# Eszperantó 6. lecke: múlt és jövő idő, a hét napjai

Source: https://esperantopedia.org/hu/tanulas/tanfolyam/lecke-6/
Language: hu
Updated: 2026-10-22

> Az eszperantónak három igeidő-végződése van: -is a múlt, -as a jelen, -os a jövő idő. Tanuld meg őket a tegnap, a holnap és a hét napjainak nevével.

Ebben a leckében megtanulsz a múltról és a jövőről beszélni. Az eszperantónak három igeidő-végződése van – *-is* a múlt, *-as* a jelen és *-os* a jövő idő –, és minden igénél ugyanúgy működnek. Megtanulod a hét napjait, az olyan szavakat, mint a *hieraŭ* „tegnap” és a *morgaŭ* „holnap”, és azt is, hogyan mondjuk, hogy „hétfőn”.

## Párbeszéd

Anának nagy híre van. Egy kedd este felhívja Tomót.

| Eszperantó | Magyarul |
|---|---|
| **Ana:** Tomo! Mi havas grandan novaĵon! | Tomo! Nagy hírem van! |
| **Tomo:** Kio okazis? | Mi történt? |
| **Ana:** Hieraŭ mi aĉetis flugbileton. En Julio mi iros al la Universala Kongreso! | Tegnap vettem egy repülőjegyet. Júliusban elmegyek a Világkongresszusra! |
| **Tomo:** Vere? Bonege! | Tényleg? Nagyszerű! |
| **Ana:** Kaj vi? Vi ankaŭ venos, ĉu ne? | És te? Ugye te is eljössz? |
| **Tomo:** Mi ankoraŭ ne decidis. Mi devos peti feriojn. | Még nem döntöttem el. Szabadságot kell majd kérnem. |
| **Ana:** Vi devas veni! Ni finfine renkontiĝos! | El kell jönnöd! Végre találkozunk! |
| **Tomo:** Vi pravas. Lundon mi parolos kun mia ĉefo. | Igazad van. Hétfőn beszélek a főnökömmel. |
| **Ana:** Bone! Kaj kion vi faris dum la semajnfino? | Jó! És mit csináltál a hétvégén? |
| **Tomo:** Sabaton mi vizitis mian avinon. Dimanĉon mi dormis la tutan tagon! | Szombaton meglátogattam a nagymamámat. Vasárnap egész nap aludtam! |
| **Ana:** Ha ha! Mi ne dormis multe. Mi kantis kun la koruso en du koncertoj. | Haha! Én nem sokat aludtam. A kórussal két koncerten énekeltem. |
| **Tomo:** Kaj kion vi faros morgaŭ? | És mit csinálsz holnap? |
| **Ana:** Morgaŭ mi havos ekzamenon pri biologio. Hodiaŭ mi devas studi! | Holnap biológiavizsgám lesz. Ma tanulnom kell! |
| **Tomo:** Bonŝancon! Mi skribos al vi lundon, post la renkontiĝo kun la ĉefo. | Sok sikert! Hétfőn írok neked, a főnökkel való megbeszélés után. |

A mondat végi *ĉu ne?* olyan, mint a magyar „ugye?” vagy „nem igaz?”.

## Új szavak

| Eszperantó | Magyarul | Megjegyzés |
|---|---|---|
| *hieraŭ* | tegnap | |
| *hodiaŭ* | ma | |
| *morgaŭ* | holnap | |
| *ankoraŭ ne* | még nem | *ankoraŭ* „még” |
| *finfine* | végre | |
| *havi* | (valamije) van, birtokolni | *Mi havas…* „Nekem van…” (lásd lent) |
| *aĉeti* | venni, vásárolni | |
| *iri* | menni | |
| *okazi* | történni | |
| *decidi* | dönteni, eldönteni | |
| *peti* | kérni | |
| *paroli* | beszélni | |
| *viziti* | meglátogatni | |
| *dormi* | aludni | |
| *skribi* | írni | |
| *renkontiĝi* | találkozni (egymással) | *renkontiĝo* „találkozó, megbeszélés” |
| *pravi* | igaza van | *Vi pravas.* „Igazad van.” |
| *novaĵo* | hír, újdonság | a *nova* „új” szóból |
| *flugbileto* | repülőjegy | *flugi* „repülni” + *bileto* „jegy” – úgy épül, mint a magyar szó |
| *ferioj* | szabadság, vakáció | általában többes számban; *ferio* „szabadnap” |
| *ekzameno* | vizsga | |
| *semajnfino* | hétvége | *semajno* „hét” + *fino* „vég”, mint a magyarban |
| *dum* | alatt, közben | |
| *pri* | -ról, -ről (valamiről) | *ekzameno pri biologio* „biológiavizsga” |
| *post* | után | *post la renkontiĝo* „a megbeszélés után” |
| *multe* | sokat, sok | *Mi ne dormis multe.* |
| *tuta* | egész | *la tutan tagon* „egész nap” |
| *kongreso* | kongresszus | *la Universala Kongreso* „az Eszperantó Világkongresszus” |
| *bonŝancon!* | sok sikert!, sok szerencsét! | |

