Nyelvtan
Eszperantó nyelvtani összefoglaló: a szabályok egy oldalon
Az eszperantó nyelvtan minden végződése, névmása, tabellaszava, képzője és szabálya tömör táblázatokban.
Ez az eszperantó nyelvtani összefoglaló az egész nyelvtant egyetlen oldalra sűríti, mert a nyelv szabályos: minden szónak rögzített végződése van, a szótövek sosem változnak, nincs rendhagyó ige és nyelvtani nem, és csak egy névelő van. Az oldal kinyomtatásához vagy PDF-be mentéséhez használd a böngésző nyomtatás parancsát (Ctrl+P, Mac-en Cmd+P).
Ábécé és kiejtés
Az ábécé 28 betűből áll, mindegyiknek egy hangja van, és semmi sem néma: a b c ĉ d e f g ĝ h ĥ i j ĵ k l m n o p r s ŝ t u ŭ v z. A q, w, x és y nem tartozik bele.
| Betű | IPA | Úgy hangzik, mint |
|---|---|---|
| a e i o u | [a e i o u] | az olasz vagy a spanyol magánhangzók: tiszták, kettőshangzás nélkül |
| c | [ts] | a magyar „c” (mint a „cica”) |
| ĉ | [tʃ] | a magyar „cs” (mint a „csak”) |
| g | [ɡ] | a magyar „g” (mint a „gép”), soha nem „dzs” |
| ĝ | [dʒ] | a magyar „dzs” (mint a „dzsem”) |
| ĥ | [x] | kemény „ch”, mint a német „Bach” szóban; a magyar „h” ennél lágyabb |
| j | [j] | a magyar „j” (mint a „jó”) |
| ĵ | [ʒ] | a magyar „zs” (mint a „zsír”) |
| s | [s] | a magyar „sz” (mint a „szó”) |
| ŝ | [ʃ] | a magyar „s” (mint a „só”) |
| ŭ | [w] | félhangzós „u”, mint az angol „how” w-je; csak magánhangzó után áll |
| r | [r] | pergetett, mint a magyarban |
- Hangsúly: az utolsó előtti szótagra esik: fa-mi-LI-o „család”, es-pe-RAN-to. A j és a ŭ nem magánhangzó, ezért az aj, ej, oj, uj, aŭ, eŭ egy szótagot alkot: ho-DI-aŭ „ma”. A magyarban a hangsúly az első szótagon van, az eszperantóban nem.
- Nincs ĉ, ĝ, ŝ a billentyűzeteden? Használd az x-rendszert (cx, gx, sx, hx, jx, ux). A Fundamento saját h-rendszere: ch, gh, sh, hh, jh, u.
Bővebben: ábécé és kiejtés.
Szóvégződések
A végződés mutatja a szófajt vagy az igealakot; az előtte álló szótő sosem változik. Tizenegy végződés végez el minden munkát.
| Végződés | Funkció | Példa | Fordítás |
|---|---|---|---|
| -o | főnév | libro | „könyv” |
| -a | melléknév | nova libro | „új könyv” |
| -e | határozószó | bone | „jól” |
| -j | többes szám | libroj | „könyvek” |
| -n | tárgy, irány, idő, mérték | Mi legas libron. | „Könyvet olvasok.” |
| -i | főnévi igenév | legi | „olvasni” |
| -as | jelen idő | mi legas | „olvasok” |
| -is | múlt idő | mi legis | „olvastam” |
| -os | jövő idő | mi legos | „olvasni fogok” |
| -us | feltételes mód | mi legus | „olvasnék” |
| -u | felszólító mód, kívánság | legu! | „olvass!” |
- Sorrend: a szófaji végződés, aztán a -j, aztán az -n. A melléknév átveszi főnevének -j és -n végződését: novajn librojn „új könyveket” (tárgyként).
- Fokozás: pli granda ol „nagyobb, mint”, la plej granda „a legnagyobb”, malpli „kevésbé”, tiel granda kiel „olyan nagy, mint”.
- Végződés nélkül: jam „már”, nun „most”, tre „nagyon”, tro „túl”, ankaŭ „is”, nur „csak”.
Bővebben: nyelvtani áttekintés, főnevek és melléknevek, határozószók.
