Tanulás
Eszperantó ábécé és kiejtés: 28 betű és a hangsúly
Egy betű, egy hang, a hangsúly az utolsó előtti szótagon – ennek az oldalnak az elolvasása után bármelyik eszperantó szót fel tudod olvasni.
Az eszperantó ábécé 28 betűből áll: 5 magánhangzóból (a, e, i, o, u) és 23 mássalhangzóból. Minden betűnek egy alaphangja van, minden betűt kiejtünk, és néma betű nincs. Hat betű ékezetet visel – ĉ, ĝ, ĥ, ĵ, ŝ, ŭ –, a q, w, x és y pedig nem tartozik az ábécébe. Magyar anyanyelvűként kedvező helyzetben vagy: a hat betűből négy a magyar „cs, dzs, zs, s” hangnak felel meg, a ĥ a német „Bach” szó „ch” hangja, a ŭ pedig az „autó” szó u-ja.
Mind a 28 betű
A betűk neve egyszerű mintát követ: a magánhangzót önmagával nevezzük meg, a mássalhangzóhoz -o kerül (bo, co, ĉo). A magyar hangpárok közelítések; az IPA-oszlop a PMEG-et, a szabványos eszperantó nyelvtani kézikönyvet követi.
| Betű | Név | IPA | Úgy hangzik, mint (magyarul) | Példa |
|---|---|---|---|---|
| A a | a | [a] | nagyjából a magyar „á” rövidebben, ajakkerekítés nélkül – nem a magyar „a” | akvo – „víz” |
| B b | bo | [b] | a magyar „b” a „bor” szóban | bona – „jó” |
| C c | co | [ts] | a magyar „c” a „cica” szóban – soha nem „k” vagy „sz” | paco – „béke” |
| Ĉ ĉ | ĉo | [tʃ] | a magyar „cs” a „csak” szóban | ĉokolado – „csokoládé” |
| D d | do | [d] | a magyar „d” a „dal” szóban | domo – „ház” |
| E e | e | [e] | a magyar „e” és „é” között – soha nem kettőshangzó (nem „ej”) | eta – „apró” |
| F f | fo | [f] | a magyar „f” a „fa” szóban | familio – „család” |
| G g | go | [ɡ] | a magyar „g” a „gép” szóban – mindig kemény | granda – „nagy” |
| Ĝ ĝ | ĝo | [dʒ] | a magyar „dzs” a „dzsem” szóban | ĝardeno – „kert” |
| H h | ho | [h] | a magyar „h” a „ház” szóban | hundo – „kutya” |
| Ĥ ĥ | ĥo | [x] | kemény „ch”, mint a német „Bach” szóban | ĥoro – „kórus” |
| I i | i | [i] | a magyar „i” a „kis” szóban | infano – „gyermek” |
| J j | jo | [j] | a magyar „j” a „jó” szóban | jes – „igen” |
| Ĵ ĵ | ĵo | [ʒ] | a magyar „zs” a „zsák” szóban | ĵurnalo – „újság” |
| K k | ko | [k] | a magyar „k” a „kő” szóban | kato – „macska” |
| L l | lo | [l] | a magyar „l” a „lap” szóban | lingvo – „nyelv” |
| M m | mo | [m] | a magyar „m” a „mák” szóban | mano – „kéz” |
| N n | no | [n] | a magyar „n” a „nap” szóban | nokto – „éjszaka” |
| O o | o | [o] | a magyar „o” a „kor” szóban – soha nem kettőshangzó (nem „ou”) | ovo – „tojás” |
| P p | po | [p] | a magyar „p” a „pék” szóban | pano – „kenyér” |
| R r | ro | [r] | pergetett „r”, mint a magyarban („róka”) | rozo – „rózsa” |
| S s | so | [s] | a magyar „sz” a „szó” szóban – soha nem „s” vagy „z” | suno – „a Nap” |
| Ŝ ŝ | ŝo | [ʃ] | a magyar „s” a „só” szóban | ŝipo – „hajó” |
| T t | to | [t] | a magyar „t” a „tó” szóban | tago – „nap (időegység)” |
| U u | u | [u] | a magyar „u” az „utca” szóban | urbo – „város” |
| Ŭ ŭ | ŭo | [w] | rövid, félhangzós „u”, mint az „autó” szó u-ja | aŭto – „autó” |
| V v | vo | [v] | a magyar „v” a „vár” szóban | vivo – „élet” |
| Z z | zo | [z] | a magyar „z” a „zöld” szóban | zebro – „zebra” |
Az 1905-ös Fundamento de Esperanto angol kulcsszavakat adott meg, például az e-hez a „make”, az o-hoz a „not” szót. A legtöbb mai angol kiejtésben ezek kettőshangzók vagy más magánhangzók. Törekedj egyenletes, kettőshangzó nélküli magánhangzókra, mint a spanyolban vagy az olaszban; a magánhangzó hosszúsága nem számít (PMEG).
