Esperantopedia

Nyelvtan

Eszperantó nyelvtani összefoglaló: a szabályok egy oldalon

Az eszperantó nyelvtan minden végződése, névmása, tabellaszava, képzője és szabálya tömör táblázatokban.

Frissítve: 7 perc olvasás

Ez az eszperantó nyelvtani összefoglaló az egész nyelvtant egyetlen oldalra sűríti, mert a nyelv szabályos: minden szónak rögzített végződése van, a szótövek sosem változnak, nincs rendhagyó ige és nyelvtani nem, és csak egy névelő van. Az oldal kinyomtatásához vagy PDF-be mentéséhez használd a böngésző nyomtatás parancsát (Ctrl+P, Mac-en Cmd+P).

Ábécé és kiejtés

Az ábécé 28 betűből áll, mindegyiknek egy hangja van, és semmi sem néma: a b c ĉ d e f g ĝ h ĥ i j ĵ k l m n o p r s ŝ t u ŭ v z. A q, w, x és y nem tartozik bele.

BetűIPAÚgy hangzik, mint
a e i o u[a e i o u]az olasz vagy a spanyol magánhangzók: tiszták, kettőshangzás nélkül
c[ts]a magyar „c” (mint a „cica”)
ĉ[tʃ]a magyar „cs” (mint a „csak”)
g[ɡ]a magyar „g” (mint a „gép”), soha nem „dzs”
ĝ[dʒ]a magyar „dzs” (mint a „dzsem”)
ĥ[x]kemény „ch”, mint a német „Bach” szóban; a magyar „h” ennél lágyabb
j[j]a magyar „j” (mint a „jó”)
ĵ[ʒ]a magyar „zs” (mint a „zsír”)
s[s]a magyar „sz” (mint a „szó”)
ŝ[ʃ]a magyar „s” (mint a „só”)
ŭ[w]félhangzós „u”, mint az angol „how” w-je; csak magánhangzó után áll
r[r]pergetett, mint a magyarban
  • Hangsúly: az utolsó előtti szótagra esik: fa-mi-LI-o „család”, es-pe-RAN-to. A j és a ŭ nem magánhangzó, ezért az aj, ej, oj, uj, aŭ, eŭ egy szótagot alkot: ho-DI-aŭ „ma”. A magyarban a hangsúly az első szótagon van, az eszperantóban nem.
  • Nincs ĉ, ĝ, ŝ a billentyűzeteden? Használd az x-rendszert (cx, gx, sx, hx, jx, ux). A Fundamento saját h-rendszere: ch, gh, sh, hh, jh, u.

Bővebben: ábécé és kiejtés.

Szóvégződések

A végződés mutatja a szófajt vagy az igealakot; az előtte álló szótő sosem változik. Tizenegy végződés végez el minden munkát.

VégződésFunkcióPéldaFordítás
-ofőnévlibro„könyv”
-amelléknévnova libro„új könyv”
-ehatározószóbone„jól”
-jtöbbes számlibroj„könyvek”
-ntárgy, irány, idő, mértékMi legas libron.„Könyvet olvasok.”
-ifőnévi igenévlegi„olvasni”
-asjelen időmi legas„olvasok”
-ismúlt időmi legis„olvastam”
-osjövő időmi legos„olvasni fogok”
-usfeltételes módmi legus„olvasnék”
-ufelszólító mód, kívánságlegu!„olvass!”
  • Sorrend: a szófaji végződés, aztán a -j, aztán az -n. A melléknév átveszi főnevének -j és -n végződését: novajn librojn „új könyveket” (tárgyként).
  • Fokozás: pli granda ol „nagyobb, mint”, la plej granda „a legnagyobb”, malpli „kevésbé”, tiel granda kiel „olyan nagy, mint”.
  • Végződés nélkül: jam „már”, nun „most”, tre „nagyon”, tro „túl”, ankaŭ „is”, nur „csak”.

