Nyelvtan
Eszperantó határozószók: -e, irányjelölő -en, alapszavak
Egyetlen végződés, az -e, szinte bármely szótőből határozószót csinál; néhány tucat rövid szó pedig végződés nélkül is határozószó.
A legtöbb eszperantó határozószót a szótőhöz fűzött -e végződés képezi: rapida „gyors” → rapide „gyorsan” (a Fundamento 7. szabálya). A helyet jelentő határozószóhoz fűzött -n irányt jelöl: hejme „otthon” → hejmen „haza”. Körülbelül harminc rövid szó – ankaŭ, jam, nun, tre, tro és mások – végződés nélkül működik határozószóként.
Az -e végű határozószók
Az -e végződés mindenféle szótővel működik, nem csak a melléknevekkel.
| Szótő | Másik alak | Határozószó -e-vel |
|---|---|---|
| rapid- | rapida „gyors” | rapide „gyorsan” |
| bon- | bona „jó” | bone „jól” |
| hejm- | hejmo „otthon (főnév)” | hejme „otthon” |
| maten- | mateno „reggel” | matene „reggel” |
| vintr- | vintro „tél” | vintre „télen” |
| ekzempl- | ekzemplo „példa” | ekzemple „például” |
| unu | unua „első” | unue „először” |
| antaŭ | elöljárószó, „előtt” | antaŭe „korábban” |
| post | elöljárószó, „után” | poste „később, utána” |
| kun | elöljárószó, „-val, -vel” | kune „együtt” |
| kompreni + -ebl- | komprenebla „érthető” | kompreneble „természetesen” |
A határozószó vonatkozhat igére, melléknévre, másik határozószóra vagy az egész mondatra (PMEG):
- La policano kuras rapide. – „A rendőr gyorsan fut.”
- Ŝi sidas hejme. – „Otthon ül.”
- Ĝi estas sufiĉe granda. – „Elég nagy.”
- Kompreneble mi iros. – „Természetesen elmegyek.”
Határozószók alany nélküli mondatokban
Ha a mondatnak nincs valódi alanya, az eszperantó határozószót használ, nem melléknevet (PMEG). A magyarban ennek a „Sötét van.” típusú mondat felel meg, ahol a „sötét” szó melléknévnek látszik; az eszperantóban határozószó áll.
- Estas mallume. – „Sötét van.”
- Estas varme hodiaŭ. – „Ma meleg van.”
- Estas bone, ke vi venas. – „Jó, hogy jössz.”
- Kritiki estas facile. – „Kritizálni könnyű.”
Fokozás
A határozószók a melléknevekhez hasonlóan fokozhatók: pli rapide „gyorsabban”, plej rapide „leggyorsabban”, malpli rapide „kevésbé gyorsan”. Li kuras pli rapide ol mi – „Gyorsabban fut, mint én”. Az „olyan … mint” szerkezet a tiel … kiel: tiel rapide kiel vi – „olyan gyorsan, mint te”.
Irány: az -en
A Fundamento 13. szabálya szerint a helyet jelentő határozószó -n-t kap, ha egy hely felé irányuló mozgást jelöl. Ez ugyanaz az -n, mint a tárgyesetnél.
hely (hol?)
Mi restas hejme.
Otthon maradok.
irány (hová?)
Mi iras hejmen.
Hazamegyek.
| Hol? | Hová? |
|---|---|
| hejme „otthon” | hejmen „haza” |
| supre „fent” | supren „fel, felfelé” |
| malsupre „lent” | malsupren „le, lefelé” |
| antaŭe „elöl” | antaŭen „előre” |
| dekstre „a jobb oldalon” | dekstren „jobbra” |
| ekstere „kint” | eksteren „ki, kifelé” |
| tie „ott” | tien „oda” |
| kie „hol” | kien „hová” |
- Mi iras hejmen. – „Hazamegyek.”
- Rigardu supren! – „Nézz fel!”
- Kien vi iras? – „Hová mész?”
A tie, kie és a többi -e végű helyszó a tabellaszók közé tartozik, az olyan időszavakkal együtt, mint a tiam „akkor” és a kiam „mikor”.
Alapvető határozószók végződés nélkül
Ezek a rövid szavak hivatalosak, és nincs végződésük. A PMEG jelentés szerint csoportosítja őket; az alábbi lista a gyakoriakat tartalmazza.