Hová esik a hangsúly?
A hangsúly mindig a szó utolsó előtti magánhangzójára esik. A j és a ŭ nem magánhangzó, ezért nem számítanak.
A ĉiutage „mindennap” szóban az i és az u külön szótag, ezért a hangsúly a ta szótagra esik. Az Eŭropo „Európa” és a kiuj „kik, melyek (többes szám)” szóban az eŭ, illetve az uj egy-egy szótagot alkot.
| Szó | Szótagok | Jelentés |
|---|---|---|
| saluton | sa-LU-ton | „szia” |
| familio | fa-mi-LI-o | „család” |
| radio | ra-DI-o | „rádió” |
| ankaŭ | AN-kaŭ | „is” |
| hodiaŭ | ho-DI-aŭ | „ma” |
| Esperanto | es-pe-RAN-to | „eszperantó” |
A másik magánhangzó mellett álló i és u teljes szótag, ezért fa-mi-LI-o, nem „fa-MIL-jo”. Ha a versben vagy a dalban az -o főnévvégződést elhagyjuk, és aposztróf kerül a helyére, a hangsúly ott marad, ahol volt: a famili' ejtése fa-mi-LI.
Magánhangzópárok (kettőshangzók)
Hat kapcsolat egyesíti a magánhangzót a j vagy a ŭ betűvel egy szótaggá. A PMEG magánhangzó és félhangzó kapcsolataként írja le őket; a tankönyvek gyakran kettőshangzónak nevezik.
| Pár | Úgy hangzik, mint | Példa |
|---|---|---|
| aj | nagyjából a „haj” szó, de ajakkerekítés nélküli a-val | kaj – „és” |
| ej | a „fej” szó vége | plej – „leg-” |
| oj | a „fojt” szó közepe | hundoj – „kutyák” |
| uj | az „ujj” szó eleje | kiuj – „kik, melyek (többes szám)” |
| aŭ | az „autó” szó első szótagja | aŭto – „autó” |
| eŭ | e + rövid u; nincs pontos magyar megfelelője, nagyjából az „euró” eleje egy szótagban | Eŭropo – „Európa” |
A hétköznapi szavakban a ŭ szinte mindig a vagy e után áll, és az Eszperantó Akadémia 2023-ban azt ajánlotta, hogy az új szavakban is maradjon így. Ahol más nyelvekben mássalhangzó után w-szerű hang áll, ott az eszperantó v-t használ: akvo „víz”, kvin „öt” – a kv úgy hangzik, mint a magyar „akvárium” vagy „kvarc” szóban, soha nem „akuo”.
Hogyan ejtsd az eszperantó r-t?
A PMEG pergetett r-t ajánl, a fogak mögött képezve, mint a magyarban, a spanyolban vagy az olaszban. Egyformán helyes a nyelvcsapi (uvuláris) pergetett r, amilyet egyes francia vagy német kiejtésben lehet hallani. A gyakorlatban a beszélők más r-hangokat is használnak, és megértik őket. Két dolog számít: az r maradjon különböző az l-től (revi „álmodozni” és levi „felemelni”), és ne essen ki magánhangzó után (a parko „park” ne hangozzék úgy, mint a pako „csomag”).
Írás ĉ, ĝ, ŝ nélkül: a h-rendszer és az x-rendszer
Ha nem tudod beírni az ékezetes betűket, két helyettesítő írásmód létezik. A h-rendszer magából a Fundamentóból ered: ch, gh, hh, jh, sh és sima u a ŭ helyett. Félreérthető is lehet: a flughaveno „repülőtér” a flug-haven-o, nem a fluĝaveno. Vigyázat: a h-rendszerben a ch a ĉ-t, vagyis a magyar „cs” hangot jelenti (nem a német „Bach” szó „ch” hangját), a sh pedig a ŝ-t, vagyis a magyar „s” hangot. Az x-rendszer az eszperantóban nem létező x-et használja: cx, gx, hx, jx, sx, ux. Nem hivatalos, de egyértelmű, és az interneten elterjedt. Az Eszperantó Akadémia 2007-ben különleges technikai szükségletek esetére elfogadta a helyettesítő írásmódokat.
Tippek magyar anyanyelvűeknek
A legtöbb betűt ugyanúgy olvasod, mint magyarul. Ezekre figyelj:
- Az s és a ŝ helyet cserél. Az eszperantó s [s], vagyis a magyar „sz”, a magyar „s” hangot pedig a ŝ adja. A sano „egészség” ejtése „szano”, a ŝi „ő (nő)” ejtése „si”, az estas „van” ejtése „esztasz”. Az ékezet nélküli si egészen más szó (visszaható névmás), ezért ha összekevered a kettőt, a jelentés is megváltozik.
