Fundamento de Esperanto: az 1905-ös teljes szöveg online

A Fundamento de Esperanto („Az eszperantó alapja”) az a könyv, amelyben L. L. Zamenhof 1905-ben rögzítette a nyelv magját. Négy része van: egy előszó, a 16 szabályt tartalmazó nyelvtan, 42 gyakorlat és az Universala Vortaro című szótár. Az első Eszperantó Világkongresszus 1905 augusztusában kötelező érvényűvé tette, és senki sem változtathat rajta.

Ez a rész a teljes szöveget tartalmazza, változtatás nélkül, az Eszperantó Akadémia kiadásából átmásolva.

• 1905Párizsban jelent meg; a boulogne-i nyilatkozat óta kötelező érvényű
• 16nyelvtani szabály, öt nyelven kinyomtatva
• 42fokozatos gyakorlat (§1–§42)
• 2933szótári szócikk, fordításokkal öt nyelven

#Miért kötelező érvényű a Fundamento?

A boulogne-i nyilatkozat 4. pontja, amelyet az első kongresszus 1905. augusztus 9-én fogadott el, a könyvet nevezi meg a nyelv egyetlen rögzített alapjául: La sola unu fojon por ĉiam deviga por ĉiuj Esperantistoj fundamento de la lingvo Esperanto estas la verketo "Fundamento de Esperanto", en kiu neniu havas la rajton fari ŝanĝon. – „Az eszperantó nyelv egyetlen, egyszer s mindenkorra minden eszperantistára kötelező alapja a »Fundamento de Esperanto« című kis mű, amelyen senkinek sincs joga változtatni.”

Ugyanez a pont azt is kimondja, hogy az eszperantónak nincs személyes törvényhozója. Zamenhof saját véleménye és későbbi művei magánjellegűek, és senkit sem köteleznek – pontosan úgy, mint bármelyik másik beszélő véleménye.

Az alap bővülhet, de csak kiegészítéssel. Az Eszperantó Akadémia Hivatalos Kiegészítésekkel (Oficialaj Aldonoj) vesz fel hivatalos szótöveket, a könyvet viszont nem módosíthatja. A tekintélyi szinteket a hivatalos eszperantó oldal magyarázza el.

#Mi van a Fundamentóban?

A szócikkek számát mi számoltuk meg az Akadémia kiadásában. Maga az Akadémia 2768 „fundamentális elemet” tart számon az egész könyvben, mert mind a négy részből összeszámolja a szótöveket, a képzőket és a végződéseket.

Az előszó kivételével az anyag régebbi a könyvnél. A nyelvtan Zamenhof 1887-es Unua Libro című könyvéből való, a szótár és a gyakorlatok 1893–1894-ben jelentek meg külön. Az egybegyűjtött kötetet a Hachette adta ki Párizsban, 1905-ben.

#Hogyan olvasd itt?

• Előbb az előszót, ha tudni akarod, miért van az eszperantónak rögzített alapja; előbb a nyelvtant, ha magukat a szabályokat keresed.
• Koppints bármelyik szóra az előszóban vagy a gyakorlatokban. Egy ablak színekkel mutatja a szó részeit – szótő, előképző, utóképző, végződés –, a jelentést, és hivatkozást ad a szótárunkra.
• Egyetlen gyakorlatra is hivatkozhatsz: minden §-nak saját horgonya van, például a 11. §-nak, amely a La feino („A tündér”) című mese kezdete.
• Szótő keresése: az Universala Vortaro betűnként külön oldalt kap, és minden szócikk a mai szótárunk megfelelő szócikkére mutat, ahol van ilyen.

A régi helyesírás és az 1905-ös fordítások hibái a szövegben maradnak, ahogyan Zamenhof akarta. Az előszó így mondja: La fundamento devas resti severe netuŝebla eĉ kune kun siaj eraroj – „Az alapnak szigorúan érinthetetlennek kell maradnia, még a hibáival együtt is.”

#Jó tankönyv a Fundamento?

Nem, és ezt Zamenhof maga is kimondta. Az előszó szerint a könyvet „egyáltalán nem szabad az eszperantó legjobb tankönyvének és szótárának tekinteni”. Tanuláshoz bővebb tankönyveket ajánlott, a Fundamentót pedig arra, hogy ebből lehessen megtudni, mi hivatalos.

A nyelv megtanulásához kezdd a tanfolyamunkkal és a 16 szabály közérthető magyarázatával. A Fundamentóhoz akkor térj vissza, ha az eredeti megfogalmazást szeretnéd ellenőrizni.

#Források

• Akademio de Esperanto – Fundamento de Esperanto (online kiadás)
• David K. Jordan – The Boulogne Declaration (eszperantó szöveg angol fordítással)
• Wikipédia – Fundamento de Esperanto és Boulogne-i határozat
• Wikipédia (angolul) – Declaration of Boulogne
• Wikipédia (angolul) – Fundamento de Esperanto
• Vikipedio – Fundamento de Esperanto
• Akademio de Esperanto – Akademia Vortaro: Klarigoj