# Eszperantó 10. lecke: szóalkotás, előképzők és utóképzők

Source: https://esperantopedia.org/hu/tanulas/tanfolyam/lecke-10/
Language: hu
Updated: 2026-10-22

> Egy szótő, sok szó: a lerni szóból lesz a lernejo „iskola”, a malsanulejo pedig „kórház”. Tanuld meg a mal-, -ej-, -ist-, -in-, -et-, -eg-, -ul-, -an- képzőt.

Ebben a leckében megtanulod azt a fogást, amelytől az eszperantó szókincs gyorsan nő: a szavak részekből való építését. Szótő + előképző vagy utóképző + végződés = új szó, amelyet szótár nélkül is megértesz: *lern·ej·o* „tanul + hely + főnév” = „iskola”. A magyar is így működik („tanul + ó = tanuló”, „tanít + ó = tanító”), ezért ez a lecke ismerős lesz. Megtanulsz nyolcat a leghasznosabb képzők közül – *mal-, -ej-, -ist-, -in-, -et-, -eg-, -ul-* és *-an-* –, és meglátod, hogyan nő ki egyetlen szótőből egy egész szócsalád.

## Párbeszéd

A kongresszuson játékest van. Juma, aki az 1. leckében az online csoportot vezette, egy szójátékot vezet.

| Eszperantó | Magyarul |
|---|---|
| **Juma:** Bonvenon al la vortludo! La reguloj estas simplaj: mi diras vorton, kaj vi faras novajn vortojn. | Üdvözöllek titeket a szójátékon! A szabályok egyszerűek: én mondok egy szót, ti pedig új szavakat alkottok belőle. |
| **Juma:** La unua vorto: *granda*. Kio estas la malo? | Az első szó: *granda* „nagy”. Mi az ellentéte? |
| **Ana:** Malgranda! | Kicsi! |
| **Juma:** Ĝuste! Kaj tre, tre granda? | Pontosan! És ami nagyon-nagyon nagy? |
| **Tomo:** Grandega! Kiel la kongresejo! | Óriási! Mint a kongresszus helyszíne! |
| **Juma:** Bonege. Nun: *lerni*. Kiel ni nomas la lokon, kie oni lernas? | Nagyszerű. Most: *lerni* „tanulni”. Hogy hívjuk azt a helyet, ahol tanulnak? |
| **Keiko:** Lernejo! | Iskola! |
| **Juma:** Kaj la personon, kiu instruas tie? | És azt, aki ott tanít? |
| **Ana:** Instruisto – aŭ instruistino, se ŝi estas virino. | Tanár – vagy tanárnő, ha nő. |
| **Juma:** Perfekte! Kaj ni ĉiuj ĉi tie, ĉe la kongreso? | Tökéletes! És mi mindannyian itt, a kongresszuson? |
| **Tomo:** Ni estas kongresanoj! | Kongresszusi résztvevők vagyunk! |
| **Juma:** Jes! Lasta vorto: *domo*. Kaj malgranda domo? | Igen! Az utolsó szó: *domo* „ház”. És egy kis ház? |
| **Keiko:** Dometo! | Házikó! |
| **Juma:** Kaj persono, kiu estas juna? | És egy ember, aki fiatal? |
| **Ana:** Junulo! Kiel ni! | Egy fiatal! Mint mi! |
| **Juma:** Ha ha! Gratulon – vi ĉiuj gajnis! | Haha! Gratulálok – mindannyian nyertetek! |

A *kie* és a *kiu* két mondatrészt is összekapcsolhat, mint a magyar „ahol” és „aki”: *la lokon, kie oni lernas* – „a helyet, ahol tanulnak”; *la personon, kiu instruas* – „azt, aki tanít”.