- A ĉ, ĝ, ĵ egy-egy betű, nem betűcsoport. A magyar „cs, dzs, zs” több betűvel írt hang, az eszperantó viszont mindegyikre egyetlen betűt használ: a ĉu (az eldöntendő kérdést bevezető szó) ejtése „csu”. A c és a z ugyanaz, mint a magyarban, a j pedig a magyar „j” (és „ly”) hang: a jes ejtése „jes”.
- A hangsúly nem az első szótagon van. A magyar szavak hangsúlya mindig az első szótagra esik, az eszperantóban az utolsó előtti magánhangzóra: es-pe-RAN-to, nem „ESZ-pe-ran-tó”. A kétszótagú szavaknál a kettő egybeesik (KA-to, DO-mo), a hosszabbaknál nem.
- Az a nem kerek hang. A magyar „a” [ɒ], ajakkerekítéssel ejtett hang, az eszperantó a viszont [a], vagyis kerekítés nélküli, nagyjából rövid „á”. A kaj tehát „káj”, nem „koj”. Az e hangja a magyar „e” és „é” között van [e], az i, o, u pedig megfelel a magyar rövid „i, o, u” hangnak.
- A hosszúság nem számít. A magyarban a rövid és a hosszú hang jelentést különböztet meg (kar – kár, hal – hall), az eszperantóban viszont sem a magánhangzók, sem a mássalhangzók hosszúsága nem jelent semmit (PMEG). Ezért az ábécében nincsenek hosszúságot jelölő ékezetes betűk (á, é, í, ó, ú), és az ö, ü, ő, ű hangok sincsenek meg. A magyar „eszperantó” hosszú ó-ját nem kell átvinned a szóba: Esperanto.
- A ĥ és a h két különböző betű. A ĥ [x], mint a német „Bach”; a magyar „h” általában lágyabb, de a magyar szóvégi „h” (például a „doh” szóban) hozzá hasonló lehet. A ĥ a legritkább betű, és sok szónak van k-s alakja: ĥemio = kemio „kémia”.
A következő lépés: tanuld meg azokat a szavakat, amelyeket elsőként hallani fogsz, az alapvető eszperantó kifejezések oldalán.
Gyakori kérdések
Hány betűből áll az eszperantó ábécé?
28 betűből áll: a latin ábécé q, w, x és y nélkül, plusz hat ékezetes betű: ĉ, ĝ, ĥ, ĵ, ŝ és ŭ.
Úgy ejtik az eszperantót, ahogy írják?
Igen. Minden betű egy hangot jelöl, és minden betűt kiejtünk. Ha ismered a 28 betűt és a hangsúlyszabályt, bármelyik szót fel tudod olvasni.
Úgy olvashatók az eszperantó betűk, mint magyarul?
Nagyrészt igen. A ĉ, ĝ, ĵ, ŝ a magyar „cs, dzs, zs, s” hangnak felel meg, a b, c, d, f, g, h, j, k, l, m, n, p, r, t, v, z pedig nagyjából ugyanaz, mint a magyarban. Két csapda van: az eszperantó s a magyar „sz”, és a hangsúly nem az első, hanem az utolsó előtti szótagra esik.
Hol van a hangsúly az eszperantó szavakban?
Mindig az utolsó előtti magánhangzón: a ta-BLO hibás, a TA-blo „asztal” helyes. A j és a ŭ nem számít magánhangzónak.
Miért használ az eszperantó olyan betűket, mint a ĉ és a ŝ?
Minden hangnak pontosan egy betű kell. A magyar „cs”, „dzs”, „zs” típusú betűcsoportok helyett az eszperantó egy-egy ékezetes betűt (ĉ, ĝ, ĵ) használ, így a helyesírás sosem válik kétértelművé.
Hogyan írom be a ĉ, ĝ és ŝ betűket?
Telefonon add hozzá az eszperantót a billentyűzetedhez (a Gboard támogatja Androidon és iPhone-on), és nyomd hosszan az adott betűt, például a c-t a ĉ-hoz. Számítógépen telepíts eszperantó billentyűzetkiosztást, vagy írj az x-rendszerben (cx, gx, sx); a szótárkeresőnk és a tanfolyami gyakorlatok gépelés közben átalakítják.
Források
- PMEG: Literoj (az ábécé és a betűnevek)
- PMEG: Bazaj elparolaj reguloj (kiejtés, hangsúly, r, ĥ, a hangok hossza)
- Fundamento de Esperanto – az angol nyelvű nyelvtan (1905)
- Akademio de Esperanto: Pri apartaj teknikaj bezonoj (2007)
- Akademio de Esperanto: Deklaro pri la Esperanta litero ŭ (2023)
- Vikipedio: X-sistemo
- Wikipédia (angolul): Hungarian phonology (a magyar hangok és a hangsúly)
Ha az Esperantopedia segített neked, támogathatod az oldalt.