A névelő
Az eszperantóban egyetlen névelő van, a la „a, az”, amely minden nemben, számban és esetben ugyanaz: la domo, la domoj, la domojn. Az „egy”-nek nincs megfelelője: a domo jelentése „egy ház”.
- A la ismert vagy egyedi dolgot jelöl: la suno „a nap”.
- Elmarad a nevek (Petro, Esperanto), a birtokos és a mutató szavak előtt: mia libro, tiu domo, rendszerint nem la mia libro.
- Az -a végű nyelvnevek kapják: la angla „az angol”.
Bővebben: a la névelő.
Személyes és birtokos névmások
| Névmás | Jelentés | Tárgyeset (-n) | Birtokos (-a) |
|---|---|---|---|
| mi | én | min | mia „az én” |
| vi | te, ti, ön, önök | vin | via „a te” |
| li | ő (férfi) | lin | lia „az ő” |
| ŝi | ő (nő) | ŝin | ŝia „az ő” |
| ĝi | az (dolog, állat, csecsemő) | ĝin | ĝia „annak a” |
| ni | mi | nin | nia „a mi” |
| ili | ők | ilin | ilia „az ő” (ők) |
| oni | valaki, az emberek (általános alany) | onin (ritka) | onia „az emberé” |
| si | önmaga (ő, ők) | sin | sia „saját” |
- A birtokos névmások melléknevek: miaj libroj, mian libron. A la-val önállóan állhatnak: la mia „az enyém”.
- A si és a sia a saját tagmondatuk alanyára utal vissza, csak harmadik személyben: Li lavas sin „Megmossa magát”, Li lavas lin „Megmossa őt (egy másik férfit)”.
- Nem hivatalos: ri „ő” (nemtelen), a magyar „ő”-höz hasonló. A régi ci „te” szinte soha nem használatos.
Bővebben: névmások.
A tárgyeset: -n
Az -n végződés azt jelöli, amire az ige hat, és irányt, időt és mértéket is kifejez.
| Használat | Példa | Fordítás |
|---|---|---|
| Közvetlen tárgy | Mi vidas la katon. | „Látom a macskát.” |
| Irány (hová?) | Ŝi iras en la ĉambron. | „A szobába megy.” |
| Időpont | Ni venos lundon. | „Hétfőn jövünk.” |
| Mérték | Ĝi kostas dek eŭrojn. | „Tíz euróba kerül.” |
- A melléknevek, a birtokos névmások és az -u, -a végű tabellaszók átveszik: tiujn belajn katojn „azokat a szép macskákat” (tárgyként).
- Az esti „lenni”, az iĝi „válni” és a ŝajni „látszani” után nincs -n: Mi estas instruisto. „Tanár vagyok.”
- Elöljárószó után nincs -n, kivéve a helyet jelentő elöljárószó utáni irányt: en la domo „a házban”, en la domon „a házba”. Az al, el, de és ĝis után soha.
- A jelölt tárgy szabaddá teszi a szórendet.
Bővebben: a tárgyeset.
Igék
Az igének minden személyre és számra egyetlen alakja van: mi, vi, li, ni, ili parolas. Hat végződés adja az összes alakot, és egyetlen ige sem rendhagyó. A magyar „látok / látom / látod” helyett tehát mindig vidas áll.
| Alak | Végződés | paroli „beszélni” | esti „lenni” |
|---|---|---|---|
| Főnévi igenév | -i | paroli | esti |
| Jelen idő | -as | mi parolas „beszélek” | estas „vagyok, vagy, van…” |
| Múlt idő | -is | mi parolis „beszéltem” | estis „voltam, voltál, volt…” |
| Jövő idő | -os | mi parolos „beszélni fogok” | estos „leszek, leszel, lesz…” |
| Feltételes mód | -us | mi parolus „beszélnék” | estus „lennék, lennél, lenne…” |
| Felszólító mód, kívánság | -u | parolu! „beszélj!” | estu „légy!” |
- A valószínűtlen „ha” mondat mindkét felében -us áll: Se mi havus tempon, mi venus. „Ha lenne időm, eljönnék.”
- Akarást és kérést kifejező igék után a ke mellett -u áll: Mi volas, ke vi venu. „Azt akarom, hogy gyere.”
- A szenvedő szerkezet az esti és egy szenvedő melléknévi igenév, a cselekvőt a de jelöli: La letero estas skribita de Anna. „A levelet Anna írta.”