Bővebben: nyelvtani áttekintés, főnevek és melléknevek, határozószók.

A névelő

Az eszperantóban egyetlen névelő van, a la „a, az”, amely minden nemben, számban és esetben ugyanaz: la domo, la domoj, la domojn. Az „egy”-nek nincs megfelelője: a domo jelentése „egy ház”.

  • A la ismert vagy egyedi dolgot jelöl: la suno „a nap”.
  • Elmarad a nevek (Petro, Esperanto), a birtokos és a mutató szavak előtt: mia libro, tiu domo, rendszerint nem la mia libro.
  • Az -a végű nyelvnevek kapják: la angla „az angol”.

Bővebben: a la névelő.

Személyes és birtokos névmások

NévmásJelentésTárgyeset (-n)Birtokos (-a)
miénminmia „az én”
vite, ti, ön, önökvinvia „a te”
liő (férfi)linlia „az ő”
ŝiő (nő)ŝinŝia „az ő”
ĝiaz (dolog, állat, csecsemő)ĝinĝia „annak a”
nimininnia „a mi”
iliőkilinilia „az ő” (ők)
onivalaki, az emberek (általános alany)onin (ritka)onia „az emberé”
siönmaga (ő, ők)sinsia „saját”
  • A birtokos névmások melléknevek: miaj libroj, mian libron. A la-val önállóan állhatnak: la mia „az enyém”.
  • A si és a sia a saját tagmondatuk alanyára utal vissza, csak harmadik személyben: Li lavas sin „Megmossa magát”, Li lavas lin „Megmossa őt (egy másik férfit)”.
  • Nem hivatalos: ri „ő” (nemtelen), a magyar „ő”-höz hasonló. A régi ci „te” szinte soha nem használatos.

Bővebben: névmások.

A tárgyeset: -n

Az -n végződés azt jelöli, amire az ige hat, és irányt, időt és mértéket is kifejez.

HasználatPéldaFordítás
Közvetlen tárgyMi vidas la katon.„Látom a macskát.”
Irány (hová?)Ŝi iras en la ĉambron.„A szobába megy.”
IdőpontNi venos lundon.„Hétfőn jövünk.”
MértékĜi kostas dek eŭrojn.„Tíz euróba kerül.”
  • A melléknevek, a birtokos névmások és az -u, -a végű tabellaszók átveszik: tiujn belajn katojn „azokat a szép macskákat” (tárgyként).
  • Az esti „lenni”, az iĝi „válni” és a ŝajni „látszani” után nincs -n: Mi estas instruisto. „Tanár vagyok.”
  • Elöljárószó után nincs -n, kivéve a helyet jelentő elöljárószó utáni irányt: en la domo „a házban”, en la domon „a házba”. Az al, el, de és ĝis után soha.
  • A jelölt tárgy szabaddá teszi a szórendet.

Bővebben: a tárgyeset.

Igék

Az igének minden személyre és számra egyetlen alakja van: mi, vi, li, ni, ili parolas. Hat végződés adja az összes alakot, és egyetlen ige sem rendhagyó. A magyar „látok / látom / látod” helyett tehát mindig vidas áll.

AlakVégződésparoli „beszélni”esti „lenni”
Főnévi igenév-iparoliesti
Jelen idő-asmi parolas „beszélek”estas „vagyok, vagy, van…”
Múlt idő-ismi parolis „beszéltem”estis „voltam, voltál, volt…”
Jövő idő-osmi parolos „beszélni fogok”estos „leszek, leszel, lesz…”
Feltételes mód-usmi parolus „beszélnék”estus „lennék, lennél, lenne…”
Felszólító mód, kívánság-uparolu! „beszélj!”estu „légy!”
  • A valószínűtlen „ha” mondat mindkét felében -us áll: Se mi havus tempon, mi venus. „Ha lenne időm, eljönnék.”
  • Akarást és kérést kifejező igék után a ke mellett -u áll: Mi volas, ke vi venu. „Azt akarom, hogy gyere.”
  • A szenvedő szerkezet az esti és egy szenvedő melléknévi igenév, a cselekvőt a de jelöli: La letero estas skribita de Anna. „A levelet Anna írta.”
  • Az -ig- tárgyas igét képez, az -iĝ- tárgyatlant: sidi „ülni”, sidigi „leültetni valakit”, sidiĝi „leülni”.
  • Az esti ott is kötelező, ahol a magyar elhagyja: „A ház nagy.” – La domo estas granda.

