Az eszperantó nyelvtan 16 szabálya, érthetően elmagyarázva

A 16 szabály a Fundamento de Esperanto nyelvtani része; ez az 1905-ös könyv határozza meg a nyelvet. L. L. Zamenhof először az Unua Libro („Első Könyv”) című kiadványban tette közzé, amely oroszul jelent meg Varsóban, 1887. július 26-án. A szabályok együtt lefedik a végződéseket, az igeidőket, a névmásokat, a hangsúlyt és néhány általános elvet.

A szabályok kötelezőek, de nem teljesek. A boulogne-i nyilatkozat (1905) a Fundamentót érinthetetlenné tette: senki sem módosíthatja, bár új szavak és hivatalos döntések hozzáadhatók.

A hivatalos szöveg franciául, angolul, németül, oroszul és lengyelül létezik. Eszperantó nyelvű fordítások is vannak, de ezek nem részei a Fundamentónak.

#A szabályok előtt: az ábécé

A nyelvtan a 28 betűs ábécével kezdődik, amelyben minden betű egy hangot jelöl, köztük a ĉ, ĝ, ĥ, ĵ, ŝ és ŭ is. Két megjegyzés következik: a ŭ csak magánhangzó után áll, és az ékezetes betűk nélküli nyomdák helyette ch, gh, hh, jh, sh, u betűket írhatnak. Vigyázat: ebben a h-rendszerben a ch a ĉ-t jelenti (magyarul „cs”), nem a „Bach” név ch-hangját. Teljes útmutató: az eszperantó ábécé.

#A szófajok (1–8. szabály)

#1. szabály: a névelő

Egyetlen névelő van, a la – „a, az”, amely minden nemben, számban és esetben ugyanaz. Határozatlan névelő nincs, ezért a domo jelentése „ház” vagy „egy ház”. A szabály még azt is megengedi, hogy a kezdők eleinte elhagyják a la szót. A magyarban a határozott névelőnek két alakja van („a” és „az”), és van külön határozatlan névelő is („egy”); az eszperantóban a határozott névelő egyetlen szó, a la, határozatlan pedig nincs. Bővebben: a la névelő.

#2. szabály: a főnevek

A főnevek -o végűek, a többes szám pedig -j-t kap. Mindössze két eset van: az alapalak és az -n végű tárgyeset. A többi viszonyt elöljárószók fejezik ki: patro – „apa”, patroj – „apák”, patron – „apát” (tárgyként), de la patro – „az apától”, al la patro – „az apához”.

#3. szabály: a melléknevek

A melléknevek -a végűek, és a főnevekhez hasonlóan -j-t és -n-t kapnak. A fokozást a pli – „több”, a plej – „legtöbb” és az ol – „mint” szó végzi: pli blanka ol neĝo – „fehérebb, mint a hó”. Bővebben: főnevek és melléknevek.

#4. szabály: a számnevek

Az alapszámnevek: unu, du, tri, kvar, kvin, ses, sep, ok, naŭ, dek, cent, mil (1–10, 100, 1000). A nagyobb számokat ezekből állítjuk össze: kvincent tridek tri – 533. Végződések és utóképzők alkotják a sorszámneveket (kvara – „negyedik”), a többszörös alakokat (-obl-), a törteket (-on-) és a csoportos alakokat (-op-), a po pedig az elosztást jelöli: po kvin – „fejenként öt”.

#5. szabály: a névmások

A személyes névmások: mi, vi, li, ŝi, ĝi, si, ni, ili, oni. Az -a hozzáadásával a birtokos névmást kapjuk, mia – „az én…”, a névmások pedig a főnevekhez hasonlóan kapnak -n-t: min – „engem”. Bővebben: névmások.

#6. szabály: az igék

Az igék személy és szám szerint sosem változnak. Hat végződés végzi el az egész munkát: -i főnévi igenév, -as jelen idő, -is múlt idő, -os jövő idő, -us feltételes mód, -u felszólító mód vagy kívánság. Hat melléknévi igenév (-ant-, -int-, -ont-, -at-, -it-, -ot-) fejezi ki a cselekvő és a szenvedő jelentést.

A szenvedő szerkezet az esti és egy szenvedő melléknévi igenév, a cselekvőt pedig a de jelöli: ŝi estas amata de ĉiuj – „őt mindenki szereti”. Az 1905-ös angol szöveg az -us-t „subjunctive”-nek (kötőmódnak) nevezi; ma feltételes módnak hívják. Bővebben: igék.

