# Eszperantó 3. lecke: melléknevek, színek és tagadás

Source: https://esperantopedia.org/hu/tanulas/tanfolyam/lecke-3/
Language: hu
Updated: 2026-10-22

> Az eszperantó melléknév -a végű, és többes számú főnév mellett -j-t kap: bela tago, belaj tagoj. Tanulj meg 12 színt, időjárásszavakat, a tre és a ne szót.

Ebben a leckében megtanulsz dolgokat leírni. Az eszperantó melléknevek *-a* végűek, és *-j*-t kapnak, ha a főnevük többes számú: *bela tago* „szép nap”, *belaj tagoj* „szép napok”. Megtanulsz tizenkét színt, néhány időjárással kapcsolatos szót, a *tre* „nagyon” és a *ne* „nem” szót – és először találkozol a *mal-* előképzővel, amely egy szót az ellentétévé változtat.

## Párbeszéd

Október van. Krakkóban beköszöntött az ősz, São Paulóban tavasz van.

| Eszperantó | Magyarul |
|---|---|
| **Ana:** Saluton, Tomo! Kia estas la vetero en Krakovo? | Szia, Tomo! Milyen az idő Krakkóban? |
| **Tomo:** Ne bona. La ĉielo estas griza, kaj la vento estas forta. | Nem jó. Szürke az ég, és erős a szél. |
| **Ana:** Ho ne! Ĉi tie la ĉielo estas tute blua. | Jaj, ne! Itt teljesen kék az ég. |
| **Tomo:** Vere? | Tényleg? |
| **Ana:** Jes! En Brazilo nun estas printempo. La tagoj estas longaj kaj varmaj. | Igen! Brazíliában most tavasz van. Hosszúak és melegek a napok. |
| **Tomo:** Kaj ĉi tie estas aŭtuno. La tagoj estas mallongaj kaj malvarmaj. | Itt meg ősz van. Rövidek és hidegek a napok. |
| **Ana:** Ho, kompatinda Tomo! | Jaj, szegény Tomo! |
| **Tomo:** Sed la aŭtuno ankaŭ estas bela. La folioj estas flavaj, oranĝaj kaj ruĝaj. | De az ősz is szép. A levelek sárgák, narancssárgák és pirosak. |
| **Ana:** Kiel bele! En San-Paŭlo la folioj ĉiam estas verdaj. | Milyen szép! São Paulóban a levelek mindig zöldek. |
| **Tomo:** Verdaj folioj kaj blua ĉielo… Mi tre envias vin! | Zöld levelek és kék ég… Nagyon irigyellek! |
| **Ana:** Ha ha! Sed San-Paŭlo ne estas trankvila urbo. Ĝi estas tre granda kaj tre brua. | Haha! De São Paulo nem nyugodt város. Nagyon nagy és nagyon zajos. |
| **Tomo:** Krakovo ne estas tiel granda, sed ĝi estas malnova kaj tre bela. | Krakkó nem olyan nagy, de régi és nagyon szép. |
| **Ana:** Malnovaj urboj estas tre belaj! | A régi városok nagyon szépek! |

A *Kia…?* jelentése „milyen…?”. A 11. lecke kérdőszó-táblázatában újra találkozol vele.

## Új szavak

| Eszperantó | Magyarul | Megjegyzés |
|---|---|---|
| *bela* | szép | melléknév |
| *bona* | jó | *bone* „jól” |
| *granda* | nagy | |
| *longa* | hosszú | *mallonga* „rövid” |
| *varma* | meleg | *malvarma* „hideg” |
| *nova* | új | *malnova* „régi” (tárgyakra) |
| *forta* | erős | |
| *trankvila* | nyugodt, csendes | |
| *brua* | zajos | a *bruo* „zaj” szóból |
| *kompatinda* | szegény (sajnálatra méltó) | *kompatinda Tomo!* „szegény Tomo!”; a pénztelen „szegény” *malriĉa* |
| *envii* | irigyelni | *Mi envias vin.* „Irigyellek.” (*vin*: 5. lecke) |
| *vetero* | időjárás | főnév |
| *ĉielo* | ég, égbolt | |
| *vento* | szél | |
| *folio* | (fa)levél; papírlap | a postai levél *letero* |
| *urbo* | város | |
| *printempo* | tavasz | |
| *aŭtuno* | ősz | |
| *tre* | nagyon | |
| *tute* | teljesen, egészen | |
| *ne* | nem | |
| *tiel* | olyan, annyira | *ne tiel granda* „nem olyan nagy” |
| *ĉiam* | mindig | |
| *nun* | most | |
| *en* | -ban, -ben | *en Brazilo* „Brazíliában” (9. lecke) |
| *feliĉa* | boldog | |
| *vere* | tényleg, igazán | |

## Nyelvtan

### A melléknév *-a* végű

Minden eszperantó melléknév *-a* végű: *bela, granda, varma*. Állhat a főneve előtt és után is – a *bela tago* és a *tago bela* egyaránt azt jelenti, „szép nap” –, de a főnév előtti helyzet a gyakoribb. Részletek a [főnevekről és melléknevekről](https://esperantopedia.org/hu/nyelvtan/fonevek-melleknevek/) szóló oldalon.

