Hányan beszélik az eszperantót? Az összes becslés

Senki sem tudja pontosan. Azok száma, akik ténylegesen használni tudják az eszperantót, a komoly becslések szerint nagyjából 60 000 (Svend Vendelbo Nielsen, 2017, nagyjából 30 000–180 000-es hibahatárral) és nagyjából 2 millió (Sidney Culbert felmérése, amelyet a World Almanac és az Ethnologue használ) között van. Mintegy 1000–2000 ember anyanyelvi beszélő. További több millió ember kezdett el egy kurzust: egyedül a Duolingónak 2020 márciusáig 2,8 millió tanulója volt.

Az eszperantónak nincs saját országa, ezért egyetlen népszámlálás sem fedi le a beszélőit. Az alábbi számok felmérésekből, néhány országban végzett népszámlálásból, tagnyilvántartásokból és online platformokból származnak. Mindegyik mást mér.

#Az összes becslés egy pillantásra

A legalacsonyabb és a legmagasabb szám közötti különbség körülbelül harmincszoros. Ennek nagy része a „beszélő” meghatározásából ered, nem számolási hibákból.

#Miért nincs pontos szám?

Három oka van. Először is, az eszperantó senkinek sem nemzeti nyelve, és szinte egyetlen népszámlálás sem kérdez rá. Másodszor, a beszélők szétszórtan élnek több mint 120 országban, városonként gyakran csak néhányan. Harmadszor, az „eszperantóul beszélés” bármit jelenthet az alkalmazásos kurzus elvégzésétől addig, hogy valaki minden nap a nyelven él.

Magyarország kivétel, amely jól mutatja a problémát: a 2011-es népszámlálás 8397 olyan embert regisztrált, aki azt mondta, hogy tud eszperantóul. A magyar egyetemek államilag elismert nyelvvizsgát követeltek meg, és az eszperantó is megfelelt, így az egyik legnépszerűbb vizsganyelv lett – a 2000-es években több tízezren tettek eszperantó nyelvvizsgát. Sokan közülük a bizonyítványért tanulták meg, és ritkán használják. A részleteket lásd lejjebb, a magyarországi népszámlálásokról szóló szakaszban.

#Honnan származik a „2 millió”?

A 2 milliós szám Sidney S. Culbertre megy vissza, a Washingtoni Egyetem pszichológiaprofesszorára. Évtizedeken át ő becsülte meg a World Almanac and Book of Facts számára a nagyobb nyelvek beszélőinek számát. Az eszperantóról szinte semmilyen adat nem létezett, ezért saját felméréseket végzett.

Egy 1989-es levelében leírta a módszert. Első felmérése Franciaországban zajlott 1958–59-ben: a 98 francia megye közül véletlenszerűen kiválasztott 14-et. Mindegyikben megkérdezte az aktív eszperantistákat, majd személyesen próbálta megtalálni az összes beszélőt. Általában nagyjából kétszer annyit talált, mint amennyiről a helyi aktivisták tudtak. Hasonló felméréseket végzett Svájcban, Ausztriában, Olaszországban és másutt, majd az eredményeket más országokra alkalmazta.

Culbert csak a „szakmai szintű” nyelvtudást számolta – azokat, akik közepesen összetett témákról tudnak beszélgetni, és követnek beszédeket vagy rádióadást. 1956 táján körülbelül egymillióra becsülte a számot, és csak 1988-tól kerekítette fel kétmillióra. Gyakran idézik az 1,6 millió értéket mint nem kerekített eredményét.

Culbert őszintén beszélt a korlátokról. Azt írta, hogy a valós szám lehet, hogy legfeljebb egymillió, de az is lehet, hogy már kétmillió fölött van. Az országonkénti adatokat sosem tette közzé, így munkáját senki sem ellenőrizheti. Az Ethnologue később ugyanezt a 2 milliós számot tüntette fel a második nyelvként használóknál.

#Mit talált az internetes becslés?

2015-ben a Jeruzsálemi Héber Egyetem kutatója, Amri Wandel a Facebookra alapozott becslést tett közzé. 2014 végén körülbelül 320 000 Facebook-felhasználó adta meg, hogy beszél eszperantóul.

Wandel ezután kifejezett feltevéseket alkalmazott: a világ mintegy 10%-a használta a Facebookot, az állítások csupán fele megbízható, a valódi beszélőknek csak egyharmada tüntette fel a nyelvet, és a világ mintegy 40%-a volt online. Az eredmény mintegy 1,92 millió eszperantóhasználó lett, csak az internetezők között.

A tanulmány maga is megmutatja a módszer gyengéjét. Mintegy 250 000 Facebook-felhasználó állította, hogy beszél klingonul, ami szinte biztosan a Star Trek-rajongókat mérte, nem a beszélőket.

#Mit mondanak az alacsony becslések?