Bővebben: igék.

Melléknévi igenevek

Hat képző mutatja a cselekvés fázisát. A magánhangzó adja a fázist (a folyamatban lévő, i befejezett, o következő), az n pedig a cselekvő igenemet jelöli.

Folyamatban (a)Befejezett (i)Következő (o)
Cselekvő-ant-: leganta „olvasó”-int-: leginta „aki elolvasta”-ont-: legonta „aki olvasni fog”
Szenvedő-at-: legata „amit éppen olvasnak”-it-: legita „elolvasott”-ot-: legota „amit el fognak olvasni”
  • Végződések: -a melléknév (la dormanta infano „az alvó gyerek”), -e határozószó (Legante, mi lernas. „Olvasás közben tanulok.”), -o személy (lernanto „tanuló”, Esperanto „aki remél”).
  • Összetett igeidők: az esti és egy igenév: Mi estis manĝanta „Éppen ettem”, Mi estas manĝinta „Már ettem”, La pordo estas fermita „Az ajtó be van zárva”.

Bővebben: melléknévi igenevek.

Tabellaszavak: a 45 szó

Öt előtag és kilenc végződés 45 szót ad. Mindegyiket olvasd „előtag + végződés”-ként: neni- + -am = neniam „soha”.

Végződéski- (kérdő)ti- (mutató)i- (határozatlan)ĉi- (általános)neni- (tagadó)
-o dologkio mitio azio valamiĉio mindennenio semmi
-u személy, egyedkiu ki, melyiktiu aziu valakiĉiu mindenki, mindegyikneniu senki
-a fajtakia milyentia olyania valamilyenĉia mindenfélenenia semmilyen
-e helykie holtie ottie valaholĉie mindenholnenie sehol
-el módkiel hogyantiel így, úgyiel valahogyanĉiel minden módonneniel semmilyen módon
-am időkiam mikortiam akkoriam valamikorĉiam mindigneniam soha
-om mennyiségkiom mennyitiom annyiiom valamennyi, némiĉiom az egész mennyiségneniom semennyi
-al okkial miérttial azértial valamiértĉial minden okbólnenial semmi okból
-es birtokoskies kié, kinek aties annak aies valakinek aĉies mindenkinek anenies senkinek a
  • -j és -n: az -u és -a végűek mindkettőt kapják (kiujn, tian), az -o végűek -n-t (kion), az -e végűek az -n-t csak irányként (kien), a többi soha nem változik.
  • A ki- szavak vonatkozó mellékmondatokat és függő kérdéseket is nyitnak: la viro, kiu venis „a férfi, aki jött”.
  • A ĉi hozzáadja az „ez”-t: tiu ĉi vagy ĉi tiu, ĉi tie „itt”. Az ajn a „bár-”-t: kiu ajn „bárki”. A da a mennyiségeket követi: kiom da mono „mennyi pénz”.

Bővebben: mind a 45 tabellaszó.

Számnevek

Tizenhárom alapszó van, és nem kapnak -j-t vagy -n-t (kivéve az unu-t „némely” jelentésben: unuj … aliaj): nul 0, unu 1, du 2, tri 3, kvar 4, kvin 5, ses 6, sep 7, ok 8, naŭ 9, dek 10, cent 100, mil 1000. Az egybeírt számok szoroznak, a külön írt számok összeadódnak. Számnév után a főnév többes számú: tri libroj (a magyarban egyes: „három könyv”).

