Denaskuloj: anyanyelvi eszperantisták, hányan és kik

Igen, az eszperantónak vannak anyanyelvi beszélői. Denaskuloj a nevük – „születéstől fogva valók” –, és becslések szerint 1000–2000 van belőlük. Szinte mindannyian két- vagy háromnyelvűen nőttek fel: legalább az egyik szülővel eszperantóul beszéltek, mindenhol máshol pedig a helyi nyelven.

A szó a de „-tól/-től”, a nask·i „szülni” és az -ul- „személy” elemekből áll: de·nask·ul·o. Az anyanyelvi beszélő denaskulo; a denaska melléknév olyan kifejezésekben szerepel, mint a denaska esperantisto – „anyanyelvi eszperantista”.

#Hányan vannak az anyanyelvi beszélők?

Nyilvántartást senki sem vezet, ezért a számok becslések:

Az 1000–2000-es tartomány kicsi a több tízezer, második nyelvként folyékonyan beszélőhöz képest – lásd: hányan beszélik az eszperantót. Mégis egyedülálló: egyetlen más nemzetközi segédnyelvnek sincs hasonló közössége, amelynek családjai a gyermekeikre hagyják a nyelvet.

#Hogyan jönnek létre az eszperantót beszélő családok?

Az anyanyelvi beszélők kétféle családból kerülnek ki:

• Azonos nemzeti nyelvű párok, akik mégis eszperantóul beszélnek a gyermekeikkel – a kutatások szerint az esetek többsége. Gyakran az egyik szülő következetesen eszperantóul beszél, a másik a helyi nyelvet használja. Renato Corsetti megállapítása szerint ez a szülő többnyire az apa, ezért kapta az 1996-os tanulmánya a „Főleg apák által beszélt anyanyelv” (A mother tongue spoken mainly by fathers) címet.
• Nemzetközi párok, akik az eszperantón keresztül ismerkedtek meg – kongresszuson, a Pasporta Servo vendéglátás révén vagy online –, és nincs más közös nyelvük. Az eszperantó ilyenkor szükségből lesz az otthon nyelve.

Mindkét esetben a gyermek otthon eszperantót hall, az iskolában másik nyelvet. Az anyanyelvi beszélők ezért szinte soha nem egynyelvűek.

Mivel az eszperantónak nincs területe, a családok utaznak, hogy találkozzanak. Az eszperantóul beszélő családok évi találkozója, a Renkontiĝo de Esperantistaj Familioj (REF) 1979 óta zajlik. Az Internacia Infana Kongreseto gyermekkongresszus évente az Eszperantó Világkongresszussal párhuzamosan zajlik, a DENASK nevű online csoport pedig összeköti a szülőket.

#Mikor jelentek meg az első anyanyelvi beszélők?

Gyermekeket a nyelv 1887-es megjelenése után egy nemzedéken belül már eszperantóul neveltek. A brit eszperantista Montagu C. Butler (1884–1970) eszperantóul nevelte a gyermekeit, és az Infana Esperanto című cikkében már 1921-ben leírta a beszédüket. Egyes családok azóta több nemzedéken át örökítették tovább az eszperantót.

#Kik a híres anyanyelvi eszperantisták?

Megbízható forrásokban csak kevés anyanyelvi beszélő van jól dokumentálva:

Soros Györgyöt gyakran anyanyelvi beszélőként emlegetik. Az apja, Soros Tivadar eszperantó író volt, aki a nyelvre nevelte a fiát, és György részt vett az 1947-es berni Világkongresszuson. Humphrey Tonkin azonban, aki Tivadar emlékiratát angolra fordította, azt mondja, hogy Soros nem anyanyelvi beszélő, egyetlen anyanyelve a magyar. Ezért nem szerepeltetjük a fenti listán.

#Különbözik az anyanyelvi eszperantó a megszokottól?

Kissé, és a nyelvészek nem értenek egyet az okokban. 1993-ban a holland nyelvész, Kees Versteegh a kreolisztikára támaszkodva azt jósolta, hogy az anyanyelvi eszperantó kevéssé fog eltérni a tanulttól. 2001-ben Benjamin Bergen közzétette az első szisztematikus vizsgálatot több anyanyelvi beszélőről: nyolc 6–14 éves gyermeket rögzítettek egy franciaországi gyermekkongresszuson; másik nyelvük héber, szlovák, francia, svájci német, orosz és horvát volt. A Journal of Child Language folyóiratban közölt megállapításai:

• Magánhangzó-redukció: a nyelvtani végződések, például az -o és az -as az esetek mintegy 5%-ában semleges magánhangzóvá redukálódtak.
• Tárgyeset: az -n tárgyesetrag használata a gyermek másik nyelvét követte – a szlovák nyelvű gyerekeknél szinte mindig, a francia nyelvűnél szinte soha.
• Egyszerűbb igék: a gyerekek kerülték az összetett igeidőket és az olyan aspektusjelölő előképzőket, mint az ek-.
• Szórend: többnyire alany–ige–tárgy.

