Kifejezések
Érzelmek eszperantóul – boldog, szomorú, fáradt
Az esti „lenni” igével és egy melléknévvel, vagy egy érzelemige segítségével mondhatod el, hogy érzed magad, néhány szórésszel pedig árnyalhatod.
Eszperantóul az esti „lenni” igével és egy melléknévvel mondod el, hogyan érzed magad – Mi estas feliĉa „Boldog vagyok”, Mi estas laca „Fáradt vagyok” –, vagy egy érzelemigével: Mi ĝojas „Örülök”, Mi timas „Félek”, Mi enuas „Unatkozom”. Néhány szórész (mal-, -iĝ-, -ig-, -em-) egyetlen tőből érzelmek egész családját alkotja. A kiejtés oszlop a szavakat szótagokra bontja, és NAGYBETŰVEL jelöli a hangsúlyos szótagot; az mindig az utolsó előtti.
Érzelmek melléknévként
A melléknevek -a végűek, és többes számban -j végződést kapnak: Ni estas feliĉaj „Boldogok vagyunk”.
| Magyar | Eszperantó | Kiejtés | Megjegyzés |
|---|---|---|---|
| boldog | feliĉa | fe-LI-ĉa | „szerencsés” is |
| örömteli, örvendező | ĝoja | ĜO-ja | mélyebb, mint a gaja |
| vidám | gaja | GA-ja | kívülről is látszik |
| elégedett | kontenta | kon-TEN-ta | nem kíván többet |
| szomorú | malĝoja | mal-ĜO-ja | mély bánat, például veszteség után |
| lehangolt, borús kedvű | malgaja | mal-GA-ja | könnyebb, múló hangulat |
| szomorú | trista | TRIS-ta | gyakori, rövid |
| boldogtalan | malfeliĉa | mal-fe-LI-ĉa | „szerencsétlen” is |
| mérges, dühös | kolera | ko-LE-ra | |
| félénk, ijedős | timema | ti-ME-ma | |
| fáradt | laca | LA-ca | „valamibe belefáradt” is |
| álmos | dormema | dor-ME-ma | |
| ideges | nervoza | ner-VO-za | |
| nyugodt | trankvila | tran-KVI-la | |
| nyugtalan, aggódó | maltrankvila | mal-tran-KVI-la | |
| magányos | soleca | so-LE-ca | |
| büszke | fiera | fi-E-ra | fiera pri vi „büszke rád” |
| féltékeny | ĵaluza | ĵa-LU-za | attól fél, hogy elveszti, ami a tiéd |
| elkeseredett, bosszús | ĉagrenita | ĉa-gre-NI-ta | |
| meglepett | surprizita | sur-pri-ZI-ta |
Jelentésárnyalatok. A ReVo szótár szerint a gaja kívülről is érzett és mutatott állapot, a ĝoja mélyebb, befelé forduló érzés. Hasonlóan a malgaja könnyebb, külsőbb hangulat, a malĝoja pedig mély bánat. Gyakori a trista is: a PMEG a malgaja és a malĝoja gyakran használt alternatívájának nevezi, bár a ReVo egy használati útmutatót idéz, amely a mal- alakokat részesíti előnyben. A feliĉa egyszerre „boldog” és „szerencsés”; a puszta szerencséhez használd a bonŝanca szót. A ĵaluza az attól való félelem, hogy elveszítjük azt, ami a miénk; azt kívánni, amije másnak van, az envii „irigyelni”.
Érzelmek -ita végződéssel. A ĉagrenita, surprizita és ravita „elragadtatott” a ĉagreni „elkeseríteni”, a surprizi „meglepni” és a ravi „elragadtatni” igéből ered. Az -ita végződés a cselekvés eredményeként létrejött állapotot adja, ezért a Mi estas surprizita „Meglepett vagyok” (valamitől). Lásd: melléknévi igenevek.
