Akademio de Esperanto: a Fundamento és a hivatalos szavak

Az Eszperantó Akadémia (Akademio de Esperanto) nyelvi szakértők független testülete, amely őrzi az 1905-ös Fundamento de Esperanto szövegét, és eldönti, mely új szótövek válnak hivatalossá. A Nyelvi Bizottságként (Lingva Komitato) indult, amelyet az első, boulogne-sur-meri Eszperantó Világkongresszus hozott létre 1905-ben, mai nevét pedig 1948 óta viseli. 2026 júniusában 43 tagja és 9 levelező tagja volt. Tanácsot ad és ajánlásokat tesz; senkit sem büntethet azért, ahogyan beszél.

#Mit csinál az Eszperantó Akadémia?

Alapszabálya két célt jelöl ki számára: megőrizni és védeni az eszperantó alapelveit, és figyelemmel kísérni a nyelv fejlődését. A gyakorlatban:

• használati kérdésekben dönt, például hogy mit jelent egy nyelvtani alak, vagy hogyan épül fel egy szó;
• az Oficialaj Aldonoj (Hivatalos Kiegészítések) révén szótöveket vesz fel a hivatalos szókincsbe;
• eszperantó nyelvű meghatározásokat tartalmazó szótárat állít össze, és jóváhagyja a szakszótárakat;
• a Nyelvi Tanácsadó Szolgálatán (Lingva Konsultejo) keresztül, amely 1999-ben jött létre, válaszol a nyilvánosság kérdéseire.

Az Akadémia jogi székhelye Hollandiában van, és az Eszperantó Világszövetség támogatásából, valamint adományokból tartja fenn magát. A mozgalom többi szervezetéről lásd: eszperantó szervezetek.

#Hogyan szerveződik az Akadémia?

Az Akadémiának mintegy 45 tagja van, kilenc éves megbízatással; szakmai szekciókban dolgoznak, és nyíltan szavaznak a nyelvi kérdésekben. A szabályokat az alapszabály rögzíti.

Az indiai nyelvész Probal Dasgupta, az Akadémia 2016-tól elnöke, 2026. június 1-jén elhunyt. Az Akadémia vezetőségi oldala, amelyet 2026 októberében frissítettek, Jesper Jacobsent nevezi meg elnökként.

#Mi a Fundamento de Esperanto?

A Fundamento de Esperanto az a könyv, amelyet Zamenhof 1905-ben adott ki a nyelv magjának rögzítésére. Négy része van: előszó (Antaŭparolo), a 16 szabályt tartalmazó nyelvtan (Gramatiko), a gyakorlatok (Ekzercaro) és az Universala Vortaro szótár. A nyelvtan és a szótár öt nyelven ad fordítást: franciául, angolul, németül, oroszul és lengyelül. A tartalom nagy része Zamenhof korábbi műveiből származik, mindenekelőtt az 1887-es Unua Libro című könyvből. A teljes szöveg, minden eszperantó szó magyarázatával, a Fundamento de Esperanto részben található.

Az első kongresszuson, 1905. augusztus 9-én elfogadott boulogne-i nyilatkozat a Fundamentót nevezte meg az egyetlen, minden eszperantistára kötelező alapként. Nem változtatható meg, és egyetlen személynek sincs törvényhozó hatalma a nyelv fölött, Zamenhofnak sem. Az előszó már számított arra, hogy valamilyen illetékes intézmény később új szavakat fog hozzáadni. Ez az Akadémia feladata.

Az Akadémia 2768 fundamentális elemet (szótövet, képzőt, kis szót és végződést) tart számon: 2755-öt, valamint 13-at, amelyeknek fundamentális státuszát 1974-ben megerősítette. A régi fordításokban hibák vannak, amelyek az érinthetetlen szövegben megmaradnak. A Nyelvi Bizottság 1906–1913 között javításokat készített elő, és 1922–1923-ban Akademiaj Korektoj címmel közzétette őket; az Akadémia szótára ezeket használja.

#Mik a Hivatalos Kiegészítések (1OA–10OA)?

A Hivatalos Kiegészítés (Oficiala Aldono, OA) azoknak a szótöveknek a listája, amelyeket a Nyelvi Bizottság vagy az Akadémia az Universala Vortaro szótárhoz fűz. Az első hat a Nyelvi Bizottság döntése volt. A „hivatalos” nem azt jelenti, hogy „fundamentális”: az Akadémia azt írja, hogy a hivatalos szótő erős ajánlás jellegű, mert csak az eredeti Fundamento elemei fundamentálisak.

