Nyelvtan
Kérdések és tagadás eszperantóul: ĉu, ki- szavak, ne
Nincs segédige és nincs szórendváltás: tedd elé a ĉu-t, és a mondat már kérdés.
Az eszperantó az állítást eldöntendő kérdéssé úgy alakítja, hogy az elejére teszi a ĉu-t: Vi parolas Esperanton → Ĉu vi parolas Esperanton? – „Beszélsz eszperantóul?” A többi kérdés egy ki- szóval kezdődik, például kio „mi” vagy kie „hol”. A tagadáshoz tedd a ne-t a tagadott szó elé, vagy használj egy neni- szót. Egy tagmondatban egyetlen tagadás elég (a 16 szabály 12. pontja).
Eldöntendő kérdések a ĉu-val
A ĉu rendszerint a kérdés elején áll (PMEG). A mondat többi része nem változik: nincs segédige, és az ige sem mozdul el.
- Ĉu vi komprenas min? – „Értesz engem?”
- Ĉu vi estas kanadano? – „Kanadai vagy?”
- Ĉu vi volas kafon aŭ teon? – „Kávét kérsz, vagy teát?”
A ĉu a végén is állhat, vessző után: Vi estas usonano, ĉu? Ha megerősítést kérsz, tedd hozzá: ĉu ne?: Vi restos hejme, ĉu ne? – „Otthon maradsz, ugye?” (PMEG).
Függő kérdésben a ĉu a magyar „-e” kérdőszócskának felel meg: Mi ne scias, ĉu li venos – „Nem tudom, jön-e.” Egyenes kérdésben a magyar többnyire csak a hanglejtéssel jelzi a kérdést („Beszélsz eszperantóul?”); az eszperantóban a ĉu mindig kitehető, és írásban is egyértelművé teszi a kérdést.
Kérdések ki- szavakkal
A részletekre kérdező (kiegészítendő) kérdések a tabellaszavak táblázatának egyik ki- szavával kezdődnek.
| Szó | Jelentés | Példa | Fordítás |
|---|---|---|---|
| kio | mi | Kio estas tio? | „Mi az?” |
| kiu | ki, melyik | Kiu vi estas? | „Ki vagy te?” |
| kia | milyen | Kia estas la vetero? | „Milyen az idő?” |
| kie | hol | Kie vi loĝas? | „Hol laksz?” |
| kien | hová | Kien vi iras? | „Hová mész?” |
| kiam | mikor | Kiam vi venos? | „Mikor jössz?” |
| kial | miért | Kial vi ridas? | „Miért nevetsz?” |
| kiel | hogyan | Kiel vi fartas? | „Hogy vagy?” |
| kiom | mennyi, hány | Kiom ĝi kostas? | „Mennyibe kerül?” |
| kies | kié, kinek a … | Kies libro estas tio? | „Kié az a könyv?” |
| kioma | hányadik | Kioma horo estas? | „Hány óra van?” (lásd: számnevek) |
Ha a kérdőszó tárgy, a tárgyeset -n végződését kapja: Kion vi volas? – „Mit akarsz?”; Kiun vi vidis? – „Kit láttál?” A magyar kérdőszó is felveszi a tárgyragot („mit”, „kit”).
A ki- szavak rendszerint elöl állnak, de nyomatékosításra más sorrend is lehetséges (angol Wikipédia; lásd: szórend). Ugyanezek a szavak vezetik be a mellékmondatokat is: la viro, kiu venis – „a férfi, aki jött”. A magyar kérdőszavak (ki, mi, hol, hová, mikor, miért, hogyan, mennyi, kié) szinte egyenként megfeleltethetők; a kie és a kien különbsége a magyar „hol” és „hová” különbségét követi.
A kérdést pusztán hanglejtéssel is fel lehet tenni, ĉu nélkül (PMEG). Írásban a ĉu teszi egyértelművé a kérdést.
Tagadás a ne-vel
A ne közvetlenül a tagadott szó előtt áll (PMEG). Az ige előtt az egész mondatot tagadja:
- Mi ne dormas. – „Nem alszom.”
- Ne mi faris tion. – „Nem én tettem ezt.”
- Ni faris la kontrakton ne skribe, sed parole. – „A szerződést nem írásban, hanem szóban kötöttük.”
A magyar „nem” az eszperantó ne-hez hasonlóan önálló szó, és szintén a tagadott szó előtt áll: Mi ne dormas – „Nem alszom.”
A nek … nek azt jelenti: „sem … sem”: Mi volas nek kafon, nek teon – „Nem kérek sem kávét, sem teát.” Tagadás után a nek azt adja hozzá: „és nem”: Mi ne renkontis lin, nek lian fraton – „Nem találkoztam vele, sem a fivérével.”