- Az -ig- tárgyas igét képez, az -iĝ- tárgyatlant: sidi „ülni”, sidigi „leültetni valakit”, sidiĝi „leülni”.
- Az esti ott is kötelező, ahol a magyar elhagyja: „A ház nagy.” – La domo estas granda.
Bővebben: igék.
Melléknévi igenevek
Hat képző mutatja a cselekvés fázisát. A magánhangzó adja a fázist (a folyamatban lévő, i befejezett, o következő), az n pedig a cselekvő igenemet jelöli.
| Folyamatban (a) | Befejezett (i) | Következő (o) | |
|---|---|---|---|
| Cselekvő | -ant-: leganta „olvasó” | -int-: leginta „aki elolvasta” | -ont-: legonta „aki olvasni fog” |
| Szenvedő | -at-: legata „amit éppen olvasnak” | -it-: legita „elolvasott” | -ot-: legota „amit el fognak olvasni” |
- Végződések: -a melléknév (la dormanta infano „az alvó gyerek”), -e határozószó (Legante, mi lernas. „Olvasás közben tanulok.”), -o személy (lernanto „tanuló”, Esperanto „aki remél”).
- Összetett igeidők: az esti és egy igenév: Mi estis manĝanta „Éppen ettem”, Mi estas manĝinta „Már ettem”, La pordo estas fermita „Az ajtó be van zárva”.
Bővebben: melléknévi igenevek.
Tabellaszavak: a 45 szó
Öt előtag és kilenc végződés 45 szót ad. Mindegyiket olvasd „előtag + végződés”-ként: neni- + -am = neniam „soha”.
| Végződés | ki- (kérdő) | ti- (mutató) | i- (határozatlan) | ĉi- (általános) | neni- (tagadó) |
|---|---|---|---|---|---|
| -o dolog | kio mi | tio az | io valami | ĉio minden | nenio semmi |
| -u személy, egyed | kiu ki, melyik | tiu az | iu valaki | ĉiu mindenki, mindegyik | neniu senki |
| -a fajta | kia milyen | tia olyan | ia valamilyen | ĉia mindenféle | nenia semmilyen |
| -e hely | kie hol | tie ott | ie valahol | ĉie mindenhol | nenie sehol |
| -el mód | kiel hogyan | tiel így, úgy | iel valahogyan | ĉiel minden módon | neniel semmilyen módon |
| -am idő | kiam mikor | tiam akkor | iam valamikor | ĉiam mindig | neniam soha |
| -om mennyiség | kiom mennyi | tiom annyi | iom valamennyi, némi | ĉiom az egész mennyiség | neniom semennyi |
| -al ok | kial miért | tial azért | ial valamiért | ĉial minden okból | nenial semmi okból |
| -es birtokos | kies kié, kinek a | ties annak a | ies valakinek a | ĉies mindenkinek a | nenies senkinek a |
- -j és -n: az -u és -a végűek mindkettőt kapják (kiujn, tian), az -o végűek -n-t (kion), az -e végűek az -n-t csak irányként (kien), a többi soha nem változik.
- A ki- szavak vonatkozó mellékmondatokat és függő kérdéseket is nyitnak: la viro, kiu venis „a férfi, aki jött”.
- A ĉi hozzáadja az „ez”-t: tiu ĉi vagy ĉi tiu, ĉi tie „itt”. Az ajn a „bár-”-t: kiu ajn „bárki”. A da a mennyiségeket követi: kiom da mono „mennyi pénz”.
Bővebben: mind a 45 tabellaszó.
Számnevek
Tizenhárom alapszó van, és nem kapnak -j-t vagy -n-t (kivéve az unu-t „némely” jelentésben: unuj … aliaj): nul 0, unu 1, du 2, tri 3, kvar 4, kvin 5, ses 6, sep 7, ok 8, naŭ 9, dek 10, cent 100, mil 1000. Az egybeírt számok szoroznak, a külön írt számok összeadódnak. Számnév után a főnév többes számú: tri libroj (a magyarban egyes: „három könyv”).