Három egyedi döntés egy-egy elemet vett fel: az analog- (1923), a mis- (1929) és az end- (1953). A 10. Kiegészítést 2023. szeptember 24-én hagyták jóvá: a 45 tagból 41 szavazott, 32 igennel, 4 nemmel és 5 tartózkodással. Hivatalossá tette a 2009-es listán szereplő, addig még nem hivatalos országneveket, valamint Dél-Szudánét, és először többszavas neveket is, például a la Ruĝa Maro – „a Vörös-tenger” kifejezést.

#A hivatalos szókincs számokban

Az Akadémia szótára, az Akademia Vortaro a 9. Kiegészítésig (2007) 4953 hivatalos elemet számlál: 2768 fundamentálisat és 2185 hivatalosat (1776-ot az 1909–1958 közötti időszakból, valamint 200-at és 209-et). Ezek közül 4758 igényel végződést (szótövek és képzők), 184 önálló kis szó, 11 pedig nyelvtani végződés. Ha hozzáadjuk a 2023-as 420 szótövet, mintegy 5373 adódik – ez a saját összegünk, mert az Akadémia statisztikai táblázata 2007-nél véget ér. A mi hivatalos szótöveink listája 5328-at tartalmaz, mert minden, a ReVo szótárban hivatalosnak jelölt szócikkhez egy szótövet számol, nem az Akadémia elemeit.

Ezek a számok a szókincs kis részét jelentik. A mindennapi és a modern szavak többsége nincs rajta a hivatalos listán, mégis normális eszperantó (lásd: szóalkotás). Más projektek másképp számolnak; a ReVo statisztikai oldala például az első Kiegészítéshez 805 helyett 860 szótövet sorol fel.

#Mi a Baza Radikaro Oficiala (BRO)?

A Baza Radikaro Oficiala („Hivatalos Alapszótövek”), röviden BRO, az Akadémia által az alapszókincsről készített rangsor, kilenc gyakorisági csoportban. Az Akadémia 1966-tól dolgozott rajta, és az Aktoj de la Akademio II (1968–1974) kötetben tette közzé, a 8. Kiegészítéssel együtt.

Módszer. Az Akadémia összevetette a korábbi szógyakorisági vizsgálatokat: S. Rublev (1927, 100 000 szó folyó szövegből), L. Blaas (50 000 szó), V. Setälä három listája, P. Bovet és H. Ith 1956-os listája, valamint a francia Français fondamental két listája. Az 1. csoportba az az elem került, amely minden listán szerepelt, a 2. csoportba az, amely egyetlen listáról hiányzott, és így tovább a 9. csoportig, amely azokat az elemeket foglalja magában, amelyek csak egy listán voltak. A nyers eredmény 2537 elem volt; a javítások után a végleges csoportokban 2461 van (az Akadémia csoportonkénti számainak általunk számolt összege).

179

101

121

151

154

241

294

467

753

123456789

Az adatok megjelenítése

Csoport	Elemek	Folyamatos összeg
1	179	179
2	101	280
3	121	401
4	151	552
5	154	706
6	241	947
7	294	1241
8	467	1708
9	753	2461

Az 1. csoportban egyáltalán nincsenek hétköznapi főnévi vagy igei szótövek. A 11 végződés, az igenévképzők, a névmások, a számnevek, a tabellaszavak (például kio és tiu), a gyakori képzők és a kis szavak (például kaj és de) alkotják. Az Akadémia a listát segédeszköznek nevezi, nem törvénynek, és azt javasolja, hogy egy tankönyv felvehesse például az első négy csoportot. A forráslisták 1927–1956 között készültek, ezért a BRO régebbi gyakoriságot mutat; a mai számokat lásd a 100 leggyakoribb eszperantó szónál. Az Akademia Vortaro BRO-csoportok szerint is kereshető (BRO1–BRO9).

#Mely akadémiai döntések a legfontosabbak?

#Mik az Akadémia korlátai?

Tanácsot ad. Az alapszabály 22. cikke megengedi, hogy a döntések csupán ajánlások legyenek, az Akadémia pedig kijelenti, hogy a nyelvhasználatot sem kényszeríteni nem tudja, sem nem akarja. A Nyelvi Tanácsadó Szolgálat válaszai ajánlások, nem döntések.

Előbb a használat dönt. A nyelvtaníró Bertilo Wennergren a PMEG-ben megjegyzi, hogy az új, hétköznapi szótövek könnyen bekerülnek a nyelvbe, az új képzők viszont ritkán járnak sikerrel. Az a szó, amely nincs rajta a hivatalos listán, nem hiba.

Lassú és részleges. A 9. és a 10. Kiegészítés között tizenhat év telt el (2007–2023), ahogyan a 7. és a 8. között is (1958–1974). A 9. és a 10. nem ad fordításokat, ezért a tanulóknak továbbra is kétnyelvű szótárra van szükségük; az Akadémia szerint a nyelv elég érett ahhoz, hogy saját magát meghatározza.

