Kifejezések
Szia és viszlát eszperantóul – köszönések útmutatója
A Saluton! bármikor és bárkivel használható; a Ĝis! az, amellyel az eszperantisták többsége elköszön.
A „szia” eszperantóul Saluton! (sa-LU-ton), a „viszontlátásra” pedig Ĝis revido! (ĝis re-VI-do) vagy egyszerűen Ĝis! (ĝis). Mindkettő a nap bármely szakában és bárkivel használható, baráttól idegenig. A kiejtés oszlop a szavakat szótagokra bontja, és NAGYBETŰVEL jelöli a hangsúlyos szótagot.
Köszönés
| Eszperantó | Kiejtés | Magyar | Mikor |
|---|---|---|---|
| Saluton! | sa-LU-ton | Szia! / Üdv! | Bármikor, bármilyen helyzetben |
| Sal! | sal | Szió! | Nagyon bizalmas, a Saluton rövidítése |
| Bonan matenon! | BO-nan ma-TE-non | Jó reggelt! | Reggel |
| Bonan tagon! | BO-nan TA-gon | Jó napot! | Nappal |
| Bonan vesperon! | BO-nan ves-PE-ron | Jó estét! | Este |
| Bonvenon! | bon-VE-non | Isten hozott! / Üdvözöllek! | Vendégek fogadásakor |
| Saluton al ĉiuj! | sa-LU-ton al ĈI-uj | Sziasztok! / Üdv mindenkinek! | Csoport köszöntésekor |
| Karaj geamikoj! | KA-raj ge-a-MI-koj | Kedves barátaim! | Beszéd vagy levél nyitásakor |
Az olyan köszönések, mint a Bonan matenon!, a tárgyeset -n végződésével állnak, mert teljes mondatok rövidítései: a Bonan matenon! jelentése (Mi deziras al vi) bonan matenon! – „(Jó) reggelt (kívánok neked).” A PMEG referencianyelvtan szerint az -n az ilyen hagyományos kifejezésekben már megszokott alakká vált. A Bonan matenon és a hasonló jókívánságok már az 1905-ös Fundamentóban is szerepelnek. Magyarul sincs ez másképp: a „Jó reggelt!”, a „Jó napot!” és a „Jó estét!” is tárgyesetben áll (a „kívánok” ige tárgyaként).
Elköszönés
| Eszperantó | Kiejtés | Magyar | Mikor |
|---|---|---|---|
| Ĝis! | ĝis | Viszlát! | Hétköznapi, nagyon gyakori |
| Ĝis revido! / Ĝis la revido! | ĝis (la) re-VI-do | Viszontlátásra! (szó szerint „a viszontlátásig”) | Semleges |
| Ĝis baldaŭ! | ĝis BAL-daŭ | Nemsokára találkozunk! | Hamarosan újra találkoztok |
| Ĝis poste! | ĝis POS-te | Később találkozunk! | Még ugyanazon a napon |
| Ĝis morgaŭ! | ĝis MOR-gaŭ | Holnap találkozunk! | Másnap |
| Ĝis la venonta fojo! | ĝis la ve-NON-ta FO-jo | Legközelebb találkozunk! | A következő találkozásig |
| Bonan nokton! | BO-nan NOK-ton | Jó éjszakát! | Lefekvéskor vagy késői távozáskor |
| Fartu bone! | FAR-tu BO-ne | Vigyázz magadra! (szó szerint „légy jól”) | Meleg búcsú |
| Bonan vojaĝon! | BO-nan vo-JA-ĝon | Jó utat! | Valaki útra kel |
| Adiaŭ! | a-DI-aŭ | Isten veled! | Hosszú vagy végleges búcsú |
A ĝis elöljárószó, jelentése „-ig”, ezért a Ĝis! szó szerint „…ig!” – a mondat többi része magától értetődik. A magyar „Viszlát!” is a „Viszontlátásra!” rövidebb alakja, akárcsak a Ĝis! a Ĝis revido! rövidítése. A PMEG megjegyzi, hogy az Adiaŭ! a mindennapi beszédben nagyon ritka; az emberek inkább a Ĝis revido! vagy a Ĝis! kifejezést használják, amelyek azt sugallják, hogy találkoztok még. Az Adiaŭ! kifejezést csak akkor mondd, ha tényleg nem számítasz arra, hogy sokáig látod az illetőt. A magyar „Szia!” köszönés és elköszönés is, a Saluton! viszont csak köszönés: elköszönéskor mondj Ĝis!-t.
„Hogy vagy?” és hogyan válaszolj
| Eszperantó | Kiejtés | Magyar |
|---|---|---|
| Kiel vi fartas? | KI-el vi FAR-tas | Hogy vagy? |
| Kiel vi? | KI-el vi | Hogy vagy? (rövid, bizalmas alak) |
| Kio nova? | KI-o NO-va | Mi újság? |
| Bone, dankon. Kaj vi? | BO-ne, DAN-kon. kaj vi | Jól, köszönöm. És te? |
| Tre bone! | tre BO-ne | Nagyon jól! |
| Bonege! | bo-NE-ge | Remekül! |
| Ne malbone. | ne mal-BO-ne | Nem rossz. |
| Tiel-tiel. | TI-el TI-el | Megvagyok. / Így-úgy. (köznyelvi) |
| Malbone. | mal-BO-ne | Rosszul. / Nem jól. |
| Nenio speciala. | ne-NI-o spe-ci-A-la | Semmi különös. |
A farti azt jelenti: valamilyen egészségi vagy jólléti állapotban lenni: Mi fartas bone – „Jól vagyok.” A válasz -e végű határozószót használ (bone, nem bona), mert azt írja le, hogyan vagy. A magyarban is határozószó áll: „jól vagyok”, nem „jó vagyok”.