## Új szavak

| Eszperantó | Magyarul | Megjegyzés |
|---|---|---|
| *vortludo* | szójáték | *vorto* „szó” + *ludo* „játék” |
| *regulo* | szabály | |
| *simpla* | egyszerű | |
| *diri* | mondani | |
| *malo* | ellentét | a *mal-* önálló szóként |
| *loko* | hely | |
| *oni* | az ember (általános alany) | *kie oni lernas* „ahol tanulnak”; nem „ők” – az *ili* |
| *instrui* | tanítani | *lerni* „tanulni”; a magyarban egy tő (tanul – tanít), itt két szó |
| *persono* | személy | |
| *virino* | nő | *viro* „férfi” |
| *domo* | ház | |
| *juna* | fiatal | *maljuna* „öreg (emberre)” |
| *lasta* | utolsó | |
| *gajni* | nyerni | |
| *gratulon!* | gratulálok! | |
| *se* | ha | |
| *lernejo* | iskola | *lern-* + *-ej-* |
| *instruisto* | tanár, tanító | *instru-* + *-ist-* |
| *kongresano* | kongresszusi résztvevő | *kongres-* + *-an-* |
| *dometo* | házikó, kis ház | *dom-* + *-et-* |
| *grandega* | óriási, hatalmas | *grand-* + *-eg-* |
| *junulo* | fiatal (ember) | *jun-* + *-ul-* |
| *malsanulejo* | kórház | *mal-* + *san-* + *-ul-* + *-ej-* |

## Nyelvtan

### Hogyan működik a szóalkotás

Az eszperantó szó egy szótőből, esetleges képzőkből és egy végződésből áll. A végződés megmondja a szófajt – *-o* főnév, *-a* melléknév, *-e* határozószó, *-i* ige –, a képzők pedig jelentést adnak hozzá. A *Fundamento* (11. szabály) szerint az új szavak a meglévő részek összekapcsolásával jönnek létre. A magyar szintén toldalékoló nyelv, ezért ez a gondolkodásmód ismerős: „beteg + ség = betegség”. Bővebben a [szóalkotásról](https://esperantopedia.org/hu/nyelvtan/szokepzes/) szóló oldalon.

lernejo = iskola | lern = tanul
kongresano = kongresszusi résztvevő | kongres = kongresszus
malsanulejo = kórház | san = egészséges

### Nyolc képző kezdetnek

Az eszperantóban 10 hivatalos előképző és 31 utóképző van. Ez a nyolc a hétköznapi szavak nagy részét lefedi. A teljes listát az [előképzőkről](https://esperantopedia.org/hu/nyelvtan/elokepzok/) és az [utóképzőkről](https://esperantopedia.org/hu/nyelvtan/utokepzok/) szóló oldalon találod.

| Képző | Jelentés | Példák |
|---|---|---|
| *mal-* | ellentét | *granda* → *malgranda* „kicsi”; *fermi* „bezárni” → *malfermi* „kinyitni” |
| *-ej-* | hely valamire | *lerni* → *lernejo* „iskola”; *kafo* → *kafejo* „kávézó” |
| *-ist-* | foglalkozás, szakember | *instrui* → *instruisto* „tanár”; *programo* → *programisto* „programozó” |
| *-in-* | nő | *amiko* → *amikino* „barátnő”; *instruisto* → *instruistino* „tanárnő” |
| *-et-* | kicsi, gyengébb | *domo* → *dometo* „házikó”; *ridi* „nevetni” → *rideti* „mosolyogni” |
| *-eg-* | nagy, erősebb | *granda* → *grandega* „óriási”; *pluvo* „eső” → *pluvego* „felhőszakadás” |
| *-ul-* | ilyen tulajdonságú személy | *juna* → *junulo* „fiatal ember”; *riĉa* „gazdag” → *riĉulo* „gazdag ember” |
| *-an-* | tag, lakos | *kongreso* → *kongresano* „résztvevő”; *urbo* → *urbano* „városlakó” |

**Magyar párhuzamok.** Az *-et-* olyan, mint a magyar kicsinyítő „-ka, -ke, -cska” (ház → házacska), az *-in-* olyan, mint a „-nő” (tanár → tanárnő), az *-ej-* pedig, mint a „-da, -de” (étkezde, nyomda). A nagyító *-eg-* képzőnek viszont nincs ilyen szabályos magyar megfelelője: a magyar ilyenkor más szót választ („óriási”, „felhőszakadás”).

