Az eszperantó tárgyeset (-n): a teljes útmutató

Az eszperantó tárgyeset az -n végződés. Fő feladata a közvetlen tárgy jelölése, azé a személyé vagy dologé, amelyre az ige hat: Mi vidas la katon – „Látom a macskát.” Irányt (en la domon – „a házba”), időpontot (lundon – „hétfőn”) és mértéket (du horojn – „két órát”) is kifejez.

Az eszperantóban csak két eset van, az alapalak és a tárgyeset; minden más viszonyt elöljárószó fejez ki (2. szabály).

A PMEG így fogalmaz: az eszperantó mondatban egy szó szerepét az elöljárószó vagy az -n végződés mutatja; az a főnév, amely nem áll elöljárószó után, és nincs rajta -n végződés, általában az alany (vagy az esti után az alanyt jellemzi). Ezért az -n mindenütt azt mondja: „ez nem az alany”, ahol ezt nem jelzi elöljárószó: La katon vidas la hundo – „A kutya látja a macskát”; itt a la katon akárhol áll, nem lehet alany.

#Az -n öt feladata

#Mely szavak kapnak -n-t

A végződés azokra a szavakra kerül, amelyek valamit megneveznek vagy jellemeznek, és mindig a -j után áll:

Soha nem kap -n-t az ige, a la névelő, az elöljárószó, a kötőszó, az olyan számnév, mint a du vagy a tri, valamint az -el, -am, -om, -al, -es végű tabellaszók (kiel, kiam, kiom, kial, kies). Ezért: Mi havas du katojn – „Két macskám van”, soha nem dun katojn.

#1. A közvetlen tárgy

A tárgy az ige után feltett „kit?” vagy „mit?” kérdésre felel. Mivel az -n jelöli, a szórend megváltozhat anélkül, hogy a jelentés megváltozna; ha a la katon kerül előre, csak a hangsúly tolódik el. Ha viszont az -n a hundo szóra kerül, megváltozik, ki kit harapott meg:

La hundo alany mordis ige la katon tárgy

La katon tárgy mordis ige la hundo alany

A kutya megharapta a macskát.

La kato alany mordis ige la hundon tárgy

A macska megharapta a kutyát.

A tárgyat jellemző minden szó szintén -n-t kap: Mi aĉetis tiun belan ruĝan aŭton. – „Megvettem azt a szép piros autót.” Lásd: főnevek és melléknevek és névmások.

#Tárgyak, amelyek nem kaphatnak -n-t

A főnévi igenév, a ke – „hogy” szóval kezdődő mellékmondat és az idézet nem kaphat végződést. A szerepük így is világos:

• Mi volas dormi. – „Aludni akarok.”
• Mi scias, ke vi venos. – „Tudom, hogy el fogsz jönni.”

#Üdvözlések és köszönetnyilvánítás

Sok mindennapi kifejezés -n-nel végződik: Saluton! – „Szia!”, Dankon! – „Köszönöm!”, Bonan tagon! – „Jó napot!”, Bonvenon! – „Isten hozott!” Ezek egy ki nem mondott ige tárgyai: (Mi deziras al vi) bonan tagon – „(Jó napot kívánok neked)”. Magyarul sincs ez másképp: a „Jó napot!” és a „Jó reggelt!” is tárgyesetben áll. Bővebben: üdvözlések.

#2. Irány: hová

A hely megjelölésére szolgáló elöljárószó után az -n a „hol?” kérdést „hová?” kérdéssé változtatja:

A különbség lényeges: La kato saltas sur la tablo – „A macska az asztalon ugrál”, de La kato saltas sur la tablon – „A macska felugrik az asztalra”.

hely (hol?)

La kato saltas sur la tablo.

A macska az asztalon ugrál.

irány (hová?)

La kato saltas sur la tablon.

A macska felugrik az asztalra.

Csak azok az elöljárószók kapnak irányjelölő -n-t, amelyek helyet is jelölhetnek: en, sur, sub, antaŭ, apud, inter, trans és mások. Az al „-hoz, -hez, -höz”, el „-ból, -ből”, de „-tól, -től” és ĝis „-ig” sosem jelölnek helyet, ezért utánuk soha nem áll -n. Azt mondjuk: Mi iras al la urbo – „A városba megyek”, nem al la urbon. Az irányt jelölő -n mindig valamilyen hely felé irányuló mozgást fejez ki, soha nem az onnan való eltávolodást (PMEG). A teljes lista az elöljárószók oldalán található.