#7. szabály: a határozószók

A határozószók -e végűek, és a melléknevekhez hasonlóan fokozhatók: mia frato kantas pli bone ol mi – „a fivérem jobban énekel, mint én”.

#8. szabály: az elöljárószók

Az elöljárószó után az alapalak (az alanyeset) áll: kun la patro – „az apával”. A rendszeres kivétel a 13. szabály, amely szerint a hely megjelölésére szolgáló elöljárószó után az -n irányt jelöl.

#Általános szabályok (9–16. szabály)

#9. szabály: az olvasás

Minden szót pontosan úgy olvasunk, ahogy írjuk. Néma betű nincs.

#10. szabály: a hangsúly

A hangsúly mindig az utolsó előtti szótagra esik: fa-mi-li-o, es-pe-ran-to. A magyarban a hangsúly az első szótagon van, ezért erre különösen figyelj.

#11. szabály: az összetett szavak

Az összetett szavakat a szavak egyszerű összeillesztésével képezzük, a fő szó áll utoljára: vaporŝipo – „gőzhajó” (vapor- „gőz” + ŝip- „hajó”). Az 1905-ös szöveg a tanulók kedvéért aposztróffal jelöli a szóelemeket (patr'o), ezt ma már nem használjuk. Bővebben: szóalkotás.

#12. szabály: a tagadás

Mondatonként egy tagadószó elég. Ha a mondatban van másik tagadószó, a ne elmarad: mi neniam vidis – „sosem láttam”, mi nenion vidis – „semmit sem láttam”. A magyarban a tagadószó mellett az ige is tagadó alakot kap („nem láttam semmit”, „semmit sem láttam”), eszperantóul viszont nem.

#13. szabály: az irány

Ha egy hely felé irányuló mozgást akarunk jelölni, a szó -n-t kap: kie? – „hol?”, kien? – „hová?”; tie – „ott”, tien – „oda”; mi iras Parizon – „Párizsba megyek”. Ma az al Parizo a szokásosabb. Bővebben: a tárgyeset.

#14. szabály: a je elöljárószó

Minden elöljárószónak megvan a maga jelentése. Ha egyik sem illik, a je használatos, amelynek önmagában nincs jelentése: ĝoji je tio – „örülni ennek”. A je-t elöljárószó nélküli tárgyeset is helyettesítheti: ĝoji tion.

#15. szabály: az idegen szavak

A nemzetközi szavak nem változnak, csupán az eszperantó helyesírást kapják. Csak az alapszót vesszük át, a rokon szavakat eszperantó végződésekkel képezzük: teatro – „színház”, teatra – „színházi”.

#16. szabály: az aposztróf

A főnév végső -o-ja és a la végső -a-ja elhagyható, helyette aposztróf áll: de l' mondo – „a világtól”. Ma ez szinte csak költészetben és dalokban fordul elő.

#Mit hagy ki a 16 szabály

A szabályok az 1880-as években születtek, hagyományos stílusban és európai szemszögből. A PMEG kommentárja szerint gyakori félreértés, hogy az eszperantónak csak 16 szabálya van. Olyan témák, amelyeket alig érintenek, vagy teljesen kihagynak:

• a 45 tabellaszó (kiu, tiu, ĉiu…), valamint az előképzők és az utóképzők jelentése, amelyek inkább a Fundamento szótárában és gyakorlatai között szerepelnek;
• a szórend, a ĉu-val kezdődő eldöntendő kérdések és a ke – „hogy” szócskával kezdődő mellékmondatok;
• mikor kell a visszaható si a li vagy a ŝi helyett;
• a tárgyeset dátumoknál és mértékeknél (lundon – „hétfőn”, du horojn – „két órát”);
• milyen időviszonyt fejeznek ki a melléknévi igenevek, amit az Eszperantó Akadémia az 1967-es és az 1989-es döntésével rögzített;
• hogyan alakítják át az -ig- és az -iĝ- utóképzők az igéket tárgyasból tárgyatlanná és fordítva.