### Egyeztetés: többes számú főnév, többes számú melléknév

Ha a főnév többes számú, a melléknév is *-j*-t kap. Ez az *estas* után is így van: a *La tagoj estas longaj* mondatban a melléknév a napokról mond valamit, ezért *-j*-t kap.

| Egyes szám | Többes szám |
|---|---|
| *bela tago* – szép nap | *belaj tagoj* – szép napok |
| *la granda urbo* – a nagy város | *la grandaj urboj* – a nagy városok |
| *La folio estas flava.* – A levél sárga. | *La folioj estas flavaj.* – A levelek sárgák. |
| *mia malnova foto* – a régi fényképem | *miaj malnovaj fotoj* – a régi fényképeim |

**Magyar szemmel.** Az állítmányi melléknév a magyarban is többes számba kerül („A levelek sárgák”), a jelző viszont nem („sárga levelek”). Az eszperantóban mindkettő *-j*-t kap: *flavaj folioj*, *La folioj estas flavaj*.

Ugyanez érvényes a névmásokra: *Ni estas feliĉaj* – „Boldogok vagyunk” –, mert a *ni* többes számú. A *vi* esetében gondolj arra, hány emberről van szó: *Vi estas feliĉa* „Boldog vagy” (egy személy), *Vi estas feliĉaj* „Boldogok vagytok” (több személy).

:::ending Egyeztesd őket
- o oj a aj
? szép napok
= bel[aj] tag[oj]
? A levelek sárgák.
= La foli[oj] estas flav[aj].
? a régi fényképem
= mia malnov[a] fot[o]
? Boldogok vagyunk.
= Ni estas feliĉ[aj].
? A város nagyon zajos.
= La urb[o] estas tre bru[a].
:::

### Színek

A színnevek közönséges melléknevek, így ugyanúgy egyeznek a főnévvel: *ruĝa folio*, *ruĝaj folioj*. A magyar „piros” és „vörös” eszperantóul egyaránt *ruĝa*. A [színek](https://esperantopedia.org/hu/kifejezesek/szinek/) oldalon további árnyalatokat találsz.

| Eszperantó | Magyarul | Eszperantó | Magyarul |
|---|---|---|---|
| *ruĝa* | piros, vörös | *bruna* | barna |
| *oranĝa* | narancssárga | *griza* | szürke |
| *flava* | sárga | *nigra* | fekete |
| *verda* | zöld | *blanka* | fehér |
| *blua* | kék | *roza* | rózsaszín |
| *viola* | lila | *ora* | arany(színű) |

:::match Színek
ruĝa = piros
flava = sárga
verda = zöld
blua = kék
nigra = fekete
blanka = fehér
:::

### *Tre* „nagyon” és *ne* „nem”

A *tre* melléknév vagy határozószó előtt áll: *tre bela* „nagyon szép”, *tre bone* „nagyon jól”. A *ne* közvetlenül a tagadott szó előtt áll, többnyire az ige előtt: *La ĉielo ne estas blua* – „Az ég nem kék”. Válaszként is használható: *Ne, la vetero ne estas bona* – „Nem, az idő nem jó”. A magyarban a „nem” és a „ne” két különböző szó, az eszperantóban mindkettő *ne*; a tiltó „ne” a 11. leckében jön: *Ne timu!* – „Ne félj!”. Lásd még: [kérdés és tagadás](https://esperantopedia.org/hu/nyelvtan/kerdesek-es-tagadas/).