SzámEszperantóLogika
12dek du10 + 2
20dudek2 × 10
23dudek tri2 × 10 + 3
1987mil naŭcent okdek sep1000 + 9 × 100 + 8 × 10 + 7
2000du milaz ezrek külön állnak
1 000 000unu milionofőnév; a miliardo 10⁹
AlakJelentésPélda
-asorszámnévunua „első”, tria „harmadik”, dudek-unua „huszonegyedik”
-ehatározószóunue „először”
-obl-többszörösduobla „kettős”
-on-törtduono „fél”, kvarono „negyed”
-op-csoportduope „ketten, párosával”
pofejenkéntpo tri „fejenként három”
fojo-szor, -szerdufoje „kétszer”

A tizedesjel a vessző, mint a magyarban: a 3,5 tri komo kvin.

Bővebben: számnevek, számátváltó.

Elöljárószók és kötőszók

Az eszperantóban 33 elöljárószó van. Soha nem változnak, és az utánuk álló főnév megtartja alapalakját: kun mi „velem”. A magyar rag vagy névutó helyett az elöljárószó a főnév előtt áll.

CsoportElöljárószók
Helyen -ban/-ben, sur -on/-en/-ön, sub alatt, super fölött, antaŭ előtt, apud mellett, inter között, ekster kívül, ĉe -nál/-nél, ĉirkaŭ körül, tra át, keresztül, trans túl, preter mellett el, kontraŭ ellen, szemben
Irány, eredetal -hoz/-hez/-höz, el -ból/-ből, de -tól/-től, ĝis -ig
Időantaŭ előtt, post után, dum alatt, ĝis -ig
Viszonykun -val/-vel, per által, segítségével, sen nélkül, por -ért, számára, pro miatt, pri -ról/-ről, laŭ szerint, krom kivéve, malgraŭ ellenére, anstataŭ helyett, de -tól/-től; által
Mennyiségda mennyiség után: glaso da akvo „egy pohár víz”; po fejenként
Nincs rögzített jelentéseje, csak ha más nem illik: je la tria „háromkor”

A kötőszók szintén soha nem változnak:

TípusSzavak
Egyenrangú részeket köt összekaj és, aŭ vagy, sed de, hanem, nek sem
Mellékmondatot nyitke hogy, ĉu -e, se ha, ĉar mert, kvankam bár, dum míg, ĝis amíg, kvazaŭ mintha, apenaŭ amint, alighogy, ol mint

Bővebben: elöljárószók, kötőszók.

Szóalkotás

Egy szó = (előképző) + szótő + (utóképző) + végződés: mal·san·ul·ej·o „kórház” (ellentét + egészséges + személy + hely + főnév). Az összetételekben a fő szó áll utoljára: a vapor·ŝip·o „gőzhajó” a hajó egy fajtája. Minden toldalék szótő is: ejo „hely”, ilo „eszköz”.

Hivatalos előképzők

ElőképzőJelentésPélda
bo-házassággal szerzett rokonbopatro „após”
ĉef-fő-, vezetőĉefurbo „főváros”
dis-szét-disdoni „kiosztani”
ek-kezdet, hirtelen cselekvésekdormi „elaludni”
eks-volteksedzo „volt férj”
ge-mindkét nemgepatroj „szülők”
mal-pontos ellentétmalbona „rossz”
mis-rosszul, félre-miskompreni „félreérteni”
pra-ős-; egy nemzedékkel távolabbipraavo „dédapa”
re-újra; visszarelegi „újraolvasni”

A PMEG tíz hivatalos előképzőt számol; néhány lista a fi- szót is hozzáadja.