#Magyar anyanyelvűeknek: mire figyelj

A szabályokból sok minden ismerős lesz: a magyarban is van tárgyeset, és nyelvtani nem sincs. A következő pontokon viszont át kell állnod:

• Névelő. A magyarban az „a” és az „az” mellett ott az „egy” is, az eszperantóban csak a határozott la van, egyetlen alakban (a la névelő).
• Egyeztetés és esetek. A magyar jelző nem kap ragot („nagy házakat”), az eszperantó melléknév viszont igen: grandajn domojn. A sok magyar esetragot elöljárószók helyettesítik, a tárgyrag -t helyén pedig -n áll.
• Számnév után. A magyar számnév után egyes szám áll („három ház”), az eszperantóban többes: tri domoj.
• Igék. Nincs személyrag, és nincs tárgyas ragozás sem: a magyar „látok”, „látom”, „látod” helyett mindig vidas áll.
• Elöljárószók. A magyar a szó után teszi a ragot vagy a névutót („a házban”, „a ház mellett”), az eszperantó a szó elé: en la domo, apud la domo.
• Hangsúly és tagadás. A hangsúly nem az első, hanem az utolsó előtti szótagra esik, a tagadáshoz pedig egyetlen tagadószó elég: „nem láttam semmit” helyett mi nenion vidis.

#Hol található a teljes nyelvtan

• PMEG (Plena Manlibro de Esperanta Gramatiko, Bertilo Wennergren műve): a legteljesebb ingyenes kézikönyv, 1995 óta elérhető az interneten, eszperantó nyelven íródott. A 15.5-ös változat 2024 júniusából való.
• Maga a Fundamento: a szabályokon kívül az Ekzercaro (gyakorlatok) és az Universala Vortaro (szótár) is a nyelvtant mutatja működés közben.
• Az Eszperantó Akadémia döntései: hivatalos tisztázások, például a melléknévi igenevekről.

#Példák mondatokban

• La libro estas sur la tablo. – „A könyv az asztalon van.”
• Mi vidas du katojn. – „Két macskát látok.”
• La bluaj floroj estas tre belaj. – „A kék virágok nagyon szépek.”
• En la klaso estas dudek tri lernantoj. – „Az osztályban huszonhárom tanuló van.”
• Ŝi skribis al mi longan leteron. – „Hosszú levelet írt nekem.”
• Hieraŭ mi laboris, hodiaŭ mi ripozas. – „Tegnap dolgoztam, ma pihenek.”
• Li kuras rapide. – „Gyorsan fut.”
• Ni veturos al la maro per trajno. – „Vonattal megyünk a tengerhez.”
• Mia avino havas grandan legomĝardenon. – „A nagymamámnak nagy zöldségeskertje van.”
• Hodiaŭ neniu venis. – „Ma senki sem jött.”
• La infanoj kuris en la parkon. – „A gyerekek befutottak a parkba.”
• Mi venos je la tria. – „Háromkor jövök.”

#Gyakori kérdések

#Tényleg csak 16 nyelvtani szabálya van az eszperantónak?

Nem. A 16 szabály a hivatalos mag, de kimarad belőle a szórend, a tabellaszavak, a si használata és még sok más. A teljes nyelvtanok, például a PMEG, több száz oldalasak.

#Ki írta a 16 szabályt, és mikor?

L. L. Zamenhof, az eszperantó megalkotója. Először az Unua Libro című kiadványban jelentek meg 1887-ben, és 1905-ben váltak a Fundamento de Esperanto részévé.

#Megváltoztatható a 16 szabály?

Nem. A boulogne-i nyilatkozat (1905) óta a Fundamento nem módosítható. Az Eszperantó Akadémia új szavakat adhat hozzá és hozhat döntéseket, de a szabályokat nem írhatja át.

#Létezik a 16 szabálynak hivatalos eszperantó nyelvű változata?

Nem. A hivatalos szövegek franciául, angolul, németül, oroszul és lengyelül vannak. Az eszperantó nyelvű fordításoknak, például a PMEG-ben, nincs hivatalos státuszuk.

#Források

• Fundamento de Esperanto és annak angol nyelvű nyelvtana – Akademio de Esperanto
• Gramatiko en la Fundamento, megjegyzésekkel – PMEG
• Participoj (az 1967-es és az 1989-es döntés) – Akademio de Esperanto
• Apostrofo: normala uzo – PMEG
• Fundamento de Esperanto, Unua Libro, Plena Manlibro de Esperanta Gramatiko – Wikipédia (angolul)
• Eszperantó – Wikipédia (magyarul)
• Hangsúly (nyelvészet) – Wikipédia (magyarul): a magyar hangsúly az első szótagon van