:::order Rakd össze a mondatot
? A napok nem hosszúak.
= La tagoj ne estas longaj.
- longa
? A régi városok nagyon szépek.
= Malnovaj urboj estas tre belaj.
- bela
? Az ég nem szürke.
= La ĉielo ne estas griza.
- grizaj
:::

### Első pillantás a *mal-* előképzőre

A *mal-* előképző a szó pontos ellentétét adja: a *malgranda* nem „nem nagy”, hanem „kicsi”. Egy szótő és a *mal-* elég – nem kell külön megtanulnod az ellentétét. További szóalkotási fogásokat a [10. leckében](https://esperantopedia.org/hu/tanulas/tanfolyam/lecke-10/) tanulsz.

| Szó | Ellentéte *mal-* előképzővel |
|---|---|
| *varma* – meleg | *malvarma* – hideg |
| *longa* – hosszú | *mallonga* – rövid |
| *nova* – új | *malnova* – régi |
| *bona* – jó | *malbona* – rossz |
| *granda* – nagy | *malgranda* – kicsi |

:::write Ellentétek a mal- előképzővel
? a *granda* „nagy” ellentéte
= malgranda
? a *bona* „jó” ellentéte
= malbona
? a *longa* „hosszú” ellentéte
= mallonga
! malonga → Mindkét l megmarad: *mal* + *longa* = *mallonga*.
? a *varma* „meleg” ellentéte
= malvarma
:::

## Gyakorlás

:::quiz Gyakorlás a 3. leckéhez
? Válaszd ki a helyes alakot: *La folioj estas ___.*
- *flava*
- *flavaj* *
- *flavoj*
? Fordítsd le eszperantóra: „egy szép nap”
= bela tago | tago bela
? Melyik szó jelenti azt, hogy „hideg”?
- *varma*
- *malvarma* *
- *malnova*
? Fordítsd le eszperantóra: „Az ég nem kék.”
= La ĉielo ne estas blua
? Melyik végződés jelöli a melléknevet?
- -o
- -a *
- -j
? Fordítsd le eszperantóra: „zöld levelek”
= {verdaj} {folioj}
? Mit jelent: *tre bela*?
- „nagyon szép” *
- „három szép”
- „nem szép”
? Tedd többes számba: *granda urbo*
= grandaj urboj
? Fordítsd le eszperantóra: „A napok hosszúak és melegek.”
= La tagoj estas longaj kaj varmaj
:::

## Kulturális kitekintés

Az eszperantó színe a zöld. Az eszperantó zászlót – zöld alapon fehér négyzet, benne zöld ötágú csillag – 1905-ben, a franciaországi Boulogne-sur-Merben megrendezett első Eszperantó Világkongresszuson fogadták el. A zöld hagyományosan a reményt jelképezi, az öt ág pedig az öt kontinenst. A lelkes eszperantistákat tréfásan „zöldeknek” is nevezik, eszperantóul *verduloj*; bővebben a [zászlóról és a jelképekről](https://esperantopedia.org/hu/az-eszperantorol/zaszlo-es-szimbolumok/).

## Gyakori kérdések

### A főnév előtt vagy után áll a melléknév?

Mindkettő lehetséges. A *bela tago* és a *tago bela* ugyanazt jelenti, de a főnév előtti helyzet a gyakoribb. A végződések megmutatják, melyik szó micsoda, ezért a sorrend szabad.

### Mindig egyezik a melléknév a főnévvel?

Igen. A melléknév többes számú főnév mellett *-j*-t kap, és ahogy az [5. leckében](https://esperantopedia.org/hu/tanulas/tanfolyam/lecke-5/) látni fogod, *-n*-t is, ha a főnév *-n*-t kap. A *mia* és a többi birtokos névmás ugyanígy viselkedik. Magyar tanulóknak ez a legszokatlanabb: magyarul „szép napokat”, eszperantóul *belajn tagojn*.

### Hogyan mondjuk, hogy „öreg” (emberre)?

A *malnova* tárgyakra vonatkozik: *malnova urbo* „régi város”. Emberekre és állatokra a *maljuna* „öreg, idős” használatos, a *juna* „fiatal” ellentéte – a magyar is megkülönbözteti a „régi” és az „öreg” szót. A *malnova amiko* jelentése „régi barát”, vagyis olyan, akit már sok éve ismersz.

## Források

- [Fundamento de Esperanto – angol nyelvű nyelvtan (3. szabály, melléknevek)](https://www.akademio-de-esperanto.org/fundamento/gramatiko_angla.html)
- [PMEG: A-vortoj – bazaj reguloj (melléknevek)](https://bertilow.com/pmeg/gramatiko/a-vortoj/bazaj_reguloj.html)
- [PMEG: Nombro ĉe A-vortoj (egyeztetés számban)](https://bertilow.com/pmeg/gramatiko/unu-nombro_multe-nombro/uzado/a-vortoj.html)
- [PMEG: Neado (tagadás)](https://bertilow.com/pmeg/gramatiko/neado.html)
- [PMEG: MAL](https://bertilow.com/pmeg/vortfarado/afiksoj/prefiksoj/mal.html)
- [Wikipedia: Esperanto symbols](https://en.wikipedia.org/wiki/Esperanto_symbols)
- [Vikipedio: Esperanto-flago](https://eo.wikipedia.org/wiki/Esperanto-flago)