:::match Mit jelent a képző?
mal- = ellentét
-ej- = hely valamire
-ist- = foglalkozás
-et- = kicsi, gyengébb
-eg- = nagy, erősebb
-ul- = ilyen tulajdonságú személy
:::

### Más végződés, más szófaj

Ugyanaz a szótő lehet főnév, melléknév, határozószó vagy ige – pusztán a végződés cseréjével.

| Végződés | Szó | Jelentés |
|---|---|---|
| *-o* (főnév) | *kanto* | dal |
| *-i* (ige) | *kanti* | énekelni |
| *-a* (melléknév) | *kanta* | dal-, énekes (jelzőként) |
| *-e* (határozószó) | *kante* | énekelve, dalban |

:::ending Egy szótő, négy végződés
- o a e i
? egy dal
= kant[o]
? Ana szeret énekelni.
= Ana ŝatas kant[i].
? A munka érdekes.
= La labor[o] estas interes[a].
? Tomo jól főz.
= Tomo kuiras bon[e].
? egy egészséges fiú
= san[a] knab[o]
:::

### Egy szótő, egy egész család

Tanuld meg a *san-* „egészséges” szótövet, és máris egy egész szócsaládot értesz. Az [eszperantó szótárunk](https://esperantopedia.org/hu/szotar/) minden szócikknél megmutatja a szó részeit és a szócsaládját.

| Szó | Jelentés |
|---|---|
| *sana* | egészséges |
| *sano* | egészség |
| *malsana* | beteg |
| *malsano* | betegség |
| *malsanulo* | beteg (ember) |
| *malsanulejo* | kórház |
| *saniĝi* | meggyógyulni |

A *saniĝi* szóban az *-iĝ-* utóképző jelentése „válik valamivé, lesz valamilyen”: már találkoztál vele a *renkontiĝi*, *nomiĝi*, *komenciĝi* és *turniĝi* szóban. A *komenci* „kezdeni” és a *komenciĝi* „kezdődni” úgy viszonyul egymáshoz, mint a magyar „kezd” és „kezdődik”. Az ellenkező irányú képző az *-ig-* „tesz valamivé, okoz”, mint a magyar „-ít”: *sanigi* „meggyógyítani”.

### A képzők önálló szavak is lehetnek

Mivel a képzők maguk is szótövek, végződést kaphatnak, és önálló szavakká válhatnak: *malo* „ellentét”, *ejo* „hely”, *eta* „pici”, *ega* „hatalmas”, *ino* „nőstény, nő”. Különösen gyakori az *ege* „rendkívül” határozószó: *ege bona* – „rendkívül jó”.

:::write Alkoss egy szót
? étkezőhely, ahol enni lehet (*manĝi* + *-ej-*)
= manĝejo
? kis asztal, asztalka (*tablo*)
= tableto
? szakács – akinek a főzés a foglalkozása (*kuiri*)
= kuiristo
! kuirejo → A *kuirejo* a konyha, a főzés helye. Ha valakinek ez a foglalkozása, az *-ist-* kell.
? nagyon erős szél, viharos szél (*vento*)
= ventego
? családtag (*familio*)
= familiano
:::

## Gyakorlás

:::quiz Gyakorlás a 10. leckéhez
? Mit jelent a *malbela*?
- nagyon szép
- csúnya *
- szép hely
? Melyik utóképző jelent helyet?
- -ej- *
- -et-
- -eg-
? Fordítsd le egy szóval: „tanárnő”
= instruistino
? Mi az a *dometo*?
- nagy ház
- kis ház, házikó *
- háziasszony
? Mit jelent a *mal·san·ul·ej·o*?
- kórház *
- orvos
- gyógyszer
? Fordítsd le egy szóval: „óriási, nagyon nagy”
= grandega
? Melyik szó jelent kongresszusi résztvevőt?
- *kongresisto*
- *kongresano* *
- *kongresejo*
? Fordítsd le egy szóval: „fiatal (ember)”
= junulo
? Mi a *nova* ellentéte?
= malnova
? Melyik szó jelöl foglalkozást?
- *lernejo*
- *instruisto* *
- *lernanto*
:::

