Eszperantó -ig- és -iĝ-: tárgyas és tárgyatlan igék

Minden eszperantó ige vagy kap közvetlen tárgyat (tárgyas), vagy nem (tárgyatlan), az -ig- és az -iĝ- utóképző pedig átkapcsol a kettő között. Az -ig- cselekvőt és tárgyat ad hozzá: sidi – „ülni” → sidigi – „leültetni”. Az -iĝ- elvonja a tárgyat: fermi – „becsukni (valamit)” → fermiĝi – „becsukódni (magától)”. Mindkettő hivatalos utóképző az 1905-ös Fundamentóból.

Az angolban az „open”, „start”, „change” és „break” mindkét módon használható („I opened the door”, „the door opened”), a magyarban viszont a különbség természetes: „kinyitottam az ajtót” – „az ajtó kinyílt”. Az eszperantóban ugyanígy két alak kell: Mi malfermis la pordon. és La pordo malfermiĝis. A puszta La pordo malfermis hiba.

Az -iĝ--nél a tárgyból alany lesz; az -ig--nél az alanyból tárgy:

Mi alany malfermis ige la pordon tárgy

Kinyitottam az ajtót.

La pordo alany malfermiĝis ige

Az ajtó kinyílt.

La infano alany dormas ige

A gyerek alszik.

Ŝi alany dormigas ige la infanon tárgy

Altatja a gyereket.

#Tárgyas vagy tárgyatlan?

A tárgyas ige kaphat közvetlen tárgyat, amely -n-t visel (lásd: a tárgyeset). Az ige után kérdezd meg: „kit?” vagy „mit?”. A Mi fermas la pordon – „Becsukom az ajtót”: a válasz la pordon, tehát a fermi tárgyas. A Mi dormas – „Alszom” mondatban nincs válasz, tehát a dormi tárgyatlan.

Az igetőből nem látszik, hogy melyik fajta; ez a jelentéstől függ, és a szótárak rögzítik. A ReVo, az ingyenes eszperantó szótár, az igék többségét tr (tárgyas), ntr (tárgyatlan) vagy x (mindkettő) jelöléssel látja el. Az alábbi táblázatok minden igetövét ott ellenőriztük, és megadjuk a jelölését. A magyar igéket a táblázatokban és a magyar igepárok összevetésében szótári alakban (kijelentő mód, jelen idő, egyes szám 3. személy) adjuk meg, mert így látszik a „becsuk” – „becsukódik” típusú párok különbsége; a futó szövegben az eszperantó -i végű alaknak a magyar főnévi igenév („ülni”) felel meg.

Egyes igék mindkét módon működnek. A ReVo a paroli-t x-szel jelöli: Ŝi parolas. – „Beszél.” és Ŝi parolas Esperanton. – „Eszperantóul beszél.” Itt a magyar vonzat nem felel meg: a „beszél eszperantóul” határozós, az eszperantó paroli Esperanton tárgyas. Néhány tárgyatlan ige olyan tárgyat is elfogad, amely csak megismétli a cselekvést: Mi dancis valson. – „Valcert táncoltam.”

#Tárgyas igetövek: az -iĝ- elvonja a tárgyat

Az -iĝ--t akkor add hozzá, ha a tárgy lesz az alany, és a cselekvés magától megy végbe, vagy nem számít, ki okozta. Hasonlítsd össze:

• La infano rompis la glason. – „A gyerek eltörte a poharat.”
• La glaso rompiĝis. – „A pohár eltört.”

#Tárgyatlan igetövek: az -ig- tárgyat ad

Az -ig--et akkor add hozzá, ha azt akarod mondani, hogy valaki vagy valami előidézi a cselekvést. A régi alany lesz a tárgy: La infano dormas. → Ŝi dormigas la infanon. – „Altatja a gyereket.” Minden -ig- végű ige tárgyas (PMEG).