| Szám | Eszperantó | Logika |
|---|---|---|
| 12 | dek du | 10 + 2 |
| 20 | dudek | 2 × 10 |
| 23 | dudek tri | 2 × 10 + 3 |
| 1987 | mil naŭcent okdek sep | 1000 + 9 × 100 + 8 × 10 + 7 |
| 2000 | du mil | az ezrek külön állnak |
| 1 000 000 | unu miliono | főnév; a miliardo 10⁹ |
| Alak | Jelentés | Példa |
|---|---|---|
| -a | sorszámnév | unua „első”, tria „harmadik”, dudek-unua „huszonegyedik” |
| -e | határozószó | unue „először” |
| -obl- | többszörös | duobla „kettős” |
| -on- | tört | duono „fél”, kvarono „negyed” |
| -op- | csoport | duope „ketten, párosával” |
| po | fejenként | po tri „fejenként három” |
| fojo | -szor, -szer | dufoje „kétszer” |
A tizedesjel a vessző, mint a magyarban: a 3,5 tri komo kvin.
Bővebben: számnevek, számátváltó.
Elöljárószók és kötőszók
Az eszperantóban 33 elöljárószó van. Soha nem változnak, és az utánuk álló főnév megtartja alapalakját: kun mi „velem”. A magyar rag vagy névutó helyett az elöljárószó a főnév előtt áll.
| Csoport | Elöljárószók |
|---|---|
| Hely | en -ban/-ben, sur -on/-en/-ön, sub alatt, super fölött, antaŭ előtt, apud mellett, inter között, ekster kívül, ĉe -nál/-nél, ĉirkaŭ körül, tra át, keresztül, trans túl, preter mellett el, kontraŭ ellen, szemben |
| Irány, eredet | al -hoz/-hez/-höz, el -ból/-ből, de -tól/-től, ĝis -ig |
| Idő | antaŭ előtt, post után, dum alatt, ĝis -ig |
| Viszony | kun -val/-vel, per által, segítségével, sen nélkül, por -ért, számára, pro miatt, pri -ról/-ről, laŭ szerint, krom kivéve, malgraŭ ellenére, anstataŭ helyett, de -tól/-től; által |
| Mennyiség | da mennyiség után: glaso da akvo „egy pohár víz”; po fejenként |
| Nincs rögzített jelentése | je, csak ha más nem illik: je la tria „háromkor” |
A kötőszók szintén soha nem változnak:
| Típus | Szavak |
|---|---|
| Egyenrangú részeket köt össze | kaj és, aŭ vagy, sed de, hanem, nek sem |
| Mellékmondatot nyit | ke hogy, ĉu -e, se ha, ĉar mert, kvankam bár, dum míg, ĝis amíg, kvazaŭ mintha, apenaŭ amint, alighogy, ol mint |
Bővebben: elöljárószók, kötőszók.
Szóalkotás
Egy szó = (előképző) + szótő + (utóképző) + végződés: mal·san·ul·ej·o „kórház” (ellentét + egészséges + személy + hely + főnév). Az összetételekben a fő szó áll utoljára: a vapor·ŝip·o „gőzhajó” a hajó egy fajtája. Minden toldalék szótő is: ejo „hely”, ilo „eszköz”.
Hivatalos előképzők
| Előképző | Jelentés | Példa |
|---|---|---|
| bo- | házassággal szerzett rokon | bopatro „após” |
| ĉef- | fő-, vezető | ĉefurbo „főváros” |
| dis- | szét- | disdoni „kiosztani” |
| ek- | kezdet, hirtelen cselekvés | ekdormi „elaludni” |
| eks- | volt | eksedzo „volt férj” |
| ge- | mindkét nem | gepatroj „szülők” |
| mal- | pontos ellentét | malbona „rossz” |
| mis- | rosszul, félre- | miskompreni „félreérteni” |
| pra- | ős-; egy nemzedékkel távolabbi | praavo „dédapa” |
| re- | újra; vissza | relegi „újraolvasni” |
A PMEG tíz hivatalos előképzőt számol; néhány lista a fi- szót is hozzáadja.
