Esperantopedia

Kifejezések

Érzelmek eszperantóul – boldog, szomorú, fáradt

Az esti „lenni” igével és egy melléknévvel, vagy egy érzelemige segítségével mondhatod el, hogy érzed magad, néhány szórésszel pedig árnyalhatod.

Frissítve: 5 perc olvasás

Eszperantóul az esti „lenni” igével és egy melléknévvel mondod el, hogyan érzed magad – Mi estas feliĉa „Boldog vagyok”, Mi estas laca „Fáradt vagyok” –, vagy egy érzelemigével: Mi ĝojas „Örülök”, Mi timas „Félek”, Mi enuas „Unatkozom”. Néhány szórész (mal-, -iĝ-, -ig-, -em-) egyetlen tőből érzelmek egész családját alkotja. A kiejtés oszlop a szavakat szótagokra bontja, és NAGYBETŰVEL jelöli a hangsúlyos szótagot; az mindig az utolsó előtti.

Érzelmek melléknévként

A melléknevek -a végűek, és többes számban -j végződést kapnak: Ni estas feliĉaj „Boldogok vagyunk”.

MagyarEszperantóKiejtésMegjegyzés
boldogfeliĉafe-LI-ĉa„szerencsés” is
örömteli, örvendezőĝojaĜO-jamélyebb, mint a gaja
vidámgajaGA-jakívülről is látszik
elégedettkontentakon-TEN-tanem kíván többet
szomorúmalĝojamal-ĜO-jamély bánat, például veszteség után
lehangolt, borús kedvűmalgajamal-GA-jakönnyebb, múló hangulat
szomorútristaTRIS-tagyakori, rövid
boldogtalanmalfeliĉamal-fe-LI-ĉa„szerencsétlen” is
mérges, dühöskolerako-LE-ra
félénk, ijedőstimemati-ME-ma
fáradtlacaLA-ca„valamibe belefáradt” is
álmosdormemador-ME-ma
idegesnervozaner-VO-za
nyugodttrankvilatran-KVI-la
nyugtalan, aggódómaltrankvilamal-tran-KVI-la
magányossolecaso-LE-ca
büszkefierafi-E-rafiera pri vi „büszke rád”
féltékenyĵaluzaĵa-LU-zaattól fél, hogy elveszti, ami a tiéd
elkeseredett, bosszúsĉagrenitaĉa-gre-NI-ta
meglepettsurprizitasur-pri-ZI-ta

Jelentésárnyalatok. A ReVo szótár szerint a gaja kívülről is érzett és mutatott állapot, a ĝoja mélyebb, befelé forduló érzés. Hasonlóan a malgaja könnyebb, külsőbb hangulat, a malĝoja pedig mély bánat. Gyakori a trista is: a PMEG a malgaja és a malĝoja gyakran használt alternatívájának nevezi, bár a ReVo egy használati útmutatót idéz, amely a mal- alakokat részesíti előnyben. A feliĉa egyszerre „boldog” és „szerencsés”; a puszta szerencséhez használd a bonŝanca szót. A ĵaluza az attól való félelem, hogy elveszítjük azt, ami a miénk; azt kívánni, amije másnak van, az envii „irigyelni”.

Érzelmek -ita végződéssel. A ĉagrenita, surprizita és ravita „elragadtatott” a ĉagreni „elkeseríteni”, a surprizi „meglepni” és a ravi „elragadtatni” igéből ered. Az -ita végződés a cselekvés eredményeként létrejött állapotot adja, ezért a Mi estas surprizita „Meglepett vagyok” (valamitől). Lásd: melléknévi igenevek.

Érzelmek igeként

IgeKiejtésPéldaMagyar
amiA-miMi amas mian familion.Szeretem a családomat.
ŝatiŜA-tiMi ŝatas tiun kanton.Kedvelem azt a dalt.
plaĉiPLA-ĉiTiu kanto plaĉas al mi.Tetszik nekem az a dal.
malamimal-A-miMi malamas atendi.Utálok várni.
ĝojiĜO-jiMi ĝojas pri via sukceso.Örülök a sikerednek.
timiTI-miMi timas la hundon.Félek a kutyától.
koleriko-LE-riLi koleras pro la bruo.Mérges a zaj miatt.
enuie-NU-iMi enuas.Unatkozom.
hontiHON-tiMi hontas pri mia eraro.Szégyellem a hibámat.
esperies-PE-riMi esperas, ke vi venos.Remélem, hogy eljössz.
bedaŭribe-DAŬ-riMi bedaŭras, ke mi malfruis.Sajnálom, hogy elkéstem.
sopiriso-PI-riMi sopiras al la maro.Vágyom a tenger után.

