Időjárás és évszakok eszperantóul – szavak, kifejezések

Az eszperantóban az időjárás-igéknek nincs alanyuk: a Pluvas „Esik (az eső)”, a Neĝas „Havazik”, a Tondras „Dörög”. Az állapotokhoz és a hőmérséklethez az estas után határozószó áll: Estas varme „Meleg van”, Estas malvarme „Hideg van”. A négy évszak: printempo, somero, aŭtuno, vintro. Az oldal kiejtési útmutatói nagybetűvel mutatják a hangsúlyos szótagot; ez mindig az utolsó előtti (lásd az ábécét). A magyar kifejezések szerkezete itt nagyon hasonló: a „Havazik” és a „Meleg van” sem kér alanyt, ezért ezeket az eszperantó szerkezeteket könnyen megtanulod.

#A négy évszak

Az évszakok nevei közönséges főnevek, kisbetűvel írjuk őket (a hónapneveket az eszperantóban hagyományosan nagybetűvel; a magyarban a hónapnevek is kisbetűsek). A ReVo a printempo szót egy tőnek tekinti, noha tempo „idő” végű. Az évszakokat a Gergely-naptár szerint határozza meg: az északi félgömbön a tavasz március 21. körül kezdődik és június 21. körül ér véget, a déli félgömbön szeptember 23. körül kezdődik és december 21. körül ér véget.

#Hogyan mondjuk, hogy „nyáron”?

Az -e végződés a főnévből időhatározót csinál: somere, vintre, matene (lásd a határozószavakat). A somere és az en la somero egyaránt helyes. A Fundamento gyakorlatai is, ahogy a ReVo idézi, névelő nélkül használják az en somero és en vintro alakot. A magyar is határozóraggal fejezi ki az évszakot, névelő és elöljárószó nélkül: „nyáron”, „télen”, „tavasszal”, „ősszel”.

Az -n tárgyvégződésű, elöljárószó nélküli időt jelentő főnév időpontot vagy időtartamot jelöl (PMEG): la sekvan dimanĉon „a következő vasárnap”, ugyanígy pasintan vintron „a múlt télen”, la tutan vintron „egész télen”. A ĉi szó jelentése „ez, a beszélőhöz közeli”, a PMEG olyan összetételekben mutatja be, mint a ĉi-nokte „ma éjjel” és a ĉi-jara „idei”; a ĉi-vintre és a ĉi-somere ugyanezt a mintát követi.

#Időjárási szavak

A megfelelő melléknevek -a végűek: suna tago „napos nap”, nuba „felhős”, sennuba „felhőtlen”, pluva „esős”, neĝa „havas”, venta „szeles”, glacia „jeges”, seka „száraz”, malseka „nedves”, kota „sáros”. A vetero szóhoz közönséges melléknevet használj: bela vetero „szép idő”.

#Időjárás-igék: nincs alany

Az angolnak üres it kell („it rains”); az eszperantónak nem. A PMEG világosan kimondja, hogy az ilyen igékkel nem szabad a ĝi szót használni: Hodiaŭ pluvas, nem Ĝi pluvas hodiaŭ. Hozzáteszi, hogy a felesleges ĝi, amely Zamenhof Ĝi estis varmega posttagmezo mondatában szerepel, eltűnt, és ma hibának számít. Lásd a névmásokat. A magyarban is hasonló a helyzet: az „Esik”, a „Havazik” és a „Villámlik” önmagában teljes mondat.

A szokásos végződések adják az igeidőket (lásd az igéket): Hieraŭ pluvis „Tegnap esett”, Morgaŭ pluvos „Holnap esni fog”. A határozószavak erősítik a jelentést: Pluvas forte „Erősen esik”, Neĝas multe „Sokat havazik”.

Ha valami más hullik úgy, mint az eső, akkor az a dolog lesz az alany, ezért nem kap -n végződést: Pluvis ŝtonoj sur la tegmenton „Kövek hullottak a tetőre”. A PMEG óv a ŝtonojn alaktól.

#„Meleg van”: Estas varme

Ha az estas szónak nincs valódi alanya, a helyzetet leíró szó nem melléknév, hanem -e végű határozószó (PMEG): Estas varme, nem Estas varma. A PMEG saját példái között szerepel az Estas mallume „Sötét van” is.

Alannyal viszont a melléknév tér vissza, és egyezik vele: La vetero estas varma „Az idő meleg” (alany: vetero), Estas bela vetero „Szép idő van” (a melléknév a vetero szóhoz tartozik).