Azok az igetövek is felvehetik az -ig--et, amelyek már kapnak tárgyat; ilyenkor azt jelenti: „rávenni valakit, hogy megtegye”: kompreni – „megérteni” → komprenigi – „megértetni”; manĝi – „enni” → manĝigi – „etetni”; scii – „tudni” → sciigi – „tudatni, értesíteni”. A tárgy vagy a személy, vagy a dolog, sosem mindkettő: Mi sciigis lin pri la afero. – „Értesítettem őt az ügyről.”

#Ami már ismerős a magyarból

A magyar ugyanezt a kapcsolatot többféle toldalékkal és igepárokkal jelöli, ezért jó nyelvérzékkel indulsz. Az -ig- nagyjából megfelel a magyar műveltető „-at/-et, -tat/-tet” és az „-ít” képzőnek, az -iĝ- pedig az „-ódik/-ődik”, „-ul/-ül” és „-ik” végű tárgyatlan igéknek:

Ez a sor ugyanúgy működik a sidi – sidiĝi – sidigi hármassal: ül – leül – leültet. Hasonlóan: kompreni – komprenigi = megért – megértet, scii – sciigi = tud – tudat.

Két különbségre figyelj. Az egyik: a magyar vonzatok nem mindig egyeznek az eszperantó tárgyasságával. A magyar „segít neki” részeshatározós, az eszperantó helpi viszont tárgyat vesz fel: Ĉu vi povus helpi min? – „Tudnál segíteni nekem?” A másik: a magyar a „be van csukva” állapotot, a „becsukták” általános alanyú mondatot és a „becsukódott” tárgyatlan igét külön fejezi ki, és az eszperantóban is három különböző szerkezet felel meg nekik; lásd lent az esti fermita és a fermiĝi összevetését.

#Sidi, sidiĝi, sidigi: három ige egy tőből

Tárgyatlan igetőhöz mindkét utóképző hozzákapcsolható.

Tárgyatlan igető után az -iĝ- a cselekvés kezdetét jelzi, majdnem úgy, mint az ek- előképző (lásd: előképzők): sidiĝi ≈ eksidi. A sidiĝi az ülésbe jutás mozgását nevezi meg, a sidi a helyzetet: Bonvolu sidiĝi. – „Kérlek, ülj le.”

#Melléknévi és főnévi szótövek: mindkét utóképző

Melléknévből az -ig- azt jelenti: „olyanná tenni”, az -iĝ- pedig: „olyanná válni”: pura – „tiszta” → purigi – „megtisztítani”, puriĝi – „tisztává válni”. A főnevek ugyanígy viselkednek; a logikáról lásd: szóalkotás.

Egy párra a geedziĝi áll: Ili geedziĝis en Majo. – „Májusban összeházasodtak.” Az amiko – „barát” szótőből a hasznos ige az amikiĝi: Mi amikiĝis kun ŝi. – „Összebarátkoztam vele.”

#Gyakori hibák

A szokásos hiba az, hogy tárgyas igét tárgy nélkül használnak. Ha nincs tárgy, és a dolog egyszerűen megtörténik, valószínűleg -iĝ- kell.

A komenci főnévi igenévvel helyes, mert a főnévi igenév a tárgy: Komencis pluvi. – „Esni kezdett.”

#Esti fermita vagy fermiĝi?

Mindkettő leírhat egy becsukott ajtót, de mást mondanak.

A szenvedő szerkezet mögött mindig áll cselekvő, akit a de segítségével meg lehet nevezni: La pordo estis fermita de la gardisto. – „Az ajtót az őr csukta be.” Az -iĝ- végű ige azt mondja, hogy a cselekvés többé-kevésbé magától megy végbe, ezért a cselekvőt rendszerint nem nevezzük meg. A PMEG szembeállítja a Li estis naskita en Januaro mondatot, amely a születés aktusát hangsúlyozza, a Li naskiĝis en Januaro mondattal, amely az újszülöttet. Hasonlóan a Li estas nomata Petro azt jelenti, hogy az emberek így hívják, a Li nomiĝas Petro viszont csak megadja a nevét. A szenvedő szerkezetről bővebben az igenevek oldalán olvashatsz.