Érzelmek igeként
| Ige | Kiejtés | Példa | Magyar |
|---|---|---|---|
| ami | A-mi | Mi amas mian familion. | Szeretem a családomat. |
| ŝati | ŜA-ti | Mi ŝatas tiun kanton. | Kedvelem azt a dalt. |
| plaĉi | PLA-ĉi | Tiu kanto plaĉas al mi. | Tetszik nekem az a dal. |
| malami | mal-A-mi | Mi malamas atendi. | Utálok várni. |
| ĝoji | ĜO-ji | Mi ĝojas pri via sukceso. | Örülök a sikerednek. |
| timi | TI-mi | Mi timas la hundon. | Félek a kutyától. |
| koleri | ko-LE-ri | Li koleras pro la bruo. | Mérges a zaj miatt. |
| enui | e-NU-i | Mi enuas. | Unatkozom. |
| honti | HON-ti | Mi hontas pri mia eraro. | Szégyellem a hibámat. |
| esperi | es-PE-ri | Mi esperas, ke vi venos. | Remélem, hogy eljössz. |
| bedaŭri | be-DAŬ-ri | Mi bedaŭras, ke mi malfruis. | Sajnálom, hogy elkéstem. |
| sopiri | so-PI-ri | Mi sopiras al la maro. | Vágyom a tenger után. |
Kedvelni, szeretni, gyűlölni. A mai használatban a ŝati az enyhébb, az ami az erősebb szó; a ReVo megjegyzi, hogy régebben fordítva volt. A PMEG magyarázata szerint a ŝati és a plaĉi majdnem ugyanazt jelenti, de felcseréli a szerepeket: a Mi ŝatas la libron egyenlő a La libro plaĉas al mi mondattal. Ha azt akarod mondani, hogy „nem szeretem”, használd a Mi ne ŝatas ĝin mondatot, a malami szót pedig tartogasd az igazi gyűlöletre. A malŝati egyes szótárakban „nem kedvel” jelentéssel szerepel, a ReVo azonban úgy határozza meg, hogy valamit értéktelennek vagy jelentéktelennek tekintünk, ezért a Mi ne ŝatas biztonságosabb. A magyar „szeret” egyszerre felel meg az ami és a ŝati szónak; a „kedvel” a ŝati, a „tetszik” pedig a plaĉi, amely a magyarhoz hasonlóan fordítva építkezik: „az a dal tetszik nekem”. Az emberek közti szerelemről lásd a Szeretlek oldalt.
Mi következik az ige után. Az okot a pri vagy a pro adja meg: a ReVóban egyaránt szerepel a ĝoji pri la bonaĵo és a mi ĝojas pro via helpo. A magyar „örül valaminek” alakkal ellentétben az eszperantó elöljárószót használ. Egész mellékmondat a ke kötőszót kapja: Mi ĝojas, ke vi venis „Örülök, hogy eljöttél”; Mi timas, ke pluvos „Attól félek, hogy esni fog”. Ugyanezek a szerkezetek az esti + melléknév után is állnak: Mi estas ĝoja, ke vi venis. Az éhségről és a szomjúságról az étel és ital, a hidegről és a melegről az időjárás és évszakok oldalon olvashatsz.
Négy mód arra, hogy elmondd, mit érzel
| Szerkezet | Példa | Magyar |
|---|---|---|
| esti + melléknév | Mi estas laca. | Fáradt vagyok. |
| érzelemige | Mi timas. | Félek. |
| senti sin + melléknév | Mi sentas min sola. | Magányosnak érzem magam. |
| Estas al mi + határozószó | Estas al mi malvarme. | Fázom. |
A senti sin „érezni magát” szerkezetben a min a tárgy, a mögötte álló melléknév pedig téged jellemez, ezért nem kap -n végződést: Ni sentas nin solaj „Magányosnak érezzük magunkat”. A PMEG ezt az igén keresztül kapcsolt leírásnak nevezi. A magyar itt „-nak/-nek” ragot használ („magányosnak érzem magam”), az eszperantó melléknév viszont nem kap ragot (többes számban csak -j végződést). Azt, hogy jól érzed-e magad, határozószóval fejezd ki: Mi sentas min bone „Jól érzem magam”. Az utolsó mintát a PMEG-ből vettük, amely az Estas al mi malvarme mondatot Zamenhof Andersen-mesefordításából idézi; az al mi megnevezi azt, aki érzi.
