Eszperantó, ido, volapük, interlingua és más nyelvek

Az eszperantó (1887) messze a legtöbbek által beszélt tervezett nyelv. Becslések szerint 60 ezer és 2 millió ember beszéli – ez sokszorosa a legközelebbi vetélytársakénak: az idónak, az interlinguának és a toki ponának néhány száz–néhány ezer, a volapüknek és a klingonnak pedig néhány tucat beszélője van. Az eszperantónak van a legnagyobb Wikipédiája is a tervezett nyelvek közül (mintegy 390 ezer cikk, szemben az ido körülbelül 65 ezer cikkével), és egyedül az eszperantónak van nagyjából 1000–2000 anyanyelvi beszélője.

A tervezett nyelvek néhány csoportba sorolhatók: nemzetközi segédnyelvek, amelyek a nemzetek közötti érintkezésre készültek (volapük, eszperantó, ido, interlingua, novial), logikai vagy filozófiai nyelvek (lojban, toki pona) és kitalált nyelvek, amelyeket könyvekhez vagy filmekhez alkottak (klingon). Léteznek zonális nyelvek is, egy-egy nyelvcsalád számára, például az interszláv.

#Összehasonlító táblázat

A beszélők számai a felsorolt forrásokból származó durva becslések; ritkán mérik őket, és gyakran vitatottak.

#Miben különbözik az eszperantó a volapüktől?

A volapük volt az első. A német pap Johann Martin Schleyer 1879-ben tett közzé egy vázlatot, 1880-ban pedig egy könyvet. Gyorsan elterjedt: százával alakultak klubok, és 1889-ig három nemzetközi kongresszust tartottak, az utolsót Párizsban. Hívei közel egymillió követőről beszéltek.

Majdnem ilyen gyorsan össze is omlott. Schleyer addig alakította a szótöveket, míg alig lehetett felismerni őket (vol „világ” + pük „beszéd”), a nyelvtanban sok volt az alak, és ellenállt mások változtatásainak. Amikor 1887-ben megjelent az eszperantó, sok volapükklub átállt – a nürnbergi 1888-ban. Az eszperantó stabilitása az ellenkező megközelítésből fakadt: Zamenhof lemondott a személyes irányításról, a közösség pedig az 1905-ös Fundamentóban rögzítette a magot. Lásd: az eszperantó története.

#Miben különbözik az eszperantó az idótól?

Az ido (eszperantóul „utód”) egy reformált eszperantó, amelyet 1907-ben mutatott be Párizsban a nemzetközi segédnyelv elfogadásáért alakult küldöttség (Délégation pour l'adoption d'une langue auxiliaire internationale) bizottsága. Szerzőjéről, aki „Ido” néven írt alá, 1908-ban kiderült, hogy Louis de Beaufront, addig vezető eszperantista; a későbbi történészek főleg a filozófus Louis Couturat művének tartják, aki a fő népszerűsítője is volt.

E változtatások közül sokat már Zamenhof saját 1894-es reformszavazásán is javasoltak, de az eszperantisták elutasították őket. Az ido miatt néhány vezető elhagyta az eszperantó mozgalmat, a legtöbb egyszerű beszélő azonban maradt, az ido pedig kicsi maradt. A teljes történetet, a részletesebb nyelvtani összehasonlítást és a beszélőszámokat az eszperantó és az ido oldalon találod.

#Miben különbözik az eszperantó az interlinguától?

Az interlingua, amelyet 1951-ben tett közzé a Nemzetközi Segédnyelv Egyesület (IALA) Alexander Gode vezetésével, más úton jár. Szabályos, kitalált rendszer helyett az ellenőrző nyelvei – főleg az angol, a francia, az olasz és a spanyol–portugál, másodlagos hivatkozásként a német és az orosz – közös nemzetközi szavait veszi át természetes alakjukban. Az újlatin nyelvek beszélői gyakran első pillantásra el tudják olvasni az interlinguát.

A kompromisszum: az interlingua európaiak számára könnyen olvasható, de nehezebb helyesen beszélni, mert megtartja a forrásnyelvek szabálytalanságait. Az eszperantó első pillantásra kevésbé ismerős, de teljesen szabályos, ezért könnyebb vele megszólalni és írni.

#Mi a helyzet a klingonnal, a lojbannal és a toki ponával?