Kedvelni, szeretni, gyűlölni. A mai használatban a ŝati az enyhébb, az ami az erősebb szó; a ReVo megjegyzi, hogy régebben fordítva volt. A PMEG magyarázata szerint a ŝati és a plaĉi majdnem ugyanazt jelenti, de felcseréli a szerepeket: a Mi ŝatas la libron egyenlő a La libro plaĉas al mi mondattal. Ha azt akarod mondani, hogy „nem szeretem”, használd a Mi ne ŝatas ĝin mondatot, a malami szót pedig tartogasd az igazi gyűlöletre. A malŝati egyes szótárakban „nem kedvel” jelentéssel szerepel, a ReVo azonban úgy határozza meg, hogy valamit értéktelennek vagy jelentéktelennek tekintünk, ezért a Mi ne ŝatas biztonságosabb. A magyar „szeret” egyszerre felel meg az ami és a ŝati szónak; a „kedvel” a ŝati, a „tetszik” pedig a plaĉi, amely a magyarhoz hasonlóan fordítva építkezik: „az a dal tetszik nekem”. Az emberek közti szerelemről lásd a Szeretlek oldalt.

Mi következik az ige után. Az okot a pri vagy a pro adja meg: a ReVóban egyaránt szerepel a ĝoji pri la bonaĵo és a mi ĝojas pro via helpo. A magyar „örül valaminek” alakkal ellentétben az eszperantó elöljárószót használ. Egész mellékmondat a ke kötőszót kapja: Mi ĝojas, ke vi venis „Örülök, hogy eljöttél”; Mi timas, ke pluvos „Attól félek, hogy esni fog”. Ugyanezek a szerkezetek az esti + melléknév után is állnak: Mi estas ĝoja, ke vi venis. Az éhségről és a szomjúságról az étel és ital, a hidegről és a melegről az időjárás és évszakok oldalon olvashatsz.

Négy mód arra, hogy elmondd, mit érzel

SzerkezetPéldaMagyar
esti + melléknévMi estas laca.Fáradt vagyok.
érzelemigeMi timas.Félek.
senti sin + melléknévMi sentas min sola.Magányosnak érzem magam.
Estas al mi + határozószóEstas al mi malvarme.Fázom.

A senti sin „érezni magát” szerkezetben a min a tárgy, a mögötte álló melléknév pedig téged jellemez, ezért nem kap -n végződést: Ni sentas nin solaj „Magányosnak érezzük magunkat”. A PMEG ezt az igén keresztül kapcsolt leírásnak nevezi. A magyar itt „-nak/-nek” ragot használ („magányosnak érzem magam”), az eszperantó melléknév viszont nem kap ragot (többes számban csak -j végződést). Azt, hogy jól érzed-e magad, határozószóval fejezd ki: Mi sentas min bone „Jól érzem magam”. Az utolsó mintát a PMEG-ből vettük, amely az Estas al mi malvarme mondatot Zamenhof Andersen-mesefordításából idézi; az al mi megnevezi azt, aki érzi.

Szórészek, amelyek érzelmeket építenek

SzórészHatásPéldák
mal-az ellentétefeliĉa → malfeliĉa „boldogtalan”, kontenta → malkontenta „elégedetlen”, ĝoji → malĝoji „bánkódni”, espero → malespero „kétségbeesés”, ami → malami „gyűlölni”
-iĝ-valamivé válnikolera → koleriĝi „megharagudni”, laca → laciĝi „elfáradni”, trankvila → trankviliĝi „megnyugodni”, enui → enuiĝi „unatkozni kezd”, ĉagreni → ĉagreniĝi „elkeseredni”
-ig-valakiben érzelmet kelteniĝoji → ĝojigi „megörvendeztetni”, timi → timigi „megijeszteni”, koleri → kolerigi „megharagítani”, trankvila → trankviligi „megnyugtatni”, enui → enuigi „untatni”
-ig- + -aérzelmet kiváltóenuiga „unalmas”, laciga „fárasztó”, timiga „ijesztő”, ĝojiga „örömteli”
-em-hajlam valamiretimema „félénk”, kolerema „hirtelen haragú”, hontema „szégyenlős”, plorema „sírós”, enviema „irigy természetű”
-eg-nagyon erősfeliĉega „önfeledten boldog”, kolerega „dühöngő”, lacega „kimerült”
-et-gyengekolereta „kissé bosszús”, rideti „mosolyogni” (a ridi „nevetni” szóból)
ek-hirtelenektimi „megijedni”, ekridi „felnevetni”, ekami „beleszeretni”