Szórészek, amelyek érzelmeket építenek
| Szórész | Hatás | Példák |
|---|---|---|
| mal- | az ellentéte | feliĉa → malfeliĉa „boldogtalan”, kontenta → malkontenta „elégedetlen”, ĝoji → malĝoji „bánkódni”, espero → malespero „kétségbeesés”, ami → malami „gyűlölni” |
| -iĝ- | valamivé válni | kolera → koleriĝi „megharagudni”, laca → laciĝi „elfáradni”, trankvila → trankviliĝi „megnyugodni”, enui → enuiĝi „unatkozni kezd”, ĉagreni → ĉagreniĝi „elkeseredni” |
| -ig- | valakiben érzelmet kelteni | ĝoji → ĝojigi „megörvendeztetni”, timi → timigi „megijeszteni”, koleri → kolerigi „megharagítani”, trankvila → trankviligi „megnyugtatni”, enui → enuigi „untatni” |
| -ig- + -a | érzelmet kiváltó | enuiga „unalmas”, laciga „fárasztó”, timiga „ijesztő”, ĝojiga „örömteli” |
| -em- | hajlam valamire | timema „félénk”, kolerema „hirtelen haragú”, hontema „szégyenlős”, plorema „sírós”, enviema „irigy természetű” |
| -eg- | nagyon erős | feliĉega „önfeledten boldog”, kolerega „dühöngő”, lacega „kimerült” |
| -et- | gyenge | kolereta „kissé bosszús”, rideti „mosolyogni” (a ridi „nevetni” szóból) |
| ek- | hirtelen | ektimi „megijedni”, ekridi „felnevetni”, ekami „beleszeretni” |
Bővebben az előképzőkről és az utóképzőkről. Néhány figyelmeztetés:
- Ellentét vagy csak „nem”. A mal- az ellenkező gondolatot adja, a ne csak tagad. A PMEG példapárja: ami → malami: Mi ne amas lin „Nem szeretem őt”, de Mi malamas lin „Gyűlölöm őt”.
- Nincs ĝojiĝi. A ReVo nem tartalmazza a ĝojiĝi szót, mert a ĝoji már eleve azt jelenti: „örömet érezni”.
- Félelem. Létezik a timiĝi, de a PMEG az ektimi szót ajánlja a „megijedni” kifejezésére.
- Múló állapot. A PMEG szerint az -em- pillanatnyi hajlamot is megnevezhet: a dormema „álmosnak lenni”, nem „sokat aludni”.
Kérdezés az érzelmekről és válaszadás
| Eszperantó | Kiejtés | Magyar |
|---|---|---|
| Kiel vi fartas? | KI-el vi FAR-tas | Hogy vagy? |
| Kiel vi sentas vin? | KI-el vi SEN-tas vin | Hogy érzed magad? |
| Kio estas al vi? | KI-o ES-tas al vi | Mi a baj? |
| Kio okazis? | KI-o o-KA-zis | Mi történt? |
| Kio ĝenas vin? | KI-o ĜE-nas vin | Mi bánt? |
| Kial vi estas malĝoja? | KI-al vi ES-tas mal-ĜO-ja | Miért vagy szomorú? |
| Nenio, mi nur estas laca. | ne-NI-o, mi nur ES-tas LA-ca | Semmi, csak fáradt vagyok. |
A ReVo a farti igét úgy határozza meg, hogy valaki a testi működések szempontjából jó vagy rossz állapotban van, és a Kiel vi fartas? ma is a szokásos „Hogy vagy?”; a válaszok az üdvözlések oldalon találhatók. A Kiel vi sentas vin? az éppen aktuális hangulatodra kérdez.
