Szeretlek eszperantóul – Mi amas vin és becenevek

A „szeretlek” eszperantóul Mi amas vin, kiejtve mi A-mas vin. A mi „én”, az amas a „szeret” jelen idejű alakja, a vin pedig „téged” vagy „titeket”: a vi alakja az -n tárgyesetvégződéssel. Ugyanez a mondat szól társnak, gyereknek, szülőnek és barátnak, egy személynek és többnek is, mert a vi egyaránt jelent „te” és „ti” szót.

#Hogyan mondd, hogy „szeretlek”?

A kiejtés oszlop a szavakat szótagokra bontja, a hangsúlyos szótagot pedig NAGYBETŰVEL jelöli.

A szóalkotás sokat segít. Az am- „szeretet” szótőből lesz az amo „szerelem, szeretet”, az ami „szeretni”, az amato / amatino „szeretett férfi / nő”, az amiko „barát”, az enamiĝi „beleszeretni” és az amindumi „csapni a szelet, udvarolni”. Az -eg- utóképző erősít, az -et- kicsinyít vagy szelídít. Lásd az utóképzők oldalát.

A magyar „szeretni” két külön dolgot is jelent: embert szeretni („szeretem az anyámat”) és valamit kedvelni („szeretem a kávét”). Az eszperantó ezeket szétválasztja: a mély szeretetre az ami, a kedvelésre a ŝati való. Ezért a „szeretem a kávét” eszperantóul Mi ŝatas kafon, a Mi amas vin pedig mély szeretetet fejez ki. A magyarban a tegezés és a magázás között is választanod kell; az eszperantóban nincs ilyen választás, a vi mindkettőre jó.

#Becenevek és kedveskedő szavak

Az -in- utóképző nőt jelöl, az -et- gyengédséget visz a szóba: kara „kedves” → karulo „drága” → karuleto „édesem”. A beszélők szabadon találnak ki újabb becenevet ugyanígy.

#Bókok

Figyeld meg a végződéseket: a melléknév egyezik a főnévvel, ezért a belajn okulojn mindkét szava megkapja a -j (többes szám) és az -n (tárgyeset) jelet. A magyar melléknév nem veszi fel a többes jelet („szép szemek”), az eszperantó igen. Bővebben a főnevek és melléknevek oldalán.

#Randevú, házassági ajánlat és jókívánságok

A házasságot jelentő igék megmutatják, hogyan kezeli az eszperantó a nemet. Az edziĝi jelentése „férjjé válni”, az edziniĝi jelentése „feleséggé válni”, a geedziĝi jelentése pedig „egymással összeházasodni” – a ge- előképző „mindkét nembeli” jelentésű. A magyar is különbséget tesz: a nő „férjhez megy”, a férfi „megnősül”, ketten együtt „összeházasodnak”. Ezeknél az igéknél a ReVo szótár a kun és az al elöljárószóval is hoz példákat.

#Eszperantó és szerelem: az „Edzperanto”

Az eszperantisták tréfásan Edzperanto néven emlegetik a nyelvüket – ez az edzo „férj” és a peranto „közvetítő” keveréke. A szójáték 1923-ban jelent meg Raymond Schwartz egyik versében, amely két férjet kereső barátnőről szól. Azért terjedt el, mert sok pár tényleg az eszperantó révén ismerkedett meg: már az 1930-as években gyűjtötték az eszperantisták a leveleken vagy kongresszusokon keresztül indult nemzetközi házasságok tucatjainak történetét.

E párok közül néhány eszperantóul nevelte a gyerekeit. A kutatók becslése szerint mintegy 1000 család és körülbelül 2000 anyanyelvi beszélő gyermek él így (2004). A legtöbb ilyen családban azonban a szülőknek közös az anyanyelvük; sok másikban az eszperantó az egyetlen nyelv, amelyet mindkét szülő beszél. Bővebben az eszperantót anyanyelvként beszélőkről.

#Gyakori kérdések

#Hogyan mondjuk eszperantóul, hogy „szeretlek”?

Mi amas vin (mi A-mas vin). Ha azt akarod mondani, hogy „én is szeretlek”, tedd hozzá az ankaŭ szót: Mi ankaŭ amas vin.

#Mi a különbség a „Mi amas vin” és a „Mi ŝatas vin” között?

Az ami „szeretni”, a ŝati „kedvelni”. A Mi ŝatas vin barátra vagy új vonzalomra való, a Mi amas vin mély szeretetre.

#Hogyan mondjuk eszperantóul, hogy „szerelmem”?

Mia amo – „szerelmem” –, vagy mia kara, „kedvesem”. Kedvesre a karulo (férfi) és a karulino (nő) gyakori.

#Hogyan mondjuk eszperantóul, hogy „hiányzol”?

Vi mankas al mi – szó szerint „hiányzol nekem”. A Mi sopiras al vi – „epekedem utánad” – erősebb.

#Ugyanaz a „Mi amas vin” férfinak és nőnek?

Igen. Az eszperantó névmásai és igéi nem változnak a nem szerint, ezért a Mi amas vin ugyanaz, bárki mondja és bárkinek.

#Források

• Wiktionary: mi amas vin
• Wiktionary: karulo, koramiko, enamiĝi, sopiri, edziĝi
• ReVo: edzo, edziĝi, edziniĝi, geedziĝi
• Vikipedio: Edzperanto
• Vikipedio: Internaciaj geedziĝoj esperantistaj
• Wikipédia (angolul): Native Esperanto speakers
• PMEG: Personaj pronomoj