Bővebben az előképzőkről és az utóképzőkről. Néhány figyelmeztetés:

  • Ellentét vagy csak „nem”. A mal- az ellenkező gondolatot adja, a ne csak tagad. A PMEG példapárja: ami → malami: Mi ne amas lin „Nem szeretem őt”, de Mi malamas lin „Gyűlölöm őt”.
  • Nincs ĝojiĝi. A ReVo nem tartalmazza a ĝojiĝi szót, mert a ĝoji már eleve azt jelenti: „örömet érezni”.
  • Félelem. Létezik a timiĝi, de a PMEG az ektimi szót ajánlja a „megijedni” kifejezésére.
  • Múló állapot. A PMEG szerint az -em- pillanatnyi hajlamot is megnevezhet: a dormema „álmosnak lenni”, nem „sokat aludni”.

Kérdezés az érzelmekről és válaszadás

EszperantóKiejtésMagyar
Kiel vi fartas?KI-el vi FAR-tasHogy vagy?
Kiel vi sentas vin?KI-el vi SEN-tas vinHogy érzed magad?
Kio estas al vi?KI-o ES-tas al viMi a baj?
Kio okazis?KI-o o-KA-zisMi történt?
Kio ĝenas vin?KI-o ĜE-nas vinMi bánt?
Kial vi estas malĝoja?KI-al vi ES-tas mal-ĜO-jaMiért vagy szomorú?
Nenio, mi nur estas laca.ne-NI-o, mi nur ES-tas LA-caSemmi, csak fáradt vagyok.

A ReVo a farti igét úgy határozza meg, hogy valaki a testi működések szempontjából jó vagy rossz állapotban van, és a Kiel vi fartas? ma is a szokásos „Hogy vagy?”; a válaszok az üdvözlések oldalon találhatók. A Kiel vi sentas vin? az éppen aktuális hangulatodra kérdez.

Vigasztalás és reagálás

EszperantóKiejtésMagyar
Ne ploru.ne PLO-ruNe sírj.
Ne timu.ne TI-muNe félj.
Ne zorgu.ne ZOR-guNe aggódj.
Trankviliĝu.tran-kvi-LI-ĝuNyugodj meg.
Ĉio estos en ordo.ĈI-o ES-tos en OR-doMinden rendben lesz.
Mi kunsentas kun vi.mi kun-SEN-tas kun viEgyütt érzek veled.
Mi kondolencas.mi kon-do-LEN-casŐszinte részvétem.
Kia domaĝo!KI-a do-MA-ĝoMilyen kár!
Mi ĝojas pri vi.mi ĜO-jas pri viÖrülök neked.
Mi fieras pri vi.mi fi-E-ras pri viBüszke vagyok rád.

A felszólítások -u végűek (ez a felszólító mód), a ne pedig tagadóvá teszi őket – akárcsak a magyar „ne” a tiltásokban. Az olyan rövid kitörések, mint a Ve! „jaj” és a Hura!, indulatszók.

Gyakori kérdések

Hogyan mondjuk eszperantóul, hogy „boldog vagyok”?

Mi estas feliĉa vagy Mi estas ĝoja. A Mi ĝojas önmagában azt jelenti: „Örülök”, általában valami konkrétnak.

Hogyan mondjuk eszperantóul, hogy „fáradt vagyok”?

Mi estas laca. A „kimerült vagyok” Mi estas lacega, a „fáradok” pedig Mi laciĝas.

Hogyan mondjuk eszperantóul, hogy „szomorú vagyok”?

Mi estas malĝoja, Mi estas malgaja vagy Mi estas trista. Mindhárom használatos, a malĝoja a legmélyebb.

Hogyan mondjuk eszperantóul, hogy „félek”?

Mi timas, tárggyal (Mi timas la hundon) vagy mellékmondattal (Mi timas, ke pluvos). A „Ne félj” Ne timu.

Mi a különbség a feliĉa és a ĝoja között?

A feliĉa a szokásos „boldog”, és „szerencsés” is. A ĝoja „örömteli, örvendező”, a ĝoji pedig „örülni” valaminek.

Források

Ha az Esperantopedia segített neked, támogathatod az oldalt.