#Mikor nem kell utóképző

• Az az ige, amely már magában változást jelent, rendszerint nem igényel -iĝ--t. A morti már azt jelenti: „átmenni az életből a halálba”; a mortiĝi ritka, és balesetet sugall (PMEG).
• A PMEG a ĉesi vagy az ekĉesi alakot részesíti előnyben a ĉesiĝi-vel szemben, az ektimi-t a timiĝi-vel szemben, az ekscii-t pedig a sciiĝi-vel szemben.
• Ha azt akarod mondani, hogy valaki előidéz valamit, ami már -iĝ- végű ige, használd az igi-t főnévi igenévvel, ne halmozz utóképzőket: La bruo igis ŝin vekiĝi. – „A zaj felébredésre késztette őt.” Az igi – „okozni” és az iĝi – „válni” önálló igék is.

#Példák mondatokban

• Mi fermis la pordon. – „Becsuktam az ajtót.”
• La pordo fermiĝis pro la vento. – „Az ajtó becsukódott a szél miatt.”
• La orkestro komencis la koncerton akurate. – „A zenekar pontosan elkezdte a koncertet.”
• La koncerto komenciĝis je la oka. – „A koncert nyolckor kezdődött.”
• La infano sidiĝis apud la fenestro. – „A gyerek leült az ablak mellé.”
• La patro sidigis la bebon sur la seĝon. – „Az apa leültette a babát a székre.”
• La akvo jam bolas. – „A víz már forr.”
• Mi boligas akvon por teo. – „Vizet forralok teához.”
• Liaj vortoj ĝojigis ĉiujn. – „Szavai mindenkit megörvendeztettek.”
• La prezoj altiĝis dum la jaro. – „Az árak az év során emelkedtek.”

#Gyakori kérdések

#Mi a különbség az -ig- és az -iĝ- között?

Az -ig- azt jelenti: „okozni”: cselekvőt és tárgyat ad hozzá (bruli → bruligi). Az -iĝ- azt jelenti: „válni” vagy „magától megtörténni”: sosem kap tárgyat (fermi → fermiĝi). Az összes utóképzőt az utóképzők oldalon találod.

#Tárgyas ige az eszperantóban a komenci?

Igen, a ReVo tr-rel jelöli. Tárgyat kap, azt, amit elkezdünk (Mi komencis la laboron), vagy főnévi igenevet (Li komencis paroli). Ha egy esemény magától kezdődik, használd a komenciĝi-t: La koncerto komenciĝis.

#Hogyan mondod, hogy „a bolt kilenckor nyit”?

La butiko malfermiĝas je la naŭa. Ha ember nyitja ki, használd az alapigét: La vendisto malfermas la butikon je la naŭa. – „Az eladó kilenckor kinyitja a boltot.”

#Honnan tudom, hogy egy eszperantó ige tárgyas-e?

Nézd meg a ReVóban, amely az igéket tr, ntr vagy x (mindkettő) jelöléssel látja el, vagy kérdezd meg az ige után: „kit?” vagy „mit?” Az -ig- végű igék mindig tárgyasak, az -iĝ- végűek soha.

#Hogyan írjam az -iĝ-t ékezetes (kalapos) betű nélkül?

Az x-rendszerben írj igx-et: a komencigxi alakból komenciĝi lesz.

#Melyik a „leülni”: sidi vagy sidiĝi?

A sidiĝi magát a leülést nevezi meg: Ŝi sidiĝis apud mi. – „Leült mellém.” A sidi az ülő állapot: Mi sidas. – „Ülök.” A sidigi azt jelenti: valaki mást leültetni.

#Források

• PMEG: IG-verboj, IĜ-verboj, Objektaj verboj, Senobjektaj verboj
• PMEG: IG és IĜ (az IĜ-igék és a szenvedő igék összehasonlításával)
• PMEG: Pasivo – bazaj reguloj, Pasivigeblaj frazoj
• Reta Vortaro (ReVo): a tr, ntr, x rövidítések; szócikkek, például komenci, fini, fermi, sidi, morti, veki, bruli
• Fundamento de Esperanto – Akademio de Esperanto