Hivatalos utóképzők
| Utóképző | Jelentés | Példa |
|---|---|---|
| -aĉ- | megvetés | domaĉo „viskó” |
| -ad- | tartós vagy ismétlődő cselekvés | legadi „folyton olvasni” |
| -aĵ- | konkrét dolog | trinkaĵo „ital” |
| -an- | tag, lakos | klubano „klubtag” |
| -ar- | gyűjtemény | vortaro „szótár” |
| -ĉj- | férfi becenév | Joĉjo „Jancsi” |
| -ebl- | megvalósítható | manĝebla „ehető” |
| -ec- | tulajdonság | beleco „szépség” |
| -eg- | nagyobb, erősebb | domego „palota” |
| -ej- | valamire szolgáló hely | lernejo „iskola” |
| -em- | hajlam | timema „félénk” |
| -end- | meg kell csinálni | pagenda „fizetendő” |
| -er- | egy egység a tömegből | monero „érme” |
| -estr- | vezető | urbestro „polgármester” |
| -et- | kisebb, gyengébb | dometo „házikó” |
| -id- | utód | katido „kiscica” |
| -ig- | tenni, okozni | purigi „megtisztítani” |
| -iĝ- | válni | ruĝiĝi „elpirulni” |
| -il- | eszköz | tranĉilo „kés” |
| -in- | női | patrino „anya” |
| -ind- | érdemes valamire | leginda „olvasásra érdemes” |
| -ing- | tartó | kandelingo „gyertyatartó” |
| -ism- | tan, rendszer | komunismo „kommunizmus” |
| -ist- | hivatásos; valamely tan híve | instruisto „tanár” |
| -nj- | női becenév | panjo „anyu” |
| -obl- | többszörös | duobla „kettős” |
| -on- | tört | duono „fél” |
| -op- | csoport | duope „ketten” |
| -uj- | tartó, edény | sukerujo „cukortartó” |
| -ul- | tulajdonságú személy | riĉulo „gazdag ember” |
| -um- | nincs rögzített jelentése | plenumi „teljesíteni” |
A hat melléknévi igenévi képzővel együtt a hivatalos toldalékok száma 47. Mások, például a kilo-, a tele- és az -i- a Francio szóban, nem hivatalosak.
Bővebben: szóalkotás, előképzők, utóképzők.
Kérdések és tagadás
| Típus | Minta | Példa |
|---|---|---|
| Eldöntendő kérdés | ĉu + a kijelentés | Ĉu vi parolas Esperanton? „Beszélsz eszperantóul?” |
| Kiegészítendő kérdés | a ki- szó elöl | Kie vi loĝas? „Hol laksz?” |
| Tagadás | ne a tagadott szó előtt | Mi ne komprenas. „Nem értem.” |
| Tagadó szó | neni- szó | Neniu venis. „Senki sem jött.” |
| Sem … sem | nek … nek | Mi volas nek kafon, nek teon. „Sem kávét, sem teát nem kérek.” |
- A válaszok: jes „igen” és ne „nem”. Az ige helye nem változik, és nincs segédige.
- Mondatonként egy tagadás: Mi vidis nenion. „Semmit sem láttam.” Kettő kioltja egymást: a Mi ne vidis nenion azt jelenti: „Láttam valamit”. A magyarban a tagadó szó mellett az ige is tagadó alakot kap („nem láttam semmit”), az eszperantóban nem.
Bővebben: kérdések és tagadás.
Szórend
Az alapsorrend alany, ige, tárgy. Mivel a tárgy -n-t kap, a sorrend változhat: a La hundo mordis la katon és a La katon mordis la hundo egyaránt azt jelenti: „A kutya megharapta a macskát”.
| Elem | Szabály | Példa |
|---|---|---|
| Elöljárószó | a főnév előtt | sur la tablo „az asztalon” |
| Melléknév | a főnév előtt vagy után | bela domo vagy domo bela |
| ne, nur, eĉ, ankaŭ | a vonatkozó szó előtt | Nur mi vidis lin. „Csak én láttam őt.” |
| ĉu, ki- szavak | a kérdés elején | Ĉu vi venos? „El fogsz jönni?” |
| ajn | közvetlenül a tabellaszó után | kiu ajn „bárki” |
Bővebben: szórend.
A 16 szabály egy-egy mondatban
A Fundamento (1905) 16 szabálya a nyelvtan hivatalos magja.
- Névelő. Csak a határozott la van; határozatlan névelő nincs.
- Főnevek. -o végűek, a többes számot a -j, a tárgyat az -n jelöli; a többi esetet elöljárószók helyettesítik.
- Melléknevek. -a végűek, egyeznek a főnevükkel, és a pli, plej, ol szavakkal fokozódnak.
- Számnevek. Az alapszámnevek sosem változnak; a többit összeillesztéssel képezzük, az -a, -obl-, -on-, -op- végződésekkel és a po szóval.