2017-ben Svend Vendelbo Nielsen, akkor doktorandusz, egyesítette a néhány, az eszperantóra rákérdező népszámlálást a tagsági és weboldal-adatokkal. A népszámlálások 209 beszélőt találtak Észtországban, 604-et Litvániában, 123-at Új-Zélandon és 992-t Oroszországban. Magyarországot kihagyta, mert az iskolai hatású számai másképp viselkedtek.

Nielsen összevetette a népszámlálási adatokat az eszperantó egyesületek helyi tagságával és az eszperantó weboldalak aktivitásával, majd világszerte extrapolált. Központi becslése mintegy 63 000 ember volt, nagyon széles hibahatárral: ennek nagyjából a fele és háromszorosa között, vagyis 30 000–180 000. Sten Johansson statisztikus megkérdőjelezte a népszámlálási adatok megbízhatóságát, Nielsen pedig egyetértett abban, hogy a hibahatár nagy.

Korábban Ziko van Dijk (akkor még Marcus Sikosek) a terepen tesztelte a magas számokat. Ha egymillió beszélő egyenletesen oszlana el, Kölnben körülbelül 180-nak kellene lennie; ő körülbelül 30 folyékonyan beszélőt talált. Mintegy 20 000 tagot számolt az eszperantó szervezetekben világszerte, és kételkedett abban, hogy ötvenszer annyi szervezetlen beszélő létezne.

#Mit mutatnak a magyarországi népszámlálások?

A magyarországi népszámlálás rákérdez a nyelvismeretre, így Magyarország az egyik kevés ország, ahol az eszperantóról 1990 óta több népszámlálásból is van adat. A KSH 2011-es népszámlálási kötete szerint (a beszélt nyelvekre vonatkozó táblázat) eszperantóul beszélőnek 1990-ben 2083, 2001-ben 4575, 2011-ben pedig 8397 embert számláltak. Az adatok önbevalláson alapulnak, ezért nem feltétlenül a tényleges beszélők számát tükrözik.

Az emelkedés egybeesik az államilag elismert eszperantó nyelvvizsga megjelenésével (2000-ben lehetett először vizsgázni). Az Eduline az Oktatási Hivatal adataira hivatkozva azt írja, hogy 2007-ben több mint 6000-en tettek eszperantó nyelvvizsgát, 2012-ben 3699-en (az angol és a német után a harmadik helyen), 2020-ban viszont már csak 681-en. Nielsen is ezért hagyta ki Magyarországot a becsléséből. A hazai helyzetről lásd még: az eszperantó Magyarországon.

#Hány tanulót jelentenek az online kurzusok?

Az online kurzusok minden korábbi időszaknál több tanulót hoztak. Ezek a számok azokat számolják, akik elkezdtek egy kurzust, nem azokat, akik befejezték.

A Duolingo nem teszi közzé többé a tanulók összesített számát, ezért az interneten keringő későbbi adatok nem ellenőrizhetők. A 2020-as Duolingo-összesítés 1%-a is 28 000 ember lenne – majdnem hétszer annyi, mint az Eszperantó Világszövetség egyéni tagsága 2019-ben.

#Mit mutatnak a tagsági számok?

A tagnyilvántartások szilárd alsó határt adnak, nem összesítést. Az Eszperantó Világszövetségnek (UEA) 2023-ban az elnökségi jelentés szerint 4700 egyéni tagja volt 130 országban, és mintegy 12 800, ha a nemzeti egyesületeken keresztül csatlakozókat is számoljuk. Az egyéni tagság 2015 óta nagyjából 4150 és 5500 között mozog (4162 2019-ben, ez a legutóbbi mélypont). Sok aktív beszélő csak nemzeti egyesületnek tagja, vagy egyiknek sem.

A Pasporta Servo vendéglátó hálózat, amelyen keresztül az eszperantó beszélők ingyen fogadják az utazókat, több mint 2400 vendéglátót sorol fel 121 országban (2026).

Az online aktivitás a második mutató. Az eszperantó Wikipédiának (Vikipedio) 2026. október 7-én 389 589 cikke volt, sokkal több, mint bármely más tervezett nyelvé: az idónak mintegy 64 600, az interlinguának mintegy 30 900. Az eszperantó és a többi tervezett nyelv összehasonlítása oldalunk megmutatja, miért nem közelíti meg egyetlen másik tervezett nyelv sem.

#Mi a helyzet az anyanyelvi beszélőkkel?

A becslések 1000–2000 körül csoportosulnak. Lindstedt mintegy 1000 anyanyelvi beszélőre tette a számot (1996, 2006). A Corsetti, Pinto és Tolomeo által 2004-ben idézett adatok mintegy 1000 családban mintegy 2000 gyermeket adtak, az Ethnologue (2022) pedig 1000 első nyelvként használót ad meg. Hogyan alakulnak ezek a családok, lásd: anyanyelvi eszperantisták.

#Mi hát az őszinte válasz?