Hivatalos utóképzők

UtóképzőJelentésPélda
-aĉ-megvetésdomaĉo „viskó”
-ad-tartós vagy ismétlődő cselekvéslegadi „folyton olvasni”
-aĵ-konkrét dologtrinkaĵo „ital”
-an-tag, lakosklubano „klubtag”
-ar-gyűjteményvortaro „szótár”
-ĉj-férfi becenévJoĉjo „Jancsi”
-ebl-megvalósíthatómanĝebla „ehető”
-ec-tulajdonságbeleco „szépség”
-eg-nagyobb, erősebbdomego „palota”
-ej-valamire szolgáló helylernejo „iskola”
-em-hajlamtimema „félénk”
-end-meg kell csinálnipagenda „fizetendő”
-er-egy egység a tömegbőlmonero „érme”
-estr-vezetőurbestro „polgármester”
-et-kisebb, gyengébbdometo „házikó”
-id-utódkatido „kiscica”
-ig-tenni, okoznipurigi „megtisztítani”
-iĝ-válniruĝiĝi „elpirulni”
-il-eszköztranĉilo „kés”
-in-nőipatrino „anya”
-ind-érdemes valamireleginda „olvasásra érdemes”
-ing-tartókandelingo „gyertyatartó”
-ism-tan, rendszerkomunismo „kommunizmus”
-ist-hivatásos; valamely tan híveinstruisto „tanár”
-nj-női becenévpanjo „anyu”
-obl-többszörösduobla „kettős”
-on-törtduono „fél”
-op-csoportduope „ketten”
-uj-tartó, edénysukerujo „cukortartó”
-ul-tulajdonságú személyriĉulo „gazdag ember”
-um-nincs rögzített jelentéseplenumi „teljesíteni”

A hat melléknévi igenévi képzővel együtt a hivatalos toldalékok száma 47. Mások, például a kilo-, a tele- és az -i- a Francio szóban, nem hivatalosak.

Bővebben: szóalkotás, előképzők, utóképzők.

Kérdések és tagadás

TípusMintaPélda
Eldöntendő kérdésĉu + a kijelentésĈu vi parolas Esperanton? „Beszélsz eszperantóul?”
Kiegészítendő kérdésa ki- szó elölKie vi loĝas? „Hol laksz?”
Tagadásne a tagadott szó előttMi ne komprenas. „Nem értem.”
Tagadó szóneni- szóNeniu venis. „Senki sem jött.”
Sem … semnek … nekMi volas nek kafon, nek teon. „Sem kávét, sem teát nem kérek.”
  • A válaszok: jes „igen” és ne „nem”. Az ige helye nem változik, és nincs segédige.
  • Mondatonként egy tagadás: Mi vidis nenion. „Semmit sem láttam.” Kettő kioltja egymást: a Mi ne vidis nenion azt jelenti: „Láttam valamit”. A magyarban a tagadó szó mellett az ige is tagadó alakot kap („nem láttam semmit”), az eszperantóban nem.

Bővebben: kérdések és tagadás.

Szórend

Az alapsorrend alany, ige, tárgy. Mivel a tárgy -n-t kap, a sorrend változhat: a La hundo mordis la katon és a La katon mordis la hundo egyaránt azt jelenti: „A kutya megharapta a macskát”.

ElemSzabályPélda
Elöljárószóa főnév előttsur la tablo „az asztalon”
Melléknéva főnév előtt vagy utánbela domo vagy domo bela
ne, nur, eĉ, ankaŭa vonatkozó szó előttNur mi vidis lin. „Csak én láttam őt.”
ĉu, ki- szavaka kérdés elejénĈu vi venos? „El fogsz jönni?”
ajnközvetlenül a tabellaszó utánkiu ajn „bárki”

Bővebben: szórend.

A 16 szabály egy-egy mondatban

A Fundamento (1905) 16 szabálya a nyelvtan hivatalos magja.