Ha azt akarod mondani, hogyan érzed magad, használd a varmi és malvarmi igéket, amelyeket a ReVo meleg, illetve hideg érzéseként vagy állapotaként határoz meg: Mi malvarmas „Fázom”, Al mi varmas „Melegem van”, Ĉu tro varmas? „Nincs túl meleg?”. A Mi frostas azt jelenti: „Dideregek”; a ReVo a frosti igét fagyos hideg érzéseként határozza meg.

#Hőmérséklet

Előbb a számot mondd, utána a gradoj szót („egy fok” unu grado); lásd a számnevek oldalt. Magyarul a számnév után a főnév egyes számban áll („húsz fok”), eszperantóul viszont többes számban: dudek gradoj. A PMEG a hőmérsékleti előjel mindkét felolvasását megadja: a +10° plus dek gradoj vagy dek gradoj super nulo, a −10° pedig minus dek gradoj vagy dek gradoj sub nulo.

Az -eg- „erősebb” és az -et- „gyengébb” képző skálát alkot: malvarmega „nagyon hideg”, malvarma „hideg”, malvarmeta „hűvös”, varma „meleg”, varmega „forró”. Az -a végződést -e végződésre cserélve kapod az időjárási mondatot: Estas varmege „Nagyon meleg van”.

A ReVo szerint a varma hagyományosan mérsékelt, kellemes melegség, a varmega viszont kellemetlenül forró, akár égető. Hozzáteszi, hogy a PV és a PIV szótár elvesztette ezt az árnyalatot, amelyet az orosz és a német nyelvű eszperantisták megőriznek.

#Szóalkotás időjárási tövekből

Az -er- képző egy tömeg egyetlen darabját nevezi meg, így a neĝero a neĝo egy pelyhe. Az igealakok követik: pluveti „szitálni”, pluvegi „zuhogni”. A ReVo az ombrelo szót hordozható védőpajzsként határozza meg eső vagy nap ellen, a pluvombrelo és a sunombrelo pedig megmondja, melyik. Vigyázz a „hideg” szóval: a malvarmo alacsony hőmérséklet, a malvarmumo viszont a betegség. Bővebben a szóalkotásról.

Az -iĝ- „válni” képzős igék önállóan is állhatnak: Aŭtune pli kaj pli malvarmiĝas „Ősszel egyre hidegebb lesz”, Vesperiĝas „Esteledik”.

#Az időjárásról beszélni

Az utolsó két mondat tárgyesetet használ: az évszak a ŝatas tárgya, ezért -n végű.

#Gyakori kérdések

#Hogyan mondjuk eszperantóul, hogy „Esik az eső”?

Pluvas. Alanyt nem kell mellé tenni: az időjárás-igéknek nincs alanyuk, és a PMEG szerint nem szabad hozzáadni a ĝi szót. Múlt idő: Pluvis; jövő idő: Pluvos.

#Hogyan mondjuk eszperantóul, hogy „Hideg van” vagy „Meleg van”?

Estas malvarme és Estas varme; nagyon melegnél Estas varmege. Az estas után -e végű határozószó áll.

#Melyek az évszakok eszperantóul?

Printempo (tavasz), somero (nyár), aŭtuno (ősz) és vintro (tél), mind kisbetűvel.

#Hogyan mondjuk eszperantóul, hogy „télen”?

Vintre vagy en la vintro. Az „ezen a télen” ĉi-vintre, a „múlt télen” pedig pasintan vintron.

#Hogyan mondjuk meg a hőmérsékletet eszperantóul?

Mondd a számot és a gradoj szót: Estas dek gradoj. Nulla alatti hőmérséklethez használd a minus dek gradoj vagy a dek gradoj sub nulo alakot.

#Források

• PMEG: Sensubjektaj verboj (pluvi, neĝi, hajli, ŝtormi, frosti, fulmi, tondri)
• PMEG: Tria persono (nincs ĝi alanytalan igékkel)
• PMEG: Uzo de E-vortoj (Estas mallume, Kritiki estas facile)
• PMEG: N por tempopunkto és N por mezuro
• PMEG: Dum
• PMEG: Ĉi (ĉi-nokte, la ĉi-jara somero)
• PMEG: Plus kaj minus (plus dek gradoj, dek gradoj sub nulo)
• ReVo: printempo, somero, aŭtuno, vintro, sezono
• ReVo: pluvo és származékai, neĝo, vento, nebulo, fulmo, tondri, hajlo
• ReVo: ŝtormo, uragano, frosto, glacio, nubo, vetero, suno
• ReVo: varma, malvarma és származékai, grado, ombrelo
• Tatoeba mondatok (CC BY 2.0 FR), szó szerint használva: #2127737, #980568, #557222, #583328; rövidítve vagy átdolgozva, a használat ellenőrzésére: #13090664, #12313539, #2652792, #639494, #870840, #6380476