- Névmások. Mi, vi, li, ŝi, ĝi, si, ni, ili, oni; az -a birtokos névmást, az -n tárgyat ad.
- Igék. Személy és szám szerint sosem változnak: -as, -is, -os, -us, -u, -i, hat melléknévi igenév, a szenvedő szerkezet az esti-vel.
- Határozószók. -e végűek, és a melléknevekhez hasonlóan fokozódnak.
- Elöljárószók. A főnév alapalakját veszik fel.
- Olvasás. Minden szót úgy olvasunk, ahogy írjuk.
- Hangsúly. Az utolsó előtti szótagra esik.
- Összetett szavak. A szótöveket összeillesztjük; a fő szó áll utoljára.
- Tagadás. Mondatonként egy tagadószó elég.
- Irány. Az -n a hely felé irányuló mozgást jelöli: kie – kien.
- Je. Ha egyetlen elöljárószó sem illik, használd a je szót, amelynek önmagában nincs jelentése.
- Idegen szavak. A nemzetközi szavak egyetlen alakot kapnak eszperantó helyesírással, a rokon szavakat eszperantó végződésekkel képezzük.
- Aposztróf. A szó végi -o és a la -a-ja elhagyható: de l' mondo.
Bővebben: a 16 szabály magyarázata.
Magyar anyanyelvűeknek: a különbségek egy pillantásra
| Magyar | Eszperantó |
|---|---|
| tárgyrag („-t”) | -n, a melléknév is kapja |
| sok esetrag („házban”, „házba”, „házból”) | elöljárószó, irányra -n: en la domo, en la domon, el la domo |
| „a/az” és „egy” | csak la; az „egy”-nek nincs megfelelője |
| számnév után egyes szám („három ház”) | számnév után többes szám: tri domoj |
| a jelzői melléknév nem egyezik a főnévvel („nagy házak”) | a melléknév egyezik a főnévvel: grandaj domoj |
| személyragok, alanyi és tárgyas ragozás | egyetlen alak: mi vidas, vi vidas |
| a „van” harmadik személyben elmarad („A ház nagy.”) | az esti kötelező: La domo estas granda. |
| „ő” (nem nélküli) | li / ŝi / ĝi |
| kettős tagadás („semmit sem láttam”) | egyetlen tagadás: mi nenion vidis |
| hangsúly az első szótagon | hangsúly az utolsó előtti szótagon |
| „s” = [ʃ], „sz” = [s] | ŝ = [ʃ], s = [s] |
Gyakori kérdések
Hogyan nyomtathatom ki ezt az összefoglalót, vagy hogyan menthetem PDF-be?
Nyomd meg a Ctrl+P (Windows, Linux) vagy a Cmd+P (Mac) billentyűkombinációt, majd válassz nyomtatót vagy a „Mentés PDF-ként” lehetőséget. A nyomtatott változatból a menü és a lábléc kimarad.
Hány végződése, tabellaszava és toldaléka van az eszperantónak?
11 nyelvtani végződés, 45 tabellaszó, 33 elöljárószó, 10 hivatalos előképző, 31 hivatalos utóképző és 6 melléknévi igenévi képző van.
Tényleg szabályos az eszperantó nyelvtan?
Igen. Nincs rendhagyó ige (még az esti is a táblázatot követi), nincs rendhagyó többes szám, nincs nyelvtani nem, és csak két eset van: az alapalak és a tárgyeset.
Mit hagy ki ez az összefoglaló?
Az indulatszókat, a nem hivatalos toldalékokat, a dátumokat, az órákat és az összetett igeidők finomságait. Lásd: indulatszók, előképzők, utóképzők és számnevek.
Források
- Fundamento de Esperanto – nyelvtan angolul (a 16 szabály) – Akademio de Esperanto
- Akademia Vortaro: magyarázatok és statisztikák – Akademio de Esperanto (11 végződés)
- PMEG: Tabelvortoj – bazaj reguloj, Personaj pronomoj, Participoj, Nombroj, N-finaĵo, Vortordo, Neado
- PMEG: Előképzők, Utóképzők, Rolvortetoj (elöljárószók)
- Esperanto grammar – Wikipédia (angolul)
- Eszperantó – Wikipédia (magyarul): a betűk kiejtése, a tabellaszavak rendszere, a képzők
Ha az Esperantopedia segített neked, támogathatod az oldalt.