  1. Névelő. Csak a határozott la van; határozatlan névelő nincs.
  2. Főnevek. -o végűek, a többes számot a -j, a tárgyat az -n jelöli; a többi esetet elöljárószók helyettesítik.
  3. Melléknevek. -a végűek, egyeznek a főnevükkel, és a pli, plej, ol szavakkal fokozódnak.
  4. Számnevek. Az alapszámnevek sosem változnak; a többit összeillesztéssel képezzük, az -a, -obl-, -on-, -op- végződésekkel és a po szóval.
  5. Névmások. Mi, vi, li, ŝi, ĝi, si, ni, ili, oni; az -a birtokos névmást, az -n tárgyat ad.
  6. Igék. Személy és szám szerint sosem változnak: -as, -is, -os, -us, -u, -i, hat melléknévi igenév, a szenvedő szerkezet az esti-vel.
  7. Határozószók. -e végűek, és a melléknevekhez hasonlóan fokozódnak.
  8. Elöljárószók. A főnév alapalakját veszik fel.
  9. Olvasás. Minden szót úgy olvasunk, ahogy írjuk.
  10. Hangsúly. Az utolsó előtti szótagra esik.
  11. Összetett szavak. A szótöveket összeillesztjük; a fő szó áll utoljára.
  12. Tagadás. Mondatonként egy tagadószó elég.
  13. Irány. Az -n a hely felé irányuló mozgást jelöli: kie – kien.
  14. Je. Ha egyetlen elöljárószó sem illik, használd a je szót, amelynek önmagában nincs jelentése.
  15. Idegen szavak. A nemzetközi szavak egyetlen alakot kapnak eszperantó helyesírással, a rokon szavakat eszperantó végződésekkel képezzük.
  16. Aposztróf. A szó végi -o és a la -a-ja elhagyható: de l' mondo.

Bővebben: a 16 szabály magyarázata.

Magyar anyanyelvűeknek: a különbségek egy pillantásra

MagyarEszperantó
tárgyrag („-t”)-n, a melléknév is kapja
sok esetrag („házban”, „házba”, „házból”)elöljárószó, irányra -n: en la domo, en la domon, el la domo
„a/az” és „egy”csak la; az „egy”-nek nincs megfelelője
számnév után egyes szám („három ház”)számnév után többes szám: tri domoj
a jelzői melléknév nem egyezik a főnévvel („nagy házak”)a melléknév egyezik a főnévvel: grandaj domoj
személyragok, alanyi és tárgyas ragozásegyetlen alak: mi vidas, vi vidas
a „van” harmadik személyben elmarad („A ház nagy.”)az esti kötelező: La domo estas granda.
„ő” (nem nélküli)li / ŝi / ĝi
kettős tagadás („semmit sem láttam”)egyetlen tagadás: mi nenion vidis
hangsúly az első szótagonhangsúly az utolsó előtti szótagon
„s” = [ʃ], „sz” = [s]ŝ = [ʃ], s = [s]

Gyakori kérdések

Hogyan nyomtathatom ki ezt az összefoglalót, vagy hogyan menthetem PDF-be?

Nyomd meg a Ctrl+P (Windows, Linux) vagy a Cmd+P (Mac) billentyűkombinációt, majd válassz nyomtatót vagy a „Mentés PDF-ként” lehetőséget. A nyomtatott változatból a menü és a lábléc kimarad.

Hány végződése, tabellaszava és toldaléka van az eszperantónak?

11 nyelvtani végződés, 45 tabellaszó, 33 elöljárószó, 10 hivatalos előképző, 31 hivatalos utóképző és 6 melléknévi igenévi képző van.

Tényleg szabályos az eszperantó nyelvtan?

Igen. Nincs rendhagyó ige (még az esti is a táblázatot követi), nincs rendhagyó többes szám, nincs nyelvtani nem, és csak két eset van: az alapalak és a tárgyeset.

Mit hagy ki ez az összefoglaló?

Az indulatszókat, a nem hivatalos toldalékokat, a dátumokat, az órákat és az összetett igeidők finomságait. Lásd: indulatszók, előképzők, utóképzők és számnevek.

Források

Ha az Esperantopedia segített neked, támogathatod az oldalt.