A szavazás vitatott. 1953-ban az író Petro Stojan amellett érvelt, hogy a nyelvi problémákról szóló szavazások lehetővé teszik, hogy sok nem szakértő leszavazzon két-három igazi szakértőt. Az alapszabály további biztosítékokat tartalmaz: a szekciók jelentéseket készítenek elő, a korábbi döntések módosításához az összes tag kétharmada kell. 2003-ban az Akadémia a Koreo és az Egipto ügyében saját korábbi döntését vonta vissza, ami azt mutatja, hogy határozatai felülvizsgálhatók.

#Gyakori kérdések

#Ki dönti el, mi a helyes eszperantó?

Az 1905-ös Fundamento az egyetlen kötelező érvényű tekintély, amelyet az Akadémia értelmez, és amelynek alapján használati ajánlásokat ad. Ezen túl a helyességet a hozzáértő beszélők jó használata adja, olyan kézikönyvek segítségével, mint a PMEG nyelvtan.

#Megváltoztathatja az Akadémia a Fundamentót?

Nem. A boulogne-i nyilatkozat 1905. augusztus 9-én megváltoztathatatlanná tette a Fundamentót. Az Akadémia csak Hivatalos Kiegészítésekkel vehet fel szótöveket, és használatot ajánlhat; még az ismert fordítási hibák is bennmaradnak a szövegben, és külön dokumentumokban javítják őket.

#Hány hivatalos szótő van az eszperantóban?

Az Akadémia 2007-ig 4953 hivatalos elemet számlál (2768 fundamentálisat, 2185-öt a Hivatalos Kiegészítésekből). A 2023-as 420 szótővel együtt mintegy 5373 elem adódik, szinte mind szótő vagy képző, amely végződést vesz fel.

#Hibás az a szó, amely nincs az Akadémia szótárában?

Nem. A hivatalos lista mag, nem teljes szókincs. A nagy szótárakban szereplő általános szavak közül sok nem hivatalos, és maga az Akadémia is erős ajánlásnak, nem parancsnak nevezi még a hivatalos szótöveket is.

#Megengedi az Akadémia az x-rendszert?

Gyakorlatilag igen, technikai helyettesítésként. A 2007-es nyilatkozat nem nevezi meg az x-rendszert, de megengedi, hogy az ékezetes betűket más karakterek helyettesítsék, ha ez csak technikai segédeszköz, nem céloz helyesírási reformot, és nem okoz zavart.

#Források

• Akademio de Esperanto – Statuto
• Akademio de Esperanto – Historio de la Akademio
• Akademio de Esperanto – Membroj kaj korespondantoj (2026. június)
• Akademio de Esperanto – Sekcioj kaj Komisionoj (2025. március)
• Akademio de Esperanto – Estraro kaj adreso (2026. október)
• Akademio de Esperanto – Omaĝo al Probal Dasgupta
• Akademio de Esperanto – Lingva Konsultejo
• Akademio de Esperanto – Akademia Vortaro: Klarigoj (statisztika)
• Akademio de Esperanto – Fundamento
• Akademio de Esperanto – Naŭa Oficiala Aldono (2007)
• Akademio de Esperanto – Deka Oficiala Aldono (2023)
• Akademio de Esperanto – Baza Radikaro Oficiala (Aktoj II, 1968–1974)
• Akademio de Esperanto – Pri apartaj teknikaj bezonoj rilate al niaj alfabeto kaj ortografio (2007)
• Akademio de Esperanto – Pri la vortoj KOREO kaj EGIPTO (2003)
• Akademio de Esperanto – Listo de Rekomendataj Landnomoj (2009) (Magyarország: Hungarujo/Hungario)
• Akademio de Esperanto – Pasivaj participoj (1967, 1989)
• Akademio de Esperanto – Deklaro pri la litero ŭ (2023)
• Akademio de Esperanto – Pri la esprimo „tiel nomata” (2026)
• Vikipedio – Akademio de Esperanto
• Vikipedio – Oficialaj aldonoj
• Vikipedio – Baza Radikaro Oficiala
• Vikipedio – Fundamento de Esperanto
• Vikipedio – Akademiaj Korektoj
• Wikipédia – Eszperantó Akadémia
• Wikipédia (angolul) – Akademio de Esperanto
• Wikipédia (angolul) – Fundamento de Esperanto
• Wikipédia (angolul) – Declaration of Boulogne
• Wikipédia (angolul) – Probal Dasgupta
• PMEG – Neoficialaj afiksoj
• ReVo – Statistiko
• Libera Folio – 10-a Oficiala Aldono al la Universala Vortaro