## Nyelvtan

### Három igeidő, három végződés

Az eszperantó igéknek minden időre egy végződésük van, minden személyben ugyanaz. Cseréld az *-as*-t *-is*-re a múlthoz, vagy *-os*-ra a jövőhöz. Bővebben az [igékről](https://esperantopedia.org/hu/nyelvtan/igek/) szóló oldalon.

| Főnévi igenév | Múlt *-is* | Jelen *-as* | Jövő *-os* |
|---|---|---|---|
| *esti* – lenni | *estis* – volt | *estas* – van | *estos* – lesz |
| *labori* – dolgozni | *laboris* – dolgozott | *laboras* – dolgozik | *laboros* – dolgozni fog |
| *iri* – menni | *iris* – ment | *iras* – megy | *iros* – menni fog |
| *havi* – birtokolni | *havis* – (neki) volt | *havas* – (neki) van | *havos* – (neki) lesz |

Az *-is* alak a magyar múlt időnek felel meg – a mai magyarban is gyakorlatilag egyetlen múlt idő van: *Mi jam manĝis* – „Már ettem”.

| Eszperantó | Magyarul |
|---|---|
| *Hieraŭ mi aĉetis flugbileton.* | Tegnap vettem egy repülőjegyet. |
| *Mi ankoraŭ ne decidis.* | Még nem döntöttem. |
| *En Julio mi iros al la kongreso.* | Júliusban elmegyek a kongresszusra. |
| *Morgaŭ mi havos ekzamenon.* | Holnap vizsgám lesz. |

A magyar a tervekről gyakran jelen időben beszél – „Júliusban elmegyek a kongresszusra” –, az eszperantó ilyenkor rendszerint *-os*-t használ: *En Julio mi iros al la kongreso*. Ha a cselekvés a jövőben történik, válaszd az *-os*-t.

**A *havi* ige.** A magyarban a birtoklást a „van” fejezi ki: „nagy hírem van”, „holnap vizsgám lesz”. Az eszperantó a *havi* „birtokolni” igét használja, a birtokolt dolog pedig a tárgy, tehát *-n*-t kap: *Mi havas grandan novaĵon* – „Nagy hírem van”, *Morgaŭ mi havos ekzamenon* – „Holnap vizsgám lesz”.

:::ending Múlt, jelen vagy jövő?
- is as os
? Tegnap vettem egy repülőjegyet.
= Hieraŭ mi aĉet[is] flugbileton.
? Holnap vizsgám lesz.
= Morgaŭ mi hav[os] ekzamenon.
? Most tanulok.
= Nun mi stud[as].
? Vasárnap egész nap aludtam.
= Dimanĉon mi dorm[is] la tutan tagon.
? Júliusban megyek a kongresszusra (terv, tehát jövő idő).
= En Julio mi ir[os] al la kongreso.
:::

### Időhatározók

| Eszperantó | Magyarul |
|---|---|
| *antaŭhieraŭ* | tegnapelőtt |
| *hieraŭ* | tegnap |
| *hodiaŭ* | ma |
| *morgaŭ* | holnap |
| *postmorgaŭ* | holnapután |
| *nun* | most |
| *baldaŭ* | hamarosan |
| *jam* | már |
| *ankoraŭ* | még; *ankoraŭ ne* – még nem |
| *poste* | később, utána |

Az *antaŭhieraŭ* és a *postmorgaŭ* pontosan úgy épül, mint a magyar „tegnapelőtt” és „holnapután”: *antaŭ* „előtt”, *post* „után”.

### A hét napjai

A napok nevei főnevek, és kisbetűvel írjuk őket, akárcsak a magyarban. A hónapokat és a dátumokat a [napok és hónapok](https://esperantopedia.org/hu/kifejezesek/napok-es-honapok/) oldalon találod.

| Eszperantó | Magyarul |
|---|---|
| *lundo* | hétfő |
| *mardo* | kedd |
| *merkredo* | szerda |
| *ĵaŭdo* | csütörtök |
| *vendredo* | péntek |
| *sabato* | szombat |
| *dimanĉo* | vasárnap |

:::match A hét napjai
lundo = hétfő
mardo = kedd
merkredo = szerda
ĵaŭdo = csütörtök
vendredo = péntek
sabato = szombat
dimanĉo = vasárnap
:::

### „Hétfőn” és „hétfőnként”

A „hétfőn” kifejezéséhez használd az *-n* végződést vagy az *en* elöljárószót: *lundon* vagy *en lundo*. Szép egybeesés, hogy a *lundon* ugyanúgy *-n*-re végződik, mint a magyar „hétfőn”. A *lunde* határozószó jelentése „hétfőnként” – minden hétfőn vagy valamelyik hétfőn. Ugyanez az *-n* fejezi ki az időtartamot is: *la tutan tagon* „egész nap”; a magyarban is mondhatjuk tárgyraggal: „az egész napot átaludtam”.

