# Eszperantó 4. lecke: jelen idő, igék és hobbik

Source: https://esperantopedia.org/hu/tanulas/tanfolyam/lecke-4/
Language: hu
Updated: 2026-10-22

> Az eszperantó ige jelen időben minden személyben -as végű: mi laboras, ili laboras. Beszélj munkáról és hobbikról a ŝati, voli, povi és devi igével.

Ebben a leckében megtanulod, hogyan működnek az eszperantó igék. A jelen idő minden személyben *-as* végű, a szótári alak – a főnévi igenév – pedig *-i* végű. Öt hasznos igével – *ŝati* „szeretni, kedvelni”, *voli* „akarni”, *povi* „tudni, képesnek lenni”, *devi* „kell” és *preferi* „jobban szeretni” – beszélhetsz a munkádról, a tanulmányaidról és arról, mit csinálsz szívesen.

## Párbeszéd

Ana és Tomo egy hétköznap délután üzenetekben beszélget.

| Eszperantó | Magyarul |
|---|---|
| **Tomo:** Ana, kion vi faras nun? | Ana, mit csinálsz most? |
| **Ana:** Mi studas. Mi estas en la biblioteko. | Tanulok. A könyvtárban vagyok. |
| **Tomo:** Kaj kio estas via fako? | És mi a szakod? |
| **Ana:** Biologio. Mi volas esti biologo. Kaj vi? Ĉu vi laboras hodiaŭ? | Biológia. Biológus akarok lenni. És te? Ma dolgozol? |
| **Tomo:** Jes, mi laboras hejme. Mi estas programisto. | Igen, otthon dolgozom. Programozó vagyok. |
| **Ana:** Ĉu la laboro estas interesa? | Érdekes a munka? |
| **Tomo:** Jes, ĝi estas interesa. Sed vespere mi preferas kuiri. | Igen, érdekes. De este inkább főzök. |
| **Ana:** Vi kuiras? Bonege! Mi ne povas kuiri. | Te főzöl? Remek! Én nem tudok főzni. |
| **Tomo:** Kaj kion vi ŝatas fari libertempe? | És te mit szeretsz csinálni szabadidődben? |
| **Ana:** Mi ŝatas kanti. Mi kantas en koruso. | Szeretek énekelni. Egy kórusban énekelek. |
| **Tomo:** Mi ne kantas bone, sed mi ŝatas aŭskulti. | Én nem énekelek jól, de szívesen hallgatom. |
| **Ana:** Do vi kuiras, kaj mi kantas. Perfekte! | Szóval te főzöl, én meg énekelek. Tökéletes! |
| **Tomo:** Ha ha! Nun mi devas labori. Ĝis vespere! | Haha! Most dolgoznom kell. Viszlát este! |
| **Ana:** Ĝis! Kaj mi devas studi. | Szia! Nekem meg tanulnom kell. |

Két kis szó itt még a saját leckéje előtt felbukkan. A *ĉu* eldöntendő kérdést csinál a mondatból (7. lecke). A *kion* a *kio* „mi” szó a tárgy *-n* végződésével (5. lecke) – úgy, mint magyarul a „mi” → „mit”.

## Új szavak

| Eszperantó | Magyarul | Megjegyzés |
|---|---|---|
| *fari* | csinálni, tenni | *kion vi faras?* „mit csinálsz?” |
| *studi* | tanulni, tanulmányokat folytatni | *studento* „egyetemista” |
| *labori* | dolgozni | *laboro* „munka” |
| *kuiri* | főzni | |
| *kanti* | énekelni | *kanto* „dal” |
| *aŭskulti* | hallgatni (figyelni) | zenét hallgatni, nem „csendben lenni” |
| *ŝati* | szeretni, kedvelni | *Mi ŝatas kanti.* |
| *voli* | akarni | *Mi volas esti biologo.* |
| *povi* | tudni, képesnek lenni | |
| *devi* | kell, muszáj | |
| *preferi* | jobban szeretni, inkább azt tenni | |
| *biblioteko* | könyvtár | |
| *fako* | szak, szakterület | |
| *biologio* | biológia | *biologo* „biológus” |
| *programisto* | programozó | *-ist-* = foglalkozás (10. lecke) |
| *koruso* | kórus, énekkar | másik szó rá: *ĥoro* (1. lecke) |
| *interesa* | érdekes | |
| *perfekte* | tökéletesen; tökéletes! | |
| *bonege* | remek, nagyszerű | *bone* + *-eg-* „nagyon” (10. lecke) |
| *hejme* | otthon | a *hejmo* „otthon (lakóhely)” szóból |
| *vespere* | este | a *vespero* „(az) este” szóból |
| *libertempe* | szabadidőben | a *libera tempo* „szabad idő” kifejezésből |
| *hodiaŭ* | ma | |
| *do* | tehát, szóval | |
| *ĉu* | (eldöntendő kérdést vezet be) | 7. lecke |