A helyet jelentő határozószók és tabellaszók elöljárószó nélkül is -n-t kapnak, ha irányt jelölnek: hejmen – „haza”, supren – „fel”, tien – „oda”, Kien vi iras? – „Hová mész?” Egy helynév is viselkedhet így (Mi veturos Parizon – „Párizsba fogok utazni”, az Ekzercaro gyakorlataiból), a PMEG azonban megjegyzi, hogy a gyakorlatban ez az elöljárószó nélküli -n szinte csak város- és országnevekkel fordul elő, a helyre való belépés jelölésére, és ma nagyon ritka, szinte régies; a szokásos alak az al Parizo.

Az irány átvitt értelmű is lehet, állapotváltozás kifejezésére: La sorĉisto ŝanĝis la princon en ranon. – „A varázsló békává változtatta a herceget.”

#3. Idő: mikor

Az -n-nel álló, elöljárószó nélküli időkifejezés azt mondja meg, mikor történik valami:

• lundon – „hétfőn”
• la 5-an de Majo – „május 5-én”
• ĉiun tagon – „minden nap”
• unu tagon – „egy napon”

Ugyanez elöljárószóval is kifejezhető: en la sama tago = la saman tagon – „ugyanazon a napon”. A pontos időhöz a je kell: je la deka – „tízkor”, a la dekan viszont azt jelenti: „tizedikén” (a hónapban).

#4. Mérték: mennyi ideig, milyen messze, mennyit

Az -n az időtartamot, a távolságot, az árat, a súlyt és a kort is megadja:

• Mi dormis ok horojn. – „Nyolc órát aludtam.”
• Ni marŝis dek kilometrojn. – „Tíz kilométert gyalogoltunk.”
• La libro kostas dek eŭrojn. – „A könyv tíz euróba kerül.”
• Li estas dudek jarojn aĝa. – „Húsz éves.”

Az időtartamhoz a dum – „alatt” is használható: dum ok horoj.

#5. A je helyett

A 14. szabály megengedi, hogy a jelentés nélküli je elöljárószó helyett -n álljon: Mi ridas je lia naiveco = Mi ridas lian naivecon. A PMEG szerint ez ma meglehetősen ritka, a beszélők inkább világos elöljárószót választanak.

#Mikor ne használj -n-t

A legtöbb hiba itt történik. Hagyd el az -n-t a következő esetekben:

1. Az esti, az iĝi és a ŝajni után. Az utánuk álló szó az alanyt jellemzi, nem tárgy. Mi estas instruisto. – „Tanár vagyok.” Ŝi iĝis kuracisto. – „Orvos lett.”
2. Ha az alany áll az ige után. Hieraŭ okazis grava afero. – „Tegnap fontos dolog történt.” Az okazi – „történni”, a manki – „hiányozni”, a resti – „megmaradni” és az aperi – „megjelenni” igék mellett az alany gyakran a végére kerül.
3. A legtöbb elöljárószó után. kun mia amiko – „a barátommal”, pri la libro – „a könyvről”. Csak a helyet jelentő elöljárószó utáni irány kap -n-t.
4. A tárgy eredményére vagy jellemzésére. Mi farbis la pordon verda. – „Zöldre festettem az ajtót.” Hasonlítsd össze: Mi farbis la verdan pordon. – „Lefestettem a zöld ajtót.”
5. A részeshatározó (kinek?) esetében. Használd az al elöljárószót: Mi donis libron al ŝi. – „Könyvet adtam neki.”

#Gyakori hibák

#A tárgyeset és a szórend

Mivel a tárgy -n-t visel, az alany, az ige és a tárgy mind a hat sorrendje nyelvtanilag helyes: Petro amas Marian, Marian amas Petro, Amas Petro Marian és így tovább. A semleges sorrend alany–ige–tárgy.