## Kulturális kitekintés

Az eszperantónak saját irodalma van: 1887 óta írnak és fordítanak eszperantóul. Olyan szerzők, mint Kalocsay Kálmán, Baghy Gyula (eszperantó nevén Julio Baghy) és William Auld skót költő, eredeti verseket és regényeket írtak, Auld pedig lefordította A Gyűrűk Ura című regényt (1995–97). Kalocsay és Baghy magyar volt: ők szerkesztették az 1922-ben Budapesten indult *Literatura Mondo* („Irodalmi Világ”) folyóiratot, a két világháború közötti eszperantó irodalom legfontosabb lapját; a köréje csoportosuló szerzőket „budapesti iskolaként” emlegetik. Az összes eszperantó könyvet senki sem számolta meg; egy áttekintés szerint 2000 körül nagyjából 10 000 cím létezett. Fedezd fel az [eszperantó irodalmat](https://esperantopedia.org/hu/az-eszperantorol/irodalom/).

## Gyakori kérdések

### Hány képző van az eszperantóban?

Az eszperantóban 10 hivatalos előképző és 31 hivatalos utóképző van, valamint hat utóképző a melléknévi igenevekhez. Nem kell mindet egyszerre megtanulnod; az ebben a leckében szereplő nyolc a mindennapi beszéd nagy részét lefedi.

### Kitalálhatok saját szavakat?

Igen, bizonyos határok között. Ha egy összetétel világos, és nincs rá már elterjedt szó, megértik. Ha viszont van ismert szó, azt használd: mindenki érti a *malsanulejo* „kórház” szót (a *hospitalo* is előfordul).

### Tényleg a *malbona* a szokásos szó arra, hogy „rossz”?

Igen. A *malbona* „rossz” az általános szó, ahogy a *malgranda* „kicsi” is. A *mal-* kezdetű szavak eleinte furcsának tűnhetnek, de minden beszélő használja őket.

## Források

- [Fundamento de Esperanto – angol nyelvű nyelvtan (11. szabály, összetett szavak)](https://www.akademio-de-esperanto.org/fundamento/gramatiko_angla.html)
- [PMEG: Vortfarado – principoj (a szóalkotás elvei)](https://bertilow.com/pmeg/vortfarado/principoj/index.html)
- [PMEG: Prefiksoj (a tíz előképző)](https://bertilow.com/pmeg/vortfarado/afiksoj/prefiksoj/index.html)
- [PMEG: Sufiksoj (a 31 utóképző)](https://bertilow.com/pmeg/vortfarado/afiksoj/sufiksoj/index.html)
- [PMEG: MAL](https://bertilow.com/pmeg/vortfarado/afiksoj/prefiksoj/mal.html)
- [Universala Vortaro (Fundamento, 1905)](https://www.akademio-de-esperanto.org/fundamento/universala_vortaro.html)
- [Wikipédia: Kalocsay Kálmán](https://hu.wikipedia.org/wiki/Kalocsay_K%C3%A1lm%C3%A1n)
- [Wikipedia: Julio Baghy](https://en.wikipedia.org/wiki/Julio_Baghy)
- [Vikipedio: Literatura Mondo](https://eo.wikipedia.org/wiki/Literatura_Mondo)
- [Vikipedio: Kolomano Kalocsay (Budapeŝta skolo)](https://eo.wikipedia.org/wiki/Kolomano_Kalocsay)
- [Wikipedia: William Auld](https://en.wikipedia.org/wiki/William_Auld)
- [Wikipedia: Translations of The Lord of the Rings](https://en.wikipedia.org/wiki/Translations_of_The_Lord_of_the_Rings)
- [EBSCO Research Starters: Esperanto](https://www.ebsco.com/research-starters/social-sciences-and-humanities/esperanto)