:::match Igék
kuiri = főzni
kanti = énekelni
labori = dolgozni
aŭskulti = hallgatni
studi = tanulni
voli = akarni
:::

## Nyelvtan

### Jelen idő: *-as* mindenkinek

Jelen időben minden ige *-as* végű, bármelyik személyről legyen is szó. A magyar ige személyenként változik, sőt aszerint is, hogy van-e határozott tárgya („látok – látom”); az eszperantóban egyetlen alak van. Rendhagyó ige sincs – még az *esti* „lenni” sem az. A teljes rendszer az [igékről](https://esperantopedia.org/hu/nyelvtan/igek/) szóló oldalon van.

| Eszperantó | Magyarul |
|---|---|
| *mi laboras* | dolgozom |
| *vi laboras* | dolgozol, dolgoztok |
| *li / ŝi laboras* | (ő) dolgozik |
| *ni laboras* | dolgozunk |
| *ili laboras* | dolgoznak |

A *mi laboras* jelentése „dolgozom” és „éppen dolgozom” is – a magyarhoz hasonlóan az eszperantónak sincs külön folyamatos alakja.

### A főnévi igenév: *-i*

A főnévi igenév *-i* végű: *labori* „dolgozni”, *kuiri* „főzni”, *esti* „lenni” – ez a magyar „-ni” megfelelője. A szótárak ebben az alakban adják meg az igéket. A jelen időhöz cseréld az *-i*-t *-as*-ra: *kanti* → *kantas*.

### Ige + főnévi igenév

A *ŝati, voli, povi, devi* és *preferi* után a második ige főnévi igenév marad, akárcsak a magyarban: „énekelni akarok”.

| Eszperantó | Magyarul |
|---|---|
| *Mi ŝatas kanti.* | Szeretek énekelni. |
| *Mi volas esti biologo.* | Biológus akarok lenni. |
| *Mi ne povas kuiri.* | Nem tudok főzni. |
| *Mi devas labori.* | Dolgoznom kell. |
| *Vespere mi preferas kuiri.* | Este inkább főzök. |

A tagadáshoz tedd a *ne*-t a tagadott ige elé: *Mi ne povas kuiri*.

**Két magyar csapda.** A magyar „tud” két eszperantó igének felel meg: ha képességről van szó, *povi* (*Mi ne povas kuiri* – „Nem tudok főzni”), ha ismeretről, *scii* (*Mi ne scias* – „Nem tudom”, 9. lecke). A magyar „kell” személytelen („dolgoznom kell”), az eszperantó *devi* viszont rendes ige, amelynek alanya van: *Mi devas labori*.

:::ending -i vagy -as?
- i as
? Szeretek énekelni.
= Mi ŝat[as] kant[i].
? Ana biológus akar lenni.
= Ana vol[as] est[i] biologo.
? Nem tudok főzni.
= Mi ne pov[as] kuir[i].
? Dolgoznunk kell.
= Ni dev[as] labor[i].
? Este Tomo inkább főz.
= Vespere Tomo prefer[as] kuir[i].
:::

### Idő- és helyhatározók *-e* végződéssel

Az *-e* végződés határozószót képez – olyan szót, amely megmondja, hogyan, mikor vagy hol. A *vespero* „(az) este” szóból *vespere* „este” lesz, a *hejmo* „otthon (lakóhely)” szóból *hejme* „otthon”. A magyarban az „este” és a „reggel” főnév és határozószó is lehet, az eszperantó a végződéssel különbözteti meg őket: *La vespero estas varma* – „Az este meleg”, de *Vespere mi kuiras* – „Este főzök”. A [határozószókról](https://esperantopedia.org/hu/nyelvtan/hatarozoszok/) szóló oldalon sok további példát találsz.

| Főnév | Határozószó |
|---|---|
| *mateno* – reggel | *matene* – reggel (mikor?) |
| *vespero* – este | *vespere* – este (mikor?) |
| *hejmo* – otthon, lakóhely | *hejme* – otthon (hol?) |
| *libera tempo* – szabadidő | *libertempe* – szabadidőben |