Ha a tárgy kerül előre, hangsúlyt kap: Kafon mi ne trinkas, sed teon mi ŝatas. – „Kávét nem iszom, a teát viszont szeretem.” Ha egy tárgy nem kaphat -n-t, például egy idegen név, tartsd meg a semleges sorrendet. Bővebben: szórend.

#Magyar anyanyelvűeknek: mire figyelj

A magyarban is van tárgyeset, és ott is a rag, nem a szórend mutatja meg, ki kit lát: az „A macskát megharapta a kutya” és az „A kutya megharapta a macskát” jelentése ugyanaz, akárcsak a fenti La katon mordis la hundo és La hundo mordis la katon. A magyar „-t” rag feladatát tehát az eszperantóban az -n veszi át. Néhány dologban viszont a magyar megszokás tévútra vihet:

• A melléknév is kap -n-t. A magyar jelző nem kap ragot („nagy házat”, „nagy házakat”), az eszperantóban viszont igen: grandan domon, grandajn domojn. A sorrend a magyarhoz hasonló: előbb jön a többes szám, utána a tárgyrag (ház-ak-at, domojn), tehát előbb a -j, majd az -n.
• Hol? – hová? – honnan? A magyar a helyet, az irányt és a kiindulópontot ragokkal különbözteti meg, az eszperantó elöljárószóval, a „hová?” jelölésére pedig az -n-nel:

• Hamis barát: az -n rag. A magyar „-n/-on/-en/-ön” rag helyet jelöl („az asztalon”, „Budapesten”), az eszperantó -n viszont mozgás célját: a sur la tablon jelentése „az asztalra”, nem „az asztalon”.
• Idő és mérték. A magyar „hétfőn” ragos alakjának az eszperantóban a lundon felel meg; a „május 5-én” megfelelője a la 5-an de Majo. Időtartamnál és távolságnál a magyar is tárgyesetet használ („nyolc órát aludtam”, „tíz kilométert gyalogoltunk”), az árnál viszont nem: „tíz euróba kerül”, eszperantóul dek eŭrojn.
• Részes eset. A magyar „neki” vagy „Péternek” megfelelője az eszperantóban az al ŝi, al Petro szerkezet; az -n csak az átadott dologra kerül: Mi donis libron al ŝi.

#Gyors ellenőrzés: -n vagy nem

1. Helyet jelentő elöljárószó (en, sur, sub és hasonlók) után mozgás egy hely felé? Tegyél -n-t.
2. Az ige tárgya (nem az esti, az iĝi és a ŝajni után)? Tegyél -n-t a tárgyra és minden szóra, amely jellemzi.
3. Dátum vagy mérték elöljárószó nélkül? Tegyél -n-t.
4. Bármi más elöljárószó után? Nincs -n.

#Gyakori kérdések

#Mi az eszperantó tárgyeset?

Az -n végződés, amely főnevekhez, melléknevekhez, névmásokhoz és néhány tabellaszóhoz kapcsolódik. Jelöli a közvetlen tárgyat, valamint az irányt, a dátumokat és a mértékeket.

#Miért végződnek -n-re az eszperantó üdvözlések?

Rövidített mondatok. A Bonan tagon! a (Mi deziras al vi) bonan tagon – „(Jó napot kívánok neked)” rövidítése, vagyis az üdvözlés egy ki nem mondott ige tárgya.

#Használunk -n-t az elöljárószók után?

Rendszerint nem: kun mi – „velem”, al la urbo – „a városba”. A kivétel a helyet jelentő elöljárószók (például az en, a sur és a sub) utáni irány: en la domon – „a házba”.

#A melléknév is kap -n-t?

Igen. Minden melléknév, birtokos névmás és tabellaszó, amely a tárgyat jellemzi, -n-t kap: Mi perdis mian novan telefonon. – „Elvesztettem az új telefonomat.”

#Források

• Fundamento de Esperanto, a 2., 8., 13. és 14. szabály (angolul) – Akademio de Esperanto
• PMEG, az N-végződésről szóló fejezet: áttekintés, alapszabályok, tárgy, irány, időpont, mérték, a je helyett
• Esperanto grammar – Wikipédia (angolul)
• Tárgyeset és Eszperantó – Wikipédia (magyarul)
• "Bonan matenon" and the unspoken verb – Usona Esperantisto, 2022 (angolul)