| Eszperantó | Magyarul |
|---|---|
| *Lundon mi parolos kun la ĉefo.* | Hétfőn beszélek a főnökkel. |
| *Sabate mi kantas en koruso.* | Szombatonként kórusban énekelek. |
| *Mi dormis la tutan tagon.* | Egész nap aludtam. |

:::write Mikor?
? „pénteken” (egy szó; egy bizonyos pénteken)
= vendredon
! vendrede → A *vendrede* általában azt jelenti: „péntekenként”. Egy adott péntekhez -n kell: *vendredon*.
? „péntekenként”, azaz minden pénteken (egy szó)
= vendrede
! vendredon → A *vendredon* egyetlen péntek. A „péntekenként” határozószó: *vendrede*.
? „egész nap” (három szó)
= la tutan tagon
? „holnapután” (egy szó)
= postmorgaŭ
:::

## Gyakorlás

:::quiz Gyakorlás a 6. leckéhez
? Melyik végződés jelöli a jövő időt?
- -is
- -as
- -os *
? Fordítsd le eszperantóra: „Tegnap dolgoztam.”
= {Hieraŭ} {mi} {laboris}
? Tedd múlt időbe: *Mi dormas.*
= Mi dormis
? Fordítsd le eszperantóra, jövő idővel: „Holnap megyünk a kongresszusra.”
= {Morgaŭ} {ni} {iros} {al la kongreso}
? Melyik nap jön a *merkredo* után?
- *mardo*
- *ĵaŭdo* *
- *vendredo*
? Mit jelent: *Lunde mi laboras*?
- „Hétfőnként dolgozom.” *
- „Hétfőn dolgoztam.”
- „Hétfőn dolgozni fogok.”
? Írd be az *esti* ige megfelelő alakját: *Hieraŭ la vetero ___ bela.*
= estis
? Fordítsd le eszperantóra: „Még nem döntöttem.”
= Mi ankoraŭ ne decidis
? Fordítsd le eszperantóra: „Szombaton meglátogattam a nagymamámat.”
= Sabaton mi vizitis mian avinon | En sabato mi vizitis mian avinon | Mi vizitis mian avinon sabaton | Mi vizitis mian avinon en sabato
:::

## Kulturális kitekintés

A legszélesebb körben megünnepelt eszperantó ünnep a **Zamenhof-nap**, december 15. – a nyelv megalkotójának születésnapja; Zamenhof 1859-ben született Białystokban. Az 1920-as évek óta ez egyben az eszperantó könyv napja is: ilyenkor az eszperantisták eszperantó nyelvű könyvet vásárolnak vagy ajándékoznak. A helyi klubok előadással, közös vacsorával vagy születésnapi tortával ünnepelnek. Bővebben: [Zamenhof-nap](https://esperantopedia.org/hu/az-eszperantorol/zamenhof-nap/).

## Gyakori kérdések

### Hogyan mondjuk eszperantóul, hogy „már megcsináltam”?

Általában elég az egyszerű múlt idő: *Mi jam manĝis* – „Már ettem”. Léteznek [melléknévi igenevekkel](https://esperantopedia.org/hu/nyelvtan/melleknevi-igenevek/) képzett összetett alakok is, de ritkán van rájuk szükség; a [12. leckében](https://esperantopedia.org/hu/tanulas/tanfolyam/lecke-12/) röviden megismered őket.

### Nagybetűvel írjuk eszperantóul a hét napjait?

Nem. A napokat kisbetűvel írjuk: *lundo, sabato*. A hónapneveket hagyományosan nagybetűvel írták – *Julio* –, és a PMEG nevű leíró nyelvtan ezt is ajánlja, bár ma sokan kisbetűvel írják őket. A magyarban mindkettő kisbetűs.

### Hogyan mondjuk, hogy „jövő héten” és „múlt héten”?

*La venontan semajnon* „jövő héten”, *la pasintan semajnon* „múlt héten”. Mindkettő *-n*-t kap, mert azt fejezi ki, mikor történik valami – ahogy a *lundon* „hétfőn” is.

## Források

- [Fundamento de Esperanto – angol nyelvű nyelvtan (6. szabály, igék)](https://www.akademio-de-esperanto.org/fundamento/gramatiko_angla.html)
- [PMEG: IS (a múlt idő)](https://bertilow.com/pmeg/gramatiko/verboj/reala/pasinta_tempo.html)
- [PMEG: Venonta tempo – OS-finaĵo (a jövő idő)](https://bertilow.com/pmeg/gramatiko/verboj/reala/venonta_tempo.html)
- [PMEG: N-finaĵo por tempopunkto (lundon)](https://bertilow.com/pmeg/gramatiko/rolmontriloj/n/tempopunkto.html)
- [PMEG: Bazaj reguloj por E-vortoj (lunde, matene)](https://bertilow.com/pmeg/gramatiko/e-vortoj/bazaj_reguloj.html)
- [PMEG: Majuskloj ĉe propraj nomoj (hónapok és a hét napjai)](https://bertilow.com/pmeg/gramatiko/propraj_nomoj/majuskloj.html)
- [Wikipedia: Zamenhof Day](https://en.wikipedia.org/wiki/Zamenhof_Day)