Magyar köszönések eszperantóul
| Magyar | Eszperantó | Kiejtés | Megjegyzés |
|---|---|---|---|
| Szia! | Saluton! | sa-LU-ton | A magyar „Szia!” elköszönés is; ott mondj Ĝis!-t |
| Jó reggelt! | Bonan matenon! | BO-nan ma-TE-non | |
| Jó napot! | Bonan tagon! | BO-nan TA-gon | A „Jó napot kívánok!” is ez |
| Jó estét! | Bonan vesperon! | BO-nan ves-PE-ron | |
| Jó éjszakát! | Bonan nokton! | BO-nan NOK-ton | |
| Isten hozott! | Bonvenon! | bon-VE-non | |
| Viszontlátásra! | Ĝis revido! | ĝis re-VI-do | |
| Viszlát! | Ĝis! | ĝis | |
| Jó utat! | Bonan vojaĝon! | BO-nan vo-JA-ĝon | |
| Hogy vagy? / Hogy van? | Kiel vi fartas? | KI-el vi FAR-tas | A „vagy” és a „van” között ugyanaz a vi áll |
| Mi újság? | Kio nova? | KI-o NO-va | |
| Jól vagyok, köszönöm. És te? | Bone, dankon. Kaj vi? | BO-ne, DAN-kon. kaj vi |
A „Csókolom!” a gyerekek és fiatalok tiszteletteljes köszönése felnőttek felé; az eszperantóban nincs külön megfelelője, mondj helyette Bonan tagon!-t.
Tegezés vagy magázás?
Az eszperantó mindenkire a vi szót használja – egy személyre vagy többre, gyerekre vagy miniszterre (lásd: névmások). Az egyes számú „te” elméletben megvan, a ci, de a PMEG megjegyzi, hogy rendszerint nem használják. A magyarban tegeznünk vagy magáznunk kell („Hogy vagy?” – „Hogy van?”), az eszperantóban a Kiel vi fartas? mindkettőnek megfelel. Az udvariasság más szavakból ered:
- Megszólítás: sinjoro „úr”, sinjorino „asszony, hölgy”, gesinjoroj „hölgyeim és uraim”.
- Levelek: Estimata sinjoro Novak – „Tisztelt Novak úr”, szó szerint „nagyra becsült” (hivatalos); Kara Maria – „Kedves Mária” (barátságos).
- Levélzárás: barátságos levelekben Amike – „barátsággal” vagy Kore – „szívélyesen”; egy gyors üzenetben Ĝis!.
Az eszperantó köszönés szokásai
- „Ĝis!” mindenhol. A PMEG megjegyzi, hogy a ĝis és a ĝis revido a szokásos elköszönés; a Ĝis! szót beszélgetésben, csevegésben és e-mailben egyaránt látni fogod.
- Samideano. Egyes eszperantisták samideano-nak szólítják egymást – szó szerint „azonos eszméjű személy”, vagyis eszperantista társ.
- A krokodili kerülendő. Az eszperantó rendezvényeken, ha a honfitársaiddal az anyanyelvedre váltasz, azt krokodili-nak hívják, és általában helytelenítik.
- Rövid, bizalmas alakok. Online a Saluton! helyett Sal!, valamint Ĉaŭ! (az olasz ciao-ból) szokott szerepelni.
További hétköznapi kifejezésekért lásd az alapvető eszperantó kifejezéseket. A napszak megmondásához lásd a napok, hónapok és idő oldalt.
Gyakori kérdések
Hogyan mondjuk eszperantóul, hogy „szia”?
Saluton! (sa-LU-ton). Bármikor és bármilyen helyzetben használható. Reggel mondhatod azt is, hogy Bonan matenon!, napközben pedig azt, hogy Bonan tagon!
Hogyan mondjuk eszperantóul, hogy „viszlát”?
Ĝis revido! vagy egyszerűen Ĝis! – szó szerint „a viszontlátásig”, illetve „…ig”. A Ĝis morgaŭ! „Holnap találkozunk!”, a Ĝis baldaŭ! pedig „Nemsokára találkozunk!”
Miért végződnek -n-re az eszperantó üdvözlések?
Rövidített mondatok: a Bonan tagon! a „Jó napot kívánok!” helyett áll, ahol a tagon a „kívánni” ige tárgya. A tárgyeset -n megmaradt, miután az ige elmaradt.
Mi a különbség a Ĝis és az Adiaŭ között?
A Ĝis újabb találkozásra számít; az Adiaŭ hosszú vagy végleges búcsúra való. A mindennapi életben szinte mindenki Ĝis!-t mond.
Hogyan válaszoljunk a „Kiel vi fartas?” kérdésre?
Bone, dankon. Kaj vi? – „Jól, köszönöm. És te?” További válaszok: Tre bone! „Nagyon jól!”, Ne malbone „Nem rossz” és Tiel-tiel „Így-úgy”.
Források
Ha az Esperantopedia segített neked, támogathatod az oldalt.