Esperantopedia

Kifejezések

Szia és viszlát eszperantóul – köszönések útmutatója

A Saluton! bármikor és bárkivel használható; a Ĝis! az, amellyel az eszperantisták többsége elköszön.

Frissítve: 3 perc olvasás

A „szia” eszperantóul Saluton! (sa-LU-ton), a „viszontlátásra” pedig Ĝis revido! (ĝis re-VI-do) vagy egyszerűen Ĝis! (ĝis). Mindkettő a nap bármely szakában és bárkivel használható, baráttól idegenig. A kiejtés oszlop a szavakat szótagokra bontja, és NAGYBETŰVEL jelöli a hangsúlyos szótagot.

Köszönés

EszperantóKiejtésMagyarMikor
Saluton!sa-LU-tonSzia! / Üdv!Bármikor, bármilyen helyzetben
Sal!salSzió!Nagyon bizalmas, a Saluton rövidítése
Bonan matenon!BO-nan ma-TE-nonJó reggelt!Reggel
Bonan tagon!BO-nan TA-gonJó napot!Nappal
Bonan vesperon!BO-nan ves-PE-ronJó estét!Este
Bonvenon!bon-VE-nonIsten hozott! / Üdvözöllek!Vendégek fogadásakor
Saluton al ĉiuj!sa-LU-ton al ĈI-ujSziasztok! / Üdv mindenkinek!Csoport köszöntésekor
Karaj geamikoj!KA-raj ge-a-MI-kojKedves barátaim!Beszéd vagy levél nyitásakor

Az olyan köszönések, mint a Bonan matenon!, a tárgyeset -n végződésével állnak, mert teljes mondatok rövidítései: a Bonan matenon! jelentése (Mi deziras al vi) bonan matenon! – „(Jó) reggelt (kívánok neked).” A PMEG referencianyelvtan szerint az -n az ilyen hagyományos kifejezésekben már megszokott alakká vált. A Bonan matenon és a hasonló jókívánságok már az 1905-ös Fundamentóban is szerepelnek. Magyarul sincs ez másképp: a „Jó reggelt!”, a „Jó napot!” és a „Jó estét!” is tárgyesetben áll (a „kívánok” ige tárgyaként).

Elköszönés

EszperantóKiejtésMagyarMikor
Ĝis!ĝisViszlát!Hétköznapi, nagyon gyakori
Ĝis revido! / Ĝis la revido!ĝis (la) re-VI-doViszontlátásra! (szó szerint „a viszontlátásig”)Semleges
Ĝis baldaŭ!ĝis BAL-daŭNemsokára találkozunk!Hamarosan újra találkoztok
Ĝis poste!ĝis POS-teKésőbb találkozunk!Még ugyanazon a napon
Ĝis morgaŭ!ĝis MOR-gaŭHolnap találkozunk!Másnap
Ĝis la venonta fojo!ĝis la ve-NON-ta FO-joLegközelebb találkozunk!A következő találkozásig
Bonan nokton!BO-nan NOK-tonJó éjszakát!Lefekvéskor vagy késői távozáskor
Fartu bone!FAR-tu BO-neVigyázz magadra! (szó szerint „légy jól”)Meleg búcsú
Bonan vojaĝon!BO-nan vo-JA-ĝonJó utat!Valaki útra kel
Adiaŭ!a-DI-aŭIsten veled!Hosszú vagy végleges búcsú

A ĝis elöljárószó, jelentése „-ig”, ezért a Ĝis! szó szerint „…ig!” – a mondat többi része magától értetődik. A magyar „Viszlát!” is a „Viszontlátásra!” rövidebb alakja, akárcsak a Ĝis! a Ĝis revido! rövidítése. A PMEG megjegyzi, hogy az Adiaŭ! a mindennapi beszédben nagyon ritka; az emberek inkább a Ĝis revido! vagy a Ĝis! kifejezést használják, amelyek azt sugallják, hogy találkoztok még. Az Adiaŭ! kifejezést csak akkor mondd, ha tényleg nem számítasz arra, hogy sokáig látod az illetőt. A magyar „Szia!” köszönés és elköszönés is, a Saluton! viszont csak köszönés: elköszönéskor mondj Ĝis!-t.

„Hogy vagy?” és hogyan válaszolj

EszperantóKiejtésMagyar
Kiel vi fartas?KI-el vi FAR-tasHogy vagy?
Kiel vi?KI-el viHogy vagy? (rövid, bizalmas alak)
Kio nova?KI-o NO-vaMi újság?
Bone, dankon. Kaj vi?BO-ne, DAN-kon. kaj viJól, köszönöm. És te?
Tre bone!tre BO-neNagyon jól!
Bonege!bo-NE-geRemekül!
Ne malbone.ne mal-BO-neNem rossz.
Tiel-tiel.TI-el TI-elMegvagyok. / Így-úgy. (köznyelvi)
Malbone.mal-BO-neRosszul. / Nem jól.
Nenio speciala.ne-NI-o spe-ci-A-laSemmi különös.