:::write Főnévből határozószó
? *vespero* „(az) este” → „este” (mikor?)
= vespere
? *mateno* „(a) reggel” → „reggel” (mikor?)
= matene
? *hejmo* „otthon” (főnév) → „otthon” (hol?)
= hejme
? *tago* „nap” → „napközben”
= tage
:::

## Gyakorlás

:::quiz Gyakorlás a 4. leckéhez
? Melyik végződés jelöli a jelen időt?
- -is
- -as *
- -i
? Fordítsd le eszperantóra: „Dolgozom.”
= Mi laboras
? Írd be a *kanti* ige megfelelő alakját: *Ŝi ___ en koruso.*
= kantas
? Fordítsd le eszperantóra: „Énekelni akarok.”
= Mi volas kanti
? Mit jelent: *Mi devas studi*?
- „Tanulnom kell.” *
- „Tanultam.”
- „Tanulni akarok.”
? Melyik szó a főnévi igenév (a szótári alak)?
- *kuiras*
- *kuiri* *
- *kuiro*
? Fordítsd le eszperantóra a *ŝati* igével: „Szeretünk főzni.”
= Ni ŝatas kuiri
? Írd be a *povi* ige megfelelő alakját: *Ili ne ___ kanti.* („Nem tudnak énekelni.”)
= povas
? Fordítsd le eszperantóra: „Tomo otthon dolgozik.”
= {Tomo} {laboras} {hejme}
:::

## Kulturális kitekintés

Az eszperantónak saját zenei élete van. A **Vinilkosmo** kiadót Floréal Martorell alapította 1990-ben a franciaországi Toulouse közelében; rockot, folkot, popot, metalt és hiphopot ad ki eszperantóul. Ismert nevek a svéd Persone rockegyüttes (1986-ban alakult), a fríz Kajto folkegyüttes és a francia JoMo énekes. További együtteseket, filmeket és rádiókat a [zenéről és filmről](https://esperantopedia.org/hu/az-eszperantorol/zene-es-film/) szóló oldalon találsz.

## Gyakori kérdések

### Hogyan mondjuk eszperantóul, hogy „éppen dolgozom”?

Egyszerűen: *Mi laboras*. Az *-as* alak egyaránt jelenti azt, hogy „dolgozom” és „éppen dolgozom”, ahogy a magyarban is. Hogy melyikre gondolsz, az a szövegkörnyezetből derül ki.

### Vannak rendhagyó igék az eszperantóban?

Nincsenek. Minden ige ugyanazokat a végződéseket kapja, az *esti* „lenni” is: *estas, estis, estos*. A múlt és a jövő időt a [6. leckében](https://esperantopedia.org/hu/tanulas/tanfolyam/lecke-6/) tanulod meg.

### Mi a különbség a *ŝati* és az *ami* között?

A magyar „szeret” mindkettőt jelenti, az eszperantó két igét használ. A *ŝati* jelentése „kedvelni, szeretni (valamit)”: *Mi ŝatas kafon* – „Szeretem a kávét”. Az *ami* mély érzelmi szeretetet fejez ki: *Mi amas vin* – „Szeretlek”.

## Források

- [Fundamento de Esperanto – angol nyelvű nyelvtan (6. szabály, igék)](https://www.akademio-de-esperanto.org/fundamento/gramatiko_angla.html)
- [PMEG: Verboj (igék)](https://bertilow.com/pmeg/gramatiko/verboj/index.html)
- [PMEG: I-verboj (a főnévi igenév)](https://bertilow.com/pmeg/gramatiko/verboj/neutrala.html)
- [PMEG: AS (a jelen idő)](https://bertilow.com/pmeg/gramatiko/verboj/reala/nun-tempo.html)
- [PMEG: Bazaj reguloj por E-vortoj (a hejme, matene, tage típusú határozószók)](https://bertilow.com/pmeg/gramatiko/e-vortoj/bazaj_reguloj.html)
- [Wikipedia: Vinilkosmo](https://en.wikipedia.org/wiki/Vinilkosmo)
- [Vikipedio: Persone](https://eo.wikipedia.org/wiki/Persone) és [JoMo](https://eo.wikipedia.org/wiki/JoMo); [Wikipedia: Kajto](https://en.wikipedia.org/wiki/Kajto)