Vigasztalás és reagálás
| Eszperantó | Kiejtés | Magyar |
|---|---|---|
| Ne ploru. | ne PLO-ru | Ne sírj. |
| Ne timu. | ne TI-mu | Ne félj. |
| Ne zorgu. | ne ZOR-gu | Ne aggódj. |
| Trankviliĝu. | tran-kvi-LI-ĝu | Nyugodj meg. |
| Ĉio estos en ordo. | ĈI-o ES-tos en OR-do | Minden rendben lesz. |
| Mi kunsentas kun vi. | mi kun-SEN-tas kun vi | Együtt érzek veled. |
| Mi kondolencas. | mi kon-do-LEN-cas | Őszinte részvétem. |
| Kia domaĝo! | KI-a do-MA-ĝo | Milyen kár! |
| Mi ĝojas pri vi. | mi ĜO-jas pri vi | Örülök neked. |
| Mi fieras pri vi. | mi fi-E-ras pri vi | Büszke vagyok rád. |
A felszólítások -u végűek (ez a felszólító mód), a ne pedig tagadóvá teszi őket – akárcsak a magyar „ne” a tiltásokban. Az olyan rövid kitörések, mint a Ve! „jaj” és a Hura!, indulatszók.
Gyakori kérdések
Hogyan mondjuk eszperantóul, hogy „boldog vagyok”?
Mi estas feliĉa vagy Mi estas ĝoja. A Mi ĝojas önmagában azt jelenti: „Örülök”, általában valami konkrétnak.
Hogyan mondjuk eszperantóul, hogy „fáradt vagyok”?
Mi estas laca. A „kimerült vagyok” Mi estas lacega, a „fáradok” pedig Mi laciĝas.
Hogyan mondjuk eszperantóul, hogy „szomorú vagyok”?
Mi estas malĝoja, Mi estas malgaja vagy Mi estas trista. Mindhárom használatos, a malĝoja a legmélyebb.
Hogyan mondjuk eszperantóul, hogy „félek”?
Mi timas, tárggyal (Mi timas la hundon) vagy mellékmondattal (Mi timas, ke pluvos). A „Ne félj” Ne timu.
Mi a különbség a feliĉa és a ĝoja között?
A feliĉa a szokásos „boldog”, és „szerencsés” is. A ĝoja „örömteli, örvendező”, a ĝoji pedig „örülni” valaminek.
Források
- ReVo: feliĉa, ĝoji, ĝoja, malĝoja, gaja, malgaja, kontenta, trista, kolera, timi, laca, enui
- ReVo: esperi, bedaŭri, sopiri, honti, envii, ŝati, ami, malami, plaĉi, ĉagreni, ravi
- ReVo: trankvila, soleca, fiera, ĵaluza, nervoza, kondolenci, kunsenti, farti, okazi
- PMEG: EM, IĜ, ET, MAL, EK
- PMEG: IĜ-verboj (timiĝi, ektimi), priskribaj verboj (esti, fariĝi), similsignifaj verboj (ŝati, plaĉi)
- Tatoeba (CC BY 2.0 FR), a használatot igazoló mondatok: #1150510 Kio estas al vi?, #435657 Kio okazis?, #3952972 Kio ĝenas vin?, #656588 Kiel vi sentas vin?, #1840821 Mi sentas min sola, #12091947 Kial vi estas malĝoja?, #4810793 Mi kondolencas, #550822 Kia domaĝo, #1015630 Ne ploru, #429408 Ne timu, #466730 Trankviliĝu, #470078 Mi enuas
Ha az Esperantopedia segített neked, támogathatod az oldalt.