A neni- szavak
A tabellaszavak neni- sora olyan szavakat ad, amelyek önmagukban tagadnak, bárhol állnak is.
| Szó | Jelentés | Példa | Fordítás |
|---|---|---|---|
| neniu | senki | Neniu venis. | „Senki sem jött.” |
| nenio | semmi | Mi vidis nenion. | „Semmit sem láttam.” |
| nenie | sehol | Ĝi estas nenie. | „Sehol sincs.” |
| neniam | soha | Mi neniam fumis. | „Soha nem dohányoztam.” |
| neniel | semmiképp | Mi neniel povas helpi. | „Semmiképp sem tudok segíteni.” |
| nenial | ok nélkül | Li nenial koleris. | „Ok nélkül dühös lett.” |
| nenia | semmilyen | Mi havas nenian ideon. | „Semmilyen ötletem sincs.” |
| nenies | senkié | Ĝi estas nenies. | „Senkié.” |
| neniom | semennyi | Restas neniom. | „Semennyi sem maradt.” |
Nincs kettős tagadás
A Fundamento 12. szabálya (az angol szöveg fordításában): „Ha egy mondatban van tagadás, a második nem megengedett.” Tehát a Mi vidis neniun azt jelenti: „Senkit sem láttam”, az ige előtt ne nélkül.
Két tagadás kioltja egymást. A Mi ne amas neniun azt jelenti: „Nem igaz, hogy senkit sem szeretek” – tehát valakit szeretek (PMEG).
Ez a legnagyobb csapda a magyar anyanyelvűeknek. A magyar a halmozott tagadást „megköveteli”: „Senki nem jött”, „Semmit sem látok”, „Soha nem dohányoztam”. Az eszperantóban mindegyik mondatot egyetlen tagadással írod: Neniu venis, Mi vidas nenion, Mi neniam fumis. Ha megszokásból azt mondod, hogy Neniu ne venis, valójában azt fejezed ki: „Nem igaz, hogy senki nem jött”, vagyis valaki jött. Ugyanígy botlanak el a spanyol, lengyel, orosz és más olyan nyelvek beszélői, ahol a halmozott tagadás megszokott.
Ugyanannak a tagadó szónak az ismétlése csak nyomatékosít: Neniam, neniam, neniam li revenos – „Soha, soha, soha nem tér vissza” (PMEG).
Válaszadás: jes és ne
A jes azt jelenti: „igen”, a ne azt, hogy „nem”. Rövid válaszokat is alkotnak: Ĉu vi komprenas? – Jes, mi komprenas. / Ne, mi ne komprenas. – „Érted? – Igen, értem. / Nem, nem értem.” A magyar „nem” a ne-hez hasonlóan egyszerre válaszszó („Nem.”) és tagadószó („nem értem”).
A tagadó kérdések alattomosak. A Ĉu vi ne volas kafon? – „Nem kérsz kávét?” kérdésre a PMEG két használatos rendszert ír le:
| Válasz | „Nyugati” rendszer | „Keleti” rendszer |
|---|---|---|
| Jes! | „De, kérek kávét.” | „Úgy van, nem kérek.” |
| Ne! | „Nem, nem kérek.” | „Nem úgy van, kérek kávét.” |
Mindkettő előfordul a gyakorlatban. A magyar anyanyelvűnek ismerős lehet a nyugati rendszer, mert a magyar a tagadó kérdésre ellentmondó válaszra külön szót használ, a „de”-t („Nem kérsz kávét? – De, kérek.”). A legbiztosabb teljes mondattal válaszolni: Jes, mi volas vagy Ne, mi ne volas. További mindennapi kifejezéseket az alapvető kifejezések oldalán találsz.
Példák mondatokban
- Ĉu vi jam manĝis? – „Ettél már?”
- Ĉu ni iru al la kinejo aŭ restu hejme? – „Menjünk moziba, vagy maradjunk otthon?”
- Kun kiu vi parolis? – „Kivel beszéltél?”
- Pri kio vi pensas? – „Mire gondolsz?”
- Kiom da gefratoj vi havas? – „Hány testvéred van?”
- Kial vi ne venis hieraŭ? – „Miért nem jöttél tegnap?”
- Mi neniam estis en Japanio. – „Soha nem voltam Japánban.”
- Neniu el ni scias la respondon. – „Egyikünk sem tudja a választ.”
- Mi tute ne scias, kie li estas. – „Egyáltalán nem tudom, hol van.”
Gyakori kérdések
Hogyan mondod eszperantóul, hogy „igen” és „nem”?
Az „igen” jes, a „nem” ne. A ne tagadószóként is áll, ahogy a magyar „nem”: Ne, mi ne scias – „Nem, nem tudom.”
Változik a szórend az eszperantó kérdésekben?
Nem. Tedd a ĉu-t az állítás elé az eldöntendő kérdéshez, vagy kezdd egy ki- szóval. Nincs segédige.
Megengedett az eszperantóban a kettős tagadás?
Nem. Egy tagmondatban egyetlen tagadás elég, a kettő kioltja egymást: a Mi ne vidis neniun azt jelenti, hogy „Valakit láttam”. Ez ellentétes a magyarral, ahol a halmozott tagadás kötelező: a magyar „Senkit sem láttam” eszperantóul Mi vidis neniun.
Hogyan válaszolj eszperantóul tagadó kérdésre?
A beszélők két különböző rendszert használnak a jes és a ne esetében, ezért a teljes mondat a legvilágosabb: Jes, mi volas – „De, kérek.”
Mi a különbség a ĉu és a kiu között?
A ĉu azt kérdezi, igaz-e valami, és jes-t vagy ne-t vár. A kiu azt jelenti: „ki” vagy „melyik”: Kiu venis? – „Ki jött?”
Források
Ha az Esperantopedia segített neked, támogathatod az oldalt.