A meghatározástól függ:

• Anyanyelvi beszélők: mintegy 1000–2000.
• Folyékonyan, mindennap használók: nagyjából 10 000–20 000 (Lindstedt „10 000 folyékonyan beszélő”; mintegy 20 000 szervezett tag).
• Akik tudnak beszélgetni: legvalószínűbben több tízezertől néhány százezerig (Nielsen 30 000–180 000; Lindstedt 100 000, 30 000–300 000-es hibahatárral).
• Akik valamennyit tudnak: körülbelül 1–2 millió (Culbert, Wandel); további milliók kipróbáltak egy kurzust.

Egy tisztességes egymondatos összefoglaló: az eszperantónak a meghatározástól függően becslések szerint 60 000 és 2 millió közötti beszélője van, köztük mintegy 1000–2000 anyanyelvi beszélő. Még a legalacsonyabb becslés is a legszélesebb körben beszélt tervezett nyelvvé teszi. Hol élnek ezek a beszélők, lásd: hol beszélik az eszperantót; a közösség növekedéséről: az eszperantó története.

#Gyakori kérdések

#Valóban 2 millió beszélője van az eszperantónak?

Lehetséges, ha mindenkit számolunk, akinek működőképes a tudása, de a szám felső becslés. Culbert felméréseiből (1988-ban 2 millióra kerekítve) és Wandel 2015-ös Facebook-alapú számításából származik, mindkettő közvetett módszerekre épül, amelyek részleteikben nem ellenőrizhetők.

#Hányan beszélnek folyékonyan eszperantóul?

Valószínűleg több tízezren. Lindstedt mintegy 10 000 folyékonyan beszélőt feltételezett (1996), és mintegy 100 000 embert, aki tényleg tud beszélni (2006, 30 000–300 000 közötti tartománnyal); Nielsen 2017-es statisztikai becslése, a 63 000, ugyanebbe a tartományba esik.

#Hány anyanyelvi eszperantista van?

Mintegy 1000–2000. Olyan háztartásokban nőnek fel, ahol legalább az egyik szülő eszperantóul beszél hozzájuk – gyakran olyan pár, amely az eszperantón keresztül ismerkedett meg –, és mindig megtanulnak egy másik nyelvet is.

#Hányan tanulnak eszperantót?

A Duolingo jelentése szerint 2020 márciusáig 2,8 millióan kezdték el az eszperantó kurzusait. Ez a kurzuskezdőket számolja, nem a beszélőket; egy 2016-os korai becslés szerint a kurzust befejezők aránya mintegy 3% volt.

#Az eszperantó a legtöbbet beszélt tervezett nyelv?

Igen. Egyetlen másik tervezett nyelvnek sincs hasonló közössége, anyanyelvi beszélői, irodalma vagy online jelenléte; még az idónak, a legközelebbi vetélytársnak is legfeljebb néhány száztól néhány ezerig terjed a beszélőinek száma.

#Források

• Sidney S. Culbert, levele a módszereiről, 1989. október 24., és más levelek a beszélők számáról (David Wolff archívuma)
• Amri Wandel, „How many people speak Esperanto? Or: Esperanto on the Web”, Interdisciplinary Description of Complex Systems 13(2), 318–321, 2015
• Libera Folio, „Nova takso: 60.000 parolas Esperanton” (Nielsen becslése), 2017. február 13.
• Libera Folio, „Kie estas la Duolinganoj?” (a Duolingo és az UEA adatai), 2020. március 31.
• Ethnologue, az eszperantó szócikk, 16. kiadás (2009)
• Corsetti, Pinto és Tolomeo, „Regularizing the regular”, Language Problems & Language Planning 28(3), 2004
• Jouko Lindstedt, „Native Esperanto as a test case for natural language”, SKY Journal of Linguistics 19, 2006 (1. lábjegyzet)
• Wikipédia (angolul), Esperanto – Number of speakers és Jouko Lindstedt
• Vikipedio, Duolingo és Lernu! (kurzusstatisztikák)
• Wikimedia, Esperanto Wikipedia statistics (lekérdezve: 2026. október 7.)
• Wikipédia (angolul), Esperanto in Hungary (a magyarországi mozgalom) és Wikipédia, Eszperantó (magyarországi népszámlálási adatok, nyelvvizsgák)
• KSH, 2011. évi népszámlálás, 3. Országos adatok (1.1.4.2. táblázat: a népesség nyelvismeret szerint, 1990, 2001 és 2011)
• Eduline, Drasztikusan visszaesett az eszperantóból nyelvvizsgázók száma (2022. február 16.; az Oktatási Hivatal adatai); Eszperantó Alapítvány, Eszperantó nyelvvizsga
• Eszperantó Világszövetség, Estrara Raporto 2023 (tagság); Vikipedio, Membronombroj de UEA
• Pasporta Servo (a vendéglátók száma, 2026)