A finn nyelvész, Jouko Lindstedt (2006), aki a saját három gyermekét nevelte eszperantóul, amellett érvelt, hogy ezek nem egy új, „anyanyelvi” eszperantó jelei. Legtöbbjük megmagyarázható a gyerekek másik nyelvével, a szokásos beszélt stílussal vagy a tökéletlen elsajátítással. Az ő gyermekei, akiknek a másik nyelve a finn volt, helyesen használták a tárgyesetet, sőt a nem anyanyelvi beszélők hibáit is javították.

#Alkotnak a gyerekek új eszperantó szavakat?

Igen, és ez megmutatja, mennyire termékeny az eszperantó szóalkotása. A gyerekek az előképzőket és az utóképzőket úgy kombinálják, ahogy a felnőttek ritkán. A kutatók például a következő példákat rögzítették:

• malpluvi – „eláll az eső” (mal- „ellentét” + pluvi „esik az eső”)
• malmateno – „este” (szó szerint „anti-reggel”)
• elektrujo – „elem, akkumulátor” (elektro „villamosság” + -ujo „tartó”)
• muzi – „múzeumba menni” (a muzeo szóból, amelyet muz·ej·o alakként, „múzeumozás helyeként” értelmeztek újra)

Corsetti, Pinto és Tolomeo (2004) az egy és öt év közötti öt gyermek szüleinek naplóit vizsgálta. Azt találták, hogy a kis anyanyelvi beszélők túlszabályosítanak, ahogyan a más nyelveket tanuló gyerekek is – az eszperantóban azonban a „túlszabályosított” alak gyakran létező, helyes szó.

#Az anyanyelvi beszélők döntik el, mi a helyes?

Nem. A legtöbb nyelvben az anyanyelvi beszélők a nyelvtan végső tekintélyei. Az eszperantóban a mérce a Fundamento de Esperanto (1905) és az egész közösség használata, amely többségében második nyelvként beszélőkből áll. Az Eszperantó Akadémia nem ad az anyanyelvi beszélőknek különleges státuszt, és olyan nyelvészek, mint Ken Miner, megjegyezték, hogy ez szokatlanná teszi az eszperantót a kutatás szempontjából.

#Gyakori kérdések

#Vannak anyanyelvi beszélői az eszperantónak?

Igen. Becslések szerint 1000–2000 ember tanulta az eszperantót születésétől fogva, általában egy vagy két másik anyanyelv mellett.

#Soros György anyanyelvi eszperantista?

Gyermekként tanulta az eszperantót az apjától, Soros Tivadar eszperantó írótól, és sokszor anyanyelvi beszélőként emlegetik. Humphrey Tonkin, az apja emlékiratának fordítója szerint Soros egyetlen anyanyelve a magyar, így az állítás vitatott.

#Hogyan hívják az anyanyelvi eszperantistát?

Denaskulo (többes számban denaskuloj), a de nasko – „születéstől” kifejezésből. Használatos a denaska esperantisto kifejezés is.

#Melyik Nobel-díjas volt anyanyelvi eszperantista?

Daniel Bovet, aki 1957-ben megkapta az orvosi-élettani Nobel-díjat. Az apja, a svájci pszichológus Pierre Bovet eszperantóul nevelte.

#Miért nevelik a szülők eszperantóul a gyermekeiket?

Egyes szülőknek nincs más közös nyelvük. Gyakrabban azok a szülők választják az eszperantót, akiknek közös a nemzeti nyelvük, hogy a gyermekeik egy további nyelvet és helyet kapjanak egy nemzetközi közösségben.

#Források

• Benjamin K. Bergen, „Nativization processes in L1 Esperanto”, Journal of Child Language 28 (2001), 575–595
• Jouko Lindstedt, „Native Esperanto as a test case for natural language”, SKY Journal of Linguistics 19 (2006)
• Renato Corsetti, „A mother tongue spoken mainly by fathers”, Language Problems and Language Planning 20(3), 1996, 263–273
• Corsetti, Pinto és Tolomeo, „Regularizing the regular”, Language Problems & Language Planning 28(3), 2004, 261–282
• Wikipédia (angolul), Native Esperanto speakers és Daniel Bovet
• Kees Versteegh, „Esperanto as a first language: language acquisition with a restricted input”, Linguistics 31(3), 1993, 539–556
• Sabine Fiedler, „The Esperanto denaskulo”, Language Problems & Language Planning 36(1), 2012, 69–84
• Humphrey Tonkin Soros Györgyről, Transparent Language Esperanto blog
• Vikipedio, Renkontiĝo de Esperantistaj Familioj és Wikipédia (angolul), Petr Ginz
• Ken Miner, „The impossibility of an Esperanto linguistics”, InKoj 2(1), 2011