beszélünk?
- li
- ŝi *
- ĝi
? Fordítsd le eszperantóra: „Ana vagyok.”
= Mi estas Ana
? Fordítsd le eszperantóra: „Brazíliából valók vagyunk.”
= Ni estas el Brazilo
? Mi a jó válasz erre: *Kiel vi fartas?*
- *Bone, dankon.* *
- *Bonan nokton.*
- *Mi estas el Kenjo.*
? Fordítsd le eszperantóra: „Hogy vagy?”
= Kiel {vi} {fartas}
? Írd be az igét: *Ili ___ el Pollando.* („Ők Lengyelországból valók.”)
= estas
? Fordítsd le eszperantóra: „Én is!”
= Ankaŭ mi | Mi ankaŭ
:::

## Kulturális kitekintés

Az eszperantónak születésnapja is van: **1887. július 26.** Ezen a napon adta ki Varsóban Ludwik Zamenhof szemorvos a nyelv első tankönyvét, oroszul, *Doktoro Esperanto* álnéven – ez annyit jelent: „Reménykedő doktor”. Az emberek hamarosan magát a nyelvet is az álnévről kezdték eszperantónak hívni. Hogy mi történt ezután, azt [az eszperantó történetéről](https://esperantopedia.org/hu/az-eszperantorol/tortenet/) szóló oldalon olvashatod.

## Gyakori kérdések

### Be lehet írni a ĉ, ĝ és ŝ betűt egy hagyományos billentyűzeten?

Igen. A legelterjedtebb megoldás az [x-rendszer](https://esperantopedia.org/hu/tanulas/abece-es-kiejtes/): *cx*-et írsz a *ĉ*, *gx*-et a *ĝ*, *sx*-et a *ŝ* és *ux*-et a *ŭ* helyett. A tanfolyam gyakorlatai gépelés közben átalakítják őket. A magyar „ü” és „ű” nem helyettesíti a *ŭ*-t: a gyakorlatok ezt hibának veszik.

### A *vi* tegező vagy magázó?

Mindkettő. Az eszperantó nem tesz különbséget tegezés és magázás között: a *vi* egyformán jelenti a „te”, „ti”, „ön” és „önök” szót, barátnak és idegennek is. Elméletben létezik egy külön tegező egyes számú alak, a *ci*, de szinte senki sem használja.

### Hogyan mondjuk eszperantóul, hogy „A nevem…”?

A legegyszerűbb a *Mi estas Ana* – „Ana vagyok”. Hallani fogod a *Mi nomiĝas Ana* – „Anának hívnak” – és a *Mia nomo estas Ana* – „A nevem Ana” – változatot is.

## Források

- [PMEG: Bazaj elparolaj reguloj (kiejtés és hangsúly)](https://bertilow.com/pmeg/skribo_elparolo/elparolo/bazaj_reguloj.html)
- [PMEG: Literoj (az ábécé)](https://bertilow.com/pmeg/skribo_elparolo/skribo/literoj.html)
- [PMEG: Personaj pronomoj (személyes névmások, vi és ci)](https://bertilow.com/pmeg/gramatiko/pronomoj/personaj.html)
- [PMEG: Mallongigitaj frazoj (Saluton!, Bonan tagon!)](https://bertilow.com/pmeg/gramatiko/frazospecoj/mallongigitaj_frazoj.html)
- [Fundamento de Esperanto – angol nyelvű nyelvtan (1905)](https://www.akademio-de-esperanto.org/fundamento/gramatiko_angla.html)
- [Wikipedia: Unua Libro](https://en.wikipedia.org/wiki/Unua_Libro)
- [Wikipedia: L. L. Zamenhof](https://en.wikipedia.org/wiki/L._L._Zamenhof)