Ezeket a nyelveket nem világméretű érintkezésre tervezték:

• A klingont Marc Okrand nyelvész alkotta a Star Trek III (1984) című filmhez, és The Klingon Dictionary (1985) című könyvében írta le. Szándékosan idegenszerű a hangzása és a nyelvtana. Csak néhány tucat ember beszéli folyékonyan, bár sok rajongó ismer néhány kifejezést.
• A lojban, amelyet 1987-től a Logical Language Group fejlesztett James Cooke Brown Loglanjából, a predikátumlogikán alapuló, kétértelműségektől mentes nyelvtant célozza.
• A toki pona, amelyet a kanadai nyelvész Sonja Lang alkotott (először 2001-ben jelent meg az interneten, könyve 2014-ben), mindössze mintegy 120–137 alapszóból áll, és összetett gondolatokat egyszerű szavak összekapcsolásával fejez ki. 2022-ben kapta meg a tok ISO-kódot.

#Mi a helyzet az interszlávval?

Az interszláv (Medžuslovjansky) zonális nyelv, amelyet az összes szláv nyelv beszélői tanulás nélkül is megértenek. A 2006-ban indult, 2011-ben egyesült projektekből nőtt ki, Jan van Steenbergen és Vojtěch Merunka vezetésével, és 2024-ben kapta meg az isv ISO-kódot. Az eszperantóval ellentétben nem az egész világra törekszik.

#Miért volt sikeres az eszperantó ott, ahol a többi nem?

A kutatók általában több tényező együttesére mutatnak:

1. Stabilitás. Az 1905-ös Fundamento rögzítette a magot, így a tanulók nem látták változni a nyelvet a kezük alatt – ellentétben a volapükkel vagy az idóval, amelyek alkotói folyamatosan átdolgozták.
2. Közösségi tulajdon. Zamenhof lemondott a nyelvhez fűződő személyes jogairól, és a beszélőkre bízta a fejlesztést.
3. Tanulhatóság. A szabályos nyelvtan, a fonetikus írás és a termékeny szóalkotás lehetővé tette, hogy az emberek gyorsan eljussanak a valódi beszélgetésig.
4. Kultúra és intézmények. Az 1905 óta tartó kongresszusok, az Eszperantó Világszövetség, az eredeti irodalom és később az anyanyelvi beszélők élő közösséget hoztak létre, nem csupán egy projektet.

A kritikusok szerint az eszperantó sikere viszonylagos: kis nyelv maradt, hivatalos státusz nélkül. Lásd: az eszperantó kritikája.

#Gyakori kérdések

#Melyik a legtöbbek által beszélt tervezett nyelv?

Az eszperantó. A becsült beszélőinek száma 60 ezer és 2 millió között van, jóval több, mint bármely más tervezett nyelvé; a következő legnagyobb közösségek létszáma néhány száz vagy néhány ezer.

#Jobb az ido, mint az eszperantó?

Az ido elhagyta az eszperantó ékezetes betűit, a melléknévi egyeztetést és a tárgyeset legtöbb használatát, amit egyesek egyszerűbbnek találnak. Beszélője, könyve és rendezvénye viszont jóval kevesebb, ezért gyakorlati használatra az eszperantó az erősebb választás.

#Népszerűbb a klingon, mint az eszperantó?

Nem. A klingon a Star Trek révén híres, és egykor mintegy 250 ezer Facebook-felhasználó állította, hogy beszéli, de csak néhány tucat ember beszéli folyékonyan. Az eszperantónak több tízezer aktív beszélője és saját anyanyelvi beszélői vannak.

#Melyik tervezett nyelvet a legkönnyebb megtanulni?

A toki ponának a legkisebb a szókincse, de nem lehet vele pontosan kifejezni a dolgokat. A teljes értékű érintkezésre épített nyelvek közül az eszperantót és az interlinguát tartják általában a legkönnyebbnek az európai nyelvek beszélői számára.

#Kiszorította az eszperantó a volapüköt?

Nagyrészt igen. A volapük az 1880-as évek végén érte el a csúcsát, majd sok klubja és híve – Nürnberggel kezdve 1888-ban – átállt az eszperantóra.

#Források

• Wikipédia (angolul), Volapük, Ido, Interlingue, Novial, Interlingua, Lojban, Klingon language, Toki Pona, Interslavic
• Wikipédia, Volapük nyelv, Ido nyelv, Interlingva nyelv, Klingon nyelv, Toki pona nyelv, Interszláv nyelv
• Wikipédia (németül), Volapük, Ido, Interlingua, Klingonische Sprache, Toki Pona; Wikipédia (lengyelül), Volapük, Interlingua
• SIL International, ISO 639-3 kódoldalak: epo, vol, ido, ina, jbo, tlh, tok, isv
• A Wikimedia-oldalak statisztikái az egyes Wikipédia-kiadásokhoz (lekérdezve 2026. október 7-én; az interlingua 2026. október 11-én ellenőrizve)
• Wikipédia (angolul), Comparison between Esperanto and Ido és 1894 Esperanto reform project
• Amri Wandel, „How many people speak Esperanto?”, 2015 (a klingon Facebook-adat)