A farti azt jelenti: valamilyen egészségi vagy jólléti állapotban lenni: Mi fartas bone – „Jól vagyok.” A válasz -e végű határozószót használ (bone, nem bona), mert azt írja le, hogyan vagy. A magyarban is határozószó áll: „jól vagyok”, nem „jó vagyok”.

Magyar köszönések eszperantóul

MagyarEszperantóKiejtésMegjegyzés
Szia!Saluton!sa-LU-tonA magyar „Szia!” elköszönés is; ott mondj Ĝis!-t
Jó reggelt!Bonan matenon!BO-nan ma-TE-non
Jó napot!Bonan tagon!BO-nan TA-gonA „Jó napot kívánok!” is ez
Jó estét!Bonan vesperon!BO-nan ves-PE-ron
Jó éjszakát!Bonan nokton!BO-nan NOK-ton
Isten hozott!Bonvenon!bon-VE-non
Viszontlátásra!Ĝis revido!ĝis re-VI-do
Viszlát!Ĝis!ĝis
Jó utat!Bonan vojaĝon!BO-nan vo-JA-ĝon
Hogy vagy? / Hogy van?Kiel vi fartas?KI-el vi FAR-tasA „vagy” és a „van” között ugyanaz a vi áll
Mi újság?Kio nova?KI-o NO-va
Jól vagyok, köszönöm. És te?Bone, dankon. Kaj vi?BO-ne, DAN-kon. kaj vi

A „Csókolom!” a gyerekek és fiatalok tiszteletteljes köszönése felnőttek felé; az eszperantóban nincs külön megfelelője, mondj helyette Bonan tagon!-t.

Tegezés vagy magázás?

Az eszperantó mindenkire a vi szót használja – egy személyre vagy többre, gyerekre vagy miniszterre (lásd: névmások). Az egyes számú „te” elméletben megvan, a ci, de a PMEG megjegyzi, hogy rendszerint nem használják. A magyarban tegeznünk vagy magáznunk kell („Hogy vagy?” – „Hogy van?”), az eszperantóban a Kiel vi fartas? mindkettőnek megfelel. Az udvariasság más szavakból ered:

  • Megszólítás: sinjoro „úr”, sinjorino „asszony, hölgy”, gesinjoroj „hölgyeim és uraim”.
  • Levelek: Estimata sinjoro Novak – „Tisztelt Novak úr”, szó szerint „nagyra becsült” (hivatalos); Kara Maria – „Kedves Mária” (barátságos).
  • Levélzárás: barátságos levelekben Amike – „barátsággal” vagy Kore – „szívélyesen”; egy gyors üzenetben Ĝis!.

Az eszperantó köszönés szokásai

  • „Ĝis!” mindenhol. A PMEG megjegyzi, hogy a ĝis és a ĝis revido a szokásos elköszönés; a Ĝis! szót beszélgetésben, csevegésben és e-mailben egyaránt látni fogod.
  • Samideano. Egyes eszperantisták samideano-nak szólítják egymást – szó szerint „azonos eszméjű személy”, vagyis eszperantista társ.
  • A krokodili kerülendő. Az eszperantó rendezvényeken, ha a honfitársaiddal az anyanyelvedre váltasz, azt krokodili-nak hívják, és általában helytelenítik.
  • Rövid, bizalmas alakok. Online a Saluton! helyett Sal!, valamint Ĉaŭ! (az olasz ciao-ból) szokott szerepelni.

További hétköznapi kifejezésekért lásd az alapvető eszperantó kifejezéseket. A napszak megmondásához lásd a napok, hónapok és idő oldalt.

Gyakori kérdések

Hogyan mondjuk eszperantóul, hogy „szia”?

Saluton! (sa-LU-ton). Bármikor és bármilyen helyzetben használható. Reggel mondhatod azt is, hogy Bonan matenon!, napközben pedig azt, hogy Bonan tagon!

Hogyan mondjuk eszperantóul, hogy „viszlát”?

Ĝis revido! vagy egyszerűen Ĝis! – szó szerint „a viszontlátásig”, illetve „…ig”. A Ĝis morgaŭ! „Holnap találkozunk!”, a Ĝis baldaŭ! pedig „Nemsokára találkozunk!”

Miért végződnek -n-re az eszperantó üdvözlések?

Rövidített mondatok: a Bonan tagon! a „Jó napot kívánok!” helyett áll, ahol a tagon a „kívánni” ige tárgya. A tárgyeset -n megmaradt, miután az ige elmaradt.

Mi a különbség a Ĝis és az Adiaŭ között?

A Ĝis újabb találkozásra számít; az Adiaŭ hosszú vagy végleges búcsúra való. A mindennapi életben szinte mindenki Ĝis!-t mond.

Hogyan válaszoljunk a „Kiel vi fartas?” kérdésre?

Bone, dankon. Kaj vi? – „Jól, köszönöm. És te?” További válaszok: Tre bone! „Nagyon jól!”, Ne malbone „Nem rossz” és Tiel-tiel „Így-úgy”.

Források

Ha az Esperantopedia segített neked, támogathatod az oldalt.