| Szó | Jelentés | Példa | Fordítás |
|---|---|---|---|
| ankoraŭ | még | Li ankoraŭ dormas. | „Még alszik.” |
| baldaŭ | hamarosan | Ĝis baldaŭ! | „Hamarosan találkozunk!” |
| hieraŭ | tegnap | Hieraŭ pluvis. | „Tegnap esett.” |
| hodiaŭ | ma | Hodiaŭ estas lundo. | „Ma hétfő van.” |
| morgaŭ | holnap | Ĝis morgaŭ! | „Holnap találkozunk!” |
| jam | már | Mi jam manĝis. | „Már ettem.” |
| ĵus | az imént | Li ĵus venis. | „Az imént érkezett.” |
| nun | most | Kie vi estas nun? | „Hol vagy most?” |
| plu | tovább, többé | Mi ne plu fumas. | „Már nem dohányzom.” |
| tuj | azonnal | Venu tuj! | „Gyere azonnal!” |
| for | el, messze | Iru for! | „Menj el!” |
| tre | nagyon | tre bona | „nagyon jó” |
| tro | túl, túlságosan | tro varma | „túl meleg” |
| pli | -bb, még több | pli granda | „nagyobb” |
| plej | leg- | la plej bona | „a legjobb” |
| preskaŭ | majdnem | preskaŭ ĉiuj | „majdnem mindenki” |
| apenaŭ | alig | apenaŭ videbla | „alig látható” |
| almenaŭ | legalább | almenaŭ unu | „legalább egy” |
| nur | csak | nur unu | „csak egy” |
| eĉ | még … is, akár | eĉ infano | „még egy gyerek is” |
| ankaŭ | is, szintén | Ankaŭ mi. | „Én is.” |
| ja | bizony, hiszen | Mi ja diris tion! | „Hiszen megmondtam!” |
| jen | íme, itt van | Jen la libro. | „Itt van a könyv.” |
| do | hát, tehát | Venu do! | „Gyere hát!” |
| tamen | mégis, azért | Tamen mi iros. | „Mégis elmegyek.” |
| kvazaŭ | mintha | kvazaŭ infano | „mintha gyerek lenne” |
| mem | maga, saját maga | mi mem | „én magam” |
| ju … des | minél … annál | ju pli, des pli bone | „minél több, annál jobb” |
| ne, jes | nem; igen | Mi ne scias. | „Nem tudom.” |
Sok közülük végződést is kaphat: hodiaŭa „mai”, nuna „jelenlegi”, tuja „azonnali”, baldaŭa „közelgő”. A ne és a jes a kérdések és tagadás oldalán szerepel.
A szórend számít
Az olyan szavak, mint a nur, eĉ, ankaŭ és a tre, rendszerint közvetlenül annak a szónak az elé kerülnek, amelyre vonatkoznak (PMEG). Az áthelyezés megváltoztathatja a jelentést:
- Nur mi vidis lin. – „Csak én láttam őt.”
- Mi vidis nur lin. – „Csak őt láttam.”
Magyar anyanyelvűeknek: mire figyelj
- Egyetlen végződés. A magyar határozószók többnyire -an/-en végűek („gyorsan”, „szépen”), a „jó” határozószava viszont rendhagyó („jól”). Az eszperantóban a képzett határozószó végződése mindig -e, kivétel nélkül: rapida → rapide, bona → bone.
- Hol? – hová? A magyarban a helyhatározó párokat gyakran két különböző szó alkotja (otthon – haza, fent – fel, ott – oda, hol – hová). Az eszperantóban a pár második tagját mindig az első alakjából kapod az -n hozzáadásával: hejme – hejmen, tie – tien, kie – kien.
- Alany nélküli mondat. A „Sötét van.” típusú mondat az eszperantóban is létezik, de az estas mellé határozószó kell, nem melléknév: Estas mallume, nem Estas malluma.
- A szó helye. A magyar „is” a szó után áll („én is”), az eszperantó ankaŭ viszont előtte: ankaŭ mi. A nur – „csak” és az eĉ – „még … is” a magyarhoz hasonlóan a vonatkozó szó előtt áll.
Példák mondatokban
- Ŝi kantas bele. – „Szépen énekel.”
- Li respondis tute ĝuste. – „Teljesen helyesen válaszolt.”
- Matene mi trinkas teon. – „Reggel teát iszom.”
- Ni vojaĝis buse al Krakovo. – „Busszal utaztunk Krakkóba.”
- Estas malvarme ekstere. – „Hideg van kint.”
- Ni iru eksteren! – „Menjünk ki!”
- Li ofte forgesas sian telefonon. – „Gyakran elfelejti a telefonját.”
- Mi preskaŭ falis. – „Majdnem elestem.”
- Ŝi parolas Esperanton pli flue ol mi. – „Folyékonyabban beszél eszperantóul, mint én.”
Gyakori kérdések
Hogyan képezzük a határozószókat eszperantóban?
Tegyél -e-t a szótőhöz: rapida → rapide „gyorsan”, mateno → matene „reggel”. Néhány alapvető határozószónak, például a jam és a tre szónak nincs végződése.
Miért „Estas varme”, és nem „Estas varma”?
Valódi alany nélküli mondatban az eszperantó határozószót használ. Az Estas varme azt jelenti: „Meleg van”; a varma mellé főnév kell, amelyet jellemez, például La teo estas varma „A tea meleg”.
Mi a különbség a hejme és a hejmen között?
A hejme azt jelenti: „otthon” (hely); a hejmen azt: „haza” (irány). Mi estas hejme – „Otthon vagyok”; Mi iras hejmen – „Hazamegyek”.
Hogyan mondjuk, hogy „még nem” és „már nem”?
A „még nem” ankoraŭ ne: Li ankoraŭ ne venis – „Még nem jött meg”. A „már nem” ne plu: Mi ne plu fumas – „Már nem dohányzom”.
Kaphatnak végződést az olyan alapvető határozószók, mint a hodiaŭ?
Igen. A hodiaŭa jelentése „mai”, a nuna „jelenlegi”, a tuja pedig „azonnali”.
Források
Ha az Esperantopedia segített neked, támogathatod az oldalt.